Győrffy Árpád: A török vendégmunkások várható rohama Szerbia felé 2011 nyarán Magyarország délkeleti határain
A korábbi forgalmi adatokra és a német tartományok szabadságolási tervére, iskolai szüneteire épülő óvatos jóslás arról, hogy 2011 nyarán mikor várhatók jelentős torlódások a délkeleti határátkelőhelyeken – a dugók ellen alternatív útvonaljavaslatok útvonaltervező térképpel
A 2012-es helyzetről szóló írás – Győrffy Árpád: A nyugat-európai vendégmunkások várható rohama Szerbia felé 2012 nyarán Magyarország délkeleti határain – a címre kattintva érhető el
Röszke, Horgos, Tompa, Kelebija, Bácsalmás, Bajmok, Hercegszántó, Backi Breg, Tiszasziget, Djala, Balkán
A Budapest-Szerbia-Bulgária (Napospart) utazáshoz innen tölthető le Szekeres István Az Excel táblába írt program a 2011. május 7-én érvényes üzemanyagárakat és útdíjakat használja, de szabadon módosíthatjuk mi is az adatokat.
Az idén is sokan kerestek meg azzal bennünket, hogy a görögországi, bulgáriai, törökországi utazásuk tervezéséhez tippeket kérnek tőlünk arra, hogyan kerülhetik el a röszkei határátkelőhelynél időről-időre ismétlődő torlódásokat. A nyári török invázió várható hullámzásának megjóslása mellett most olyan alternatív útvonaljavaslatokat is ajánlunk, amikre olvasóink a korábbi évek tapasztalatai alapján hívták fel a figyelmünket. A lehetséges útvonalakat a Google dinamikusan alakítható, részletesebb útvonaltervezésre is használható térképével illusztráltuk.
Aktuális üzemanyagárakat itt találsz >>
Mielőtt az adatokra rátérnénk, vessünk egy pillantást a délkeleti kijáratokat ábrázoló térképre. A legfontosabb közülük az M5-ös autópálya végén található Röszke-Horgos közötti határátkelőhely. Az út az európai számozás szerint az E75-ös jelzést viseli Szerbiában is, ahol a helyi száma a 22. A térképen a szerbiai rész első szakaszát narancssárga színnel emeltük ki. A hivatalos adatok szerint a személy- és áruforgalom mellett ez az átkelőhely állat- és növényegészségügyi feladatokat is ellát. Mivel ezen keresztül zajlik a forgalom túlnyomó része, az adatokat ennél mindkét irányban megnézzük.
Zsúfoltság esetén a Tompa-Kelebija közötti átkelőhely a közvetlen segítője a röszkeinek, ezért a kifelé irányuló forgalomnál erről is szerepeltetjük az adatokat.
A másik három átkelőhelyről majd az írás végén lesz csak szó, amikor a menekülési lehetőségeket próbáljuk számba venni.
Magyarország délkeleti határátkelői az utikalauz.hu oldalon – nagyobb térképen való megjelenítés
A korábbi években a német tartományok szabadságolási rendjére építve próbáltuk előre behatárolni, hogy a Balkán felé vonuló török vendégmunkások mikor okoznak forgalmi torlódásokat a nyári hónapokban Magyarország délkeleti határain. Mivel a szabadságolási rend ismerete még sok feltételt homályban hagy, a múlt évtől a tervezési szempontokat kibővítettük az Országos Rendőr-főkapitányságtól kért előző évi határforgalmi adatokkal. Persze, még ez is kevés ahhoz, hogy garantált eredményű jóslást adjunk, de az így kapott eredmény bár biztosan segíthet a határ előtti kényszerű várakozás esélyének csökkentésében.
Az első három ábrán a röszkei határátkelőhely 2010 nyarán regisztrált forgalmát láthatjuk. Azért tettem fel ilyen részletesen, hogy másnak is legyen módja saját következtetéseket levonni, amik talán nem feltétlenül esnek egybe az enyémmel.
A napi adatokat ábrázoló oszlopok az országból kilépő járművek számát mutatják. Jól látható, hogy a június eleji napi 2-3 ezer járműszám a hónap végére megduplázódik, majd júliusban négszeresére emelkedik.
Az alábbiakban ugyanezt az időszakot megnézhetjük a tompai átkelő esetében is. A tendencia itt is hasonló, sőt a forgalom növekedése a saját kiinduló adatokhoz képest egyes időszakokban jelentősen meghaladja a röszkei növekedést – a június eleji napi négyszázas járműszám júliusban akár hétszeresére is felemelkedik egyes napokon. Az ilyen nagyarányú többszöröződés okai között bizonyára nemcsak a surranópályát kereső autósok saját döntései állnak, hanem röszkei dugók csökkentése érdekében bevetett rendőrségi forgalom elterelések is.
A három hónap adatai alapján mindenképpenkimondhatjuk az alábbiakat:
– a jelentősebb torlódások már június utolsó harmadában elkezdődhetnek és augusztus első harmadáig folyamatosan számítani kell rájuk
– az igazán nagy csúcsokkal a német tartományok nyári szabadságolásának kezdetekor, július eleje és vége között kell számolnunk (a minden évben július végén ismétlődő nagy forgalomban valószínűleg meghatározó szerepet játszik, hogy általában ekkorra esik a bajor nyári szünetek kezdete.)
– a legnagyobb forgalom általában a szombati napokon várható, amikor Németország távolabbi részéből is megérkeznek a délkeleti határainkra az autósok. Kicsit elmarad tőle, de a kiemelkedő forgalmú napok közé tartoznak a péntekiek is. Valószínűleg azért, mert sokan egy korábbra vett indulással akarják beelőzni a fősereget. A jelek szerint eredménytelenül.
