Győrffy
Árpád: Felső-ausztriai sörtúra biciklivel - 2000. május
Finom
ételek, különleges sörök, biciklizés, gyaloglás, golfozás, egy
kis kultúra és mindezek zárásaként pihenés a szaunában, uszodában.
A rövid felsorolás néhány alapeleme az egyik olyan sikerreceptnek,
amit az osztrák vendégfogadók állítottak össze az utóbbi években.
A siker persze nem csak az adalékokon múlik, hanem az elkészítés
módján is.
A 90-es évek elején, közepén a turisztikai világhatalomnak
számító Ausztriát is váratlanul érte a forgalom visszaesése. A
vendégeik többségét jelentő német és hazai turisták közül sokan
az egyre olcsóbb repülős nyaralásokat választották, mások a viszonylagosan
romló anyagi helyzet miatt kihagytak néhány üdülést. A vendégszám
illetve a bevételek csökkenése gyors válaszra ösztökélte a turisztikai
piac szereplőit. Ennek talán legfontosabb részeként alapvetően
megváltozott a szemlélet. Az eredetileg inkább a semmittevéssel
rokonított pihenés helyett az aktívitással kiváltott felüdülést
helyezték előtérbe. Mindehhez a korábban is meglévő elemeket megfelelő
csomagolásban komplex ajánlatokká szervezték, és különböző kedvezményrendszerekkel
tették vonzóbbá őket.
Az új szemléletre jó példa a felső-ausztriai Mühlviertel
régió gyakorlata. A Duna és a cseh határ között elterülő
terület önmagában is nagyon szép, de rájöttek arra, hogy a
tájat, a kultúrát fogyaszthatóvá kell tenni, olyan ajánlatokat
kell kidolgozni, amelyeket a vendég szívesen megvásárol. A
turisztikai átalakulás egyik nagy eredményeként a normál étkezéseket
is vonzó programokká fejlesztették. A gasztronómia korábban is
mindig fontos része volt a kirándulásoknak, nyaralásoknak, de
itt főszereplővé vált, mert felismerték azt a kézenfekvő igazságot,
hogy a vendég olyan dolgokra költ szívesebben, ami egyébként is
jól esik neki.
A
sokszínű kínálattal a budapesti Osztrák Nemzeti Idegenforgalmi
Képviselet és a tartományi illetve régiós turisztikai hivatal
vendégeként ismerkedhettek meg magyar újságírók május végén.
A felső-ausztriai tanulmányút első állomása a schlagli
Premontrei apátság volt. A régió kulturális központjaként
működő kolostorban Stefan testvér, a kiállítások felelőse
vitt körbe bennünket. Az apátságot egykor a passaui érsek alapította
cisztercita szerzeteseknek, később csehországból érkeztek a mai
rend tagjai. A kolostor temploma és egyik épületszárnya 1250-ben
épült. Az apátság épületei, berendezései egy 1626-os parasztfelkelés
során részben elpusztultak, de néhány évvel később helyreállították
és a kegytárgyakat pótolták.
A kolostor folyosóján kiállításon mutatják be a
rend és az apátság történetét, a szerzetessé válás folyamatát
és az ezzel kapcsolatos kegytárgyakat, ruhákat is. A
szerzetesek mintegy 5 évvel a belépés után lesznek valódi tagjai
a rendnek, Az apátot maguk közül választják. Jelenleg 44 szerzetes
tartozik az apátsághoz, de többségük külső munkán van. Lelkigondozással
foglalkoznak.
Hat ezer hektár erdőjük, sörfözdéjük, fűrészüzemük,
sífelvonójuk, asztalosüzemük és több éttermük van - egyik például
az apátság épületében, a borpincében. Összesen mintegy 200 embert
foglalkoztatnak. Az egyik szerzetes korábban közgazdaságtant tanult,
egy másik agrármérnök - ők irányítják a gazdaságot. Az idegenforgalomban
is egyre aktívabbak. A vendéglők, a sörfőzde működésén keresztül
és a kolostor bemutatásával már korábban is résztvettek benne.
