Gyimesi László: Néhány nap Európa fővárosában – Brüsszel – Belgium – 2012



Gyimesi László: Néhány nap Európa fővárosában – Brüsszel – Belgium – 2012



Sok hasznos információ a közlekedésről és a városról, érdekes fotókkal illusztrálva


Idei első kirándulásunk célpontjául Brüsszelt választottuk. A kiválasztásban szerepet játszott, hogy ebben a városban még nem jártunk, napjaink aktuális eseményeinek színhelye, de a fapados légijáratok kínálta viszonylag olcsó utazási lehetőség is csábítónak tűnt. Elkísért minket 13 éves lányunokánk, Szilvia, akinek ez volt az első repülőútja.


A jegyeket (ami egy hatbetűs kód és az utasok nevének megküldését, és házi kinyomtatását jelenti) kb. 2 hónappal az indulás fizettük ki a légitársaság weboldalán, az illetékekkel együtt hármunknak oda-vissza kb. 40 ezer forintért. Pontosabban került volna, ha csak kézipoggyászokat viszünk. Tanulva korábbi kellemetlen tapasztalatainkból, úgy döntöttünk, hogy hármunknak egy közös poggyászt is fizetünk, plusz 15 ezer Ft körüli árért. Ha ugyanezt induláskor a reptéren tesszük meg, az ára a duplája lett volna. A fenti költségeket tovább növeli, ha a szokásos csekkolási műveletet nem a neten, hanem a reptéren intézzük. A netes csekkolást legkorábban az indulás előtt 7 nappal, és legkésőbb az indulás időpontja előtt 3 órával lehetett elvégezni. A becsekkolás igazolását személyre szólóan kellett kinyomtatni, külön az oda-, külön a visszaútra. A légitársaság tájékoztatása szerint egyes repülőtereken külön gyorscsekkolási pultnál kell leadni a csomagunkat.
A konkrét esetben nem kellett ilyen pultokat keresgélni, mert csak normál csekkolási sorok voltak mind Ferihegyen, mind a célállomáson, Brüsszel-Charleroi repülőtéren. Akinek nincs feladásra váró poggyásza, az az otthon kinyomtatott csekkolási igazolással mehet tovább a szokásos procedúrákra (az úti okmányok és a kézipoggyász ellenőrzése, valamint a fémdetektor-kapus vizsgálat).
A reggel 6 órai indulásnak köszönhetően még nem volt 8 óra, mikor leszálltunk a Brüsszeltől 40 kilométerre levő repülőtéren.


 



Megérkezés


Innen félóránként indultak autóbuszok Brüsszel déli pályaudvaránál, a Gare du Midinél levő másik végállomása felé. Egy út ára 13 euró, de a retúrjegyért csak 22 eurót kellett fejenként fizetnünk. A jegyeket a repülőtér kijárata közvetlen közelében levő buszmegálló melletti automatából vettem. A használati nyelv kiválasztása után (az elterjedtebb európai nyelvek közül lehetett választani) beállítottam az indulás időpontját, a visszaút dátumát és időpontját, valamint az utasok számát, majd a behelyezett bankkártyámmal fizettem. Az automatából kivett jegy egy részét letépte a buszvezető, a bőröndünket beraktam a busz csomagterébe, és irány Brüsszel.
Nagyjából egy órával később érkeztünk meg a Gare du Midire, ami a város vasúti és tömegközlekedésének egy forgalmas csomópontja. (Zárójelben megjegyzem, hogy egy alkalommal, amikor a pályaudvar számtalan kijáratának egyike mellett mentünk el, feltűnt, hogy néhány férfi körbeáll valamit. Nem tudtuk elképzelni, mi lehet az. Legközelebb, mikor arra jártunk, és éppen akkor nem volt ott senki, fény derült a titokra: egy ECO TOILET feliratú piszoárt álltak körül. És mindez kinn az utcán, a város egyik legforgalmasabb pontján.)


