Fodor Lajos: Lima, Arequipa, Machu Picchu, Cusco és a Szent Völgy, Puno és a Titicaca tó – Peru – 2004

Mivel az oldalt rövidesen bezárom, eladó az utikalauz.hu internetes domain!
Ajánlatok és érdeklődés a gyoker@utikalauz.hu címen.

Fodor Lajos: Lima, Arequipa, Machu Picchu,  Cusco és a Szent Völgy, Puno és a Titicaca tó – Peru – 2004



Kellemes olvasmány, sok fontos információval a Peruba készülőknek – jó képekkel


Habár a földrajz mindig kedvenc tantárgyaim közzé tartozott, be kell vallanom az elsö emlékeim Peruról, nem egy földrajz órához kapcsolodnak, hanem May Károly: „Az Inka öröksége” c. könyvéhez melyet még kisiskolás koromban olvastam. Peru, mint az Inka birodalom központja egy elvarázsolt, mesebeli országra emlékeztetett és legmerészebb álmaimban sem gondoltam hogy a Temesvár-i Munkástelepröl egyszer eljutok oda. 


A Napimádó Inkák uralma 1533-ig tartott mikor a spanyolok Francisco Pizarro vezetésével elfoglalták és gyarmatositották az országot. Peru 1825-ben nyerte vissza függetlenségét és manapság alkotmányos köztársaság. Az ország hivatalos nyelve a spanyol, de a quechua illetve aymara törzsek nyelvét is használják, ahol ezek képviselöi számmottevöek. Nagyobb városokban, ahol az idegenforgalom jelentös, az angol nyelvvel is ki lehet igazodni. Peru területe változatos, a nyugati, Csendes Oceán melletti partvidék száraz sivatag jellegü, keleten a hófedte Andok határolja, az észak-keleti része pedig öserdö, ahol az Amazon ered. 


Lima


Kesön este, jóval 10 óra után érkeztünk a Lima-i röptérre. A meglepetés csak akkor kezdödött, mikor megláttuk a kigyózó sort a beutazási iroda (Immigration) elött. Jó két óra után aztán nagy nehezen mi is sorra kerültünk, hogy betegyenek egy pecsétet az útlevelünkbe. A röptéren semmi emlitésre méltó, elég régi de aránylag tiszta és számottevö beruházással igyekszenek böviteni. Mint késöbb kiderült, ehhez mi, a látogatók is eléggé hozzájárulunk, lévén az kiutazási adó elég borsos, fejenként $40.
Az úttól, na meg a hosszú sorbaállástól eléggé fáradtak vagyunk, hiszen éjfél már régen elmult. Szerencsére az idegenvezetö várt reánk és hamarosan útban voltunk Limába a szálloda fele. A város meglepöen forgalmas a nap (vagy inkább éjjel) ebben az órájában. Ami még inkább meglepö hogy mennyi fiatal gyerek járkál még ilyen késön. Mint késöbb kiderült valami apró-cseprö dolgot igyekszenek eladni, hogy valami pénzt keressenek. Az ország, vagy legalábbis annak jó része sokkal szegényebb, mint gondoltam volna, de koldussal nem találkoztam. Valami apróságot igyekszenek eladni hogy pénzhez jussanak, de nem koldulnak.
A város  nagy területen fekszik, az architektura inkább Európaihoz hasonlit és a házak-negyedek kissé jobban néznek ki, ahogy a központ fele haladunk. Mint érdekesség a házak nagyrészének a teteje lapos, lévén az évi csapadék elenyészö. Szállodánk a Mercado Central és a Mercado Indio között van, járotávolságra a Miraflores negyedtöl.  Szobánk kicsi, csak a leglényegesebb dolgok vannak benne, de nem azért jöttünk ide hogy a szállodában üljünk végig. A lényeg, hogy tiszta.
A Mercado Central, vagy Központi Piac szines látványt nyujt, hiszen az ismert szölö, alma, szilva mellett ismeretlen gyümölcs illetve zöldség halmazokkal van tele. A Mercado Indio pedig alkalmat ad bepillantani a helyi népmüvészeti termékekbe. Üzlet üzlet mellett és a szines áruk sokasága elképesztö. Föleg a bör, illetve a gyapjú termékeknek van keletje.


