Győrffy Árpád: Biciklivel Veszprém megyében - a Bakonyban és a Balaton-felvidéken (2002 nyár)

(térképpel)

Veszprém megye különösen jó lehetőségeket kínál a kerékpáros túrázáshoz. Erőnléttől, ízléstől függően mindenki találhat magának megfelelő terepet. A kellemes testedzés mellett a túrákon érdekes településeket látogathatunk végig, ritka műemléket, különleges természeti értékeket nézhetünk meg.
Kiépített kerékpárutakat főként a Balaton-parton találhatunk, a megye többi részén elsősorban kisforgalmú közutakat, vagy könnyen járható földutakat választhatunk túráinkhoz. Ha a közvetlen közelünkben esetleg nem találunk megfelelő helyet, vonaton, személyautóval utazhatunk el a kiválasztott starthelyre.
A megye észak-keleti részét főleg azoknak ajánljuk, akik a nagyobb megterhelést is vállalják. A kicsit kényelmesebb túrákat kereső kerékpárosok a legjobb lehetőségeket a Balaton-felvidéken és a megye nyugati felén találják.
Az utak állapota, a forgalom nagysága, a táj szépsége és az emelkedők nagysága alapján két igazán ajánlható biciklis paradicsom van a megyében. Az egyik a már ma is messze földön ismert Káli-medence. Itt az ajánlatunkban is szereplő útvonal mellett sok kisebb kitérő kínál akár több napra is túrázási lehetőséget.
A másik ilyen biciklis paradicsom a Pápa és Tapolca közötti tengelytől nyugatra eső vidéken található. Itt is viszonylag kis forgalmú és többségében elviselhető minőségű közutakon kerekezhetünk. A Somló-hegy és Noszlop vonalától északra eső sík terület kimondottan ajánlható a túrázást most kezdők, vagy újrakezdők számára. A déli rész már kicsit megerőltetőbb, de itt is csak néha kell leszállni, hogy sétálás közben új erőt gyűjtsünk a továbbhaladáshoz.
Van néhány nagyon szép kiépített erdei út is a megyében. Némelyiket aszfalt, másokat jól ledöngölt murva fedi. Mindegyik kíválóan alkalmas lenne a biciklizésre, ha az erdők védelméről szóló törvény nem tiltaná ki 1996 óta a kerékpárosokat. A jogszabály szerint erdőben kerékpárral csak az arra kijelölt utakon szabad közlekedni. (Nem akarunk bíztatni senki a törvénysértésre, de nem árt tudni, hogy az elmúlt 6 év során még nem indult eljárás tiltott helyen kerékpározók ellen:))

Az alább olvasható négy túraútvonal végigjárása során a megye legérdekesebb tájegységeit ismerhetjük meg. A túrák az utolsó útvonal befejező harmadát leszámítva kisforgalmú közutakon haladnak. Az irányokat úgy választottuk, hogy lehetőség szerint csak kisebb megterhelést okozzanak a szintkülönbségek. Komolyabb emelkedőkre így inkább csak az első útvonal legelején és a 3. túra közepén számíthatunk.
A négy, egymáshoz kapcsolódó túra mindegyikének megtételéhez egy-egy napot javaslunk. természetesen mindenki igény szerint különböző kitérőkkel bővítheti az ajánlatot, vagy azok egyes szakaszait autóval, vonattal rövidítheti.
Az érintett települések nevezetességeiről, a vendéglátóhelyekről más kiadványokban, vagy a tourinform irodákban lehet tájékozódni.