Mostanában már afféle lelki rekreációs programokat is szerveznek.
A vendégeknek szállást, testi és lelki táplálékot adnak.
Az apátságban keddtől vasárnapig 10-12 és 13-17
óráig van vezetett látogatás. A rend egy tagja néhány lezárt rész
kivételével végigkalauzolja az érdeklődőket. Csoport esetén előre
egyeztetve más időpontban is lehetséges a látogatás.
Különösen
értékes az apátság galériája, amelyben a 15-16. században készült
gótikus táblaképek, osztrák, itáliai és flamand festők 17-18.
századi alkotásai láthatók. Ezeket
a parasztfelkelés során elpusztult képek helyett hozták. Mintegy
550 kép többsége vallási tárgyú, de csendéletek, tájképek is vannak
közöttük. Az anyagnak persze csak a töredéke látható.
Nagyon
értékes az apátság 60 ezer kötetes könyvtára, amelyben sok kódexet
és ősnyomtatványt is őriznek, köztük egy 2270 magyar szót tartalmazó
könyvet is. Ugyancsak különleges a portréterem, amelynek a falait
az elhunyt apátok, szerzetesek arcképei borítják. Néhány kiemelkedő
apát portréja a terem közepén lévő állványokon kapott helyet.
Egyikük például 46 éven át vezette a kolostort, hosszú ideig felső-ausztriai
tartományi főnök is volt. ş kísérte Sisit Bécsből Passauba.
A szovjet hadsereg a 2. világháború utáni megszállás
idején a kolostor közelében állomásozott. Csodával ér fel, hogy
nem nyúltak a gyűjteményekhez. (Pedig nagyon szép órák is vannak.
Hi)
Az apátsági templom a 13. és a 17. század között
folyamatosan nyerte el mai formáját. Nagyon érdekes a fő hajó
és a szentély közötti mintegy 2 méteres szintkülönbség. A
templom alatti román kori kripta boltozatát egy bimbós fejű középoszlop
tartja. Az egyik falfülkében szép piéta látható a kolostor alapításának
idejéből. Az eredeti Linzben található.
Este
az apátsági sörfőzde termékeivel és tájjellegű ételekkel ismerkedtünk
a kolostor pincéjében lévő étteremben. A sörfőzdébe másnap délelőtt
látogattunk el. Az első kisebb üzemet 1580-ban hozták létre közvetlenül
az apátság épületében, majd a megnövekedett kapacitás miatt 1954-ben
új üzemet építettek a kolostor mellett. Ma Ausztriában egyedüliként
itt működik apátsági sörfőzde. Másik különlegességük a rozsból
készült sör, a Gold Roggen.
Az éves termelésük 30 ezer hektoliter - 7 fajta
sört állítanak elő - ezzel Ausztriában inkább a kisebb cégek közé
tartoznak. (Az országban 65 serfőzde működik - a legkisebb helyen
is 2-3 fajtát főznek. Évente kb 100 l a fejenkénti sörfogyasztás,
de az alkoholmentes italok forgalmának növekedése, illetve a kevesebb
alkoholfogyasztás miatt csökkenés tapasztalható az utóbbi években.)
A schlagli söröket elsősorban a közvetlen környéken
és Linzben árusítják - mint a régió jellegzetes termékét - de
lehet Bécsben is kapni. Az apátsági sörgyárban meghagytak, illetve
külön kialakítottak egy régi berendezésekből álló üzemcsarnokot
is - kimondottan turisztikai látványosságnak.
Kerékpárostúra
a cseh határhoz
A sörfőzdében tett látogatás után kerékpározni indultunk
a cseh-osztrák határra, a Cseh-erdőbe (Böhmerwald). Az
egyik fogadó udvarán bicikliket kaptunk - mindenki kedve szerint
választhatott. Egyaránt
voltak 26-os és 28-as méretű gépek. Mindegyiken volt sebváltó,
de vegyesen a marokváltó, illetve a nálunk megszokott karos váltó.