Másnap reggel aztán indulás megismerni a várost. Elsö utunk a város régi központja,  a Plaza Mayor fele vezet. Mint általaban a Spanyol városokban, a fötér itt is nyégyzet alakú. Az egyik oldalon a templom, a tér közepén pedig a megszokott bronz kút, 1650-ben készült. A templom, esetünkben a Cathedral még Lima elsö spanyol ura, Pizarro idejében épült és teljesen összeomlott az 1746-os földrengés alkalmából, de 1758-ban ujraépitették            .
Pizarro, Lima elsö spanyol ura a Cathedral-ban van eltemetve, de a helybeliek nem nagyon vannak elragadtatva  személyével, ami nem is csoda, hiszen hóditóként érkezett. A Cathedral mellett a Püspöki Palota.  A tér másik oldalán a Városháza és az Elnöki Palota.








A tér rendezett, tiszta gondozott virágágyásokkal, sokan sétállnak, nézelödnak. Amire felfigyelek, az Elnöki Palota mellett tartózkodó páncélkocsik és mint kiderül a helybeliek Pinochitonak nevezik öket az egykori Pinochet elnökre emlékezvén. Persze katonák vannak körülötte, teljes fegyverzetben, védik az Elnöki Palota lakóit. Hát igen ez ismerös.
A központban a gyakori faragott fabalkonok mutatósak, az egykori gyarmatositó spanyolok jómódjáról tanuskodnak. Egy jellemzö képviselöjük például az Osambela ház. Templom akad böven, emlitésre méltó a barokk San Francisco és San Augustin, a jezsuita San Pedro illetve a Santo Domingo kolostor.  A modern Lima központja azonban nem ez a negyed, hanem a város délnyugati részén, a Miraflores illetve San Isidro negyedben van. E negyedeket a Csendes Oceán határolja a nyugati oldalról, és a sok rendezett park továbbá hozzájárul a város kellemessé tételéhez. A Parque del Amor (Szerelem Park) maradandó élményt nyujt modern szobraival, föleg ha alkonyatkor érkezünk és gyönyörködhetünk a lenyugvó napban.
Mint a fövárosok általában, Lima sem jellemzi Perut, igy hát ideje tovább indulni. A következö megállonk Arequipa.


Arequipa


Arequipa Peru délnyugati részén, egy órai repülöútra van Limától. Termékeny fennsikon helyezkedik el, a sivatag és hegyek között. Peru második legnagyobb városa és mint a modern Peru intellektuális központját tartják számon.
Limából érkezö repülönk simán landol a röptéren. Mintha holdbéli tájra érkeztünk volna, a talaj barnásvörös, egy fa nincs a láthatáron, s a táj egyhanguságát csak a távolban derengö Chachani (6075m) illetve El Misti (5882 m) hófödte csúcsai bontják meg. Túristakalauzunk már vár a röptéren, és indulunk is városnézni. Kissé rendhagyó módon nem a város központjába, hanem egy közeli városkába, Paucarpata-be megyünk. Útközben megcsodálhatjuk az inkák teraszos földmüvelését és a távoli hegyeket. Mint késöbb kiderül, a helység csak arról nevezetes hogy gyönyörü kilátást nyujt az El Misti illetve a Chachani csúcsokra.









