FőoldalSzerzők szerintTe is írd meg! ÚtitárskeresőHírlevélÜzenőSzállásRepülőjegy foglalásRSS - az oldal legújabb írásairól

 Útibeszámolók
 Magyarország
 Görögország
 Horvátország
 
 Albánia
 Amerikai EÁ
 Andorra
 Ausztrália
 Ausztria
 Belgium
 Bosznia-H
 Brazília
 Bulgária
 Ciprus
 Costa Rica
 Csehország
 Dánia
 Dél-Afrika
 Dél-Amerika
 Egyiptom
 Emirátusok - Dubai
 Észtország
 Finnország
 Franciaország
 Gibraltár
 Hollandia
 India
 Indonézia
 Irán
 Írország
 Izland
 Izrael
 Japán
 Jordánia
 Kambodzsa
 Kamerun
 Kanada
 Karib-tenger
 Kenya
 Kína - Hong Kong
 Kuba
 Laosz
 Lengyelország
 Lettország
 Libanon
 Líbia
 Litvánia
 Luxemburg
 Macedónia
 Malajzia
 Maldív-szigetek
 Málta
 Marokkó
 Mexikó
 Montenegró
 Mozambik
 Nagy-Britannia
 Namíbia
 Németország
 Norvégia
 Olaszország
 Oroszország
 Peru
 Portugália
 Románia
 Spanyolország
 Sri Lanka
 Svájc
 Svédország
 Szerbia
 Szingapúr
 Szíria
 Szlovákia
 Szlovénia
 Szudán
 Szváziföld
 Tanzánia
 Thaiföld
 Törökország
 Tunézia
 Új-Zéland
 Ukrajna
 Uruguay
 Vietnám
 
 Általános információ
 Biciklivel
  Hírarchívum

| Nyomtatás Nyomtatás | Mentés Mentés | Küldés Küldés |


Pintér András: London, Canterbury,  Windsor, Seven Sisters sziklák - Angliai utazás - 2008

Rendkívül praktikusan megírt beszámoló sok fontos londoni és  londoni környéki látnivaló felkereséséhez. Információk az utazásról, árakról, látványos képekkel - az eligazodás megkönnyítéséhez térképekkel bővítettük a írást

Négy évvel ezelőtti londoni utunkhoz képest ezúttal főváros környéki célpontokat is bevettünk a programba. Szállásunk (családi) London 2. zónájában volt, így aránylag gyorsan tudtunk metróval a városban közlekedni, a pályaudvarokra eljutni.

Az érkezés utáni napon úticélunk a Seven Sisters (Hét nővér sziklák) volt. A Victoria pályaudvarról vonattal indultunk, mivel négyen voltunk, félárúnál olcsóbban kaptuk a jegyet, még a hetijegyünk 1-2 zónáját is beszámították a jegyárba.
Vonattal utaztunk a Sussex megyében található Seaford-ig  Onnan néhány perc múlva  autóbuszra (12.A) szálltunk, az Exceat Park megállónál kellett leszállnunk, hogy végre eljussunk a Seven Sisters-hez. A buszmegállótól egy jó hosszú aszfaltos úton kellett visszamennünk egy pub-ig. Az italok elfogyasztása után gyalogtúra következett a Seven Sisters sziklákig.


Nagyobb térképre váltás

Seven Sisters

Seven Sisters

Seven sisters

A képződmény hét fehér sziklából áll. Összefüggően csak a tenger felől látható, így mi „csak” részleteket láthattunk a partról, illetve később a magaslatról. Az alsó úton mentünk az első kőig. A nagy, majdnem tenyérnyi kavicsokkal borított tengerpartról néhány felvételt készítettünk. A hullámok a nagy szélben jó magasra csapkodtak. Visszasétáltunk, majd egy lankásabb úton felmásztunk az első kőre, hatalmas hátszéllel. Jól megdolgoztattuk lábizmainkat, mire felértünk. Onnan a tengerre, a másik kősziklás partra (jobb felé), és a következő kövekre (balra) láttunk le. Néhány percre le is ültünk a tetőn, csodálatos volt a kilátás, fotóztunk is rendesen. Ezután visszaindultunk ebédre a szinte telt házas helyi pub-ba. A vendéglő egy vitorlás hajóról kapta a nevét. Sült steak-et kértünk sült krumpli, zöldborsó és gomba körettel, rántott hagymakarikákkal, különböző szószokkal. (Utóbbiak bő választékban kis üvegcsékben álltak az asztalokon.)
Ebéd után visszaindultunk a buszhoz, majd vonatra szálltunk. Lewes állomáson 30 percünk volt átszállásra, ezalatt egy kis sétát tettünk a közeli utcákban. Szép tégla építésű házakat láttunk, fotókat is készítettünk. (jobbról) Lewes-től már közvetlen londoni vonattal utaztunk, másfél óra múlva érkeztünk a Victoria pályaudvarra.