A biciklik viszonylag kényelmes, rugós nyereggel, csomagtartóval
voltak felszerelve.
Indulás után fenyőerdőn haladtunk keresztül egy
aszfaltozott úton. Az út mellett egy lekerített területen két
vaddisznó falatozott. Korábban Egy másik hasonló kertben 30-40
szarvast és őzet láttunk.
Mintegy két kilométer után letértünk egy kővel,
murvával borított erdei útra. Bár néhol nagy gödrök voltak, biztonságosan
lehetett kerekezni.
Az induláskor
szemerkélő eső közben teljesen elállt. A fenyőerdő hűvöse nagyon
jól jött a biciklizéshez. Az utunk egy 2-2,5 méter széles csatorna
mellett haladt, amelyben több helyen víz is volt. Mint később
kiderült, ez egy több száz évvel ezelőtt épített fausztató csatorna.
Újabb
4-5 kilométer után egy határállomáshoz - pontosabb határ
táblához értünk, ahol a csatorna felújítását irányító cseh igazgató
várt bennünket két civilruhás osztrák határőrrel.
A földút
- amin bicikliztünk - itt keresztezte a csatornát, majd újabb
10 kilométer után tért vissza Ausztriába. A határon felirat tudatja,
hogy április 1-október 10-ig naponta 8-20 óráig kelhetnek át a
síelők, gyalogos és kerékpáros túrázók. Mint kiderült, a valóságban
nincsen folyamatos határellenőrzés, gyakorlatilag határok nélkül
működik a két ország egymás mellett - mondta a cseh igazgató.
A határőrök láthatóan meglepődtek, amikor pecsétet
kértünk az útlevelünkbe. De végül megígérték, hogy a visszatérésnél
teljesítik kérésünket. Így is lett. Egy ujjnyi vastagon porral
fedett alumínium bőröndből vették elő a pecséteket. Talán akkor
használták őket először. Csodálkozásunkra elmondták, hogy a szabályos
határátekelésnek nem a határőr és a pecsét, hanem az érvényes
útlevél az alapvető kelléke.
A csatorna történetéről a cseh kalauzunk mesélt.
Mint elmondta, a terület régen átjárhatatlan erdőnek számított,
de később megritkult a nagyvárosok építésével, fűtésével járó
megnövekedett fakitermelés miatt. Mivel nem volt megfelelő szállítási
útvonal, a 18 század végén egy mérnök alakította ki a vízi szállítás
lehetőségét a csatorna rendszer kiépítésével, illetve egy patakhoz
kapcsolásával. Megfelelő adatok híján csak a konkrét tapasztalatok
alapján dolgozhatott.
Összesen
több mintegy 25 kilométer hosszú, közel fele a cseh oldalra esik.
Része egy 400 méter hosszú alagút, ami a maga korában mérnöki
csúcsteljesítménynek számított.
A csatorna folyamatosan 1789-től működött a 19.
század végéig. Segítségével a Dunáig úsztatták le a fát.
Mivel kilométerenként mindössze 1,8 méteres a szintkülönbség,
a csatorna mellett végig favágók álltak, akik csáklyával irányították,
lökték egyre tovább a fákat. A vízszintet négy összekapcsolt tó
segítségével szabályozták.
A csatorna
sorsát a vasút megépülése pecsételte meg. Néhány évig még használták,
de 1892 után megszűnt a rendszeres munka a teljes csatornán. Az
utolsó komoly szállításra 1916-ban került sor. A vasúttól távolabbi
felső szakaszt még sokáig használták. Ezen akár 23 méter hosszú
fákat is le tudtak úsztatni. Itt a munka 1963-ban fejeződött be.