 



ECO TOILET


A további 3 nap eltervezett programjának ismeretében úgy döntöttünk, hogy az egyszer használható 1,8 eurós vonaljegy helyett a mágnescsíkkal ellátott, 72 óráig érvényes 13 eurós jegyet vesszük meg, amellyel ennyi ideig korlátlan számban utazhatunk metrón, buszon és villamoson.


 










A 72 órás jegy 2 oldala


Ez azonban a gyakorlatban egy kicsit másképpen néz ki. Nem 72 órán át használható, hanem 3 naptári napig, ami azt jelenti, hogy pl. az első nap este 10-kor érvényesített jeggyel csak 50 órán keresztül utazhatunk. A városban 1-6 –ig számozzák a metróvonalakat, majd efölött a busz- és villamosvonalakat.


 



A brüsszeli metró


A 72 órás jegy – mint kiderült – nem minden tömegközlekedési járműre érvényes, csak a franciául STIB és Belgium másik hivatalos nyelvén, flamandul MIVB-nek nevezett városi közlekedési vállalat kocsijaira. Sok busz száma a 100-as felett van, ezeken a LIJN felirat olvasható az STIB/MIVB helyett. Ezekre a buszokra külön kell jegyet venni, vagy megoldani a közlekedést azokkal a járművekkel, amikre érvényes a bérlet. Mi ez utóbbit választottuk. A világ egyéb nagyvárosaihoz hasonlóan itt is létezik az un. Brussels Card, melyből a 72 órás verzió 40 euróba kerül. Ezt a kártyát úgy hirdetik, hogy a közlekedési eszközök használatán kívül számos múzeumba is beléphetünk vele. Véleményem szerint nem éri meg ilyen kártyát venni, mert nem lehet kihasználni az adott időhatáron belül.
A napközben egymást sűrűn követő járatok estére egyre ritkábbak, így előfordult, hogy 20-25 percet is várnunk kellett egy-egy buszra. A tömegközlekedésnek itt is elsőbbsége van, ennek megfelelően ki is jelölték a buszsávot. Ez azonban nem a nálunk megszokott felfestéssel történt. Úgy alakították ki az útfelületet, hogy csak széles nyomtávú járművek haladhassanak rajta, pl. a buszok, a keskenyebbek (pl. a személyautók) fennakadjanak.


 



Buszsáv Brüsszelben


Ennek következtében a személykocsik meg sem próbálnak a buszsávban közlekedni. A budapesti metro unalmas, uniformizált állomásaihoz képest Brüsszelben az állomások belső kialakítása különbözik egymástól, sőt van olyan is, ahol komplett szoborkiállítást rendeztek.


 



 



Metroállomások


 



Földalatti kiállítás


A korábbi nagy gyarmattartó államok fővárosaihoz, pl. Londonhoz vagy Párizshoz hasonlóan, Brüsszelben is rengeteg különféle bőrszínű ember él. Az előbb említett két városhoz képest feltűnt, hogy aránylag sokan származnak az un. Fekete-Afrikából, feltehetően az egykori Belga-Kongóból. Főleg a nők őriztek meg valamit a hagyományos viseletükből, amit a ruháik sokszínűsége mutat.
Mivel az első utunk a szállodába vezetett a Gare du Miditől, ezt az egy útvonalat kinyomtattam még itthon
innen. Közlekedési térkép 0,5 euróért kapható a jegypénztárakban, de a szállodák recepcióján ingyen is hozzáférhető. Egy kicsit az időt kellett húznunk, mert a szobát elvileg csak 14 órától foglalhattuk el. A szálloda közelében, egy félórányi gyalogútra van a Westland Shopping nevű bevásárlóközpont, ahová a Gare du Miditől busszal mentünk.