El Misti



Chachani


Az idönk jól eltelt, régen elmult dél, igyhát idegenvezetönk igyekszik megtalálni a vendéglöt ahol ebédre várnak. Hamarosan meg is érkezünk, a keresett vendéglöbe mely hatalmasnak igérkezik. A vendéglö egy négyszög alakú épitmény, a közepén udvarral s az udvaron izlésesen elrendezett bokrok, fák no meg sok virág. Asztalok úgy a házban, melynek az udvarra nyiló oldala nyitott, mint az udvaron. Az udvar közepén egy népi zenekar huzza a nótát, kellemesen, úgy hogy ne zavarjon senkit a beszélgetésban. Mielött megérkeztünk a vendéglöbe úgy határoztam hogy kipróbálom a helyi inyencséget, a tengeri malacot. Mikor azonban asztalhoz ültünk, és láttam a szomszéd asztalnál hogyan is néz ki a sült tengeri malac inkább lemondtam róla. Egy másik perui specialitást, a cevishe-t választottam. Ez friss halból készül, melyet citrom lével és csipös paprikával pácolnak és csöves kukoricával valamint tengeri fü köritéssel szolgálnak. Lényege hogy friss  legyen. Az ize jobb volt mint azt egy nyers haltól elvártam volna.
A következö állomásunk a fötér, azaz a Plaza de Armas, mely álltiólag egyike a legszebbeknek Peruban. Valóban egy szép négyszög alakú tér, mint valószinüleg minden spanyol városközpont, gondozott virágágyásokkal, pálmafákkal. Középen a megszokott szökökút, vele szemben egy kéttornyú jezsuita templom, a templommal szemben pedig a városháza. A négyszög másik két oldalát üzletházak, vendéglök alkotják. Ha nem is tudnánk hogy hol vagyunk, egy pillantás a térre elég hogy emlékeztessen a mór behatásra. Mint érdekesség, a La Compania templom jezsuita, de bent a szentek képei már inkább a bennszülött indiánokra mint az europaiakra hasonlitanak.
Arequipa egyik érdekessége, a Santa Catalina kolostor mintegy negyed óra gyaloglásra van a fötértöl. A XVI századi kolostor csak 1970-ben nyitotta meg kapuit a közönségnek. A kolostor elnevezés egy kicsit megtévesztö, legalábbis engem megtévesztett. T.i. én egy szigorú, aszkékta életmódot vártam lakóiól, de mint kiderült, a valóság egészen más volt. Ahhoz hogy valaki bejusson a kolostorba bizonyitania kellett a spanyol származását és 1.000 arany pesot kellett lefizessen hogy felvegyék. Igaz hogy a kolostor zárt ajtók mögött müködött, de a bennlakó apácák mindegyikének szolgája volt, a lakófülkék selyemmel és damaszttal voltak diszitve, az ételt pedig  ezüst evöeszközzel ették. Nekem egy kicsit más volt az elképzelésem az apácákról.
Az egykoron mintegy 450 apácát befogadó Santa Catalina kolostor napjainkban 30 apácának ad lakhelyet. Megtekinthetök az egykori lakosztályok, és mellékhelyiségek. A szépen gondozott és izlésesen elrendezett utcák pedig jó alkalmat nyujtanak egy kellemes sétára. A falak szine gyakran meglepö, de mindig kellemes harmonikus összhatást kelt.


