A zirci Reguly Antal Műemlék Könyvtár

A műemlék könyvtárak sajátos feladata, hogy a jelentősebb régi könyvgyűjteményeket eredeti elrendezésükben és lehetőleg eredeti helyükön őrizzék meg és mutassák be. A Reguly Antal Műemlék Könyvtárnak is ez az elsőrendű célja. Művelődéstörténeti emlék, mely egyúttal tükre létrehozója tevékenységének, sorsának is. De nemcsak műemlék. hanem élő könyvtár, nemcsak látogatókat fogad, hanem olvasókat és kutatókat is kiszolgál, és ilyen módon igyekszik részt vállalni napjaink könyvtári-kulturális feladataiból is.
III. Béla király adott helyet és birtokot a Clairvaux-ból érkező francia ciszterci szerzeteseknek (1182). A középkori zirci monostor nagyságáról és virágzásáról kevés. de sokatmondó építészeti emlék és oklevél tanúskodik. Az apátság körül falu keletkezett, de az a monostorral együtt a XVI. század közepén a törökök terjeszkedése és a végvári küzdelmek miatt teljesen elnéptelenedett. Az elhagyott épületek pusztulásnak indultak. 1659-ben a zirci apátság birtokait az alsó-ausztriai lilienfeldi apátság kapta meg. A helyreállítással járó gondok miatt azonban Lilienfeld apátja 1701-ben pénzbeli megváltás ellenében átadta Zircet minden tartozékával együtt a sziléziai Heinrichau apátjának. Heinrichau (ma Henryków Lengyelországban) ez időben virágzó, gazdaságilag fellendülő monostor volt. Apátja azzal a szándékkal vásárolta meg Zircet, hogy azt birtokaival együtt Újra betelepíti, jövedelmezővé teszi. Tervét utódai meg is valósították. 1701 és 1704 között építették az első 13 házat a Sziléziából küldött német telepesek. Az épületek 1704-ben, a Rákóczi szabadságharc során leégtek. Végre 1715 és 1718 között ismét elkészült 28 lakóház, és ettől kezdve napjainkig töretlen Zirc fejlődése.

Az apátság a19. században - LRohbock-1860

1726-ig a ciszterciek Pápáról irányították Zircnek és birtokainak Újjászervezését. 1726-ban készült el ideiglenes zirci szállásuk. Ez a mai város legrégibb épülete (Kossuth Lajos u. 33.). Az Új rendházat a középkori romok közelében építették fel 1727-tól 1733-ig. A terveket Witwer Atanáz, tiroli származású karmelita szerzetes-építész készítette. A munkát előbb bécsi, majd budai kőművesek végezték Keger Mátyás vezetésével. A mai épületnek a templomhoz délről csatlakozó négyzetet körülzáró részét az első emeletig ekkor építették. Ehhez felhasználták a régi kolostor köveit. Nem kegyelmeztek a templom romjainak sem. 'Ami a régieknek tetszett, az újaknak már nem", - írja az apátság akkori krónikása. A régi falakat lebontották, hogy kváderköveit az Új templom építéséhez (1739-1752) felhasználhassák. Mindössze egyetlen pillérköteg maradt meg, amely ma a Győr felé vezető Út jobb oldalán hirdeti az egykori királyi alapítás nagyszerűségét. A régi kolostorépület mélyen fekvő alapfalait 1912-13-ban tárták fel.
1814-ig Heinrichau-Henryków apátjai voltak egyúttal Zirc apátjai is, és Zircen túlnyomórészt Sziléziából jött szerzetesek laktak. Csak az 1800-as évek elején kezdett növekedni a magyarországi származású rendtagok száma. 1810-ben a porosz kormány a sziléziai monostorokat feloszlatta. Ennek következtében Zirc önállósult. és 1814-től saját apátot kapott. Ugyanakkor vállalta az egri. Pécsi és székesfehérvári. korábban jezsuita gimnáziumok vezetését és ellátását. ViIlax Ferdinánd apát (1826-1857) jelentősen bővítette a monostor épületét. 1847-ben mai formájában elkészült a nyugati homlokzat. Nemcsak emelet épült a régi nyugati szárnyra, hanem annak folytatásában dél felé hatalmas új épületrészt emeltek. Ekkor készült a nagy könyvtárterem. a Vöröstorony és a park felé néző egykori apáti lakosztály.

