Pintér András: Korzikai utazás – Franciaország – 2006


Pintér András: Korzikai utazás – Franciaország – 2006. október 6-15.



Naplószerűen megírt beszámoló a sziget fontosabb látványosságainak végiglátogatásáról, sok praktikus információval és jó képekkel

2006. október 6-án indultunk összeszokott természetjáró csapatunkkal egy 20 személyes kis busszal, 2 gépkocsivezetővel. Kicsit szűkösen fértünk, a csomagokat utánfutó vitte.


1-2. nap, október 6 – 7., péntek, szombat


A hazai utazás után következett a határ, Rábafüzesnél 19 órakor léptünk át, 3 perc tartózkodással. Onnan folyamatosan, kb. 2 óránkénti megállással Graz, Klagenfurt, Tarvisio, Velence, Pisa, Livorno érintésével végig autópályán. Szundizás a buszon, úgy ahogy…
Érkezés Livorno-ba 5, 40-kor. (A busz navigátorral felszerelve, a gépkocsivezetőnk magyar nyelvű kalauzolással kanyargott a város utcáin a kikötőig.)
A csípős hidegben körülnéztünk a kikötő környékén. Egy hatalmas csarnokban sétáltunk, zárva tartó boltok között, de toalett is volt.
A 8,15-ös hajóindulás előtt egy órával léptünk a “Corsica Shuttle” nevű komphajó mellé a kikötőben, rövidesen fel is mehettünk. Határtalan hosszú gépkocsi áradat, 3 emeleten helyezkedtek el a kocsik. A földszinten a buszok, teherszállítók. Mi gyalog, lépcsőkön felhaladva értünk a fedélzetre. A nyitott fedélzetre is felmentünk, néhány fénykép itt készült. A hideg miatt inkább a fedett részre vonultunk egy szinttel lejjebb. Ott a “La Brasserie” büfé egyik kényelmes asztalánál találtunk helyet az ablak mellett. Vettünk kávét (1,30 €) és 2 Heinecken dobozos sört 3,30 €/db áron. 11 óra körül haladtunk el a Korzikához legközelebbi sziget mellett, ezt meghaladva már látszott a korzikai part körvonala, majd egyre közelebb kerültünk Bastia kikötőjéhez. Pontosan 4 órai út után 12,15-kor érkeztünk a révkalauz segítségével a kikötőbe, egy másik nagy hajó mellé.
A kihajózás után 12,40-kor indult a busz a szálláshelyre. Mint később kiderült, a tájékoztatónkban szereplő Moriani Plage helyett kb. 10 km-rel északabbra fekvő, Folelli nevű településhez 5 km-nyire levő “Mare e Solo” apartmannházas zárt telepre.
Külön álló apartmanokban helyeztek el bennünket. Ketten a földszinten, ketten az emeleten (franciaágy) – rendezkedtünk be. Lent a konyha, mint egy előszoba, asztallal, heverővel,hűtővel, onnan nyílik egy fürdőszoba hideg-meleg vízzel, tusolóval.
Délután 4-re lementünk a tengerpartra. A közvetlen part hordalékos, a 3 héttel korábbi vihar maradványai. A fehér homokon kifeküdtünk egy órát, kellemes napsütésben. A víz mérsékelten meleg, 20-21 fokos volt. Csak néhány lépést engedtünk meg magunknak, megelőzve a megfázást.
Sajnos, a délután kiszemelt vendéglő – ahol másnap ebédeltünk – délután 5-kor már bezárt, így otthoni vacsorára kényszerültünk.