Később a csehországi szakaszt műemlékké nyilvánították,
és tíz évvel ezelőtt megkezdődött a felújítása. 1996 óta a két
ország közösen folytatja a munkát - nyaranta prágai erdészhallgatók
is ingyenesen beszállnak. A két ország a költségeket közösen viseli.
Eddig összesen mintegy 3,5 kilométeres szakaszt hoztak rendben
- mindkét országot érintve. További 6 kilométer rekonstrukciója
zajlik a cseh természetvédelmi területen. 17 millió koronát, 6
millió ATS-t szántak a munkára.
Arra már nincs lehetőség, hogy a teljes szakaszt
rendbehozzák, ezért csak turista látványosságként használják. A
800 méteres tengerszint feletti magasság ellenére minimális szintkülönbség
miatt nagyon népszerű a túrázók körében. Évente mintegy 10 ezer
a gyalogos és 40 ezer a kerékpáros turista keresi fel. 1998-ban
létesítették a két határátkelőhelyet gyalogosoknak, kerékpárosoknak.
Bemutatókat tartanak a csatorna működéséről, tájékoztató táblákat,
térképeket helyeztek ki, pihenőhelyeket építettek.
Az út mellett a két ország művészeinek szobrait
- és más besorolhatatlan alkotásait - állítják fel. jelenleg 4
ilyen áll már. Az egyik határátkelőnél például egy hatalmas elektromos
csatlakozó kompozíció - gigantikus konnektor - látható. A cseh
aljazat és az osztrák dugó nem stimmel egymáshoz.
A délutánt
a felső-ausztriai textilipar központjában Haslachban
töltöttük. A településegyüttest öt kisebb-nagyobb falu illetve
városka alkotja.
A korábbi fontosságát többek között az is adta, hogy pontosan
egy nap távolságra volt Passautól, Linztől, Cseszkebudejovicétől.
Piactartó joga és hozzá árumegállító joga volt. (Az áthaladó árusoknak
3 napig kellett a piactéren árusítani.) A központi szerepet betöltő,
mintegy 2000 lakosú település az épületei, szerkezete, múltja
alapján valóban megérdemli a városi rangot. A városi létet jelzi
az is, hogy nagyon sok egyesület és más civilcsoportosulás működik
a településen.
Több érdekes látnivaló közé sorolható a templom
mellett álló torony, amely szakasztott mása a prágai óvárosban
álló óratoronynak. Mondják, azért mert erre vezetett a sóút. A
templom maga a 14. század végén épült gótikus stílusban - egyes
részei jóval későbbiek. A berendezése a múlt század végéről származik.
Az oltártól jobbra látható korpus állítólag 1100 körül
készült. Sokáig a mennyezeten volt - gyakorlatilag eldugva - mert
nem tudták a korát.
Nagyon
szép textilipari gyűjtemény van a templom melletti múzeumban.
A
len, kender megtermelésétől, a fonal elkészítésén át a szövésig,
festésig minden munkafolyamat eszközei láthatók. Sőt a múzeum
dolgozói működés közben is bemutatják a legöregebb szövőszéket
(300 éves) és a későbbi lyukkártya vezérlésű szövőgépeket.
Kékfestő nyomóformák, kész ruhák - maiak, régiek
is láthatók a kiállításon. Egy szövőmester házának berendezését
is megismerhetjük. S ami talán legérdekesebb, van egy tehénnel
hajtott mángorlógép a múlt század elejéről. A méretet érzékelteti,
hogy a ruhákat lapító 7-8 méter hosszú "ládában" 11 tonna követ
töltöttek súlyként. Az egyébként teljesen komplett berendezés
működését kis makettel mutatják be.
A másik
szép torony a város kapuja fölött emelkedik. A településsel együtt
ez is számtalanszor leégett. A
zöld növénnyel befuttatott építményben ma várostörténeti múzeum
van. Afféle mindenes gyűjtemény. Az első emeletén nagyon jó makett
mutatja be a város két évszázaddal korábbi formáját.
