Füzesi Sándorné: Al-Dunai kirándulás - Szerbia, Románia - 2009

 

Tömör beszámoló egy Nagykikinda, Torontálvásárhely, Szendrő, Galambóc, Vaskapu, Herkulesfürdő, Lugos útvonalon tett autóbuszos kirándulásról - érdekes fotókkal

Csoportunkkal már több, hosszú hétvégi kiránduláson vettünk részt. Most az Al-Duna volt a célunk.


Útitárskártya elfogadóhelyek - TravelMateCard accepting locations - Útikalauz célpontok nagyobb térképen való megjelenítése

Szegedről 6.30-kor indultunk. Röszkei határátkelés után első programunk színhelye, Észak-Bánát legnagyobb városa, Nagykikinda volt. A Városi Múzeum néprajzi és helytörténeti kiállítását és a világhírű, teljes épségében megmaradt mamut csontvázat néztük meg. Lehetőségünk adódott a mamutokról szóló 3 dimenziós film megtekintésére is.
A múzeum megtekintése után a római katolikus és a 18. században épült szerb templomot látogattuk meg.
Nagykikindán található Európa két működőképes szárazmalma közül az egyik (
a másik Magyarországon), amely 1899-ben épült és 1945-ig működött eredeti funkciójában.

mamut csonváza Nagykikinda Városi Múzeum

Mamutváz

Mamut koponya Nagykikinda Városi Múzeum

Mamut koponya

Nagykikinda Szerb templom

A református templom  szószéke

A szárazmalom

Ezt követően városnéző program következett, majd tovább utaztunk Torontálvásárhelyre, ahol a helyi magyar közösséggel ismerkedtünk. A néprajzi múzeum kiállító termein maga a gyűjtő vezetett végig bennünket és nagy lelkesedéssel mesélt hosszú évek óta tartó munkájáról. A kiállított tárgyak a nagyszüleink életében is napi használatos tárgyak és eszközök voltak.
A programok után este érkeztünk Székelykevére. Magyar családoknál szálltunk meg, ahol mindenkit nagy szeretettel fogadtak. Este hangulatos közös vacsorára gyűltünk össze a helyi étteremben.
Másnap a családoknál reggeliztünk, majd folytattuk utunkat Szendrő vára felé.
A mai Szendrő helyén lévő települést II. Bazileiosz bizánci császár 1019-es oklevele említi először. Kicsiny, jelentéktelen településnek számított, amíg Brankovics György despota a XV. században a szerb állam fővárosává nem tette. A tizenkilenc tornyú, 1,9-4,5 méter vastag kőfalú vár 1439-ben készült el, mint a legnagyobb európai vízi erődítmény. 1459-ben török uralom alá került. A törökök a vár köré még egy falat emeltek két kisebb négyzetes toronnyal és négy sokszögletű ágyútoronnyal. A vár 1941-ben súlyos károkat szenvedett. A benne tárolt hadianyag 2500 emberrel együtt egy hatalmas robbanásban megsemmisült. A vár több tornya erősen megdőlt.

Szendrő vára

Szendrő vára

Utunk folytatásában a Duna jobb partján Galambóc várának romjai vonták magukra a figyelmünket. A vár így romosan is tekintélyt parancsoló. A török hódítás kezdetén élénk szerepet játszott hazánk történetében. Ez volt Szerbia keleti végvára a Duna mellett, melyet határainkon a török elfoglalt. Bajazed szultán vette be 1390-ben, de Perényi Péter visszafoglalta. Galambócot 1427-ben az áruló szerb kapitány 12 ezer aranyért a török kezére játszotta.
Zsigmond király 1428-ban 26 ezer fős sereggel, szárazon és vízen egyszerre támadta a törököket. A hajóseregben egy gályát a fővezérré nevezett Rozgonyi István neje, Szentgyörgyi Cecilia vezetett, férfias bátorsággal. Murad szultán nagy felmentő sereggel érkezett a vár alá, így Zsigmond jónak látta, ha fegyverszünetet köt, melynek feltétele: Galambóc török kézen marad, a magyar sereg pedig háborítatlanul átkelhet a Dunán. Ámde a törökök rátámadtak az átkelő magyar seregre, csak ágyúik védelme és a lengyel hátvéd hősies önfeláldozása mentette meg őket, köztük magát a királyt is.
A törökök helyreállították Galambóc megrongált falait és onnan fenyegették Magyarország al-dunai részét. Később, Kinizsi Pálnak sikerült még egyszer a töröktől visszaszerezni az erődítményt, a szerbiai hadjárat alkalmával. Nándorfehérvár elvesztése után Galambóc végkép elveszett Magyarország számára.
A továbbiakban Galambóc várát jártuk be. Mintha a sziklából nőnének ki a tornyok, úgy épült a hegyre Galambóc. Az út egyenesen vezet a várnak és eltűnik alatta egy alagútban. Romos lépcsők, boltívek alatt sétálunk át. Sem a Dunán, sem szárazföldön nem kerülhetjük ki Galambóc várát. Falainak nagy része a Vaskapu erőmű miatt megemelt Duna vízszintje alá került. A vízből kiálló festői szirtek bűvöltek el bennünket. A következő képek Galambóc váráról készültek.

Galambóc vára - Golumbacki grad - Szerbia

Csoportunk egyik tagja meglepett bennünket és felolvasta Arany János Rozgonyiné című versét.