3. nap, október 8., vasárnap


Reggel 7 körül keltünk, 9-kor indulás busszal, néhányan elmentünk a közeli Folelli-be, ahol áruházak, boltok voltak. Találtunk is egy vasárnap is nyitva tartó kis áruházat (Az U-market zárva volt). Így ott vásároltunk. Lista a beszámoló végén.
Még egy pékboltba is bementünk, ott 2 baguette-t és egy kis kenyeret vettünk 2,60-ért.
Amikor mindenki végzett, a kisbusszal visszamentünk a szálláshelyünkre. 10 óra körül kiültünk olvasgatni egy távolabbi teraszos helyre az üdülő területén.
Délután a már előző nap megismert “Restaurant le Tavagna” tengerhez közeli étteremben “Saule de Veau aue Olives Spaghetts” menüt kértük 2 üveg Bur sörrel, amit akkor gesztenyesörnek gondoltunk, de valószínűleg nem az volt. A hosszú név mögött valamilyen marhahúsos, vagy hasonlóból készült pörköltszerű étel rejlett spagettivel, olajbogyóval. Jó ebéd volt, családias körülmények között. A tulaj és felesége a 3 gyerekkel itt tölti a napot, rajtunk kívül még 2 vendég volt. A menü ára 2×10 € volt, + a 2 sörért 25 €-t fizettünk.
Délután még strandolás, este beszélgetés a társakkal.


4. nap, október 9., hétfő


Reggeli után 7,30-kor indulás a busszal a “Cap Corse” körúton. A leírás szerint ez egy 40 km hosszú és 15 km széles földnyelv, amelyet arany tengerpartok, sziklás öblök és lélegzetelállító csúcsok határolnak. A keleti tengerpart a Tirrén tengerre néző dombjaival, genovai őrtornyaival, míg a nyugati part a lejtők és sziklákra épült falvak szépségével kápráztat templomokkal, kolostorokkal, műemlékekkel.
Áthaladtunk Bastia városon, majd végig a tengerparton. Először Erbalunga településnél álltunk meg fél órára, 8-45-től 9,15-ig. Lementünk a partra is a zegzugos utcákon, láttunk egy romos állapotú genovai őrtornyot. Vásároltunk képeslapot, majd indultunk tovább. 9,30-kor értünk Korzika legjobb állapotú őrtornyához (Tour de L’Osse). Ez a műút mellett áll balra, jobbra a meredek tengerpart. Itt készült egy csoportkép a résztvevőkkel.








Negyedóra múlva indultunk tovább. Sokan a buszról is csattogtatták fényképezőgépüket a sziklás partokat és a tengeröblöket megörökítve. A szép helyeken meg is állt a busz, gépkocsivezetőnk tudta, hol vannak ezek. Ilyen pl. Buticella település előtt fekvő tengerparti látvány egy ki szigettel. 10,40-re értünk Moulin Mattei-hez, amely Korzika egyetlen működő szélmalmát jelenti. Egy kis sétával értünk fel a 400 m magasan álló szélmalomhoz. Be volt zárva az ajtaja, az ablakon benézve nem éppen a működéshez szükséges berendezési tárgyak voltak. Csak egy asztal, pár kép, könyv volt látható. A csúcsról letekintve Barcaggio település és kikötője látszott. Átmentünk szemben egy másik emelkedőre, ahol egy kőszobor emlékhely állt a sziget védőszentjét ábrázolva. Mellettünk kecskenyáj legelészett.
Pino és Nonza már a nyugati part mellett fekszik. A két település között is megálltunk fényképezni.
13 órakor értünk Nonzára. Mindössze 70 állandó lakosú középkori hangulatú helység. A központban a tenger felett egy oromzatos genovai őrtorony áll, amelyre természetesen mindannyian felmentünk. Szép kilátás nyílt, fényképeztünk . Többen lementek egy meredek lépcsős úton a Szent Júlia forráshoz. Ez az út tovább a strandhoz vezet, amelyet fentről láttunk, fekete homokos parttal, a homokba karcolt ábrákkal, rajzokkal. Mi bementünk a Szent Júlia templomba, az oltárkép a szentet ábrázolja. A végén egy kis kertvendéglőben leültünk egy borkóstolásra, 1,50 € volt egy deci pohár vörösbor, kellemes ízű volt. 13,50-kor indultunk tovább. Fél óra múlva Patrimonio falu előtt megálltunk gépkocsivezetőnk és egyben túravezetőnk által láthatóan többször meglátogatott pincénél, a tulaj nagyon barátságos volt velünk is. Mindenki kapott kóstolót egy pohárban, akár mindet ki lehetett próbálni. (4 fajta volt; egy vörös száraz, egy fehér száraz, egy rozé és egy muskotályos.) Utána lehetett vásárolni, üvegenként (7, 5 dl) 5 €, a muskotályost 9 € áron.
Ezzel befejeződött a Cap Corse körút, de mi mentünk tovább a nyugati parton a meghirdetett úton Calvi felé.
16 órakor érkeztünk meg Calvi-ba. Itt 2 órát tölthettünk. Calvi 4300 lakosú város fellegvárral, citadellával. A parkolóból a fellegvárba indultunk, egy emelkedős, lépcsős úton. Itt látható Kolombusz Kristóf hajós szobra egy emléktáblával, mely szerint ebben a városban született a híres felfedező. A várban szűk utcácskákon lehetett különböző irányokban haladni. Egy ilyen szűk utcában magasodik a Keresztelő Szent János templom (Eglise Saint-Jean-Baptiste), belsejében értékes műemlékekkel. Egy másik úton a Citadella mellett haladva a tengerpartról lenézve szép kilátás nyílik a kikötőre. Később végigsétáltunk az üzletekkel, vendéglőkkel teli bevásárló utcán és a kikötősoron. A vendéglők azonban csak este 7 után nyitottak, addig étkezni nem lehetett. Megelégedtünk egy utcai árus pizzájával 1,80 € – ért egy-egy sörrel, amit egy kőpadon ülve a műút mellett elfogyasztottunk…


