Korpás Károly: Négy nap a világ legdrágább városában – Oslo, Sandefjord, Larvik – Norvégia – 2008



Korpás Károly: Négy nap a világ legdrágább városában – Oslo, Sandefjord, Larvik – Norvégia – 2008



Rövid beszámoló sok információval, jó képekkel, köztük néhány látványos légifelvétellel egy villámtúráról


Augusztus közepén sikerült egy nagyon kedvező árú repülőjegyet vennem, ami oda-vissza az összes illetékkel csak 15 ezer Ft-ba került. Ezt a lehetőséget semmiképpen sem akartam kihagyni, hogy így megismerjem a világ egyik legszebb és legnyugodtabb országát, amelynek fővárosa viszont a világ legdrágább városa.



TravelMateCard accepting locations – Útitárskártya elfogadóhelyek, Útikalauz célpontok nagyobb térképen való megjelenítése


1. nap:
Reggel 4 óra 30 percre érkeztem a Ferihegy 1-es terminálhoz. A gyors “check-in” és a biztonsági ellenőrzés után beszálltunk a gépmadárba. Meglepetésre ezen a napon csak 65-70 utas választotta úticéljának Norvégia Sandefjord-Torp repterét. Utazásunk Budapestről a Wizzair légitársaság 180 személyes AIRBUS 320-as repülőgépével történt. (Az A320-as fontosabb jellemzői: 37,7 m hosszú, szárnyainak fesztávolsága: 34,1 m, magassága: 11,8 m, tömege: 73 500 kg, utazási sebessége: 912 km/óra, hatótávolsága: 5500 km.)
Repülésünk során először a magyar fővárost, majd a Dunakanyart, illetve a Felvidéket láttam a napfelkelte erős fényében. Ekkor indultam az utazásaim során 22. ország minél részletesebb megismerésére. A géppel biztonságban landoltunk Torp repülőterén Norvégiában a Skandináv-félsziget és a világ egyik legszebb országában.



Norvégia felett



A légikikötő igazán csendesnek és nyugodtnak tekinthető, még az útlevél ellenőrzéssel sem tartották fel az országba érkező utasokat. Innen friss térképekkel felszerelkezve Sandefjord városát vettem célba autóbusszal egy fokserod-i átszállást követően. A városba érve először egy templomot, majd a belvárost tekintettem meg, ahol láttam a helyi kultúrházat, a városházát és megfigyelhettem a tipikusan norvég házakat.
Ezután a fjordot és a kikötőt néztem meg, utóbbiban horgonyzott a Color Line hajótársaság gigantikus méretű óriáshajója, amely még messziről is tekintélyt parancsoló látványosság volt. A fjord partjáról jó fotókat és az utifilmemhez szép felvételeket tudtam készíteni.




A település vasútállomásáról egy különösen elegáns és tiszta vonattal utaztam a fővárosba, ez a 110 km-es egyirányú út 7 000 Ft-nak megfelelő norvég koronámba került. Osloban felkerestem a már korábban előjegyzett szállásomat, és elfoglaltam helyemet a 309-es szobában. Nagyon rendes szobatársaim voltak, 2 szőke, szépséges svéd lány, mellettük még 2 szimpatikus spanyol lány, akik vonattal járták Európát. Ők Koppenhága, Göteborg felől érkeztek és Bergenbe indultak tovább, valamint egy angol fiatalember.


2. nap:
Ébredés után összepakoltam, és elindultam megnézni a norvég főváros nevezetességeit. Ennek főbb állomásai a következők voltak: Parlament, Karl Johans sétálóutca, Nemzeti Színház, Egyetem, Királyi Palota épülete és kertje, Akerhus erőd, a kikötő és a Városháza. Szerencsére a hotel belvárosi fekvésű volt, ezért könnyen meg tudtam közelíteni a látnivalókat. Fönt északon minden úgy működik, ahogy a nagy könyvben meg van írva. Először a belváros útleírásokban kevésbé hangsúlyozott szépségeit néztem meg, majd célba vettem a Parlamentet és környékét, ahol jó fotókat tudtam készíteni, egészen meg lehetett közelíteni az épületet.



A tér túloldalán van a Nemzeti Színház, ide az Osloban már megszokottá vált szökőkút mellett elhaladva lehet eljutni. Szinte minden jelentősebb téren van egy kisebb vagy nagyobb szökőkút. A Nemzeti Színház előtt áll a híres norvég író Henrik Ibsen szobra. A klasszicista homlokzaton belépve egy rokokó stílusú színház előterébe jut a kíváncsi turista.