Igazi
különlegesség a kaputoronytól alig 100 méternyire egy 500 éves
házban lévő "gépzenei múzeum", amely egy szövőszék illetve munka
nélkül maradt egykori takács ma is gyarapodó gyűjteménye az 1750-1960-ig
terjedő időszakból. Jelenleg mintegy 200 működő hangrögzítő, lejátszó
eszközt lehet megnézni, meghallgatni a tulajdonos több mint egy
órás "tárlatvezetése" során.
Fonográfok, gramofonok, lemezjátszók, a lemezjátszó
elvén működő több sávos szalagos zenelejátszók a berlini rádió
stúdiójából a 2. világháború előtti korból, diktafon titkárnői
fülhallgatóval 1905-ből. A múzeumnak nagyon
gazdag kollekciója van a különböző lyukszalaggal, aplikált lemezzel
működő gépzongorákból, sőt egész zenekarokat imitáló mechanikus
csodákból. (Sok mai flopys szintetizátor-varázsló valószínűleg
sóvárogva nézne az 50-100 éves készülékekre.)
A zeneszerszámok
közül némelyik nem csak zenél, hanem például pisil, köpköd vagy
éppen szappanbuborékot fúj. Így nem árt körülnézni, hol táborozunk
le. Van például negyven alakos - emberek, állatok - működő nagyzenekar.
Egy
másik gépzenekar előtt egy alak biciklivel kötélen egyensúlyoz.
A belépő 75 ATS vezetéssel együtt. A múzeum tulajdonosa
éjjel nappal felverhető.
Mi sajnos nem láthattuk, de állítólag nagyon érdekes
a kaputorony szomszédságában lévő boltmúzeum, amelyben egy 80
évvel ezelőtti üzletet lehet megismerni működés közben. Ugyancsak
működik egy iskolamúzeum is a városkában, de ezt is máskor kell
majd megnéznünk.
Este
az aigeni Schiffner vendéglőben a sörkulinárium
programon vettünk részt. Az ételeket megfelelő magyarázattal a
tulajdonos, Schiffner úr tálalta fel. Talán nem csodálkozik azon
senki, hogy a sör történetét a kőkorszakig vezette vissza, és
a sörivást a világ legfontosabb dolgai közé sorolta.
Természetesen az aperitív, illetve willkommen ital
is sör volt - igaz, camparis erősítéssel. (Hisz az nem lehet,
hogy sörrel ne lehessen étvágyat csinálni, hogy ne legyen a sör
is elegáns ital.) A recept: 2 dl világos sör, 2 cl camparival
összeöntve. Mondhatjuk, érdekes íz jött elő a két kesernyés ital
találkozásából.
Hideg
előételként kocsonyaszeleteket hoztak sörecettel leöntve. Aztán
jött egy krémleves - természetesen sörös. Majd burgonya helyi
hidegen sajtolt olajjal, utána sörjoghurt. (Ez olyan volt, mint
őseink kumisza lehetett. Szóval, komisz.) A főétel malachús érmék
sörös szafttal, a desszert túrós nokedli erdei gyümölcsből készült
szósszal. Külön érdekessége volt a vacsora zárásának, hogy a desszert
mellé kínált szüretlen sört (a schlagli főzdéből származó Doppelbockot)
a vendég előtt a korsóban egy tűzes vassal karamellizálták. Ahogy
egykor a kovácsok télen a hideg sört melegítették fogyasztható
hőmérsékletűre.
Közben azt is megtudhattuk, hogy nem csak a vörösbornak,
a sörnek is használ, ha a levegővel érintkezve "kibontakozhat".
Igaz, nyomban fel is mentették a türelmetlenebbeket: az is jó
sörivó, aki gyorsan megissza a sört.
A vacsorához
felszolgált söröket a tartomány legjobb italaiból állították össze.