 



A Westland Shopping belseje


Semmiben sem különbözik a hazai bevásárlóközpontoktól, hacsak nem az áraiban, melyek egy kicsit magasabbak az itthon megszokottakhoz képest. Megkóstoltuk az 1 euró/gombóc áru fagylaltot, majd próba-szerencse alapon elindultunk a szállodához, hátha nem veszik olyan szigorúan, hogy csak 14 óra után jelentkezhetünk be. Így is történt, és pontosan délben már fenn voltunk a szobában.
A szállást a londoni utunknál is használt és jól bevált weboldalon intéztem. Igyekeztem a rendelkezésre álló adatok, vélemények, képek, városon belüli elhelyezkedése, közlekedési kapcsolatai, szolgáltatásai és a szobaár alapján a lehető legmegfelelőbb szállodát kiválasztani. Ez a háromcsillagos Hotel New Prince de Liége volt, busz- és metróközelben.


 



A Hotel New Prince de Liége


Az elhelyezés körülményei pontosan olyanok voltak, mint amik a netes leírás alapján vártunk. A saját vizesblokkos szoba kényelmes és tiszta volt. A reggeli a szállodákban szokásos svédasztalos kivitelű, de egy kissé egyhangúra sikeredett. Persze pár napot ki lehetett bírni. A szálloda nem a városközpontban, hanem attól kissé nyugatra helyezkedett el. Annyira, hogy mind az általam fellelt útikönyvek térképeiről, mind a külön kapható Brüsszel-térképekről már lemaradt. Van egy 2004/2005-ös Európa autóatlaszom, amelyben mellékletként szerepelnek a nagyvárosok térképei. Az ebben lévő Brüsszel-térképet kimásoltam, mert ezen még éppen rajta volt a szállodánk.
Brüsszel egyik jelképe az Atomium, mely a vas atomszerkezetét mutatja 165 milliárdszoros nagyításban, 1958-ra, a világkiállításra készült el.


 



Az Atomium a mellette levő park felől


Kilenc, egyenként 18 méter átmérőjű gömb alkotja, melyeket 3 méter átmérőjű csövek kötnek össze. A 6. metrón a Heysel állomásig mentünk, és ahogy kiszálltunk, rögtön észrevettük ezt a jellegzetes építményt. Előtte hatalmas, fémlemezből készült WELCOME köszöntötte a látogatókat, melynek betűi közé be lehetett állni, ülni vagy feküdni. A betűk külső felüleén sok nyelven, köztük magyarul is olvashattuk az „Üdvözöljük!” szót.


 



Üdvözlet a látogatóknak


Jegyváltás és rövid sorbaállás után az egyetlen függőleges összekötő csőbe épített lift felrepített a legfelső gömbben, nagyjából 100 méter magasan kialakított kilátóig. Innen pazar kilátás nyílt a gömb héját képező átlátszó műanyag burkolaton keresztül a közeli és távoli környékre. Az összhatást kicsit rontotta, hogy ez a műanyag hol homályos, hol csíkos volt, főleg a város felöli oldalon, ezért szép fotókat nem igazán lehetett készíteni.


 



Kilátás a városra


Lehet, hogy ha később érünk oda, ilyen probléma már nem lett volna, mert éppen tisztították a gömböket.


 



Nagytakarítás


Nem messze látható az uralkodóról elnevezett Baudouin stadion, amelynek helyén a 1995-ig a hirhedt Heysel stadion állt. 1985. május 29-én itt játszott Bajnokok Ligája döntőt az olasz Juventus és az angol Liverpool. Az ekkor kitört tömegverekedésben 39 olasz szurkoló halt meg, 600-an megsérültek. További részletek itt.
Jóval békésebb az Atomium közvetlen közelében levő Mini-Europe, ahol ismert  európai épületek embernagyságúra kicsinyített makettjeit helyezték el. Kombinált jegy váltható, mely ide és az Atomiumba érvényes, de úgy gondoltuk, hogy nem igazából éri meg a több, mint kétszeres belépődíj, úgyhogy kihagytuk a makettekkel való közelebbi ismerkedést.