Nemzeti Színház mögött található a norvég fővárosban megszokott szökőkutak közül a legszebb. Egyetem elegáns épülete előtt elhaladva egy kisebb emelkedőn eljutottam a Királyi Palota épületéhez, ahol az őrségváltást figyeltem meg a többi turistával együtt. Palota előtt egy Európában már megszokott jelenséget láttam újra, ugyanis kínaiak fényképezgették egymást percekig, de a csodálatos Királyi Palota még véletlenül sem volt a fotó hátterében, gondolom számukra az úgyis “sokadrangú”. Én velük ellentétben jól körüljártam a palota épületét és hosszú sétát tettem a díszes kertjében, ahová minden különösebb probléma nélkül bárkit beengedtek.



Visszamentem egy picit nyújtózni a hotelbe. A szobába belépve meglepődve tapasztaltam, hogy lehúzták az ágyhuzatomat, amit a recepción béreltem. Valószínűleg azt hitték, hogy azon az ágyon nem alszik senki, mert a ruháimat bepakoltam a szekrénybe, a hátizsákom pedig nálam volt a városi sétámon. Mentem a portára, és mondtam mi a helyzet, erre a recepciós rögtön átnyújtotta a tiszta ágyhuzatot nekem. Itt ugyanis ha valaki állít valamit, akkor azt természetesen elhiszik, és annak megfelelően állnak hozzá. Nem úgy, mint kevésbé fejlett országokban, ahol hátsó szándékot sejtenek mögötte.


Enni- és innivalóval feltankolva irány az Akerhus erőd, amely a XIV. században épült. Belépve érezhető volt a hely ódon hangulata. Az erőd egyik bástyájáról tökéletes kilátás nyílt az Oslo- fjordra, és az alatta elterülő kikötőre, ahová éppen érkeztek a hajók, mozgalmasan zajlott az élet. Annyira csodálatos kilátás tárult elém az Akerhus erőd magaslatáról az egész tájra, hogy 1 óra hosszat gyönyörködtem a látványban. Ezt onnan tudom, hogy a Városháza órája fél 5-öt mutatott amikor odaértem, és vannak olyan fotóim is, amelyeken ugyanez az óra már fél 6-ot mutat. Közben a sirályok is rengeteg fotótémát kínáltak nekem. Ha már erre jártam megnéztem az Akerhus kastélyt is. Kora este sokfelé lehetett a városban motorosokat látni. Egyik helyen egy régi oldalkocsis BMW beindításával izzadt a vezetője és egy idő után már az utasa is. Kb. negyed óráig tartott, hogy életet leheltek a szerkezetbe, és felharsant a 2 hengeres mély hangja. Élményekkel gazdagodva, érkeztem vissza a szálláshelyre.
Vacsora után pihenés következett.


3. nap:
Elbúcsúztam a svéd lakótársaimtól, majd kimentem a metróállomásra, megvettem az osloi tömegközlekedési napijegyemet (Dagskort 60 norvég korona, kb. 2 000Ft). Városnéző körutam jelentősebb állomásai: Holmenkollen síugrósánc, Nemzeti Galéria kiállításai, Bygdoy-félsziget, belvárosi életképek. Az 1-es metróvonalon lehet kijutni a Holmenkollen állomásig, innen egy emelkedőn felsétálva a 128m hosszú síugrósánc tövéhez jutni. Csodálatos látvány az óriási sánc, még elképzelni is furcsa, hogyan tudnak olyan hatalmasakat ugrani a síugrók. A magaslatról belátni az egész norvég fővárost. Erről a helyről nagyon jó panorámaképeket lehet készíteni.



Következő látnivaló a Nemzeti Galéria (belépő ingyenes), amelynek falai között 3 óra hosszát töltöttem, így nyugodtam meg tudtam nézni a XIX-XX. századi norvég és európai művészek festményeit. Szinte minden teremben jegyzeteltem a nekem tetsző alkotások készítőiről és a művek keletkezéséről. Legjobban a 38-as terem nyerte el tetszésemet, amelyben 1 óriási gobelin, 3 díszes szekrény, 59 festmény, 2 dombormű, 1 porcelántárgy, 3 szobor volt kiállítva. Különösen érdekes volt még az impresszionisták terme (37-es) Monet, Cézanne, Manet, Renoir, Picasso és Van Gogh művei tekinthetők meg, valamint a híres norvég festőt Munch alkotásait bemutató 24-es terem, ebben többek között látható a Sikoly, Madonna, Mama és a lánya, illetve a Lányok a hídon című festménye. Lenyűgözőnek találtam tájképeket is.


