Rácz Tibor: Makrigialos - autóbusszal - Görögország - 2006

Tömör, jó hangulatú beszámoló egy buszos nyaralásról. Sok praktikus információval és néhány jó képpel Makrigialosról és környékéről

Útvonal: Budapest - Szeged - Röszke - Belgrád - Nis - Skopje - Makrigialos.

A buszos utazás:
Reggel 9-re volt meghirdetve az indulás. Az utazási irodától kaptunk felvilágosítást, hogy milyen felirattal ellátott buszosokat kell keresni. Na olyan nem volt. Végig kérdezve azért sikerült megtalálni a mi buszunkat. Ingerült sofőrök és ingerült utasok nem leírható szóváltásai követték egymást. 10-kor sikerült is elindulni. Szerencsére szép napos idő volt a Műcsarnoknál is. A bőröndjeinket jól kihasználtuk, mert a kevés ruha miatt sok dús víz fért bele :) Keveset ettünk, hogy ne legyen toalett hatása.
Nekünk az emeleten volt a kijelölt hely. Nem volt kényelmetlen az egész utazás alatt sem. Vettünk még fel utasokat 2 helyen útközben, majd szinte egyszerre érkeztünk meg a határ előtti pihenőbe. A képen látható, hogy a természet lágy ölén kialakult a koedukált kukoricás WC - gyakoroltuk a balkáni toalett műveleteket. Nem csoda, mert 6-7 busz volt egyszerre, egyhelyen.

A röszkei határon gyorsan átjutunk, a szerb oldalon már lassabban, de ez sem tart fél óránál többet (tudjuk miért). Szerbia érdekes tájait nézzük az útközben. Feltűnt, hogy az egész országban a tarlóégetés a művelés része. Ennek következtében sok füstöt nyeltünk. A házak feltűnően sok helyen nincsenek bevakolva. Állítólag így nincs késznek nyilvánítva és adóügyileg így jobb a tulajnak. Útközben Szerbiában megálltunk wc-zni, és szembesültünk is a mássággal, csempézett luk a talajon.
Nagyon szép látvány volt a Dunán való átkelés is. Estére értünk Macedóniába. Közben videót néz-tünk, aminél a hang egyesek szerint hangos volt, míg mások szerint halk. Hát igen, sok embernek sok véleménye van, ez is a buszos utazással jár. Éjjel 2-kor már a görög határnál voltunk. Miután átkeltünk és átállítottuk az óráinkat (+1), megálltunk pihenni 2 órát, mert az érkezés nem lehetett hamarabb, mint 1/2 7. Így is lett.

Makrigialos

"Makrigialos Észak-Görögországban a magyar utazók által jól ismert Olymposz Riviérán, Thesszalonikitől 50 km-re délre, Katerinitől 20 km-re északra helyezkedik el. Az ide utazókat tiszta levegő, festőien szép zöld természet, hosszú, lassan mélyülő, homokkal borított tengerpart várja, mely mentes az üdülőhelyek megszokott zsúfoltságától. Makrigialos partszakaszát tisztasága és kiváló vízminősége miatt nemzetközi "kék zászló" díjjal is kitüntették."

Megérkeztünk a DIAS Apartmanhoz, kipakolták a csomagjainkat, ami a szállásunknál nehezen fért el, hiszen akkor még nem tudtuk, hogy szerencsés esetben is csak délben foglalhatjuk el a szobánkat. Hát kimentünk a partra nézni a napfelkeltét és szívni a tenger illatát. A távolban a falu fő tevékenysége látható: a fekete kagyló telep.

