Sok információ az utazásról és a fontosabb kirándulási lehetőségekről, saját élményekkel és néhány jó képpel színesítve

2009. június végén indultunk a családunkkal 18 év után újra Görögországba nyaralni egy Skoda Superb 1.9 pdtdi gépkocsival. Megpróbálom az élményeimet autós szemmel leírni. Sajnos azt kell mondanom az elmúlt közel 20 évben a volt Jugoszlávia területén az utak és az emberek állapota nem sokat változott.
Indulásunk előtt egy hónappal két vasárnap estét arra szántam, hogy az Internetet böngészve információkat gyűjtsek az útról és egy viszonylag pontos utazási költségvetést készítsek. Az utóbbit mellékletként az íráshoz meg lehet nézni. Kb. 90 százalékos pontossággal adja meg a költségeket az aktuális időpontban. A menetidőt 12-13 órára becsültem az 1100 Km-re, ami reálisnak is tűnt. Az indulás előtt este teletankoltam a kocsit.

Szombaton reggel 4.30-kor indultunk és 7 óra előtt a röszkei határátkelőnél voltunk. Az első sokk ott ért bennünket, mert a Török munkások is rengetegen akartak átmenni. Számítottunk a rohamra, de a kb. 2 km hosszú sorra nem.
Az átkelő hely egy teljesen új, korszerű építmény. Az autópálya folytatásaként építették meg. Utána is teljesen új szakasz van a régi pályáig. Oda viszont nehéz átjutni, mert a Magyarok rövid ellenőrzés után simán átengedtek, de a Szerbek számítógépes nyilvántartása lassan dolgozik. Történetesen az összes autóban lévő személy útlevelét egyenként beteszik egy olvasóba, azután néhány adatot még kézzel is beírnak. Ezt minden emberen megcsinálják és utána engednek az országba lépni. A sorbaállással és ellenőrzéssel másfél óra telt el. Majdnem 9 óra volt, amikor beléptünk Szerbiába.
Előzetes számításaim szerint jobban jártunk, ha az Eurót dinárra váltottuk, mert az országban találomra ment az átszámítás. Ezt később az útdíjaknál megtapasztalhattuk, mert két pénznembe írták ki, és az eurót jóval felfelé kerekítették. Egy ideje már mérsékelték a külföldiek által fizetendő pályadíjat, így a helyi lakosokkal egyforma díjat fizetünk mi is. Előtte sokszorosa volt a külföldiek pályadíja. A Szerb Autóklub lapján, miden aktuális ár megtalálható. Még a hivatalos üzemanyag árakat is közlik. Attól a kutak kisebb eltéréssel dolgoznak. A Google fordítóval nyelvtudás hiányában is jól el lehet igazodni rajta. A címe: http://www.amss.org.yu/html/korisne_info/cene_goriva.html
A pénzváltó előtt egyből valamilyen társaság egyik tagja akart lelejmolni 1 euróra, de a végén már 100 forint is jó lett volna neki. Bebukta, mert nem kapott. 50 eurót váltottam, az útdíjra és tankolásra. Ez elég is volt rendesen. Ajánlatos a visszautat is beváltani, mert az ország másik felén rosszabbul váltják az eurót. Én nem tudtam, ma már duplán váltanék.