Egy másik nap Canterbury-be, az érsekség székhelyére utaztunk vonattal. Ezúttal is a Victoria pályaudvarról indultunk. Nagyon praktikus a pályaudvari jegyvásárlás. Ugyanolyan kordonok közé kell állni, mint a nagy múzeumoknál, majd a pénztárak előtt a megüresedő helyekre  - fényjelzés mutatja – az élen állók  indulhatnak. Így semmi tumultus, nincs gond arra, hogy rossz sorba álltunk...


Nagyobb térképre váltás


Nagyobb térképre váltás

A 1033-as vonattal indultunk az 1. vágányról. Ez a vonat két részből állt, az első négy kocsi Ramsgate-ig, a második négy Doverig közlekedett. Faversham állomásnál (kb. az út kétharmadánál) válik ketté a szerelvény. A mi kocsink (a 7.) szerencsére a „jó” vonalon ment, mert Canterbury a doveri szakaszon fekszik. Jó másfél órai (de kényelmes, gyors, sima) úton 12 órára érkeztünk Canterbury East állomásra.
Az állomás közelében felmentünk egy kis kilátótoronyba (baloldali kép), ami a város közepét övező várfal mellett emelkedik. Sajnos, a sok fa eltakarja a kilátást. A zöldből csak a híres katedrális csúcsa látszott ki. A közeli játéklabirintus mellett, a parkon keresztül jutottunk ki a városba vezető utcához, onnan rátaláltunk a városon átvezető főutcára, amely sétálóutca. Csak úgy hömpölygött a tömeg. Megkerestük a katedrálist, már messziről látszottak magas tornyai.

A bejárat egy várkapuhoz hasonlít. Megvettük a belépőjegyeket (hozzájárulás a karbantartáshoz, nekünk  a senior ár Ł5,50 volt). Körbejártuk a hatalmas katedrálist, a legnagyobbat, amit eddig láttunk. Háromhajós, kétszintes (altemplommal, kriptával) és a szentély mögött még egy felső, háromhajós templomrésze is van. Vettünk egy  nagy képes leírást (Ł2), abban minden látnivaló részletesen szerepel. Fotót kívülről és a kerengőről készíthettünk.
A katedrálisból kijövet  megkerestük  a Canterbury Tales (Canterbury mesék) panoptikumot. Fejhallgatós készüléket kaptunk, részletes meseismertetőkkel. Az állomások  egy-egy történetet mutattak,  egy hang mondta a fejhallgatóba a szöveget. A mesealakok néha mozogtak, hangokat hallattak.
Később még elmentünk a sétálóutcán a várkapuig, ott egy folyócska folyt a régi várfal mellett. Ezután visszatértünk ugyanazon az útvonalon. Egy helyen még újra keresztezte utunkat a velencei módra, a házak között folyó folyócska. Az újabb séta után 16 óra körül indultunk vissza az állomásra. Amint kiértünk, hatalmas zuhi kerekedett, de akkor már fedett helyen voltunk. Egyébként utunk során végig megúsztuk a záporokat, sehol sem áztunk meg.

Újabb utunk Windsorba vezetett. Vonatunk a Waterloo pályaudvarról indult 10,58-kor, 11,54-re értünk Windsor and Eton Riverside állomásra.


Nagyobb térképre váltás


Nagyobb térképre váltás

Az állomásról rövid út vezet a városba, szép, régi utcákon, sok képet készítettünk. Mindjárt feltűnt a bástyákkal tűzdelt várfal a sok toronnyal, amely a windsori várkastélyt övezi. A jegyeket a kastély előtti utcában levő külön pénztárnál kellett megváltani. Hosszú sor állt az utcán a bejáratnál, majd bent is csoportokban engedtek be, ott is kordonok között kanyarogtunk, mire a pénztárhoz értünk. Sokat pepecseltek a pénztárnál, mire kinyomtatták a belépőt.  A felnőtt jegy Ł15 volt, a +60 éveseké Ł13,50. Kis útmutatót adtak a jegy mellé, valamint egy hangos telefonos úti vezetőt is kaptunk.