A fő kérdés persze az, hogy mikor számíthatunk viszonylag kisebb forgalomra. A tavalyi és a tavalyelőtti adatok alapján nagy biztonsággal kijelenthetjük, elsősorban a szerdai és talán a keddi napok azok, amelyeken az adott időszakban a legkevésbé számíthatunk jelentős torlódásra a Szerbia felé irányuló határátkelésnél
Persze, semmit sem állíthatunk száz százalékos biztonsággal, hisz lehetnek olyan forgalmi csúcsok is – lásd. Röszke, július 15. – amelyek nem hajlandók igazodni a mi feltételezéseinkhez. (Hiába kutattam az akkori események között, nem találtam igazi okát annak, hogy a hét közepén mi indokolta a délre igyekvők ilyen hatalmas áradatát. Lehet, hogy valamilyen focimeccset vártak meg az indulással, vagy valamilyen vallási ünnep tolta ennyire egybe az utazókat, nem tudom.)
A 2009-es és a 2010-es forgalom alakulásának hasonlósága alapján arra számítunk, hogy az idei évben is hasonló hullámzásra számíthatunk a forgalomban. Erre építve megpróbáltam napokra lebontva is ábrázolni a valószínűsíthető kisebb-nagyobb forgalmi csúcsokat. A táblázatban olvasható nevek azt jelzik, hogy melyik tartományban mikor kezdődik éppen a nyári iskolai szünet. A forgalom várható alakulását a napokat jelölő kockák színének kialakításával érzékeltettem. Minél nagyobb torlódás várható Röszkénél és Tompánál, annál sötétebb színű az adott napot jelölő kocka. Szerintem.
Ha azt mondtam, hogy sok a bizonytalanság a Balkán felé haladó forgalom megjósolásában, akkor az többszörösen igaz a visszafelé jövők áthaladására.
Korábban már kiderült, hogy a forgalom nagyságának változásából adódó alapvető tendenciák elsősorban röszkei átkelőhelynél mutatkoznak meg. Ezért a továbbiakban csak ezt helyzetet mutatom be ábrákkal, adatokkal a 2010. július-augusztusi időszakból.
A fentiek szerint a 2010-es – és az egy évvel korábbi – adatok is azt mutatják, hogy a jelentősebb forgalomra július végén és augusztus első kétharmadában kell számítani. A szombati, pénteki, csütörtöki napok a befelé jövő irányban is a forgalmasabb időszakokhoz tartoznak.
A várakozásaimat napokra lebontva az alábbi ábrán lehet könnyebben áttekinteni. A táblázatba írt nevek itt a nyári iskolai szünet befejeződésének napját jelzik az adott német tartományban.
Mit tehetünk, ha nem akarunk belefutni egy több órás várakozásba? Keressünk megfelelő elkerülő utat! Hogy ne kelljen lapozgatni, megismétlem az írás elején már látott térképet.
Magyarország délkeleti határátkelői az utikalauz.hu oldalon – nagyobb térképen való megjelenítés
A Röszke-Horgos közötti átkelő után forgalmi adatok szerint a tőle balra található Tompa-Kelebija közötti határátkelőhely következik. A földgömbre kattintva láthatjuk, hogy egy éjjel-nappal nyitva tartó, áru- és személyforgalmat egyaránt bonyolító helyről van szó.
Ha gond van Röszkénél, ide szokták terelni a járművek egy részét. Terelés nélkül is számíthatunk arra, hogy a nyári hónapokban sok átutazó eleve erre próbál egérutat keresni a Röszkénél várható dugó miatt, így a fentiek miatt nem a legpraktikusabb választás.
Az északnyugatról érkezőknek jó lehetőség lehet a Bácsalmás-Bajmok közötti határátkelőhely.
Az ország délnyugati részéről indulóknak a Hercegszántó-Backi Breg közötti átkelőhely is jó alternatíva lehet. Ez éjjel-nappal nyitva van, és csak személyforgalmat bonyolít.
Az északról, északkeletről érkezőknek lehet praktikus a Röszkétől légvonalban mintegy tíz kilométerre lévő Tiszasziget-Djala közötti átkelőhely, amelyik a bácsalmásihoz hasonlóan alapesetben májustól szeptember végégig naponta 8-18 óráig, az év többi részében 8-16 óráig tart nyitva, és csak magyar-szerb személyforgalmat bonyolít.
Várom a véleményeket és a tapasztalatokat!
Győrffy Árpád
A 2012-es helyzetről szóló írás – Győrffy Árpád: A nyugat-európai vendégmunkások várható rohama Szerbia felé 2012 nyarán Magyarország délkeleti határain – a címre kattintva érhető el
* Több éven át egyik régi szerzőnk, Török László készítette el minden tavasszal a török inváziós naptárát a Németországból nyári szabadságra utazó balkáni vendégmunkások átvonulásának várható időpontjairól. A tervezéshez a német tartományok szabadságolási rendjét vette alapul.
Más irányú elfoglaltságainak megnövekedése miatt 2010-ben, a korábbi tapasztalatokra építve vettem át tőle a feladatot.
A szerző írásai az Útikalauzban >>
Az Útikalauz további útibeszámolói és más írásai Szerbiáról >>
|
A szerkesztőnek a következő címre küldheted el kérdéseidet, véleményedet – szerkeszto
utikalauz.hu
turizmus külföldi utazás nyaralás kirándulás túrázás élmények szórakozás tenger kerékpározás biciklizés