A hagyományosnak tekinthető fajták mellett volt például a tartály
tetejéről lemerített szüretlen kannás - kübli - sör. Természetesen
nem hiányozhatott a schlagli, rozsból készült Gold Roggen sem.
A csomagolásnak köszönhetően az ételeket, italokat néha nem is
az ízek, hanem a látvány, a tálalás alapján érzi finomnak a vendég.
A sörtúrához 16 fogadó csatlakozott. Az indulásnál,
1998-ban 9 csoport jelentkezett a programra, az idén május végégig
már több mint 200 csoport választotta magának. A programnak egy
napos és több helyet összekapcsoló 2-3 napos változata is. A túra
végén oklevéllel tanúsítják, hogy a vendég a mühlvierteli sörök
ismerője lett. Az előtanulmányokhoz 50 ATS-ért képregényt is lehet
venni. (A sörtúrából két nap 1 éjszakai szállással, reggelivel,
esti sörinnyenc menüvel 985 ATS-be kerül)
A sör-túrába bekapcsolódott helyek összesen 260
kilométeres kirándulásra adnak lehetőséget. Több múzeum, sörfőzde
megtekintése, sokféle sör és tájjellegű - sörös - étel megkóstolása
van a programban. De ugyanígy vannak mustkostoló túrák is - igaz,
ezek rövidebbek, 25-55 kilométeresek.
Szombaton
délelőtt golfozni tanultunk Ulrichsbergben,
a Böhmerwald Golfparkban. A
fiatal trénerünk kérésére anyanyelvén, angolul folyt az oktatás,
mivel a németet ő sem tudta igazán. Hosszan kínlódott velünk,
hogy a helyes kéz és testtartást elsajátítsuk. A két órás ismerkedés
bizonyára kevés lett volna ahhoz, hogy egy angol klubba beengedjenek
bennünket. De annyit megtudunk, hogy a sok ütőt nem azért viszik
magukkal, mert szeretik a nagy terhet cipelni.
A rendkívül
gyors és intenzív tanfolyam után nyomban össze is mérhettük tudásunkat
a 19 lyukú pálya egyik szép részén. Volt olyan, aki csak a 3.
ütésre találta el a labdát, másoké már az első ütésre elveszett
a távoli cserjésben. Valószínűleg ez is úgy van, mint az angol
gyep. Sokáig kell csinálni, hogy jó legyen. A szombati
ebéd, majd egy kis buszozás után gyalogosan kirándultunk az 1041
méter magasan lévő Moldaublick kilátóhoz. A
hegy tetején piramis szerűen egymásra helyezett kövekről nehéz
elhinni, hogy maguktól - a természettől - kerültek oda. Igaz,
más fajta válasz még hihetetlenebb lenne.
A tetőtől
gyönyörű kilátás nyílik a cseh oldalon 5-6 kilométerre lévő, 42
kilométer hosszú víztárolóra. A sötét erdők között egy hatalmas
sötétkék folt, rajta apró fehér vitorlásokkal.
A délután a wellnes ideje volt. A szálloda uszodájában,
szaunájában töltöttük az időt.
Egyéb
programok a környékből
Az 1836-1872-ig működött Linz-Cseszkebudejovice
közötti lóvasút emlékére megépítették az eerdeti kocsi mását,
a Hannibál II-t, és az eredeti nyomvonalon újra üzembe állították
egy rövid szakaszon. Ez volt az első vasútvonal a kontinensen.
Az utazás mellett lógombóc fogatási versenyen vehetnek
részt a turisták (különleges, rétegekből álló tészta készítése).
Az ügyesebbek saját kezűleg építhetnek vasúti pályát - a sínszögek
kovácsolásától a pálya konkrét építéséig - egy mérnök irányítása
mellett. Később, ha ismét erre járnak, akár a maguk építette pályán
utazhatnak is. (Persze ez mind pénzbe kerül. Ügyes, mondaná rá
még Tom Sayer is, aki pedig maga is jól szervezte a kerítés befestését.)