Utunk Belgrádig lendületes és gyors volt. Egyes helyeken esett az eső és az út minősége még rosszabb, mint 20 éve. Nyomvályús, és a leálló sávra húzódnak a lassabb autók a 2x1 sávon. Ezért még szép kis summát is kérnek. Természetesen dinárban jobb fizetni és az esetleges visszajárót ott az ablaknál megszámolni.
Kissé bennem volt a félsz a sebesség mérés miatt, ezért igyekeztem betartani a korlátozásokat ahol tehettem. Belgrádba beérve találkoztam először sebességmérővel. Az osztott pályás út egyik átjárójában álltak. Nem lehet eltévedni, mert a táblák egyértelműen mutatták az utat Nis felé. A két nagy lápasort a rejtőzködés módszerével közelítettem meg az ablakmosó gyerekek miatt. Nehéz volt a művelet, mert a tetőbox messziről elárulta, hogy turisták vagyunk. (Közelítve a kereszteződéshez, amikor piros a lámpa, a jobb szélső sávba kell húzódni és lassan csorogni. Amint zöld lesz intenzív gázadással felgyorsulni a forgalom ritmusára és elhagyni a helyszínt. Ellenkező esetben, ha az ablakmosók keveslik az adott pénzt, még meg is karcolják a kocsit.) A városból kiérve az egyik kútnál megálltunk pihenni.
Nis városához viszonylag gyorsan leértünk, nem volt semmi akadály és egyenletes sebességgel tudtunk menni. Belgrádtól kb. 60 kilométerre látható az autópályán a háborús pusztítás javítása. Néhol az útpályán tisztességes méretű lyukak vannak, ezért nem árt az odafigyelés. Egyik autó futőműve se örül, ha 130 körüli tempónál belehuppan. Mi megúsztuk mindet.
Nem sokkal Nis előtt tankoltam az OMV kútnál. A drágább gázolajat (Euro Diesel) töltöttem a tankba. Ez 600 km után történt, így 40 literrel tele lett a tank. Vigyázzunk a pénzzel, mert utána még egyszer van útdíj! Nis után nem sokkal megszűnik az autópálya és kétsávos út lesz belőle a hegyek között, előzni szinte lehetetlen a sok kanyar és tiltó tábla miatt. Ez mintegy 100 km-en folytatódik. Közben több helyen esett az eső, és a szemből nagy sebességgel közlekedő kamionok a kanyarokban félelmet ébresztettek bennünk. Mindig olyan érzésünk volt, hogy kicsúsznak és lesodornak az útról. Nagyon szép szurdokon keresztül haladva érjük el a Macedón határt.

A ki- és beléptetés gyorsan ment. Útlevél ellenőrzés, pecsét és mehettünk. Macedóniába átérve azonnal újabb dinárt kellett váltani, mert saját pénzükkel való fizetéssel járhatunk jól. Eurót még véletlen se adjunk a kapusok kezébe! A pénzváltóban rendes volt az ember, és pontos információt adott a szükséges díjfizetésről. Kemény 7 eurót váltottam be oda-vissza. Az autópálya jó minőségű, de vigyázzunk a sebesség betartására, mert radar vagy lézer sebességmérőre bárhol számíthatunk! Mi is találkoztunk kettővel, de megúsztuk, nem úgy, mint másik honfitársaink, akiket levadásztak. Valahol félúton egy benzinkútnál a hegyekben megálltunk pihenni.
Macedóniából kilépéskor a határőr szerintem összeszedte minden magyar tudását és megdöbbenésünkre azt mondta, hogy "Zöldkártya". Először nem hittünk a fülünknek, de megismételte. Ez már nem lehet tréfa gondoltam és nagy nehézségek árán előbányásztam a csomagtartóból. Megnézte, néhány adatot beírt a gépébe és mehettünk. Előre látó voltam és tudtam, ha külföldre megyek, ezt ki kell kérnem a felelősség biztosítótól. Mi történik, amikor nincs az autósnál? Nem engedik kilépni és visszafordítják a hazájától 800 km-re? Még belegondolni is rossz. Tanulság ebből, hogy ezt is indulás előtt intézzük e! (Egyes országokban csak külön igazolással - az itthoni biztosítótól ingyenes kérhető "zöldkártyával" - fogadják el hivatalosan, hogy az adott országra is rendelkezünk érvényes kötelező felelősségbiztosítással. Ha nem tudjuk igazolni, külön erre az alkalomra biztosítást kell kötnünk - bővebben a kötelező felelősségbiztosításról itt lehet olvasni - a szerk.)
A sok viszontagság után valódi felüdülés volt számunkra belépni Görögország területére, ahol az útleveleinket is csak futólag nézték meg. Irány a tengerpart! Ne feledkezzünk meg előre állítani az óránkat egy órával! Görögország más időzónába esik. A másik fontos dolog, hogy inkább a táblák és a kézi térkép után menjünk!
Jó minőségű autópálya visz végig az országon. 100 km-re 2 euró az ára. Mi Olimpic Beach-re tartottunk.

Az Útikalauzzal a Föld körül nagyobb térképen való

A GPS szinte használhatatlan az egész országban, mert pontatlan. Földútra akar vinni és megesett, hogy óriási kerülőt akart tenni. Ismeretlen utakat talál, de arra is volt példa, hogy fordítva vitt volna az egyirányú utcába. A térképfrissítés dátum 2008 június. A készüléket naponta használom, nem beállítás miatt keletkeztek a gondok. A GPS nem ismert olyan települést, hogy Olimpic Beach. Meg kellett vele tanítani. Az autópályáról Kateríni - Paralia lejárónál jöjjünk le, és akkor egy díjat nem kell fizetni!