Este 6-kor indultunk, 18,30-kor érkeztünk I’le Rousse-ba. Ez egy 2500 lakosú város a tengerpart előtt magasodó vörös gránitszikláról kapta a nevét. Kisétáltunk a tengerpartra egy mólóra, onnan néztük a sziklákat a lenyugvó nap fényében. Egyik társunk felmászott a sziklákra turistaúton, később családja is követte. Mi sétát tettünk a városban, közben beesteledett. Közben 7-kor kinyitottak az éttermek, de már nem mentünk be. Nagy nehezen találtunk egy nyitva tartó zöldségesboltot, ahol kenyeret és tésztát tudtunk venni másnapra. Visszasétáltunk a sétányon és 8-kor indultunk a szálláshelyünkre, 21,10-kor érkeztünk meg, átvágva a nyugati oldalról keletire, Bastiába nem is kellett bemenni.
Hazaiból vacsora, majd lefekvés…



5. nap, október 10., kedd


Ma nincs külön program, reggeli után 9-kor azért bementünk Filella központjába vásárolni. Ezúttal a HiperU-ba mentünk be, ahol minden megtalálható. Képeslapot egy kisebb trafikban vettünk 15 centért, de a bélyeg 40 cent volt rá. Be is dobtuk a postaládába a lapokat. 11-kor indultunk vissza a busszal.
Hamarosan ebédeltünk otthonról hozottat. Délután lementünk a tengerpartra egy fekete kutya díszkíséretében. Előtte ugyanis megkapta az ebéd utáni csontokat, és nagyon hálás volt. Ismét belementünk a tengerbe, de csak a bokánkat merítettük be, eléggé hullámzott is, de nagyon kellemes volt a parton napsütésben kifeküdni. Egy ideig kutya is mellettünk feküdt, fényképen is megörökítettük.
Este a sofőröknél beszélgettünk a következő programokról.


