Lipp Marcell (Tyuk): Szerbián, Bulgárián át Görögországban - 2005. június

Szerzőnk a Stevie által már többször bemutatott útvonalat járta be. Beszámolója sok ponton megerősíti, tovább színesíti a "Mester" munkáját, ugyanakkor vele elentétes tapasztalatokról is tudósít. Persze, nem szerzőinkkel van baj, valószínűleg a valóság mutogatja másik arcát időnként. Külön figyelmébe ajánlom az érintetteknek a hazafelé vezető úton a Szófia előtti eltévedésről szóló részt. Milyen szép lenne más (el)tévedéséből tanulni... gy.á.)

Pécsről indultunk, és Novi Sad előtt egy kicsivel értünk a Stevie általa írt útvonalra, a Mohácsi komppal jöttünk, majd Hercegszántó felé, eléggé gondmentes utunk volt.
Belgrád picit lehangoló volt a sok magas panel miatt, amelyek vakolatának a fele hiányzott. Sajnos sikerült észre vennünk a nyomornegyedet is, bármennyire elvolt dugva. Amúgy az úttal meg voltunk elégedve.
A határon a dínárt jól váltották, a rendőrökkel viszont vigyázni kell mert nagyon mérnek, és néha eléggé szemetek: például Nis és Dimitrovgrád között volt, egy hosszú egyenes szakasz, aminek az elejére kitették a 40es táblát. Nem igazán tetszett a dolog, de a szemből jövők jeleztek, hogy komolyan kell venni. Komolyan is vettük, és az egyenes végén tényleg ott állt a rendőr, aki hangosan röhögött rajtunk.... Szóval a Belgrád utáni autópálya jó, csak Nis előtt volt egy hosszú szakasz ahol a leálló sávba tereltek.
Nis előtt megálltunk egy benzinkútnál, itt két sötétbőrű fiatal rögtön oda is jött, és elkezdtek szélvédőt mosni, nem lehetett őket elküldeni, aztán a végén kijelentették hogy nekik a dínár nem jó, nekik euró kell. Mivel euróból nem volt aprónk, két üveg sört kaptak....kipakoltunk ettünk, már épp indultunk volna, amikor hátulról a kút mögül (ahol az "ablakmosók" is voltak) előjött egy 40-50 körül fazon, aki minden áron beakarta velünk váltatni az apró euróját egy 5 eurósra.... Mi ügyesen elküldtük, valószinűnek tartottuk hogy jönnek mindjárt az apró eurójukért....
A Nis-Dimitrovgrád szakasz minősége nem volt túl jó, majd Dimitrovgrád-Szófia út pedig nagyon kátyús volt. Szófiában is óriási nyomornegyed melett haladunk el, illetve egy lerobbant lakótelep melett, az út is rossz volt. Sofiából már Blagoevgrádig nagyon jó az út. Majd mivel Stevie azt írta, benéztünk a MOTEL MONZA-ba, aludni meg vacsorázni.
A portás nem beszélt semmilyen idegen nyelveket, de azért jól kommunikáltunk, kaptunk is rögtön szobát meg vacsorát, mind2vel megvoltunk elégedve, bár a kaja kicsit zsíros volt, és mind a kettőt kicsit drágának tartottuk, de már alkudni is fáradtak voltunk.
A bolgár-görög határon az a szokás hogy ki kell szállni a kocsiból, oda kell sétálni az útlevelekkel és a zöld kártyával. A határtól Szalonikiig nincs semmi gond, és a következő 80 km Polichrono-ig, az végső uti célig is jó volt, szóval 17 óra alatt értünk be a kaját meg az alvást leszámítva.