A családi vállalkozásban működtetett Hotel Parthenonban szálltunk meg, ahol szerintünk mindent megtesznek, hogy a vendég jól érezze magát. A szálloda étterme minőségben és árakban is nekünk megfelelő volt. A tengerparti szállodáknak nincs parkolója. A vendégek az utca végén lévő üres téren hagyhatják az autóikat, amely ingyenes - 40.23654 22.58668. Nem kell félni a feltöréstől, egyik kocsihoz se nyúltak az ott tartózkodásunk idején. Amennyiben valaki finom Olasz pizzára vágyik, annak Paralián ajánlom a Pizzeriát - 40.27191 22.59501.

Kirándulás Waterlandba
Észak-Görögország egyetlen vizi vidámparkja Thessalonikitől kb. 10 km távolságra található. Dél felől az autópályáról fel kell menni a körgyűrűre Chalkidiki felé és ott követni a táblákat. A GPS természetesen POI-nak nem ismeri. A parkoló kordinátái a következők: Waterland: É: 40,50987 K: 23,01809

Az Útikalauzzal a Föld körül nagyobb térképen való megjelenítése

Amikor megláttam a honlapot, valami furcsa érzés fogott el, de nem tudtam mi az. A szórólapon is azt írták, hogy mennyi animációs és egyéb program van. A csúszdák pedig egyenesen fantasztikusak. Néhány év alatt több millió elégedett látogatójuk volt. A valóság nagyban különbözött a leírtaktól.
Egy kellemes, napsütéses csütörtököt választottunk a kikapcsolódásra, a hétvégi roham elkerülése végett. A 14 euró belépő az olasz 22 euróhoz még olcsónak is mondható. Csak nagycsaládos jegy van. 2+2-re nem jár kedvezmény. Óriási autó parkolóval rendelkeznek. Délelőtt 11 órakor néhány száz gépkocsi volt kint. A park nagyon szépen rendezett és tisztán tartott terület. Minden hozzá tartozó szolgáltatással: Étkezdék, shop, napágyak, napernyők. A medencék vize tiszta, a játékok viszont nagyon szegényesek. Egy nagy medencébe fut bele az összes (5 db) csúszda. 3 kanyargós klasszikus hosszú és 2 kamikaze jellegű.

A Waterland csúszdái

A gyerekeknek építettek egy kalózhajó alakú sekély, figurákkal díszített medencét. Időnként vízesést varázsolnak hozzá. Ötletes és látványos. Európa legnagyobb mesterséges hullámverését egy másik medencében átélhetjük félóránként. Természetesen szigorú úszómesteri felügyelet mellet, amire az adott helyen sokszor szükség is van. A következő medencébe az "őrült folyó" torkollik. Óriás úszógumikon egy vályúban csúszhatunk le a zúgókon keresztül. A nagymamák és félős anyukák kedvenc játékszere. Kisebb gyerekek a bátorságukat a dzsungel medencében tehetik próbára. A vízen lebegő farönkökön kell átkelni a túlsó partra. Az utolsó medencébe egy meredek lejtőről csobbanhatunk, amelynek az ugratóit ugyancsak úszógumival élhetjük túl. Ezen kívül láttunk két vízzel teli, kevés ember által látogatott medencét. Az egyikben alkalmanként pezsgőfürdő működött.
Szerencsére ottlétünk napján nem jöttek sokan, így kényelmesen szórakozhattunk. Az itthoni és más általunk meglátogatott külföldi parkokhoz sokat kell még fejlődni. Számunkra csalódás volt, mert több, felnőttek számára készült játékra és csúszdára számítottunk. Akiknek szándékában áll meglátogatni, nagy reményeket ne fűzzön hozzá, mert úgy jár, mint mi!

Kirándulás Olymposra
Egyik forró napsütéses reggel vágytunk már a hűvösebb levegőre. Gondoltuk meglátogatjuk Zeusz lakhelyét az Olympos hegyet. Aki elindul az autópályán az ország belseje felé, annak az első feltűnő természeti látnivaló a fenséges, hosszan elnyúló, magasba törő Olympos hegység.

Az Útikalauzzal a Föld körül nagyobb térképen való megjelenítése

Legmagasabb pontja 2919 méter. A tengerpart időjárását is nagymértékben befolyásolja. Litochoro kisváros irányába indultunk és az úton táblák jelzik az irányt fel a hegyre. Lassan kapaszkodtunk felfelé és gyönyörködtünk az előtűnő tengerparti panorámában. Közben a kecskepásztor teljes természetességgel a kocsik között hajtotta az állatait nem zavartatva magát, hogy megállt a forgalom. Első megállónk közel 1000 méteren volt a Stavros menedékháznál. 21 C kellemes hűvös fogadott bennünket. Szétnéztünk és indultunk tovább.