1. túra
Zirc-Bakonybél-Pápa - a túra hossza 45 kilométer (A zárójelben lévő számok az indulási ponttól mért távolságot mutatják)
A kilométerórát Zircen a Kossuth utca és a Bakonybéli út elágazójánál indítottuk el. Az út első szakasz - mintegy 1,5 kilométeren át - erősen, emelkedik. Ha ezt kibírtuk nem kell nagyon félnünk a továbbiakban.
A fáradtságot hosszú lejtőkön pihenhetjük. A 3. kilométertől egészen Akliig (5,5) lejt az út. Ettől kezdve kisebb-nagyobb emelkedők-lejtők váltják egymást. Legközelebb Pénzesgyőr előtt találkozunk komolyabb szintkülönbséggel. A több mint 1 kilométeres lejtőnek a falu közepén, a kerteskői elágazónál (9,7) van vége. Innen másfél kilométeren át újra erősen és hosszan emelkedik az út.
A túra utolsó komolyabb emelkedője a bakonybéli szerpentin 14,5 kilométernél kezdődik, nem sokkal a falu előtt érünk fel a tetőre (15). Ha eddig eljutottunk, már nem kell tartanunk semmitől. Kis túlzással azt mondhatnánk, hogy ettől kezdve lefelé gurulunk Pápáig.
Bakonybél (16) után 16 kilométeren át (egészen Bébig) a Gerence-patak völgyét követjük. A 21. kilométernél érjük el az Odvaskő-barlang alatti parkolót, ahol térkép ad eligazítást a környékről, s talán működik az ivókút is. A 25. kilométernél áthaladunk Huszárokelő-pusztán, majd kicsit elválunk a pataktól, hogy 26,8-tól keresztül biciklizünk a dombra épült Bakonykoppányon. A 32. kilométernél Franciavágáson, 34-nél Bében, 38-nál Nagygyimóton haladunk át. Pápa határát a 43. kilométernél érjük el. A túra végpontján, a Március 15 téren 45 kilométert mutat az óra.
 

2. túra
Pápa-Somló-hegy-Devecser-Sümeg - a túra hossza 56 kilométer
Az órát a Március 15. téren nulláztuk. A Jókai út végén lévő körforgalmú csomópontnál Jánosháza, illetve Kéttornyúlak (4) irányába fordulunk. Az utunk gyakorlatilag végig sík területen halad, legfeljebb kisebb emelkedők tarkítják. Dáka (6), Nagyalásony (14) érintése után Vid felé  megyünk tovább. A község közepén (17) Két irány közül választhatunk. Mi Somlóvecse (19) felé megyünk tovább, ahonnan a másik irányból is elérhető Somlószőlősre jutunk (22). A község déli végén (25) ismét két lehetőség kínálkozik. Az egyik változat esetén balra fordulva északról kerülhetjük el a Somlót, és Dobán, Oroszin át, Noszlop szélét érintve mehetünk tovább Devecserig. Mi a másik utat követjük, és a hegy nyugati lába mellett elhaladva kijutunk a 8-as számú főtutra (28). Itt balra fordulva 600 métert gyalogosan kell megtennünk, mert a főúton tilos a biciklizés. 29-nél átkelünk a főúton, és Somlóvásárhelyen áthaladva elindulunk Devecser (35) felé.
A városba vezető Vásárhelyi út végén a centrumot nem is érintve jobbra fordulunk a Miskei úton Tapolca irányába (35), majd újabb 100 méter megtétele után a Sümegi útra fordulva folytatjuk az utat Sümeg felé.
A várost elhagyva emelkedők-lejtők tarkítják az utunkat gyakorlatilag Sümegig. Előbb Nemeshanyon haladunk át (41), majd Káptalanfa következik (43). A falu után egy kicsit húzósabb emelkedő nehezíti az utat Gyepűkajánig (46), majd Csabrendeket (51) elhagyva az 54. kilométer után átkeltünk a 84-es főúton, és újabb két kilométert megtéve elérjük túránk végállomását, a város centrumát.
 