A rendház történetével együtt alakult a könyvtár története is. A Sziléziából hozott könyvek képezték a könyvtár állományának alapját. Ezt az I 733-ban elkészült rendháznak a sekrestye feletti tágasabb helyiségében állították fel. Az 1815-ben szerkesztett első katalógus 3800 címet sorol fel. Az oktatás vállalása szükségessé tette a rend központjában, Zircen a könyvtár nagyobb arányú fejlesztését. Ez is Villax apát nevéhez fűződik: többek közt megvette Hofmann József székesfehérvári orvosnak, majd Fejér György (1766-1851) történettudósnak, a pesti egyetemi könyvtár igazgatójának hagyatékát, mintegy 4500 kötetet. Élete utolsó évében készült el az ún. Nagyterem berendezése, és ekkor költöztették a könyvtárat mai helyére.
A Nagyterem terveit Leopold Peiss készítette. A mértéktartó, mégis képzeletgazdag építészeti megoldáshoz jól illeszkedik a terem faberakásos berendezése. Bár az intarzia természetének megfelelően különböző, főleg bakonyi fafajtákból készült, többsége mégis habos kőris.

A könyvtár nagyterme 2002-ben

A Bakony jellegzetes fáinak egyike a magas kőris (Fraxinus excelsior L.). Ettől kapta nevét a Bakony legmagasabb hegye, a Kőrishegy is. A feldolgozás során ebből a fajból nyerik a habos kőrist, melynek barna változatát találjuk a könyvtár Nagytermében. A faberendezést Wilde Mihály zirci asztalosmester készítette. Egy kisebb intarziás munka fia, Wilde József remekműve; 1862-ben a londoni világkiállításon díszoklevelet nyert.
A könyvtár részben beszerzések, részben az elhunyt szerzetes-tanárok hagyatéka révén továbbra is jelentősen gyarapodott. A rend oktatói, tudományos és irodalmi tevékenysége egyre terebélyesedett. Ezeknek az igényeknek megfelelően a könyvtárat már a múlt század végén bővíteni kellett. Ekkor alakították ki az egyszerűbb berendezésű Kistermet.
A könyvtár legnagyobb érdemű egykori könyvtárosa Szabó Otmár, aki huszonhét éves korától, 1889-től egészen 1926-ban bekövetkezett haláláig fáradhatatlan szorgalommal rendezte és katalogizálta a gyűjteményt. Az ő gondozásában az állomány 60.000 kötetre nőtt. Utódai az egyre szorongatóbb helyhiány, valamint a modernebb könyvtári szempontok érvényesítése érdekében az állomány régi rendjét megbontották (1932), a helyet jobban kihasználó új raktározási rendet vezettek be, az átrendezést azonban már nem tudták befejezni.
Bár a második világháború harcai elkerülték az apátsági épületet, az mégis súlyos kárt szenvedett. 1944. december 23-án egy német vadászrepülőgép a Nagyterem tetőzetébe ütközött.

A helyreállított mennyezet

A gép darabokra szakadt, motorja a boltozatot áttörve a terem padlójára zuhant, és lángra lobbant. A tüzet rövid időn belül sikerült eloltani, de az épületben és berendezésében nagy kár keletkezett. A könyvállománynak csak kis része rongálódott meg. A tetőt, a mennyezetet és a berendezést a szerzetesrend az akkor lehetséges mértékben helyreállíttatta.