Napijegyemet jól kihasználva 14 alkalommal utaztam (főleg este) a helyi tömegközlekedési járműveken, legtöbbször a 6 metróvonal valamelyikén. 30-as autóbusszal kimentem a Bygdoy-félszigetre. Megnéztem a yachtkikötőt, láttam a Viking Hajók Múzeumát is. Este a Parlament mellett álló két “élő” szobor vidám jó hangulatot okozott a Karl Johans gate-n sétálgató fiatalok között. Ők biztosan jól keresnek minden alkalommal, mert egy rövid idő alatt is többen dobtak nekik pénzt a gyűjtőedényeikbe. Mivel az osloiak nem sorolhatók a fázós népek közé, ezért nem lepődtem meg, hogy a norvég lányok még a szeptemberi esték és éjszakák során is nőiességüket hangsúlyozva szívesen járkáltak szoknyában, pedig kb. 7-8 0C lehetett a hőmérséklet.




Ezen a napon megnéztem, hogy milyen élet van a norvégoknál az éjszakában. Itt is jó tapasztalataim vannak, mert a fiatalok jókedvűen élik meg a hétvégéiket, nem kötekednek, nem hangoskodnak, tehát nyugodtan zajlik itt az éjszakai élet. Közép-Európaiak abból is tanulhatnának, hogyan lehet kulturáltan szórakozni. Tudniillik nem az a nagy ember, aki a leghangosabb és a legbunkóbb, hanem aki legjobban tudja élvezni az életet, de kulturált keretek között. Nagyon tetszik ez a szemlélet.


4. nap:
Kora hajnalban a Torp Ekspressen autóbusza visszavitt a repülőtérre, de még nem maradtam ott, mert a “Telemarken” járatával átruccantam Larvikba. Itt a belvárost, a kikötőt és a fjordot tekintettem meg. Az állomás közvetlenül a kikötőnél helyezkedik el. Ez egy nyugodt, rendezett kisváros. A belvárosban egy érdekesen füstölgő Opelre lettem figyelmes, rögtön készenlétbe helyeztem a fényképezőmet. Gondolom a kocsi sofőrje kicsit későn vette észre, hogy szivárog a hűtővíz, de még félre tudott állni mielőtt a járgány teljes csődöt mondott volna.


Ezután autóbusszal visszamentem a Sandefjord-Torp reptérre. A “becsekkolás” után lehetőség volt a repülésre váró gépmadarak megszemlélésére. A Ryanair Frankfurtból érkező járatán 140 utas utazott. A fapados légitársaságok nagyon tudják hogyan intézzék a ki- és beszállítást a lehető leggyorsabban. Ez a gép pld. saját maga tudta kiengedni és behúzni a fel- és leszállásra használt lépcsőt. Pontosan érkezett értünk a Wizzair A320-as repülőgépe, amely 105 utast repített Magyarországra. Felszálláskor még megcsodálhattam utastársaimmal együtt az Oslo-fjord különlegesen szép látványát madártávlatból. Szavakkal nem lehet leírni ennek a tájnak a szépségét. Levegőből láttuk Norvégia, Svédország és Lengyelország tájait.




Így telt 2008-ban ez a pótolhatatlanul emlékezetes 4 napom a norvégiai kirándulásom alkalmával. Még sokáig fogunk emlékezni ezekre a gyönyörű látnivalókra. Bárki is veszi célba Észak-Európát, néhány dologban biztos lehet, a világ legszebb, legfejlettebb, legbiztonságosabb és egyben legnyugodtabb országait láthatja.
Magyarországról repülővel szerencsére könnyedén és gyorsan megközelíthető Norvégia, amely csodálatos fekvésű ország.

Ráadásként néhány információ Norvégiáról
Területe: 324 000 km2, lakossága 4,6 millió fő, népsűrűsége: 14 fő/km2. Államformája: alkotmányos monarchia. Pénzneme: norvég korona. 19 tartományból áll, 91 ezer km a közúthálózata. Több, mint 25 000 km hosszú a partvonala, mert a fjordok miatt erősen tagolt.
Határai: Norvég-tenger, Svédország, Finnország, Északi-tenger, Barents-tenger.
Norvégiához tartoznak a Spitzbergák és Jan Mayen-szigetek.
Gazdag ország, GDP-je 50%-kal nagyobb, mint az Európai Unio átlaga.
Húzóágazatai: gépgyártás, halászat, hajógyártás, fa- és papíripar, élelmiszeripar, elektrokohászat, finommechanika.
Az ország legmagasabb pontja: 2470 m magas. Éghajlata: óceáni, évi középhőm: 7-8 0C. 1949-ben csatlakozott a NATO-hoz. Nem tagja az EU-nak.