Az Olympos 1100 méteren

Az út keskeny , néhol csak egysávos a hegyről legördülő kövek miatt. Az út mellett egy tiszta vizű forrásban megmosakodhatunk és utána a szédületes mélységű sziklafalak peremén, érjük el Prionia parkolót. (1100m) Erről a helyről csak gyalog lehet felmenni a hegycsúcsokra. Mi nem vállalkoztunk rá, mert nem voltunk arra felkészülve. Itt is találunk egy hidegvizű forrást. A máskor bő vizű folyó medrében nyáron csak egy kis ér csordogál. Érdekes látvány az óriási szikladarabok és mindenféle zöld növények között. Egyes helyeken gyíkok sütkéreztek. Megpihentünk, csodáltuk a hegy szépségét, majd elindultunk az Enipeas-szurdokhoz.

Enipeas-szurdok
Visszatérve Litochoróba az Enipheas hídnál leparkoltunk és gyalog vágtunk neki az útnak. Ne felejtsünk el vizet vinni magunkkal az útra!! Nem is sejtettük mekkora feladatra vállalkoztunk. Induláskor a jelzések mutatták az utat, amely levitt a folyó mederbe egy botanikai ösvényen keresztül. Ritka növény fajok szegélyezték az utat, és magyarázó táblák segítettek az eligazodásban. Az ösvény végén kissé tanácstalanul tétováztunk, majd a meder vonalát követve újra megtaláltuk a jelzést. Víz itt is nagyon gyéren csordogált a méretes kövek között. Egy meredek partfal megmászása után a hegyi kecskék hátrahagyott dolgai között egy tisztásra értünk. Átvágva rajta megdöbbenésünkre autóparkolót találtunk. Amennyiben ezt tudjuk, biztos kihagytuk volna a hátunk mögött lévő kb. 4 km gyalogtúrát. A szurdok bejárata is itt található. GPS: É: 40,10394 K: 22,49111 Javaslatom, hogy aki teheti itt parkoljon le!

Az Útikalauzzal a Föld körül nagyobb térképen való megjelenítése

A szurdok ingyenesen látogatható. Jól kiépített út vezet végig a hegyoldalon kultúrált pihenő helyekkel. A víz nem iható, erre táblák is figyelmeztetnek. A hegy látványa szemet gyönyörködtető. Ezt mindenkinek látnia kell, ha arra jár. A végén megnéztük "Zeusz fürdőkádját". Ez zúgó a folyón, ami beleömlik egy nagy medencébe. Nem lehet eltéveszteni, mert ott az út vége.

Zeus fürdőkádja

Utána komótosan visszaballagtunk a kocsihoz, a már ismert vonalon és az esti hűvös tengerben fürödtünk egy kellemeset.