6. nap, október 11., szerda


Ma reggeli után 8 órai indulással útra keltünk a második túrára Ajaccio felé. Utunk nagy része a sziget belsején haladt. Először Pontenovo mellett egy kőhídnál álltunk meg, állítólag Paoli, a nemzeti hős is átkelt rajta. A következő megállás szintén 5 perces volt: Corte városában, amely egykor főváros is volt. A hegyek között található, 5400 lakosú, fellegváras település. Még egy 5 perces megállás Vivario mellett. Itt egy 140 m hosszú két szintes viadukton vezet az út. A leírás szerint Eiffel mérnök műve, vagy legalábbis a hatására építették.
Ajaccio: 10,30-kor érkeztünk, 13 óráig tartózkodtunk a sziget 60 ezer lakosú fővárosában Napoleon szülőhelyén. Azzal kezdtük sétánkat még az egész csapattal, hogy megkerestük a Napoleon emlékházat, múzeumot. Meg is találtuk, de egy másik turistacsoport vezetővel előttünk bement a nyitáskor, minket a szigorú őr (nő) nem engedett be. Így kimaradt a bemenetel, nem volt türelmünk tovább várakozni. Felmentünk az itteni fellegvárba, útba ejtve az idegenlégiós laktanyát. Tovább sétálva megnéztük a Szent Erazmus templomot, később a Notre Dame templomot. Az utóbbiban keresztelték meg a császárt. Megnéztük a híres piacot is. A főtéren a Napoleon és testvérei szobornál is készült fénykép. Volt ott mindenféle gyümölcs, zöldség, lekvár, méz, húsok, de helyben fogyasztható ennivaló (sült kolbász, vagy lángosféle) nem.
Végigmentünk a kikötősoron és kikötöttünk egy vendéglőnél, a “Le Golfe Brasserie” nevűnél, ahol hajlandóak voltak 11,30-kor is kiszolgálni. Egy ablak melletti asztalnál foglaltunk helyet a belső helyiségben. Kértünk egy-egy menüt, íme a tartalma:
– Coctail de Fruits de Mer (tenger gyümölcse),
Rougets ou Files de Daurade (filézett sült hal, paradicsom, rizs),
jégkrém ananászból,
sör (2,50/pohár),
2 € borravalóval 35 €-t fizettünk ketten, nagyon jó volt az ebéd és bőséges.
Még sétáltunk a főutcán a Napoleon szobornál, benéztünk az emléktárgyakat árusító üzletekbe, majd a 13 órára megérkező busszal indultunk tovább.
13,30-kor Cargese előtt megálltunk a tengerparti szigeteknél, ezek csupa sziklából álló szigetecskék. Megálltunk Cargese falunál is, amely arról nevezetes, hogy görög leszármazottak laknak itt, külön görög katolikus templom is áll a római katolikussal szemben.
Következett az út legszebb része: Calanche után a bizarr vörös sziklaképződményekkel, sziklafalakkal teli út. Itt sok fényképet készítettünk. Az út végén egy kis vendéglő van, ahol emléktárgyakat is lehet vásárolni.
Tovább haladva 17,10-kor álltunk meg Col de Vergio hágónál, legmagasabb pontja 1464 m magasan fekszik, egy arctalan szoborral. Felhőkbe takarózó sziklák és hűvös idő fogadott bennünket. A közelben van a sziget legmagasabb csúcsa, a 2706 m magas Monte Cinto. Tovább mentünk a busszal, Calacuccia-nál rövid megállás fotózásra, majd következett a “Scala di Santa Regina”, vagyis a “Szent királynő lépcsője” szurdok, amely 8 km hosszan húzódik a műút két oldalán, hatalmas, néhol 500 m magas sziklafalakkal.
Ezzel mára vége a kirándulóhelyek bejárásának. Hazafelé indultunk, egy megállással, egy hipermarketnél bevásároltunk különböző élelmiszereket, gesztenyekrémeket, vaddisznó-kolbászt, bort, sört, csokit. Este 8-ra érkeztünk a szálláshelyünkre. Levest ettünk és a maradék uzsonnát. Fürdés, pihenés…