A kirakott számtáblák és a nyomtatott vezető alapján indultunk a várudvaron, gyönyörű belső kert mellett. A királynői részre csak be lehetett kukkantani a rácsos kapu mögött. A többi látnivaló: a Round Tower (Kerek torony), a Queen Mary's Doll's House (Babaház, ide háromnegyed órás sorban állással lehetett volna bejutni, az őrségváltás is  ennek közelében volt) majd a St. George's Chapel, amely egy gyönyörű templomnak felel meg. (fafaragású díszes padokkal, csipkézett ablakokkal, zászlókkal).

A  királyi szalonokba nem volt belépés, az ott vásárolt útikönyvekből lehetett látni a díszes berendezést, a szobabelsőket.
Kb. 2 órai várbeli séta után a városban kerültünk még néhány utcát. A vásárcsarnoknál egy vendéglői teraszra beültünk egy-egy sörre.  Ezután visszasétáltunk a szép vasútállomásra. Közben sokat fotóztunk (Victoria szobor, régi épületek, vendéglők).

A 16 órás vonattal indultunk vissza Waterloo pályaudvarra. A vonatok kényelmesek, nem túlzsúfoltak, de az utasok itt is szemeteltek, a végállomásig rengeteg szemét, újság, pillepalack összegyűlt, nemcsak a szemetesekben...

A kirándulások mellett természetesen Londonra is jutott idő, néhány nevezetességet újra meglátogattunk. 


Nagyobb térképre váltás


Nagyobb térképre váltás

Utazásunk a pekingi olimpia idejére esett.  London, mint a következő olimpia rendezője, nagy hangsúlyt fektetett az olimpia propagálására. A BBC folyamatosan közvetítette a brit vonatkozású versenyeket, a Trafalgar téren hatalmas kivetítőn lehetett követni az eseményeket. Az arany hétvégén ( a britek akkor vagy 8 aranyérmet szereztek) hatalmas tömeg gyűlt össze a téren. Mi is itt kezdtük londoni sétánkat, majd a Pall Mall – Haymarket útvonalon a Piccadillly Circus-ig gyalog tettük meg az utat (jobboldali kép) . Megnéztük és fotóztuk a nevezetességeket (Eros szobor, Sanyo reklámok, a lovas szökőkút a sarkon).Tovább sétáltunk a Coventry Street-en a Leicester Square-re. Ott egy kicsit pihentünk, fotóztunk (Odeon mozi, Chaplin szobor). Tovább menve a Covent Garden-re jutottunk. Még 10 óra előtt odaértünk, nem indult be az élet. 10 órakor nyitott a piac, ott  megnéztük a régiségeket, lenéztünk a korlátokkal körülvett lenti vendéglőkre (zenekar és vendég sem volt még). Így mentünk tovább, megkerestük a Royal Opera House épületét. Be is mentünk a modern előcsarnokba. Az épület homlokzata nem igazán szép, azt is modern, fekete márvány díszíti. Egy-két prospektust elvittünk tanulmányozásra, emlékbe. Amikor kiértünk ismét a térre, már megjelent egy mutatványos, nagy szöveggel. Nehezen indult be a mutatvány, de végül bekötöztette magát egy hosszú fémlánccal egy kényszerzubbonyba és előre meghatározott időre  - állandó szövegelés kíséretében – kiszabadult, nagy tapsot kapott. A James Street-en is megjelentek a mutatványosok, illetve egy fekete, fémszerű ruhás élőszobor, pénzbedobás után változtatott pózán.

Metróra szálltunk és Westminster állomásig metróztunk.  Újra megnéztük a Big Ben-t, a parlament épületét (most fekete-sárga védvonallal, rendőr őrhelyekkel körül véve!). Elsétáltunk a parlament melletti  parkba, megnéztük a Calais-i polgárok szobrát Rodintól, majd kinéztünk a Temze partra. Onnan visszamentünk megnézni a Westminster Abbey-t, a híres apátságotkívülről, és a St. Margaret templomba mentünk, amely történelmi emlékekkel, nevezetes síremlékekkel, dokumentumokkal rendelkezik, a XV-XVI. század között kapta jelenlegi formáját.

