Ausztriában, a Salzkammergut környéken töltöttünk egy hetet június végén, július elején. A tóvidéket kettészeli a határ Salzburg tartomány és Felső-Ausztria között, így tulajdonképpen két tartomány tájait jártuk be. Szállást interneten foglaltunk, egy magyar utazási irodán keresztül, a Mondsee-tó partján, egy vendégházban, amit egy család vezet. Az odafelé út autópályán, 5-6 óra alatt minden gond nélkül lezajlott. Az első napon körbenéztünk a környéken, és felkapaszkodtunk a vendégház mögül induló keskeny úton, ahonnan hamarosan gyönyörű alpesi panoráma tárult elénk muskátlis házakkal, tehenekkel és zöld rét szélén nyugalmasan legelésző őzzel.
A harmadik napon, hogy kiszellőztessük a fejünket a turistáktól hemzsegő város után, gyalogtúrára indultunk a közeli hegyekbe a délelőtt meglátogatott mondsee-i turistainformációs hölgy útmutatása alapján egy hüttét választva ki célpontul, ami a hölgy szerint az egyetlen a környéken. Mivel nem találtuk a térképen jelölt kiindulópontot, egy másikat választottunk, látva, hogy azon is eljutunk a hüttéhez vezető úton: két lehetőségünk volt, és mi úgy döntüttünk, hogy nem a meredek, hanem a lankásabb úton közelítjük meg a célpontot. Egy kereszteződésnél aztán elvesztettük a fonalat, mert az út a térkép mintha nem egyezett volna: ekkor egy szimpatikus túrázó, aki ráadásul angolul is beszélt (mi ritkán tapasztaltunk ilyet a környéken), felvilágosított minket, hogy teljesen máshol vagyunk, mint gondoltuk, és persze, hogy a meredek úton. Azt is elmondta, hogy mivel nemrég vihar pusztított a tájon, az utat is megrongálva, nehéz terep előtt állunk. Azért nekiveselkedtünk a nagyon meredek és nehéz terepnek, de néhányszáz méter után feladtuk, és visszafordultunk. Így is három-négy órás, fárasztó túra lett a kirándulásból, és hosszabb fürdőzéssel zártuk a napot. A negyedik napon Halstattba, ebbe a hegyvidéki tó mellett szorosan egymás mellé épült házakból álló egykori bányászvárosba látogattunk. A zegzugos utcákat járva, a domboldalra épített templomkertből körülnézve nagyon szép látványban volt részünk. Persze nem hagytuk ki Salzweltent, a sóbányát sem, ahová felvonóval mentünk, és igazán nagy élmény volt a vetítésekkel, facsúszdával, kisvonattal, beszélő bányászfigurával feldobott tárlatvezetés. A vendégházba visszafelé bekukkantottunk a szép fürdővárosba, Bad Ischl-be, de arról megint csak lecsúsztunk, hogy megnézzük Ferenc József egykori nyári rezidenciáját, a Kaiservillát, mert bezárt addigra. Ugyancsak itt található a híres magyar operettszerző, Lehár Ferenc nyári villája, sőt, Bad Ischl-ben még Lehár zenei fesztivált is rendeznek. Az ötödik napon a közeli németországi ún. Sasfészekhez (Eagle's Nest) látogattunk el. Az egykori hitleri rezidenciából mára éttermet csináltak, turistalátványosságként szolgál az odaút, a lifthez vezető alagút, a kőház és az onnan látható lélegzetelállító panoráma.
Volt még időnk, hogy megnézzük a Golling-vízesést (a jobboldali kép) A hatodik napon rövid túrát tettünk a közeli Mondseeből elindulva: persze az eredetileg félórásra tervezett kirándulás végül 2-3 órásra sikeredett, kalandvágyunknak köszönhetően. Délután Mondsee szép főterén finom pizzát ettünk és strandolással fejeztük be a napot. A hetedik, kánikulai napon megpihentünk: Mondsee nagyon igényesen, sokoldalúan kialakított strandján töltöttük a napot (belépő egész napra 4 EURO), pizzáztunk és sétáltunk a város szép tóparti sétányán. Élményekkel gazdagon, a csodaszép, virágözönnel díszített házak, a végtelen rétek, a lenyűgöző hegyek látványával eltelve indultunk haza másnap. Azt hiszem, az Alpok örök szerelmünkké vált. Kertész Edina A
szerzőnek a szerkesztőn keresztül küldhetsz levelet (szállásközvetítéssel nem foglalkozunk) Tiéd az oldal, magadnak építed!
Ugrás
a főbejárathoz: (földi) Útikalauz >> |
A második napon nyakunkba vettük Salzburgot(jobboldali kép). A várost kettészelő Salzach-folyó partján a csodaszép városképben gyönyörködve elsétáltunk a fő látványosságokig: megnéztük mindkét Mozart-múzeumot: a szülőházában és abban a házban is van kiállítás, ahol élt. Az utóbbi sokkal bővebb és igényesebb: a szülőházban lévő kiállítás inkább szimbolikusnak tekinthető, és a fő érdekesség a ház maga. A két múzeum megtekintése együttesen olcsóbb, 10 EURO. Megnéztük a zsibongó piacot, és betértünk a szép barokk templomba. Még aznap meg szerettük volna nézni a 
, ami az egyik legszebb élményünk lett. Az erdőben zubogó patak mentén felfelé haladva tárult elénk a lenyűgöző méretű vízesés, amely mentén feljebb lehet kapaszkodni a kis ösvényen: az óriási sziklák felett jéghideg vizet permetező vízesés nagy robajjal zúdul le. Ez sokkal kevésbé látogatott turisztikai célpont, így kedvünkre gyönyörködhettünk a látványban. 
utikalauz.hu 