 



A Mini-Europe, háttérben a stadion


Visszafelé a lift csak a középső gömbig vitt, innen gyalogosan vagy mozgólépcsőkön közlekedhettünk a gömbök között, miközben lefelé vagy oldalt haladtunk. Az Atomium történetének bemutatásán kívül időről időre kiállításokat rendeznek a gömbökben. Ottjártunkkor éppen az egészséges víz világméretű biztosítása volt a bemutató tárgya. Az Atomiumon túl egy szép parkot építettek ki, a végén szökőkúttal.


 



 



 



Az Atomium különböző nézőpontokból


Brüsszel legrégebbi jelképe egy félméteres pisilő kisfiú, a Manneken Pis, a. rue de l’Etuve és rue du Chene sarkán, melynek eredetijét csaknem 400 éve készítették.


 



Manneken Pis


Az idők során az eredeti összetört, de a most látható, újraöntött bronzszobor is már majdnem 200 éves. Az idegenforgalomra való tekintettel a szobor környéki üzletek dugig vannak a Manneken Pis különböző méretű és kialakítású változataival.


 



 



 



Itt minden csak egy dologról szól


A szobrot nevezetes alkalmakkor felöltöztetik. Ruhatára kb. 700 darabból áll. Amikor 2011-ben Magyarország volt az EU soros elnöke, magyar népviseletet kapott. Az egyenjogúság jegyében 1985-ben elkészült a szobor nőnemű párja, a Jeanneke Pis nevű pisilő kislány.


 



Jeanneke Pis


A szobrot Manneken Pis közelében, az Impasse de la Fidelite nevű, sörözőkkel, éttermekkel teletömött szűk kis zsákutca végén helyezték el. Az odavezető utat táblák jelzik. Fiútársával ellentétben üzemen kívül volt, egy lakatokkal lezárt díszes rács mögött. Feltételezem, hogy amikor működik, a rácsot kinyitják.


 



Jeanneke fogságban


A Grand Place, a Fő tér Victor Hugo szerint a világ legszebb tere. Lehet ebben valami franciás elfogultság, de tény, hogy a teret közrefogó épületek nagyon szép látványt nyújtanak. A teret a csaknem 500 éves Városháza, a Hotel de Ville uralja 90 méter magas tornyával, de az esztétikai élményt rontotta az az emelvény, amit egy rendezvény kedvéért építettek, pont az épület elé.


 



 



A brüsszeli Városháza


A Városháza külső falát számtalan, finoman kidolgozott szobor díszíti, akár egy katedrálison, tornyának csúcsán pedig a város védőszentje, Szent Mihály aranyozott szobra látható.


 



 



A Városháza díszei


Vele szemben van a tér másik nagyobb épülete, a Maison du Roi, a Király háza, ahol jelenleg helytörténeti múzeum látogatható, de itt őrzik Manneken Pis ruháit is.


 



A Király háza


E két házon kívül számos kisebb épület – egykori céhek házai – alkotják magát a teret.


 



 



 



A Fő tér házai


A Grande Place látványához tartoznak a hagyományos belga kávéházak, éttermek és sörözők is. A Városháza melletti kis utcában, a rue de la Tete d’Or 11 alatt látható a Kakaó és Csokoládé Múzeum.


 



A Kakaó és Csokoládé Múzeum


A híres belga csokoládé történetét (ami szorosan kapcsolódik az afrikai belga gyarmatosítás történetéhez) és gyártását mutatják be, természetesen kóstolóval egybekötve. A különböző százalékarányú kakaót tartalmazó szilárd és folyékony termékekből annyit ehettünk, amennyi jól esett.


 



Folyékony csokoládé


Az Európai Parlament Strasbourgon kívül Brüsszelben is ülésezik, és az ülések közötti időszakban az épület egyes részeit megnyitják a turisták részére. Hétköznapokon 10 és 15 órakor szakszerű vezetést tartanak a Parlament un. Látogatóközpontjából kiindulva.