Egy másik napon  fő úti célunk az IMAX 3 dimenziós mozi volt a Waterloo pályaudvar közelében.  Előbb  sétáltunk a környéken,  felmentünk a Temze hídra (Waterloo Bridge), onnan néhány fotót készítettünk, majd a hídról lejövet megnéztük a Royal National Theater-t a Nemzeti színházat kívülről. Egy hatalmas modern beton épület, nem egy csúcs. Több felvételt készítettünk a mellette levő parkban felállított óriás zöld színű fotelekről, valamint a Temzéről. Lassan készülni kellett az előadásra, így visszamentünk az IMAX 3D-s mozihoz. Ez Nagy Britannia legnagyobb képernyőjű (20 X 26 m-es) mozija. A mi előadásunk kb. 45 perces volt, előtte reklámokkal, így a 11,50-es kezdés gyakorlatilag negyedórát csúszott, mire megkezdődött a Dinosaurs – Giants of Patagonia c. 3D-s film. Élethű állatokkal, mintha repülnénk  az őserdő és a hegyek között és a dinók felénk csapkodtak, morogtak, tapostak. A keretjáték szerint kutatók dolgoztak a dél-amerikai  Patagóniában. Ł8,50 volt a belépő fejenként.
Ezután metróra szálltunk, a District vonalon a Victoria pályaudvarig mentünk. Onnan megkerestük a Westminster Cathedral-t, Nagy Britannia legnagyobb római  katolikus templomát. Hatalmas, kéttornyú, téglaépítésű hagyományos épület a sok modern magasház között.


Nagyobb térképre váltás

A katedrálisról magyar nyelvű prospektust is találtunk, helyszínrajzzal, az oldalkápolnák és a főbb helyek megnevezésével, leírásával. Kb. fél órát töltöttünk ott. Utána a District vonalon továbbutaztunk a  Monument-ig. A londoni tűzvész emlékére épült  emlékmű be volt állványozva, így csak mellette tudtunk elmenni Benéztünk a The Church of St. Magnus the Martyr (Szt.Magnus vértanú temploma) épületébe (barokk díszek, fafaragásos szószék). Közben el kezdett esni az eső, fújt a szél, ezért újra a metróra szálltunk, hogy megnézzük  a St. Pancras nemzetközi pályaudvart. Ezt a régi tégla oldalú és -boltozatú épületet modern, üvegtetős, új elemekből újították fel. Innen indulnak a „csalagúton” át a nemzetközi vonatok. Az alsó szinten üzletek, kiszolgáló helyiségek vannak. Felmentünk a felső szintre, innen indulnak a vonatok. Érdekes látványosság John Betjeman (1906-1984) utazó szobra (egy égre néző, kalapos ember alak), valamint a búcsúzó pár hatalmas kb. 6 méteres bronzszobrát is körbejártuk.

Egy másik alkalommal ismét megnéztük a Tower, a híres várbörtön és kastély épületét. Négy éve végigjártuk az egész területét, ezúttal csak kívülről néztük és fényképeztük az ódon, vaskos falakat.


Nagyobb térképre váltás

Végigmentünk ismét a híres Tower Bridge-n, majd a másik oldalon a körkörösen ferde polgármesteri hivatal mellett tovább haladva a HMS Belfast  II..világháborús csatahajó következett, amely most múzeumként szolgál.

A szomszédos Waterloo Bridge-n  túl nem vezetett út a folyó mellett, le kellett térni az utcákra. Így megtaláltuk a Southwark Cathedral-t.  Itt középkori falmaradványok (üvegtető alatt) mentén jutottunk be a középkori emlékekkel teli templomba. Az oltár mögött egész alakos, szenteket ábrázoló  kőszobrok gyűjteménye áll. A templom egyik oldalsó fülkéjében Shakespeare alabástrom szobra látható, sok síremlék mellett. A templom környékén van a Borough Market (a helyi  piac), amely a középkor óta működik itt, főleg zöldség- és gyümölcsárukkal.  Egy kis kerülő után ismét kiértünk  a Temze partjára, már közel a Globe Színházhoz, majd a Millenniumi hídon haladtunk tovább a másik oldalra.