7. nap, október 12., csütörtök


6 órakor ébresztő, 8-kor indulás a busszal Moriani Plage – Aleria – Solenzara útvonalon. Az első állomásunk a Via Ferrata út volt 10 perces megállással (9,10-9,20). Néhány fénykép a patakról, kerek kövekről, sziklákról. A következő állomásunk Pont de Pucaraccia. Itt simára mosott sziklák között folyik patak, ennek medrében vezet a kapaszkodókkal teli út. Közülünk 12-en nekivágtak az útnak, kb. 2 óra alatt tették meg, néhányan vizesek lettek a bukdácsolásban. Mi nem mertünk nekivágni a kalandos útnak, csak a híd alatti néhány követ másztuk meg, majd egy kerülő lankás úton találkoztunk a sziklás mederrel. Negyven perccel az indulás után még hallani lehetett a többiek hangját. Néhány kis bokros növényt mentettünk át a tasakunkba, hátra tettük a busz végébe, haza is hoztuk. Pár szem gesztenyét is találtam az egyik fa alatt. A társak közül 4-en visszatértek fél 12 körül, ők egy tóhoz érve visszafordultak. A többiek 12 óra után érkeztek a lankás úton kifáradva, vizesen, de vidáman, lelkesen, élményekkel teli.
Hamarosan indultunk is, a következő helyszínre 12,30-kor értünk, ez Col de Bevalla volt. A Riviera Camping-nél álltunk meg. Itt állt egy kis dombon egy Mária szobor, különböző hálaadó táblákkal. Eléggé hűvös volt a hegyi magaslat miatt. A sziklás hegyet gyorsan mozgó felhők borították, meg is örökítettük a jelenséget. 20 percet tartózkodtunk, majd indultunk tovább. Még egy víztározónál álltunk meg fényképezésre, ez is sziklás hegyek között húzódott.
A visszafelé vezető út Zonza – I’ospédala – Porto Vecchio érintésével járt. Visszatértünk a Bastia felé vezető útra. Még egy megállás Moriani Plage-nél, ahol a Casino áruházban vásároltunk (gesztenyekrém, sör, kis kenyér, gyerekeknek ajándék,vaddisznó pástétom).
Még délután 5 előtt megérkeztünk a szálláshelyre. Este egy kis beszélgetésre mentünk át a társasághoz.


8. nap, október 13., péntek


Ma is 8-kor indultunk, a cél Bonafaccio, a déli part legszebb városa.. 10 órára értünk oda. A kollégák megállapodtak egy vállalkozóval, hogy egy kis hajóval körbejárjuk a környéket 1 óra alatt, 8 € /fő áron. Nagyon érdekes volt a látvány a tengerről. A smaragd partvidék a függő cseppkövekkel, a Kormányrúd (ez is egy sziklaalakzat), a Sdragonatu barlang, ahova a kishajó be is tudott menni. Egy másik barlang bejárata (Szent Antoine) Napoleon kalapjára emlékeztet. Láttuk Aragon király lépcsőjét, amely 187 lépcsőfokból áll, a függőleges sziklafalon húzódik, a város alatt.( a képen)
A város házai 70 méter magasan, a tenger fölé belógva állnak, ez különösen a tenger felől nézve félelmetes…
A hajóút után kis séta a kikötőben. Mivel ebédidő volt kerestünk egy vendéglőt.
Menünk a következő volt 15 €-ért.
korzikai leves (a minestrone-hez hasonló, de hússal),
sült kolbász sült krumplival,
desszertnek csokis sütemény vanília öntettel.
Mindezzel egy gesztenyesört fogyasztottunk(4,50 €/korsó)


Utána sétáltunk az óvárosban a fellegvárban. Megnéztük a Keresztelő Szent János templomot, valamint a Saint Maria Majeure templomot. Lenéztünk fentről a tengerre a sziklákon álló házak mellett. Sokat fényképeztünk az óvárosban, majd lesétáltunk a kikötőbe. Ott áll az Akvárium is, a helyi nevezetesség, de mi nem mentünk be, nem is volt már rá idő.








15 órakor indulás vissza a szokott útvonalon egy megállás a bevásárló helyen, 6 órára értünk a szálláshelyre. Vacsora, esti beszélgetés, készülés a hazaútra, pihenés.


9. nap, október 14., szombat


Elérkezett az utolsó nap. Összepakoltunk, ki kellett takarítani a szállást,a szoba tisztán átadva. 8 órakor indultunk Bastia városába az utánfutós busszal. 9 óra előtt megérkeztünk, tisztáztuk, hogy fél 1-re a kikötőben hol találkozunk, majd városnézésre indultunk. A Terra Vecchia városrészből indultunk. Itt a Keresztelő Szent János templomot néztük meg, végigmentünk a Place St. Nicolas éren, amely pálmákkal övezett sétatér, a szokásos Napoleon szoborral. Itt is megnéztük a piacot, majd átsétáltunk a Terra Nova óvárosba. Felmentünk a fellegvárba, a citadellára, bementünk a Szűz Mária templomba, lenéztünk fentről a kikötőre, ahol bent állt egy óriás komphajó (nem a mienk). Lesétáltunk a kikötő irányába, ahol találtunk egy tengerparti vendéglőt (Chez Mémé). Itt fél 12-től szolgáltak fel menüt, így búcsúzóul Soup Poisson-t, hallevest kértünk, hozzá kolbászt sült krumplival, desszertnek karamell krémet.