 



Jófelé megyünk


A Látogatóközpontba előre nem kellett bejelentkezni, egyszerűen csak odamentünk időre. A metroból a Schuman megállónál (az 1. és 5. metro közlekedik erre) szálltunk ki, és innen egy negyedórás gyaloglás után megérkeztünk a Parlament rue Wiertz-ben levő épületéhez. Ne keressünk egy olyan patinás házat, mint a budapesti Parlament. Az EU Parlament egy modern, beton-üveg épületben ülésezik.


 



Az Európai Parlament épülete


Egy hölgy megkérdezte, honnan jöttünk, és a szokásos biztonsági ellenőrzés után egy széles előtérbe jutottunk, melynek közepén helyezték el az EU és a tagországok zászlait.


 



Az EU Parlament előcsarnoka


A recepciónál mindenki kapott egy nyakba akasztható, fülhallgatós készüléket az un. audioguide-t (ilyesmivel annakidején Londonban, a Westminster apátságban már találkoztunk), melyen beállították mindenkinek a saját anyanyelvét, így a látogatás során azon hallgathatta végig az aktuális helyszínekre vonatkozó információkat, és nézhette a témával kapcsolatos fotókat és filmrészleteket. A legtöbb időt a nagy tanácsterem vendégkarzatán töltöttük, ahol az audioguide elmagyarázta, hogy merre mit láthatunk a helyiségben.


 



 



Az EU Parlament nagy tanácsterme  


Brüsszelben még sok látnivaló van, ahová most nem jutottunk el, a sok park, a szép épületek, a közelben a nevezetes Waterloo, de egy rövid kirándulásba ennyi fért bele.
Az utazással kapcsolatos kérdéseket a Szerkesztőn keresztül várom.


Gyimesi László


Gyimesi László írásai az Útikalauzban >>   











A szerzőnek a szerkesztőn keresztül küldheted el kérdéseidet, véleményedet – szerkesztokukacutikalauz.hu
turizmus külföldi utazás nyaralás kirándulás túrázás élmények szórakozás tenger kerékpározás biciklizés

Légy te az első hozzászóló a(z) "Gyimesi László: Néhány nap Európa fővárosában – Brüsszel – Belgium – 2012" íráshoz!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.


*

Ez az oldal sütiket használ a felhasználói élmény fokozása érdekében. Részletek

Cookie szabályzat Őszintén szólva mi sem vagyunk szerelmesek a Cookie-ba, mert nem szeretjük, ha olyan dolgokat alkalmaznak velünk kapcsolatban, amivel nem vagyunk teljesen tisztába. De egyszerűen nem tudunk mit tenni ellene, ha működtetni akarjuk az oldalunkat, mert az általunk használt szoftverek, segítő alkalmazások erre épülnek. Néhány ilyen, általunk használt Cookie az egyes szolgáltatások működéséhez nélkülözhetetlen, vannak, amelyek információt, statisztikát gyűjtenek a weboldal használatáról, adatokat elemeznek, hogy segítsenek számunkra, vagy az oldalunk működését segítő, biztosító partnereink számára megérteni, az emberek hogyan használják az online szolgáltatásokat, hogy fejleszthessük azokat. A Cookie-k közül egyesek átmenetileg működnek, és a böngésző bezárása után eltűnnek, de tartósak is megtalálhatók köztük, amelyek a számítógépeden tárolódnak. Ha látogatása során Ön mellőzi a Cookie-k használatát, tudnia kell, hogy a oldal nem fog az elvártaknak megfelelően működni. Ha a számítógépén már megtalálható Cookie-k közül szeretne törölni, kattintson a böngészőben található "Súgó" menüpontra és kövesse a böngésző szolgáltatójának utasításait! Még többet megtudhat a Cookie-król, azok törléséről és irányításáról a www.aboutcookies.org weboldalon!

Bezár