3. túra.
Sümeg-Tapolca-Káli-medence-Nivegy-völgy-Nagyvázsony - a túra hossza 50 kilométer
Az órát a Kossuth utcában, a Tourinform iroda előtt nulláztuk. Mintegy 400 méter után balra fordulunk a Petőfi Sándor utcán, majd 1 kilométer után a 84-es főutat keresztezve Tapolcai felé folytattuk az utat.
Sümeg és Tapolca között kisebb-nagyobb emelkedők tarkítják az utat. Kilenc kilométer megtétele után egy ideig a Viszló-patak völgyében haladunk, majd 13 kilométer után az utolsó húzósabb emelkedő következik, amelynek tetejéről egészen Tapolcáig gurulunk (16).
A városba a strand mellett elmenő Sümegi úton jutunk be. A Hősök terétől a városközponton áthaladva a Deák Ferenc utcán át folytatjuk a túrát. Közben elhaladunk a Fő téren lévő Tourinform iroda előtt, majd a Kossuth utca végén lévő körforgalmú csomópontnál (19) Gyulakeszi felé folytatódik az utunk. A Csobáncot nyugatról megkerülve Gyulekeszi végén (22) balra fordulunk Köveskál felé. Innentől a Káli-medence pereméig, a mindszentkállai elágazóig (28) kisebb-nagyobb emelkedők-lejtők tarkítják az utat, de könnyen leküzdhetők.
Köveskálon (33), de már előtte is több irányba eltérhetünk főiránytól. A 34. kilométertől ismét emelkedik az út a medence széléig, majd egy kisebb völgyön megyünk át, amelynek alján balra fordulhatunk Monoszló, illetve a Hegyestű felé (36). Mi egyenesen továbbmegyünk és egy kisebb emelkedőt követő hosszabb lejtő aljában (37) balra fordulva elhagyjuk a zánkai utat. A rövid összekötő út végén (38), ismét balra fordulunk Nagyvázsony felé.
Kisebb-nagyobb emelkedők tarkítják ezt az utat is. Megerőltetőbb dombra Tagyon közepétől (40) kell számítani. Ennek 41-nél van vége Szentantalfa közepén. A túra legkeményebb emelkedője a Nivegy-völgy másik felén, ňbudavár előtt kezdődik a 43. kilométer megtétele után. Először csak enyhén, majd 44. kilométertől meredeken emelkedik az út. ňbudaváron már szerencsésebb, ha leszállunk. Különösen meleg időben nagyon húzós a domb, amikor a megolvadt aszfalt is marasztalja a bicikliseket.
A nehéz szakasznak 45 után van vége. Kisebb lejtő, majd emelkedő után 48 kilométernél egy hosszú lejtő kezdődik, amelyik Nagyvázsony közepéig (51) visz bennünket.
 

4. túra
Nagyvázsony-Balatonfüred-Balatonakarattya - a túra hossza 53 kilométer
A kilométerórát Nagyvázsony főterén indítjuk el. A falu végén a zánkai utat elhagyva Vöröstó felé fordulunk (1 km). Vöröstó és Barnag, majd Barnag és a Tótvázsony-Pécselyi út elágazója között két nagy dombot kell leküzdeni. Az elágazó 7. kilométer után érjük el, itt jobbra fordulunk Pécsely felé.
Közel 4 kilométer át gurulhatunk tekerés nélkül. A kicsit rossz minőségű burkolat és a nagy lejtő miatt nagy figyelmet kíván a vezetés. A Pécselyi-medencébe érve nagyon szép a kilátás, egy pillanatra a Balaton is feltűnik a távolban.
A következő elágazót a 11. kilométernél érjük el. Itt balra fordulunk Balatonszőlős felé. Újabb 3 kilométer megtétele után Balatonszőlősön elérjük a Tótvázsony-balatonfüredi út elágazóját, ahol jobbra fordulunk Füred felé.
A 15. kilométertől újabb hosszú emelkedő kezdődik amely nem sokkal a város határa előtt hosszú lejtőbe vált át. A 18. kilométernél a Vöröstemplom után balra kanyarodva rátérünk az Arácsra vezető római útra, amelyen Csopakig megyünk. Innen kiépített kerékpárúton, illetve egyes helyeken kerékpározásra táblával kijelölt közúton folytatjuk az utunkat Alsóörsön, Káptalanfüreden, Balatonalmádin (33), Szalmási-telepen (39), Balatonfűzfőn (41), Balatonkenesén (47) át a kijelölt kerékpárút végéig, Balatonakarattya déli széléig (53).
  (Csopaktól a távolsági adatok nagyon esetlegesek, mert a mérés még a Csopak-Káptalafüred közötti kerékpárút elkészülte előtt - a Római út bevonásával készült, - 2001. május 20. előtt.)

Győrffy Árpád

Biciklivel a Balaton körül - a leírás és térkép innen érhető el>>

A szerzőnek a szerkesztőn keresztül küldhetsz levelet (szállásközvetítéssel nem foglalkozunk) - E-mail: szerkesztoutikalauz.hu

Tiéd az oldal, magadnak építed!

Ugrás a főbejárathoz: (földi) Útikalauz >>Ugrás az érintett országhoz: Országkapu >>
Üzenőfal - írd le kérdésedet, véleményedet! >> Útitárskereső - ha üres helyed van >>
© BTSz Bt 1997-2007.