Negyed 1 volt, mire befejeztük és igyekeztünk a kikötőhöz az időközben megérkezett komphajónkhoz. A mi csoportunk volt az első a felszálláskor, így a fedélzeten nyugágyra tudtunk feküdni a szép napos időben. Később a 13,30-as elindulás után azonban a hideg szél miatt lejjebb vonultunk a fedett részbe, a Caffeteria asztalánál ültünk le egy kávéra, sörre. Végig ott maradtunk, csak időnként néztük a tengert, illetve közeledve az olasz parthoz, az ott fogadó látványra ki-kimentünk a fedélzetre. Menetrend szerint 17,30-ra érkeztünk Livorno-ba, onnan kb. fél óra múlva tudtunk indulni a busszal hazafelé. Ugyanazon az úton jöttünk, néhány megállással.
Délelőtt 10-re érkeztünk a 10. napon vasárnap városunkba.


Lejegyezve: 2006. november 22.


Pintér András, Szeged



Néhány élelmiszer Korzikán árakkal



cukor (50 kis csomaggal) 1,39 €
tea 1,36
10 dkg bacon 2,15
nescafe 2,15
1 kg paradicsom 2,75
35 dkg californiai z.paprika 1,00
180 g sonka felvágott 2,58
180 g libamájpástétom 1,59
350 g coulommiers sajt 2,15
6 db kis sajt 1,90
1 l tej 0,92
vörösbor 1,85/üveg

A szerző írásai Az Útikalauzban


Pintér András: London, Seven Sisters, Canterbury,  Windsor – Angliai utazás – 2008


Pintér András: Postojnai barlang, Trogir, Solta, Omis, Split, Krka, Sibenik, Plitvicei-tavak – Szlovénia, Horvátország – 2008


Pintér András: Csehországi utazás – 2003

Pintér András: Erdély, Székelyföld – Románia – 2007

Pintér András: Korzikai utazás – Franciaország – 2006

Pintér András: Londoni utazás – 2004

Pintér András: Mátra túra – 2007


A szerzőnek a szerkesztőn keresztül küldheted el kérdéseidet, véleményedet – szerkesztoutikalauz.hu

Ez az oldal sütiket használ a felhasználói élmény fokozása érdekében. Részletek

Cookie szabályzat Őszintén szólva mi sem vagyunk szerelmesek a Cookie-ba, mert nem szeretjük, ha olyan dolgokat alkalmaznak velünk kapcsolatban, amivel nem vagyunk teljesen tisztába. De egyszerűen nem tudunk mit tenni ellene, ha működtetni akarjuk az oldalunkat, mert az általunk használt szoftverek, segítő alkalmazások erre épülnek. Néhány ilyen, általunk használt Cookie az egyes szolgáltatások működéséhez nélkülözhetetlen, vannak, amelyek információt, statisztikát gyűjtenek a weboldal használatáról, adatokat elemeznek, hogy segítsenek számunkra, vagy az oldalunk működését segítő, biztosító partnereink számára megérteni, az emberek hogyan használják az online szolgáltatásokat, hogy fejleszthessük azokat. A Cookie-k közül egyesek átmenetileg működnek, és a böngésző bezárása után eltűnnek, de tartósak is megtalálhatók köztük, amelyek a számítógépeden tárolódnak. Ha látogatása során Ön mellőzi a Cookie-k használatát, tudnia kell, hogy a oldal nem fog az elvártaknak megfelelően működni. Ha a számítógépén már megtalálható Cookie-k közül szeretne törölni, kattintson a böngészőben található "Súgó" menüpontra és kövesse a böngésző szolgáltatójának utasításait! Még többet megtudhat a Cookie-król, azok törléséről és irányításáról a www.aboutcookies.org weboldalon!

Bezár