A parton van öltöző, zuhanyzók, és kellemes homokos. Minden reggel megtisztítják a tengeri fűtől.
Nem mertünk messzire menni, tanácstalanul vártunk. Nagyon kezdők voltunk. Szerencsére dél elmúltával meg volt a takarítás és megkaptuk a stúdiónkat. Megrendeltük a légkondit is, így kellemes 26-27°C-ban aludtunk éjjel. Nekünk érdekesség volt, hogy a wc-be papírt dobni tilos egész Görögországban. Valamint hiányzott a bűzzár a mosogató alatt. Nem baj bedugtuk a lukakat :) A szoba ablaka a hátsó udvarra nyílt, aminek köszönhetően csendesebb is volt. Kipakoltunk és irány a strand, délután kellemes meleg volt a víz, ami kissé homok- és fűhordalékos volt a hullámzástól, de tiszta. Sajnos ebben a vízben a csalánosokat is nehezebb meglátni.
Este megbeszélés, tájékoztató és fakultatív programok ismertetése volt. Mi eldöntöttük, hogy a Skiathos, az ismerkedési est és a görög est lesz nekünk a kiegészítő program. ezeket be is fizettük helyben. Másnap reggel felfedező sétára indultunk a faluban. Nagy a meleg, fárasztó a séta is, de lenyűgöző a mediterrán vidék!
Erre a napra a fürdés és felfedezés volt a program. Hamar rádöbbentünk, hogy a szomszédos strandok elérhetetlenül messze vannak ebben a melegben. Sehol egy bringa.
Másnap a Skiathos hajótúra program volt. Korán keltünk, szép nagy busz vitt minket Volosba, a kikötőbe. Előre jelezték, hogy melyik hajóval megyünk, hát nem az lett, de sebaj, mert visszafelé cseréltek hajót.
Mi magyarok kevesen voltunk, többnyire lengyel, szlovák és román utasok voltak. Egymás után indultak a hajók, nagyon szép időben, kellemes hajóutunk volt a szigetig. Kellemes meglepetés volt, hogy a hajón nem volt sokkal drágább az innivaló, mint máshol (nem éltek vissza a helyzettel). Skiathos nekünk drága, de nagyon szép. Nagy élmény volt a turistáktól távoli oldalon felmenni az öböl feletti hegyre. A Koukounaries Beach valóban csodálatosan kristálytiszta, búvárszemüveggel is érdekes, bár csak halak vannak és néhol egy-egy bokor odalent, mert amire azt hittem, hogy 3-4 méter, az volt vagy 8.
Visszafelé remek táncos műsorral múlatta az időt a hajó személyzete, és tanította szirtakit táncolni az utasokat. Nagyon remek egész napos program volt 45€-ért.
Pénteken piac volt a faluban, amit nagyon vártunk. Sajnos nem volt akkora, és fűszereket sem találtunk, mint ahogy azt beharangozták, de kicsiben ez is remek volt. Az árak közel a magyar árakhoz, a kedvességben viszont rendesen ránk vernek! Vettünk is sok paradicsomot, mert már tudtuk, hogy a narancssárgás is méz édes belőle. A dinnyét nem hagyhattuk ki és olcsóbb is volt, mint előző nap a boltban. Ugyan nagyon drága volt a damaszkuszi gyümölcs - 2,5 €/kg -, de meg kellett kóstolni. Olyan, mintha a ringló és a barack keveréke lenne. Rendkívül finom volt, annyit vettünk, hogy hoztunk az itthoniaknak is belőle, és semmi baja sem lett addig (6 nap), ugyan olyan friss maradt. A feleségem megkívánt 1-2 szem paprikát, hagymát és azt nem is engedték kifizetni, ajándék, mondták. Még szép, hogy görögül köszöntem meg, ennek viszont ők örültek. Erről jut eszembe, hogy az egyik tavernában mutogatja a pincérnő a számlát, de akkor nem értettem, mit akar, csak amikor hozta a visszajárót: nem tudott visszaadni és mit tett? Lefelé kerekített, még pedig rendesen. Persze a legközelebbinél meg én kerekítettem felfelé. De vajon ezt mi mikor érjük meg itthon?
Ráébredtünk, hogy a melegben nem eszünk annyit, és így van szabad kapacitásunk a robogó bérlésre, aminél nem alkudtam, így 20€/nap volt. Csak 1 napra kértük (4-5 nap esetén lehet alkudni, és akár feléig lemehet az ár). Garantálta, hogy elbír mindkettőnket (pedig én nehézsúlyú vagyok), és valóban. Átmentünk a sólepárlóhoz, és útközben lementünk a többi strandra, felfedeztük a RobinsonBeach-et, ami rendkívül lassan mélyülő és kristály tiszta volt, hordalékoktól mentes. Itt jegyzem meg, hogy nekünk volt strandcipőnk, ami nagyon hasznos. Nem szabad elfelejteni a tenger él, tele van rákkal, kagylóval, hallal. És szemüveg, pipa is, ezért tudom. Másnap meg is hosszabbítottuk még egy napot a robogó bérletét, s mivel nem mentünk messzire, no meg a boltjukban vásároltuk az otthoniaknak az ajándékot, eltekintettek a tankolástól (persze ez is egy alku része volt). Itt ismerkedtünk meg egy erdélyi származású görög hölggyel. Sok információt mondott a görög életről, de láttuk, hogy nem tudja, hogy mi magyarok milyen keveset keresünk, és abból még üdülünk is valahogy.

Nagyon jól éreztük magunkat a DIAS Apartman által szervezett ismerkedési esten, ahol nem annyira az ismerkedés, mint az este vidám eltöltése volt a cél. Ők készítették az ételeket is, ami nagyon finom volt. Bár én nem szeretem a halat, így a fekete kagyló sem ízlett, de evett helyettem a feleségem belőle. S én sem maradtam gasztronómiai élmény nélkül, mert sok sok görög tradicionális étel is volt.

Másnap következett a görög est, ami Paralián volt profi szervezésben. Csak mi voltunk magyarok ketten a feleségemmel. Amúgy tele kelet-európai turistával, zömmel lengyelekkel, akik óriásit mulattak. Nagyon finom, 5 fogásos ételt szolgáltak fel és korlátlan borfogyasztás mellé fehér száraz bort adtak. Rá kellett döbbennem, hogy eddig még életemben nem ittam megfelelő hőmérsékletű száraz bort. Itt csak az aromáját lehetett érezni, a savankát azt nem.
Másnap sajnos végetért az üdülésünk. Kilenc óráig kellett kijelentkezni, de csak egy órakor jöttek értünk a busszal. No nem baj, mert már görög nyugalommal pihiztünk. Hazafelé még gyorsabban értünk és pont a nagy vihar maradványain szörnyülködtünk a műcsarnok mellett.

Szép volt és mégis szomorúak voltunk, mert maradtunk volna.

Rácz Tibor

ui.: Köszönet a régebbi beszámolók készítőinek, nagyon hasznos volt nekem is. Így itt most csak kiegészíteni szerettem volna őket

A szerző írásai Az Útikalauzban

Rácz Tibor: Makrigialos - autóbusszal - Görögország - 2006

Rácz Tibor: Makrygialos - Pieria – Makedónia – Görögország - 2008

Rácz Tibor: Tatabányától Makrigialosig - Görögország - 2007