Oslo: Norvégia fővárosa. 500 000 lakosú, Skandinávia egyik legszebb városa, területe: 454 km2. Először kb. 1000 körül a vikingek éltek az Oslo-fjord partján. A várost III. Könyörtelen Harald alapította 1049-ben. Az 1600-as években IV. Chistian király újjáépíttette. 1952-ben téli olimpiát rendeztek itt.
A világ legdrágább városa. Területén 40 sziget és 343 tó található.


Nevezetességek
Városháza /Radhuset/: Itt történik a Nobel békedíjak átadása. Előtte a norvég mondák világát idéző fafaragások. 1930-ban fogadták el Arnstein Arneberg és Magnus Poulsson terveit. 1950. május 7-én lett kész.



Parlament /Stortorget/: belvárosban a sétálóutca mellett, a Nemzeti Színházzal szemben a tér túloldalán áll.
Egyetem: Kutatóközpont, könyvtára az egyik legnagyobb Norvégiában.
Auláját Munch festményei díszítik.
Királyi Palota: Itt lakik V. Harald a király, akinek mottója: Mindent Norvégiáért (Alt for Norge).
Nemzeti Színház: Klasszicista homlokzat és rokokó előtér jellemzi.
Akerhus erőd: V. Haakon építtette a XIV. században. Falain belül van a Norvég Kitartás Múzeuma, a Várostörténeti Múzeum és a Hadtörténeti Múzeum.
Holmenkolen síugrósánc: 1892-ben épült, 1982-ben felújították, 50 ezer embert tud befogadni. Sánc hossza: 128 m, a K-pont 120 m-nél van. Rekord: Tommy Ingebrigtsen
(136 m), női csúcs Anette Sagen (131 m). Itt rendezték az 1982-es Északi Sí VB-t, valamint a 2002-es Biathlon VB-t, és ők fogják rendezni a 2011-es Északi Sí VB-t.
Nemzeti Galéria: Norvégia egyik legnagyobb múzeuma, vöröstégla épület. XIX.-XX. századi norvég és európai művészek alkotásai vannak kiállítva.
Bygdoy félsziget: a norvégok hajós és felfedező emlékeit bemutató múzeumok vannak itt, pl. Norvég Hajózási M., Fram Múzeum, Viking Hajók M., Kon-Tiki Múzeum.
Fram Múzeum: 1892-ben készült Fram hajóval utaztak a nagy sarkkutatók: Amundsen, Sverdrup és Nansen.
Viking Hajók Múzeumában van kiállítva 3 viking hajó (Gokstad, Oseberg és a Tune).
Hotelek: nagyon sok van a belvárosban, min. 3 csillagosak, tiszták, kényelmesek,
azonban igen drágák.


Korpás Károly


A szerző írásai az Útikalauzban >>  












A szerzőnek a szerkesztőn keresztül küldheted el kérdéseidet, véleményedet – szerkesztokukacutikalauz.hu
turizmus külföldi utazás nyaralás kirándulás túrázás élmények szórakozás tenger kerékpározás biciklizés

Légy te az első hozzászóló a(z) "Korpás Károly: Négy nap a világ legdrágább városában – Oslo, Sandefjord, Larvik – Norvégia – 2008" íráshoz!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.


*

Ez az oldal sütiket használ a felhasználói élmény fokozása érdekében. Részletek

Cookie szabályzat Őszintén szólva mi sem vagyunk szerelmesek a Cookie-ba, mert nem szeretjük, ha olyan dolgokat alkalmaznak velünk kapcsolatban, amivel nem vagyunk teljesen tisztába. De egyszerűen nem tudunk mit tenni ellene, ha működtetni akarjuk az oldalunkat, mert az általunk használt szoftverek, segítő alkalmazások erre épülnek. Néhány ilyen, általunk használt Cookie az egyes szolgáltatások működéséhez nélkülözhetetlen, vannak, amelyek információt, statisztikát gyűjtenek a weboldal használatáról, adatokat elemeznek, hogy segítsenek számunkra, vagy az oldalunk működését segítő, biztosító partnereink számára megérteni, az emberek hogyan használják az online szolgáltatásokat, hogy fejleszthessük azokat. A Cookie-k közül egyesek átmenetileg működnek, és a böngésző bezárása után eltűnnek, de tartósak is megtalálhatók köztük, amelyek a számítógépeden tárolódnak. Ha látogatása során Ön mellőzi a Cookie-k használatát, tudnia kell, hogy a oldal nem fog az elvártaknak megfelelően működni. Ha a számítógépén már megtalálható Cookie-k közül szeretne törölni, kattintson a böngészőben található "Súgó" menüpontra és kövesse a böngésző szolgáltatójának utasításait! Még többet megtudhat a Cookie-król, azok törléséről és irányításáról a www.aboutcookies.org weboldalon!

Bezár