1950-ben a ciszterci rend működését betiltották Magyarországon. Az épület, benne a könyvtár is nemzeti tulajdonba került. Rövid ideig kaszárnyaként, majd szociális otthonként szolgált, végül szakmunkásképző intézetet és kollégiumot helyeztek cl benne.
Művelődésügyünk irányítói idejében felismerték a könyvtár műemlék jellegét, kultúrtörténeti értékét. Ezért úgy döntöttek, hogy azt eredeti helyén, eredeti állományával kell megőrizni. 1953-ban a zirci könyvtár felügyeletét az Országos Széchényi Könyvtár vette át. Nemzeti könyvtárunk ezzel nagy gondot vállalt magára. A háborús és az azt követő nehéz gazdasági helyzetben a könyvtári épületrészen csak a legszükségesebb tatarozásokat lehetett elvégezni. A háborús óvintézkedések, valamint az átmeneti gazdátlanság miatt a könyvek és a katalógusok rendje teljesen felbomlott. Az állomány egy részét rovarfertőzés támadta meg. A legfontosabb belső helyreállítás után 1955-ben mind az olvasók, mind pedig a látogatók számára megnyílt a könyvtár. Tovább folyt a tatarozás, a könyvállomány fertőtlenítése és a könnyező házigomba által megtámadott berendezés felújítása is. 1966 és 1970 között nemcsak a károkat hozták helyre, hanem a könyvtártermeket is restaurálták. Hogy mindez oly kiválóan sikerült, nem kis mértékben azoknak a helybeli mesterembereknek köszönhető akik elődeik alkotását megbecsülve, legjobb tudásukat és ügyességüket adták a helyreállító munkához.
A könyvtár 1955-ben Reguly Antal nevét vette fel. Az elnevezés a Zirc nagy szülötte iránti tisztelet kifejezése. A folyosón állandó kiállítás idézi életét és munkásságát.
Reguly Antal 1819. július 11-én (más források szerint július 13-án) született Zircen. Apja jogász, a ciszterci rend jogtanácsosa volt, aki fiát is jogásznak szánta. Reguly jogi tanulmányai befejeztével észak-európai útra indult. Ennek során, 1839-ben Stockholmban találkozott Adolf Ivar Arwidssonnal, a száműzetésben élő finn tudóssal, aki Ott könyvtáros volt. Ez a találkozás határozta meg Reguly további életútját. Arwidsson ösztönzésére és segítségével kezdte meg a finn nyelv tanulmányozását, ezt később kiterjesztette a többi finnugor nyelvre. 1843- 846 között az UraI és a Volga vidékén folytatta tovább kutató-gyűjtő munkáját. 1847-ben érkezett haza, 1848-ban Eötvös József az egyetemi könyvtár "első őrévé" nevezte Id. Ez kedvező lehetőséget jelentett volna a kutatóútjain összegyűjtött hatalmas anyag feldolgozására, de az utazások már korábban aláásták egészségét, és a túlfeszített, szinte emberfeletti munka hamarosan tönkretette amúgyis gyenge szervezetét. Tíz-évi súlyos betegség után 1858. augusztus 23-án úgy halt meg, hogy anyaggyűjtésének feldolgozása a későbbi tudós nemzedékekre maradt. tárgyi gyűjtése a Néprajzi Múzeum állományának alapját képezi, feljegyzéseit pedig a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára őrzi. Munkásságát a zirci könyvtári kiállítás összefoglalóan így méltatja: "A testvértelen magyar nép testvéreit kereste, s meg is találta őket. Bejárta a Volga menti és az Uralon túli finnugor népek lakóhelyeit. Az obiugorok, vogulok és osztjákok közt
olyan területeket tárt fel. melyeken európai utazó előtte nem járt. Egyike volt a világ legnagyobb utazóinak; az Urai északi vidékének térképét ó készítette cl. Nyelvi és tárgyi gyűjtésével megalapozója lett a hazai finnugor nyelvtudománynak, néprajznak és embertannak. Elsőként készített művészi magyar fordításokat az Ősi finn dalokból és a Kalevalából. A rokonnépek Ősi világa fölé hajló hazai tudomány és költészet mindmáig az ő általa feltárt forrásokból merít."
A könyvtár gyűjteményének rövid ismertetése előtt meg kell jegyezni, hogy a középkori zirci monostor könyvei nem maradtak fenn. Az állomány története csak a XVIII. századdal kezdődik. A korábban készült kéziratok és nyomtatott könyvek is mind későbbi gyűjtés eredményei.
A kéziratok zöme az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárában van elhelyezve. Zircen a kéziratokról jegyzék áll a kutatók rendelkezésére. Az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárában elhelyezett kéziratok között 10 kódex van. két kisebb terjedelmű a XIV, a többi pedig a XV századból származik. Egy-két kisebb kódextöredéket könyvek restaurálása során kötéstáblákból fejtettek Id. A kódexek közül legjelentősebb a Johannes Herolt műveit tartalmazó XV. századi kézirat, amely magyar nyelvű széljegyzeteket is tartalmaz. Ezt a nyelvemléket "Zirci glosszák" néven tartja nyilván a szakirodalom. A kéziratok zöme a 890 kötetnyi újkori kéziratból áll. Ezek nagyobbrészt a rendtagok kéziratban maradt művei, anyaggyűjtései. A legjelentősebb azonban nem ciszterci eredetű, hanem Verseghy Ferenc pálos szerzetes kéziratos hagyatéka.
Vcrseghy Ferenc (1757-1822) a felvilágosodás korának jeles költője, nyelvtudósa és esztétája. A magyar jakobinus mozgalom egyik vezetőjeként a Martinovics-pör fővádlottjai közé került, és megjárta Kufstein, Spielberg börtöneit.