Machu Picchu


Machu Picchu, mint az inkák egyik szent települése, talán a legismertebb név ha Perura gondolunk. Cuscotól 130 km-re fekszik az Urubamba folyó mentén egy meredek hegyoldalon 2350 m magasan. Aránylag késön, 1911-ben fedezte fel Hiram Bingham, Yale-i archeologus. A helyi útikalauz szerint e felfedezéshez hozzájárultak a helyi indiánok is. Miután láttam milyen eldugott helyen van, hajlamos vagyok hinni neki.
Az út Cuscoból jó négy óra utazás a helyi vonattal az Urubamba folyó völgyében, az inkák szent völgyén át vezet. Az utolsó megállótól, Aqua Callientes-töl aztán kirándulóbuszok viszik az érdeklödöket a Machu Picchuhoz. Az út kövezett, egysávos, idönként egy-egy kitérövel, hogy a szembejövö buszok elférjenek. Az út jó meredek, és úgy néz ki a helyi soförök nem kell féljenek hogy sebességtullépésért megbüntetik öket. Útközben,  bizony nemegyszer azon elmélkedtem, hogy azért nem ártott volna életbiztositást kötnöm mielött feljövök. De a végén félelmem hiábavalónak bizonyult, szerencsésen felértünk a Machu Picchu bejáratához. Egy pár vendéglö, emléktárgyakat, képeslapokat áruló bódé és a bejárati kapu a Machu Picchuhoz. Persze nem ingyenes, de az ár elfogadható. Innen az út egy sziklába ágyazott deszkapadlón vezet, egyik oldalon szikla, a másik oldalon mély szakadék. Nem gyengeszivüeknek való. A látvány csodállatos, egy hegycsúcs tetején egy régi város romjai, egy meredek szakadékkal határolt nyereg peremén. Nehezen elképzelhetö, hogy e helyet meg lehetett találni minden segitség nélkül, mint ahogy a spanyolok sem találták meg. Valószinü, hogy Machu Picchunak inkább spirituális, mint stratégiai jelentösége volt. Egy vélemény szerint Machu Picchu királyi vérböl származó elökelö személyiségek lakhelye volt.












Más vélemény szerint a Napszüzek lakták. Két részre osztható, egy teraszositott termöföld és egy lakónegyedre. Nehezen elképzelhetö hogy hoszabb ideig pár száz embernél többnek tudott volna szállást és megélhetést biztositania. Az itt található Nap Templomát valószinüleg csillagászati megfigyelésekre is használták.


Cusco és a Szent Völgy


Cusco, az egykori Inka birodalom fövárosa a Huatanay és Tullumayu folyó völgyében van 3226 m magasságban. A Cusco név quechua nyelven a föld központját (köldökét) jelenti. Alaprajza pumára emlékeztet, melyet istenitettek, az utcái kövezve voltak és a városnak bonyolult vizellátó rendszere volt. A utcakövezet manapság is megvan, és aránylag jó állapotban. A spanyol hóditók igyekeztek a pogány benszülöttek templomait lerombolni, az arany és ezüst tárgyakat beolvasztani és katólikus templomokkal helyettesiteni. Gyakran azonban az inka alapokra épitett templomok a földrengések alkalmábol megrongálódtak, mig az inka épitményeknek semmi bajuk nem történt.