"Hová, hová, édes férjem?"
"Megyek a csatába:
Galambócon vár a török,
Ne várjon hiába."
"Megállj, megállj, édes férjem!
Ne menj még csatába:
Befordulok egy kicsinyég
Öltöző szobámba"

....

Galambóc várának megtekintése után buszra szállva folytattuk utunkat. Rövidesen a Kis-Kazán-szoros lélegzetelállító képe tárult elénk.
Itt majd 90 méteres mélységű a Duna, szélessége alig éri el a 120 métert. A szorosban lecsendesedett a víz. A román oldalon a jelzőállomás helyén nemrég egy templomot emeltek. A templom mögött a sziklába (a volt Szerelmesek Sziklája) faragtak egy férfi fejet, amely a feljegyzések szerint, Decebál dák királyt ábrázolja. A két szoros között a folyó újra kiszélesedik. A Duna a Nagy-Kazán-szorosnál még jobban leszűkül.

Decebál sziklába faragott portréja az Al-dunánál

Decebál

Kis-Kazán szoros

Kis-Kazán szoros

Nagy-Kazán-szoros

Nagy-Kazán szoros

Évszázadokon át az al-dunai hajózás akadálya a magyar-szerb-román határháromszögben elterülő Vaskapu volt. Az összeszűkülő medencében igen sebes volt a sodrás. Csak magas vízállás idején lehetett használni ezt a szakaszt. Alacsony vízállásnál evezős dereglyére rakták a hajók rakományát, vagy lovakkal vontatták azt, esetleg kevesebb árut szállítottak, hogy csökkentsék a hajók merülését.
További utunkon a Duna mindkét oldalán festői táj kísért bennünket. Túloldalon Orsova tárult elénk. A Vaskapu vízi erőmű elkészültekor, a város és a környező falvak lakóit felköltöztették a hegyoldalra. A Duna vízszintjét megemelték 30 méterrel és a víz elnyelte az egész várost. Az öböl helyén volt valamikor Orsova.
Késő délután értük el szálláshelyünket, Kladovót. Mielőtt elfoglaltuk a szállást, hajókiránduláson vettünk részt. Késő este volt már, mire a szállásra megérkeztünk. A vacsorát hangulatos este követte.



Ránk esteledett a hajón

Reggel a Vaskapu erőműnél keltünk át a szerb-román határon. Fényképezni ugyan szigorúan tilos volt, azért távolabbról készítettem néhány fotót. Mindkét oldalon 4-4 erőmű van. Szerb és román oldalon is 1-1 zsilip áll a hajóval utazók rendelkezésére. A zsilip két oldala közötti folyószint különbség eléri a 20-25 métert.



A "titkos" erőmű a Vaskapu-szorosban

Utunkat a Duna túloldalán folytattuk. Következő program Herkulesfürdő.
Herkulesfűrdő kopár sziklacsúcsokkal körülvett kis város, Európa egyik legrégebbi fürdőhelye. Vizének gyógyerejét már a rómaiak és ismerték. A település a török hódoltság idején teljesen elpusztult. Évszázadok alatt több alkalommal felújították, majd a különböző történelmi események során újra lerombolt város újjáépítését 1817-ben ismét megkezdték. Szabályozták a Cserna folyót, utakat építettek. Ekkor kapta meg a ma is használatos Herkulesfürdő - Baile Herculane - nevet. Az immáron megszépült fürdőhelyet többször felkereste Ferenc József császár és magyar király feleségével, Erzsébet királynéval.
A várost átszelő Cserna patak mellett parkoltunk le, innen indultunk felfedező útra. A monarchiát idéző paloták szépek, de nem lakják. Látszik a próbálkozás, hogy felújítsák őket, de csak néhány, megkezdett, majd félbehagyott munkálat nyoma fedezhető fel. A híd mellett szecessziós stílusú, üvegezett folyosó vezetett át, hogy a gyalogosok ne ázzanak meg a szálloda és a fürdő között. A valamikor szebb napokat látott fürdő, ma kong az ürességtől és az elhagyatottságtól. A betört ablakon bekukucskálva, arra hogy itt valaha fürdő volt, mindössze a víz kénes, kellemetlen szaga emlékeztetett.

A fürdő kívülről és belülről

Herkulesfürdői képek

Herkulesfürdői képek

Herkulesfürdői képek

Herkulesfürdő

Az Osztrák-Magyar Monarchia idején épült és használt nyaralók mind az enyészeté. Csak fantázia kérdése, hogy elképzeljük, milyen lehetett fénykorában ez a település.
Herkulesfürdő után Karánsebesen keresztül haladva Lugoson álltunk meg. A Temes folyón átkelve a görög-keleti templomot néztük meg.

Lugos - Híd a Temes folyón

A Temes hídja

A görögkeleti templom kivülről, az oltár és egy freskó

Itt már csak röviden időztünk. Temesvár érintésével utaztunk haza, Szegedre.

Füzesi Sándorné

A szerző írásai az Útikalauzban

Füzesi Sándorné: Al-Dunai kirándulás - Szerbia, Románia - 2009

Füzesi Sándorné: Snorkelezés Eilatban - Izrael - 2008

A szerzőnek a szerkesztőn keresztül küldheted el kérdéseidet, véleményedet - szerkesztoutikalauz.hu
turizmus külföldi utazás nyaralás kirándulás túrázás élmények szórakozás tenger kerékpározás biciklizés



Forrás: http://www.utikalauz.hu/index.php?p=folap&id=1033
© BTSZ Bt. 1997-2009 - Minden jog fenntartva