A Thúróczy-krónika

Az ősnyomtatványok, vagyis a XV században nyomtatott könyvek száma több mint 70, hazai viszonylatban jelentős gyűjtemény. Közülük 10 egyedüli példány Magyarországon. A legrégebbit, Ambrosius:
De officiis című munkáját 1470 ‚táján Ulrich Zell nyomtatta Kölnben. Sok mű képviseli Anton Koberger nürnbergi nyomdáját. Többek között megtalálható Hartmann Schedel nevezetes, gazdagon illusztrált világkrónikájának mind a latin, mind pedig a német kiadása. Az ősnyomtatványok túlnyomó része latin. Az éppen ekkor megerősödő nemzeti nyelvű irodalmat képviseli Petrarca olasz nyelvű költeményeinek 1491-92-ben nyomtatott, kétkötetes velencei kiadása. Egyetlen magyarországi példány Johannes Reuchliri
1481-ben Baselben megjelent nyelvészeti munkája, és teljes példányban csak itt található meg Magyarországon Duns Scotus: Quaestiones in quatuor libros sententiarum... című művének Bernardinus Rizus velencei nyomdájából, 1490-ben kikerült öt kötete. A XV századi magyar irodalmat három könyv képviseli. A legjelentősebb Thuróczy János Magyar Krónikájának 1488. évi augsburgi kiadása.

Századról századra haladva növekszik a könyvek száma és a gyűjtemény sokrétűsége. Könyvészeti ritkaság egy Aldus Manutius-kiadvány: a nagy olasz nyomdász és filológus velencei nyomdájából a XVI. század elején kikerült műveket tartalmazó gyűjtőkötet (kolligátum). Aldus Manutius nagy érdeme, hogy felkutatta az ókori szerzők különböző könyvtárakban, kéziratokban fennmaradt műveit, kijavítva a másolatok torzításait. filológiailag hű szövegkiadásokat készített. Ez a kötet Aristoteles- és Platón-műveket és kommentárokat tartalmaz. Ugyancsak az Aldus Manutius által alapított nyomdából került ló. tehát "Aldina" Cicero: De natura deorum című művének 1555. évi kiadása is. A görög és latin klasszikusok mind a XVI.. mind pedig a következő századokból sokféle kiadásban, gazdagon vannak képviselve. Megtalálhatók azonban a későbbi korok legnagyobb gondolkodóinak művei is, részben egykorú kiadásokban. Így Erasmus: Colloquia familiaria című művének 1522. évi kiadása, de korai az Apophthegmata 1550-ben megjelent bázeli kiadása is.