Meteorák
Nem lett volna teljes a Görög nyaralás, ha gyerekeinknek nem mutatjuk meg a természet és ember ezen művét. A magasba törő sziklák tetején épült kolostorok különleges látványt nyújtanak. Előző itt tartózkodásunk alkalmával már láttuk, de újra visszavágytunk. Kezdjük az elején! A szokásos meleg reggelen felkerekedtünk és elindultunk.
A GPS az Olympos hegy nyugati oldalán akart elvinni, számunkra teljesen logikátlan útvonalon. Egyszerű megoldást találtam, kikapcsoltam és elővettem a térképet. Irány az autópálya Larisszáig. Platamonas előtt az emelkedőn felfelé előztem egy teherautót vissza 3-ban. Amikor a közepéhez értem a motorból kattogást hallottam. Feleségem az arcomról egyből leolvasta, hogy nagy a baj. Műszerfalra pillantva láttam, hogy világít a töltés lámpa, a kormány elnehezült. Tudtam, hogy elszakadt az ékszíj. Félreálltam, minden fogyasztót lekapcsoltam, kicsit járva hagytam a motort és utána állítottam le. A generátor és a klíma ékszíj megadták magukat. A főtengely tárcsára az egyik felcsavarodott és annak a darabja adta a hangot. Levágtam róla és felmértem a helyzetet. A vízpumpa és olajozás máshol van hajtva, az akkumulátor feltöltött, tehát az autó mozgásképes. A kormányba kell jobban kapaszkodni. Elindultunk szerelőt keresni. Kb.200 méter után a jobb oldalon megláttuk a "MOTOREX" feliratot a házon. A mester egy fiatal fiú volt és jól beszélt angolul. Általában a Görögök jól beszéltek angolul, ami nagyon megkönnyítette a kommunikációt, és meglepett. Elmondtuk az úti célunkat, mire az éppen végzett munkáját félbehagyva nekikezdett a kocsinknak. Telefonszámot cseréltünk és lementünk Platamonas strandjára. Fürödni nem tudtunk, mert nem volt semmi nálunk, de kellemesen lehűtöttük magunkat és sétáltunk a városkában. Röpke 3 óra múlva csörgött a telefon, hogy kész az autó. Az egyik feszítő görgő ment tönkre, és azért szakadt el a szíj. Korrekt munkát végzett, és az ár se volt borsos a körülményekhez képest. Ez úton is szeretnék köszönetet mondani érte. Délután 2 óra volt. Két lehetőségünk adódott:
1. Visszafordulunk, fürdünk egyet a tengerben és elveszik a napunk
2. Folytatjuk az utunkat és megnézzük a kolostorokat
Az utóbbi mellett döntöttünk és nem bántuk meg. Larissza 4-es kihajtónál elmentünk Kalambaka felé, és a táblákat követve 2 óra autózás után megérkeztünk a Meteórákhoz.

Az Útikalauzzal a Föld körül nagyobb térképen való megjelenítése

Meteorák -az egyik kolostor

Sajnos a kolostorok nyitva tartása nem egységes így már zárva volt mindegyik. Azért végig jártuk mind a 6-ot. Akadt amelyiket meg is másztuk. Így is tetszett mindenkinek. Kellemesen elfáradva némi keserű szájízzel indultunk a szálláshelyünkre. Már sötétben érkeztünk meg és a vacsora nagyon jól esett. Azon az éjszakán is kellemesen aludtunk.

Olympic Beach-Budapest
Az egy hét gyorsan eltelt és egyik keddi napon 10 órakor elindultunk Budapestre. Búcsút intettünk a szállodának, az ottani kedves embereknek és a tengernek. A Macedón-Görög határon álltunk meg először pihenni és meglátogattuk az ott található Duty Free Shop-ot. Nagy hiba volt azt gondolni, hogy olcsó helyre megyünk be. Az árak mondhatnám horrorisztikusan magasak. Választék is magas színvonalú. Ital, bőr és egyéb puccos dolgok voltak felhalmozva, nagyon látványosan. A turista megmaradt pénzét gyorsan el tudja költeni. Megszédültünk és nem vettünk semmit.
A Macedón oldalon rutinból kérték a "zöldkártyát" ismét. Ezután a hegyek felé vettük utunkat. Az első sebesség ellenőrzővel a határtól néhány kilométerre találkoztunk. A hegyek között 100 kilométer kanyargós, már ismert kétsávos út vezetett. Később újra felváltotta a klasszikus autópálya. Az egyik fizető kapunál kisebb közjáték zavarta meg a továbbhaladásunkat. Történt ugyan is, hogy vissza kellett kapnunk a dinárból és a kapus félbe hajtva adta oda a pénzt. El akartuk tenni és akkor láttuk, hogy kevesebb egy százassal. Megálltam és visszaszaladtam. Tette a műhülyét, de határozottságomnak meg lett az eredménye és adott még egyet. Közben egy rendőrautó valahogyan ott termett és szirénázott, hogy menjek az útból. Én nem voltam a kocsiban csak a családom, akik kellemetlenül érezték magukat. A végén minden rendeződött és mehettünk tovább.
A Duna-híd előtt tankoltunk az OMV kútnál és a magyar határig szépen tudtunk jönni. Szerencsétlenségünkre akkor volt a jövedéki adó változás és a vámosok minden belépőt megnéztek a magyar oldalon. (Végül is ez a dolguk.) Ezután már Budapestig meg se álltunk. Remélem tudtam hasznos információkkal is szolgálni a kiutazóknak! Mindenkinek kellemes utazást kívánok!
Csernák András
Budapest 2009-07-31

A szerzőnek a szerkesztőn keresztül küldheted el kérdéseidet, véleményedet - szerkesztoutikalauz.hu

turizmus külföldi utazás nyaralás kirándulás túrázás élmények szórakozás tenger kerékpározás biciklizés