Onnan tekintettünk vissza a Tate Modern épületére, a hatalmas plakátokra. A másik oldalán feltűnt a St. Paul's (Szt. Pál székesegyház)  kupolája és az épület egy része látszott. Átmentünk a hídon, megkerültük a székesegyházat és a főbejáraton léptünk be a templomba. A főbejárat: hatalmas korinthoszi oszlopok, fölötte timpanon, amely Szt. Pál  megtérését ábrázolja, lovasként. Belépve a templomnak csak egy kis részét lehet szabadon megtekinteni, a belépőjegyeket  szedő pénztáraktól csak jeggyel lehet tovább menni. A másik (bal) oldalon két kis kápolna szabadon látogatható. A St. Dunstan kápolnába be is léptünk néhány percre, fotót is készítettünk. Ezúttal már a Wellington emlékmű sem esett a szabadon látogatható sávba. (a felnőtt jegy: Ł10  a pénztárnál). A benti kis séta után a székesegyház másik oldalát megkerülve megkerestük a St. Paul's metró megállót,   a Bakerloo Line-n eljutottunk a Baker Street megállóig. Kilépve megcsodáltuk Sherlock Holmes szobrát, majd a Regent's Park felé mentünk a Baker Street-en.  A 221. sz. háznál, amely Sherlock Holmes múzeumként működik, néhány fotót készítettünk.

A shopból nyíló múzeumi részbe is felmentem (ez korábban fizetős volt). Két kis szoba van berendezve korabeli tárgyakkal, a híres kalap is ott lóg a fogason. Egy idős úr Dr. Watson-nak  öltözve fogadja a fotózni kívánó látogatókat. Ezután  a Regent's Parkban sétáltunk, sok fotót készítve a vízparton, majd Mária királynő kertjében sétáltunk csodás virágok és bokrok, díszfák között.

Időt szakítottunk ismét meglátogatni a British Múzeumot (ingyenes). A Northern vonalon a Tottenham Court Road-ig metróztunk.. Onnan séta  British Múzeumig. Megnéztük az egyiptomi részt (múmiák és múmiakoporsók ), a kínai, a dél-ázsiai (himalájai, indiai), az afrikai, az észak-amerikai (indián) és a japán gyűjteményt. Az „udvaron” az új üvegtetős előtérben mexikói totemoszlopok állnak. A körépületben a fizetős Hadrianus kiállítás volt, a földszinti részben  egy hatalmas shop kínálja az ajándéktárgyakat, prospektusokat, albumokat.

Ezután a Northern vonalon a Charing Cross-ig mentünk. Onnan először a Trafalgar tér sarkán  álló oszlopos templomot, a  St. Martin-t néztük meg (egyszerű templombelső, faragott szószék, görög oszlopos kialakítás). A templom alatti kriptát, altemplomot vendéglőnek rendezték be. A padlószinten régi síremlékek kövei látszanak a vendéglői asztalok, székek mellett.

Utána a tér oldalán álló National Gallery következett. A téren nagy tömeg a hatalmas kivetítőn nézte az olimpiát, brit sikerekkel. A képtárban fotózni nem lehetett, az útmutató alapján a legnevezetesebb festők termeit végig néztük (Leonardo, Tintoretto, Veronese, Tiziano, Rembrandt, Rubens, Velasquez, Van Dick, Canaletto, Manet, Monet, Van Gogh, Dega és mások) .
Ezután újra metrózás a Northern és a District vonalon, a South Kensington állomásig. Onnan egy hosszú aluljárón lehet eljutni a múzeumokig.


Nagyobb térképre váltás

Idő hiányában (és a fáradtság is közrejátszott) két múzeum fért a programba. Előbb a Natural History Museum (Természetrajzi) került sorra.Ez egy hatalmas, tornyos, oszlopos épület. Beálltunk a sorba a Dinoszaurusz kiállításra. A kordonok mellett is voltak látnivalók, elsősorban dinó  csontvázak, működő kis dinó szerkezetek. A különlegesség a T-Rex élethű, mozgó, morgó, taposó modellje volt egy külön teremben. A további termekben a mamut, kék bálna és egyéb emlős állatok kitömött példányait mutatták be. Délután  még a szomszédos Science Museum-ba is beléptünk. Főleg a mozdonyokat,az Apollo 10 modelljét, Raikkönen  formula-1-es autóját néztük, majd a kijáratot keresve még sok egyéb technikai berendezéseket láttunk. Az emeletre már idő hiányában nem mentünk fel.

Este még elmentünk a  Kenwood Picnic Concert-re, ahol 4 éve is voltunk. Aznap Van Morrison és együttesének koncertje volt (minden jegy elkelt). Mi a kordonon kívüli parkrészen foglaltunk helyet, leterítve a magunkkal hozott  plédet. Sokan ugyanígy helyezkedtek el, piknikeztek. A koncert hangjait így is hallottuk, jól szórakoztunk.