A Luther-féle Biblia

Természetesen nagy a teológiai munkák száma. A gyakorlati vallásos könyvek mellett fellelhetők a forráskiadások, az egyházatyák és egyháztanítók összes műveinek nevezetes kiadásai. Utóbbiak közé tartozik Kempis Tamás műveinek sorozata, amely 1576-ban jelent meg Dillingenben. A reformáció irodalma sem hiányzik. Többek között Luther Márton műveinek 1556-ban, Wittenbergben megjelent kiadása is a könyvtár értékei közé tartozik. A teológia, a görög és római klasszikusok, a jog és a filozófia mellett e század természettudományi irodalmát is számos mű képviseli. Sziléziából érkezett rendtagok hozták magukkal az olasz Pierandrea Mattioli orvosi füveskönyvének Herzbarz, ginak ByIinár.. címmel Prágában 1562-ben megjelent cseh nyelvű kiadását. A magyar anyagból említésre méltó Heltai Gáspár 1571. évi kolozsvári magyar nyelvű Werbőczy-kiadása.
A könyvtár XVII. századi anyaga még gazdagabb és változatosabb. 1617-1618-ban Oppenheimben jelent meg Robert Fludd angol filozófus Utriusque cosmi maioris scilicet et minoris metaphysica, phisica atquae technica historia című művének egyik kiadása. Ez a mű többek között a kor zenei ismereteit összefoglaló szemléletes ábrát is tartalmaz. A gyűjtemény zenei anyagát természetesen elsősorban az istentiszteleti hangjegyes könyvek alkotják. A mise gregorián énekeit tartalmazza egy 1696-ban Párizsban megjelent hatalmas méretű ciszterci Graduale. A bibliakiadások közül különösen értékesek a polyglott bibliák. A Párizsban 1629-1645 között kinyomtatott 10 kötetes hétnyelvű. a Londonban 1653-1657-ben megjelent 6 kötetes kilencnyelvű kiadás egyaránt megtalálható a könyvtárban. Mind a vallástörténet, mind pedig az egyetemes történet tanulmányozásának érdekes és fontos forrása. egyúttal pedig a gyűjtők széles kitekintésének bizonyítéka az unitárius felekezethez tartozó, úri. szociniánusok írásait tartalmazó Bibliotheca Fratrum Polonorum című, 1656-ban közzétett tekintélyes sorozat. Míg a XVI. században Aldus Manutius nyomdája. addig a XVII. században
a németalföldi Elzevir család képviselte az európai nyomdászat legmagasabb színvonalát. A ciszterciek zirci könyvtárába szép számmal kerültek könyvészeti értékek és ritkaságok, köztük Elzevir kiadványok. Ezek közül a legmutatósabb a Respublica-sorozat egyike, a leydeni nyomdában 1629-ben készült Hispania című kötet. A könyvtár legkorábbi, az 1650-es években megjelent Descartes-kötetei az Elzevirek amszterdami nyomdájából kerültek ló.

Az Universal Lexikon

A XVIII. századi könyvek jelentős része már megjelenésekor, vagy közvetlenül utána került az akkor felállított könyvtárba. Augustin Calmet 1734-1735-ben megjelent 8 kötetes, díszesen kötött bibliakommentárját valószínűleg Sziléziából hozták magukkal 1747-ben a ciszterciek. Külön tanulmányt érdemelne a kötéstáblák sokfélesége, változatos díszítése. Nemcsak történeti, könyvészeti érték, hanem a század ismeretanyagának fontos foglalata is "a könyvtárban található számos régi lexikon. Közülük is kiemelkedik a Zedler-féle 64 kötetes Orosses vollstándiges Universal-Lexikon (Leipzig, 1732-1754) és a Krünitz-féle Oeconomische Encyclopádie (1773-1844) 185 kötete.