A fötér, Plaza de Armas, itt is négyzet alakú, egykoron Inka paloták határolták, s a régi falak egyike még látható. Manapság az egyik oldalon a La Compania de Jesus jezsuita templom a másik oldalon a cusco-i Catedrális, mely az inka Viracocha palota alapjaira épült s a tér másik két oldalát egyemeletes üzletek zárják.
Mint érdekesség a templomban az Utolsó Vacsora festményen az apostolok tengeri malacot fogyasztanak és egy pohár chichával (kukoricából erjesztett nem szénsavas ital) mossák le.
Közelben a Korikancha, az inkák Nap Temploma, ennek azonban csak az alapja eredeti, mert a spanyolok erre egy dominikánus templomot a Santo Domingot épitették. Az eredeti Korikancha templom falait 700, egyenként 2 kg sulyu aranylemez boritotta és számtalan arany illetve ezüst szobor diszitette. Persze a hóditó spanyolok ezeket az arany, illetve ezüst szobrokat mind beolvasztották, s manapság csak a csupasz falak láthatók. A faragott falak egyike a legszebb reánkmaradt inka köfaragásoknak. A templom egyben egy komplikált csillagvizsgáló rendszer is volt, ahol a nyári napéj egyenlöséget is megfigyelték. E mellett a Korikancha alapjaira épitett Santo Domingo templom egy fantáziaszegény alkotás.
Cusco történelmi jelenösége mellett kiindulópont az u.n. Inka Szent Völgybe. E terület  egy fontos Inka település volt, melyhez hozzájárult kellemes klimája és termékeny talaja. Manapság is fontos mezögazdasági terület, föleg kukoricát, zöldséget és gyümölcsöt termel. A tulajdonképpeni Szent Völgy az Urubamba illetve Vilcanota völgyet foglalja magába és egy nap alatt be lehet járni nevezetességeit. Cusco-ból nem egy idegenforgalmi vállalat indit menetrendszerü járatot a fontosabb helyek megtekintésére.
Mi reggel indultunk,  az elsö megállónk közel Cuscohoz, a Sacsayhuaman romjainál volt. Az egykori inka eröditmány maradványai mai szemmel nézve is kiemelkedö technikai alkotás. A fal hatalmas kökockákból volt kiépitve olyan módon hogy azokat egymásba illesztették minden kötöanyag nélkül. Ez olyan pontosan történt hogy még annyi rés sem maradt a kockák között hogy esetleg egy füszálat közzé lehessen csusztatni. A legnagyobb kö 8.5 m magas és állitólag súlya 300 tonna.
A következö megállónk, Pisac már az Urubamba folyó völgyében van. Az inkák idejében úgy katonai, mint vallási és polgári jelentösége volt.  Manapság azonban csak idegenforgalmi érdekesség. Egy festöi település az Andokban, mely vasárnapi piacáról hires. Nem idözünk sokat, az eladásra kirakott holmi kezd nagyon hasonlitani egymáshoz, föleg gyapjú, alpacca kötött holmi, bördiszmü és kerámia.
Ollantaytambo a Szent Völgynek a nyugati részén van és egyike a legépebben megörzött inka településeknek. Az egykori eröditmény stratégiai pont volt az Urubamba völgy alsó bejáratánál és állitólag az egyetlen eröditmény mely ellenállt a spanyol támadásoknak. Innen fordulunk is vissza  és érintjük Chincherot mielött Cuscoba érkeznénk.