Hazafelé nem ment ilyen simán. A görög-bolgár határig minden jó volt, a határon fél órát kellett várni, viszont a szembe jövőknek valószinűleg többet, utána Szófia előttig sem volt gond, itt viszont egy érdekes kereszteződés megtévesztett minket. Ki volt írva, hogy Szófia jobbra, aztán a következő tábla 100 méter múlva, hogy Szófia balra. Mi végülis balra mentünk el, itt egy kisvárosban találtuk magunkat, ami annyira hasonlított Szófiára, hogy azt hittük, bekeveredtünk a központba. Még troli is járt. Aztán rájöttünk, hogy ez nem Szófia. Utána ráértünk arra az útra, amire jutottunk volna, ha az előző elágazásnál jábbra megyünk. Innen hamar szofiában voltunk. Ezen az úton a felfestés nem nagyon látszik, így mindenki arra megy amerre tud. Szófia külvárosában fát vágtak, félpályás útlezárás, 20 perces torlódás ezután a körgyűrűn tovább.
Megint végignéztük a nyomornegyedet. Hazafelé a határ előtt egy előkelő étteremben ettünk, kb. 2szer annyit mint odafelé a MONZAban, és fele annyit fizettünk. Szóval, a MONZAban nagyon átvertek minket, úgy tünt a dolog.
A bolgár-szerb határon egész jól visszaváltották a maradék levánkat euróra. Itt 1 órát vártunk, és mivel begurultunk pár centivel a stop tábla után, egy kis fejmosást is kaptunk. Akik a melettük levő bódénál vétették el ugyanezt a hibát, még rosszabul jártak. A határőr elkezdett üvölteni, majd a haverjával rágyújtott, közben állt a több kilóméteres sor. Akik itt szembe jöttek jó pár órát várhattak.
Nisig viszonylag jó utunk volt, a hosszú úton itt láttunk először egy balesetet. Nistől Belgrádig is sima útunk volt. Bulgária után Szerbia egy fejlett országnak tünt.
Hazafele Horvátország felé próbálkoztunk, ez egy rossz döntés volt. Belgrád után egy olyan viharba keveredtünk, hogy az egyébként jó minőségű autópályán 60-al lehetett haladni. A határon egy rakás törökkel találkoztunk össze. Hála nekik, másfél órát várakoztunk. Utána a még mindig szakadó esőben tovább Eszék felé. A horvát autópályán euróval fizettünk, volt egy nem egészen 1 km-s szakasz is, amit kifizettetek velük, bár csak pár cent volt az egész.
A rossz idő ellenére eljutottunk Eszékig. Itt kicsit tekeregtünk a városban, de végülis megtaláltuk az utat Donji Miholjac felé. A határon már nem volt gond, és utána már hamar hazaértünk.

Lipp Marcell

Ráadás - az Olvasókönyvbe írt kiegészítés

Sokat utaztunk kajával, de mindössze egyszer pakoltattak ki Bosanski Brodnál (Bosznia-Hercegovina). Ott szóltak is h sok a kaja, de végülis minden nélkül tovább engedtek. De a horvát határon pl.: már a csomagtartót sem nyitják fel. Ezenkivül ha visztek valami márkássabb italt vagy dohányt és odaadjátok akkor álítólag békénhagynak.
Paklenica az igazi túrázó hely, kisgyerekkel nem ajánlott, a KRKA-hoz hajóutakat szerveznek (többek között Primostenből) amire kisgyerekkel is nyugodtan el lehet menni. A parkolás: a kisebb településeken nem kell fizetni, esetleg Zadarban, Splitben, Sibenikben kell tartani ettől, de nem nagyon emléxem h különösebben sokat hagytunk volna ott ilyen okból. Ami a strandolást illetti: ott mész be ingyen a vízbe ahol akarsz, gondolom észak-olaszban jártál előzőleg, mert hogy ott ez nem így van, de a horvátoknál igen! További érdekes programok a környéken: Trogir, Split, Sibenik, Zadar (bár ez egy kicsit nagyvárosisas), továbbá van pár szép halászfalu ami megér egy sétát, pl.: Primosten, Rogoznica, Illetve a környékről hajók indulnak a Kornati szigetcsoporthoz, a legtöbb szervezésben egész napos program, fürdéssel, ebéddel, sőt a szerencsésebbek delfineket is láthatnak. A legtöbb hajó, meg a legolcsóbban Murter szigetről indulnak, mivel ez van a legközelebb, a szigeten sétálni is érdemes, egy híddal lehet megközelíteni Tisno-nál, a hidat néha felnyitják egy negyed órára, így ha ide tart az ember nem érdemes kicentizni az időt. Utána át kell menni a sziget túloldalára és itt a Murteri kikötőből indulnak a hajók reggel 8 és 9 között, tavaly amikor voltunk főszezonban akkor fiatalok próbálták beszervezni a parton sétáló embereket.

A szerzőnek a szerkesztőn keresztül küldhetsz levelet (szállásközvetítéssel nem foglalkozunk) - E-mail: szerkesztoutikalauz.hu

Tiéd az oldal, magadnak építed!

Ugrás a főbejárathoz: (földi) Útikalauz >>Ugrás az érintett országhoz: Országkapu >>
Üzenőfal - írd le kérdésedet, véleményedet! >> Útitárskereső - ha üres helyed van >>
© BTSz Bt 1997-2007.