A XIX. századból származó könyvek között nagy íróink és költőink: mint Jósika, Petőfi, Táncsics műveinek első, vagy legalábbis korai kiadásaiból sok található a gyűjteményben. A kortársak politikai érdeklődését tanúsítják Kossuth Lajos és Széchenyi István műveinek egykorú kiadásai. Ugyancsak nagy értéket képvisel a hírlap- és folyóirat-gyűjtemény. Hazai nagy szaktudományi folyóirataink sok évtizedes sorozatai ma is "élnek". új évfolyamokkal gyarapodnak. Különösen fontos és ritka dokumentumok a régi hírlapok, melyek közül kimagasló jelentőségű a Kossuth Lajos által szerkesztett Pesti Hírlap köteteinek teljes. a szabadságharc utáni évekből pedig a Pesti Napló köteteinek csaknem hiánytalan sorozata.

Címlap az aldinak nyomdászjelvénnyel - 1504

A könyvtár legkorábbi kisnyomtatványai (röpiratok, röplapok, később hirdetmények. plakátok) a Martinovics-mozgalommal függnek össze. Megtalálhatjuk itt Napóleon 1809. évi kiáltványát. valamint egyet-mást a nemesi felkelést kísérő nyomtatványokból. A becsesebbek talán mégis azok. amelyek az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején jelentek meg. köztük az Egyenlőségi Társulat Petőfi által aláírt kiáltványa.
A könyvtár térképei a XIX. század első feléből származnak: világtérképek és Európa részeinek térképei. A könyvtár nagy értéke a XVII. század első feléből származó két Blaeu-féle glóbusz. Közülük az egyik földgömb. a másik pedig éggömb. Ezek a nagyhírű Blaeu amszterdami térképkiadói üzemben készültek. hazánk legrégibb. fennmaradt glóhuszai közé tartoznak.
Az a növekedés, amely a múlt század második felében jellemezte a könyvtár gyarapodását. az első világháborúig. tehát 1914-1915-ig tartott. A két világháború közötti években. a nehéz gazdasági helyzete miatt, a többi hazai könyvtárhoz hasonlóan. itt is erősen visszaesett a gyűjtés. Az 1945 utáni években pedig néhány kötet került már csak a gyűjteménybe.
1953 óta a könyvtár fő feladata régi állományának megőrzése és feldolgozása. Az állomány gyarapítása olyan művekre korlátozódik, amelyek szorosan folytatják, vagy kiegészítik az eredeti gyűjteményt. Ez elsősorban a folyóiratok folyamatos beszerzésére vonatkozik, másrészt pedig a modern szakirodalomnak arra az alapvető rétegére, amely segédkönyv jellegű, illetve forrásként használható. Új feladatként vállalta a könyvtár. a Bakony-tájra vonatkozó szakirodalom gyűjtését mind természettudományi, mind társadalomtudományi szempontból Ez az állományrész szervesen egészíti ki a Bakonyi Természettudományi Múzeum tárgyi anyagát. A műemlék könyvtár anyaga csak a helyszínen, az olvasóteremben használható. Kölcsönzés nincs. Az olvasók számára egyrészt betűrendes, másrészt a könyvek eredeti csoportosítását követő szakrendi katalógus áll rendelkezésre.

Cím: 8420 Zirc, Rákóczi tér 1. Postafiók: Zirc 21. Telefon: 88 593-800

E-mail: info.reguly@oszk.hu
Nyitva tartás 2012. január 1-től:
március 15-november 14-ig K-V 9-12 és 13-17, november 15-március 14-ig K-P 10-12 és 13-16
Fax: 88/593-801
Kapcsolattartó: Nick Szílvia és Németh Gábor
Belépőjegy: teljesárú 500,- Ft, kedvezményes 250,- Ft
Megközelítés: GPS koordináták: 47.2627 / 17.8711

A szöveget és az illusztrációkat az Országos Széchényi Könyvtár 1999-ben megjelent kiadványából vettük át. A mai fotókat Győrffy Árpád készítette

Kezdőlap: Bakony.info