Ollantaytambo

Chincero – piac

A városka egy fennsik tetején van 3762 m magasságban a tengerszint felett, és mintha semmi sem változott volna az utóbbi száz évben. Az agyagházak érdekesek és a helyiek továbbra is tradicionális öltözékben járnak. Napjainkban hetivásárjairól ismert , föleg a turisták között. Ideje azonban indulni, hosszú volt a nap és holnap reggel indulunk utolsó állomásunkhoz Punoba a Titicaca tóhóz.


Puno és a Titicaca tó


 Puno Cuscotól busszal jó félnapi vezetésre van. Az indulás korán reggelre volt tervezve, de végülis késö délelött volt mikor elindultunk. Állitólag valami strájk vagy tüntetés volt Punoban azért a késöi indulás. Az út fennsikon vezet, bal kéz felöl hegyek de növény szinte semmi. Egyszer-egyszer nagyritkán egy pár házból álló település jelenik meg, különben az út sivár. Még autóval is csak nagyritkán találkozunk. Nem lehet könnyü az élet itt, ebben az elszigeteltségben.
Késö délután aztán megérkezünk Punoba. A városban csend van, csak egy-egy helyen az úttesten elszórt üvegdarabok utalnak a reggeli tüntetésre. A városka még magasabban van mint Cusco (3830 m) és bizony érezzük hogy nem vagyunk szokva e magassághoz. Hamar fáradunk, gyorsan kapkodjuk a levegöt. Úgy néz ki a környezet alkalmasabb láma illetve alpacca tenyésztéshez, mint hogy europai ember éljen a környéken Az idöjárás elég szélsöséges, éjjelenként hideg van, augusztustól éjjelenként már fagypont alá sülyed a hömérö. Napközben pedig forrón tüz a nap, aki nincs hozzászokva könnyen kaphat napszúrást. Az ittélö aymara törzs képviselöi alkalmazkodtak e szélsöséges klimához. Alacsony alkatúak és börük rézszinü. (Innen jön a rézbörü indián elnevezés?). Öltözetük kevésbé szines mint a quechuaké.
Punonak nincs különösebb idegenforgalmi jelentösége, csak mint kiindulópont a Titicaca tóhoz, és az ott található úszó szigetekhez. Azok meglátogatása holnapra van tervezve.
A Titicaca tó, a világ legmagasabban fekvö hajózható tava, 3812 m magasságban, Peru és Bolivia között. Legmélyebb pontja 281 m, és 41 nádból készült úszó sziget van rajta. E szigetek nagy részét aymara és quechua indiánok lakják.
Másnap azonban semmi sem alakult a terv szerint. Reggel fejfájással, hányingerrel, hasmenéssel ébredtünk, és bele kellet törödnünk hogy nem vagyunk szokva a magassághoz. Mit volt mit tennem, felhivtam a turista ügynökünket, hogy mindem megváltozott, egy nappal hamarabb szeretnénk Limába repülni. Lévén az ügynök Limában volt, megigérte hogy beszél a helyi kirendeltjével és igyekszik elrendezni a dolgokat. Nem telt el egy fél óra sem, a helyi turistaügynök csengetett a szállodában, hogy elvigyen a repülöjegyeket kicserélni. Lévén Puno kisváros, hamar meg is érkeztünk és minden további nélkül kicserélték jegyeink, még aznap délután utaztunk vissza Limába. Igy hát a Titicaca tavat csak messziröl láttuk.


Fodor Lajos


Fodor Lajos írásai az Útikalauzban >>










A szerzőnek a szerkesztőn keresztül küldheted el kérdéseidet, véleményedet – szerkesztokukacutikalauz.hu
turizmus külföldi utazás nyaralás kirándulás túrázás élmények szórakozás tenger kerékpározás biciklizés

Mivel az oldalt rövidesen bezárom, eladó az utikalauz.hu internetes domain!
Ajánlatok és érdeklődés a gyoker@utikalauz.hu címen.

Légy te az első hozzászóló a(z) "Fodor Lajos: Lima, Arequipa, Machu Picchu, Cusco és a Szent Völgy, Puno és a Titicaca tó – Peru – 2004" íráshoz!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.


*

Ez az oldal sütiket használ a felhasználói élmény fokozása érdekében. Részletek

Cookie szabályzat Őszintén szólva mi sem vagyunk szerelmesek a Cookie-ba, mert nem szeretjük, ha olyan dolgokat alkalmaznak velünk kapcsolatban, amivel nem vagyunk teljesen tisztába. De egyszerűen nem tudunk mit tenni ellene, ha működtetni akarjuk az oldalunkat, mert az általunk használt szoftverek, segítő alkalmazások erre épülnek. Néhány ilyen, általunk használt Cookie az egyes szolgáltatások működéséhez nélkülözhetetlen, vannak, amelyek információt, statisztikát gyűjtenek a weboldal használatáról, adatokat elemeznek, hogy segítsenek számunkra, vagy az oldalunk működését segítő, biztosító partnereink számára megérteni, az emberek hogyan használják az online szolgáltatásokat, hogy fejleszthessük azokat. A Cookie-k közül egyesek átmenetileg működnek, és a böngésző bezárása után eltűnnek, de tartósak is megtalálhatók köztük, amelyek a számítógépeden tárolódnak. Ha látogatása során Ön mellőzi a Cookie-k használatát, tudnia kell, hogy a oldal nem fog az elvártaknak megfelelően működni. Ha a számítógépén már megtalálható Cookie-k közül szeretne törölni, kattintson a böngészőben található "Súgó" menüpontra és kövesse a böngésző szolgáltatójának utasításait! Még többet megtudhat a Cookie-król, azok törléséről és irányításáról a www.aboutcookies.org weboldalon!

Bezár