A hazautazás rendben folyt, a repülőgép menetrendszerűen indult és érkezett Ferihegyre.

Lejegyezte:
Pintér András, Szeged

A szerző írásai Az Útikalauzban

Pintér András: London, Seven Sisters, Canterbury,  Windsor - Angliai utazás - 2008

Pintér András: Postojnai barlang, Trogir, Solta, Omis, Split, Krka, Sibenik, Plitvicei-tavak - Szlovénia, Horvátország - 2008

Pintér András: Csehországi utazás - 2003

Pintér András: Erdély, Székelyföld - Románia - 2007

Pintér András: Korzikai utazás - Franciaország - 2006

Pintér András: Londoni utazás - 2004

Pintér András: Mátra túra - 2007

Ajánlott oldal: London.lap.hu

A szerzőnek a szerkesztőn keresztül küldheted el kérdéseidet, véleményedet - szerkesztoutikalauz.hu
turizmus külföldi utazás nyaralás kirándulás túrázás élmények szórakozás tenger kerékpározás biciklizés


Hozzászólások

Az itt beírt hozzászólásod megjelenik a központi üzenőben is. Ha ott válaszolnak rá, akkor azt csak ott olvashatod. Ha megfelelő e-mail címet adtál, értesítünk a reagálásról. Mi is igyekszünk segíteni azoknak, akik nevüket is megadva fordultak hozzánk. A szabályainkat sértő hozzászólásokat felszólítás nélkül töröljük.

Név*
E-mail*
(Az e-mail cím kötelezően # karakterrel kezdődik a gyüjtögető automaták miatt.)
Kód*
Hozzászólás*
 

csakany Andras
Pinter Andras Anglia 2008
Kedves Andras, vegig olvasgattam az angliai utinaploidat, igazi elvezet volt, gazdag, reszletes, pontos.
ha megengeded, egy pontositast tennek csak:
a Piccadilly Circus kis szobra nem Eros.
Az egy Earl of Shaftesbury emlek kut bronzbol, aminek a tetejen Anteros aluminium szobrocskaja talalhato.
Anteros ebben az esetben az onzetlen jotekony szeretetet jelkepezi, ellentetben a testverevel Erossal aki az erzeki szerelmet jelenitene meg.
Ez persze rossz hir lehet a lepcson elkotelezetten csokolozo szerelmeseknek, de sajnos igy van. :-)
udvozlettel
Andras

2009-08-11 12:30:00


Tóth Melinda
Szeretnék hasonló részletes leírásokat, utazással kapcsolatos leírásokat...stb. kapni Önöktől, mert nagy kedvelője vagyok Nagy-Britanniának. Ez a leírás is nagyon részletes, tartalmas és hasznos volt. Köszönöm a többi olvasó nevében is. Megmondom őszintén csak nagyon ritkán kapok Önöktől hírlevelet, mert nem emlékszem vagyok-e regisztrálva Önöknél-. Egyszer kaptam Önöktől egy klassz utifilmet DVD-n, köszönöm. Szóval a lényeg, hogy szívesen böngésznék az oldalon gyakrabban, ha van rá mód.
Köszönettel :Tóth Melinda

2009-05-20 20:36:00


Adatkezelési szabályok - ÁSZFPannon Interaktív

Magyar tájak  Görögország    Horvátország  Albánia  Amerikai EÁ Andorra  Ausztrália  Ausztria Belgium    Bosznia-H Brazília  Bulgária Csehország Dánia  Dél-Afrika  Egyiptom   Emirátusok -Dubai  Észtország  Finnország  Franciaország  Gibraltár  Hollandia India  Indonézia   Írország  Izland   Izrael Japán  Jordánia  Kamerun  Kanada Karib-tenger Kenya  Kín- Hong Kong  Kuba  Laosz Lengyelország  Lettország  Libanon Líbia Litvánia    Luxemburg Macedónia  Malajzia Maldív-szigetek Málta  Marokkó Mexikó Montenegró  Mozambik Nagy-Britannia Namíbia Németország  Norvégia    Olaszország  Oroszország Peru Portugália Románia  Spanyolország  Sri Lanka Svájc  Svédország  Szerbia Szingapúr  Szíria Szlovákia   Szlovénia   Szudán Thaiföld Törökország  Tunézia Új-Zéland Ukrajna Uruguay
www.utikalauz.hu   www.hangmuzeum.hu www.balatontipp.hu