A történelmi vasút nyomvonalán 60 kilométernyi kerékpáros
illetve gyalogos túraútvonal van kiépítve - eredeti hidak, viaduktok,
bakterházak.
A tartományban
érvényes családi vendégkártyával 50 százalékos kedvezményt adnak
mintegy 100 attrakciónál. Szálláshelyként az igényektől, pénztől
függően komfortos menedékházak, panziók, uszodával, szaunákkal,
sportpályákkal rendelkező kisebb-nagyobb szállodák választhatók.
Ha kell a csomagszállításról is gondoskodnak. Az idén 40 parasztgazdaság
csatlakozott Passau és Bécs közötti a dunai kerékpárutat kiszolgáló
programhoz. Italt, házikosztot hálóhelyet, parkolót kínálnak a
bicikliseknek.
Győrffy
Árpád
Néhány
ár Felső-Ausztriából
2000. május 28.
(az árak, díjak ats-ben - 1 ATS= 19 Ft)
A Wöber Markt árai
Aigenben (részben akciós)
teavaj 25 dkg 12,90
étolaj 0,5 l 15,90
csirke -frissen vágott 1 kg 24,90
sertéstarja 1 kg 69
Camembert 10 dkg 23,80
Landana sajt (karaván szerű) 10 dkg 10,90
Ementáli sajt 10 dkg 10,90
grillszén 3 kg 27,90
grillfűszer - kotányi 14
ketchup 1 kg 25.90
sör - Ottakringer 5 l 79,90
szilvapálinka 0,7 l 89
Vitalis müzli 375 g 29,90
babapiskóta 40 db 15,90
kávé - Jakobs - 0,5 kg 49,90
Ráma margarin 0,5 kg 19,90
Goldpack étolaj 2 l 29,90
Almaecet 1 l 19,90
Chappi kutyaeledel 3x400 g 23,70
vörös és fehérbor 2 l 39,90
narancsszirup 1,5 l 39,90
virsli (kolbász) 1 kg 99-119
cevapcici 1 kg 99
marhacomb 99
Schlagli kolostor
étterme
sonka sajttal 35
virsli 36
sültkrumpli 36
levesek 30-45
sörök 3 dl 25-32
húsételek 70-100
Haslach, Rathauskeller
étterem
kecskesajt salátával, krumplival 65
kocsonya hagymával és borecettel 42
salátatál 58
füstölt lazac sült burgonyából készült nudlival 88
virslisaláta 42
sajttál 58
levesek 25-38
saláták 28-58
húsételek 90-120 (bécsi szelet 95)
desszertek, fagyik 35-50
palackos borok 210-290
cola 0,25 l 21
ásványvíz 3 dl 19
tonik 0,2 l 26
kávé 21-30
Almesberger Hotel
étterme - Aigen
hideg ételek 45-75
húsételek 90-130
desszertek 55-70
halak 160
Böhmerwald Golfpark
Ulrichsberg
előszezoni program - 5 nap, négy edzés, büfévacsora 3100
főszezoni program - 7 nap, 7 edzés, büfévacsora - 4.090
Intenzív tanfolyamok (minimum két személlyel)
20 órás 3.300
30 órás 5.040
Szállás árak (főszezon
- 1 éjszakára reggelivel)
4 csillagos hotel 595-645
3 csillagos fogadó 280-410
2 csillagos fogadó 210-290
Üzemanyag árak:
95-ös benzin: 13,90
98-as benzin: 14,10
dízel: 10,69
További Információk:
Osztrák Nemzeti Idegenforgalmi Képviselet, Budapest - info@oewbud.hu
http://austria-tourism.at
Landesverband für Tourismus in Oberösterreich, Linz - lvt.gebetsroither@upperaustria.or.at
(Sabine Gebetsroither)
Ferienregion Mühlviertel, Linz - mv.guenterseder@upperaustria.or.at
(Sabine Guenterseder)
|