Vedres Ferenc: Montenegró - 2004

Majsáról önerőből Szegedre kellett eljutnunk, ott várt a busz bennünket, mely Szabadkáig vitt.Az ottani rövid városnézés azt bizonyította, hogy őseink tudtak szépet és monumentálisat alkotni.Sajnos az egykori magyar városban alig hallani magyar beszédet, bár a két nyelvű kiírások még jeleznek valamit.

Szabadkáról a hálókocsis vonatunk-némi szervezési zűr és ebből adódó civakodás után-alagutak tucatjain át robogott az éjszakában végállomása, Bár felé. Ott üdítőkkel, kávéval és pálinkával fogadtak bennünket, ígérvén, hogy ilyen többször nem fordul elő, s a szabadkai állomásfőnök is megnézheti magát. A fogadtatás után minibuszokkal "szétfröcsköltünk" szálláshelyeinkre. Bennünket az utazási iroda vezetőjének lánya vitt át a kompon személyautójával, és adott át a portán Igalo wellness-hoteljában a gondos személyzetnek.
Montenegró, illetve lakói nyelvén Crna Gora Fekete Hegyeket jelent, s bár a hegyek valóban sötétek az őket benövő fekete fenyők lombjától, csak éjszaka feketék, ám a rájuk húzódó komor felhők alatt nappal is elég morcnak mutatkoznak, tehát a név találó. Montenegró jelenleg egyenrangú társállam Szerbiával, fővárosa Podgorica. Azért észrevehetően nem annyira idilli a "szerelem" a két állam között. Csak érdekességként: Szerbiában még dinár a hivatalos pénznem, Montenegróban - bár nem hivatalosan -, de az Euró. Egy vajdasági magyar fiatalember elmondása szerint Bijela-ban beosztott pékségi dolgozóként 800 eurót keres. Áraik viszont a miénk körül vannak.
A szálláshelyünk Igalóban volt, Herceg-Novitól 3 km-re a Kotori öböl bejáratánál. Innen"tájoltunk" és csodáltuk meg Herceg-Novi és Kotor gyönyörű óvárosát. Utóbbi a Világörökség része.
Kotorból a sok-sok hajtűkanyarral, a Monarchia idejében megépített úton jutottunk fel Njegusiba. Njegusi a Petrovicok szülővárosa. A Petrovic dinasztia - kiknek szülőháza itt megtekinthető - több mint száz éven át határozta meg az ország történelmét.Ez idő alatt a hét világi vezető közül három egyházi vezetőként is működött. Közülük leghíresebb Petár Petrovic Njegos, ki nagybátyja, Ipetar Petrovic halála után nemcsak az ország püspöke és fejedelme lett, de óriási tehetsége és műveltsége révén költőfejedelme is. Főműve a világirodalmi értékű Gorski vijenac(1847) Hegyek koszorúja, mely számos fordításban, többek között magyarul is megjelent. Njegusi fölött, majd 1800 m-en van a Lovcen, ahol a természet szépségei mellett a különleges érlelésű sonka - prsut - és az egyedülálló - bár úgy tartják, hogy Ukrajnában is készítik - mézbor ízében is örömünket lelhettük. Utunkon végig váltották egymást a házak előtt a szőlő és kiwi-lugasok.
Igaló gyógyító homokjáról és vizéről híres, így az idegenforgalmát gyógyászata is segíti. Legtöbb vendége orosz és német, de más nációk turistái és gyógyulni vágyó betegei is megfordulnak itt. Magyarral csak úgy találkoztunk, hogy öcsémék és barátaik átjöttek kotori szálláshelyükről látogatóba. Sajnos - szintén szervezési hiba miatt - Budvát és a híres Sveti Stefánt csak madártávlatból láttuk hazautazóban. Útitársaink elmondása szerint ezek is megértek volna egy külön kirándulás. De nem baj, majd legközelebb!

Vedres Ferenc

A szerzőnek a szerkesztőn keresztül küldhetsz levelet (szállásközvetítéssel nem foglalkozunk) - E-mail: szerkesztoutikalauz.hu

Tiéd az oldal, magadnak építed!

Ugrás a főbejárathoz: (földi) Útikalauz >>Ugrás az érintett országhoz: Országkapu >>
Üzenőfal - írd le kérdésedet, véleményedet! >> Útitárskereső - ha üres helyed van >>
© BTSz Bt 1997-2007.