Bakonybéli útikalauz

Bakonybél a Magas-Bakony hegyekkel és völgyekkel gazdagon tagolt táján található. Az innen nyíló oldalakon egy kis ízelítőt szeretnénk adni abból a természeti és kulturális gazdagságból, ami itt máig kialakult, amit az itt élők és mások megőriztek.

 

Helytörténeti séta Bakonybélben és Somhegy-pusztán

SZENT GELLÉRT TÉR
A rendszer váltást követően Bakonybélben csupán egy utca, ill. tér nevét kellett megváltoztatni. A mai Szent Gellért teret 1989 előtt Szabadság térnek nevezték.
Bencés templom és monostor - Szent Gellért tér 1. Az 1018-ban alapított monostort a török után a 18. században építették újjá. 1754-ben szentelték föl a templomot. A barokk oltárokat és a szószéket az elmúlt évtizedben restaurálták. A főoltárt Pollinger Ignác pápai festőművész készítette.
Klastromkert /angolpark. A Gerence-patak partján található a megyei védettség alatt álló park, melynek kiterjedése 5,8 ha. Az arborétumba az 1830-as években a Bakonyban őshonos fákat és cserjéket telepítettek be. Az apátság parkjáról az első írásos feljegyzés 1834-ből Jidely főkertész tollából származik. A park korabeli állapotáról Beély Fidél bencés szerzetes máig megmaradt kéziratos naplója ad részletes információt. A park felső koronaszintjében 1834-ből származó lucfenyő, vörösfenyő, korai juhar, hegyi juhar és vadgesztenye található. A századfordulón ültethették a vérbükköt és a magnolia fát. A park különleges értéke a Bakony legidősebb somfái között nyilvántartott 200-300 éves somfa. - Megkezdődött a park kertészeti rekonstrukciós munkájának szakmai előkészítése. Az arborétum jelenleg nem látogat-ható.
Kaszinó - Szent Gellért tér 15.
A reformkorban, Széchenyi István által kezdeményezett Kaszinó-program a helyi közösségek önszerveződését, a talál-kozás és a közélet lehetőségét szolgálta. Itt Bakonybélben az apátság és a tehetős helyi családok összefogásával a Ka-szinó 1873-ban nyitotta meg kapuit. Jelenleg ez a település művelődési háza.
Guzmics-ház - Szent Gellért tér 17.
Az elemi iskola az 1990/91-es tanévig itt működött. 1939-ben a csendőr laktanya mellett építettek a felsőbb évfolyam-oknak tantermeket. - A helyi iskoláztatás a falu kiépülésének évtizedében megkezdődött. Erre vonatkozó első adataink az 1730-as évekből vannak. Ezt az épületet 1833-ban kezdte építtetni Guzmics Izidor apát, s még ebben az évben megkezdték az akkor még földszintes iskolában a tanítást. Ebben az épületben jelenleg gyógyszertár és könyvtár működik.
Egykori Községháza - Szent Gellért tér 19.
Homlokzatán az építtetés évszáma: 1880.

FALUVÉG
Petőfi utca
Szent Günter és Szent Gellért remetesége a béli monostortól negyedórányira lévő Borostyán-kútnál volt. A Petőfi utcán kell a falu végéig sétálnunk. Ezt az utcát hajdan Faluvégnek nevezték. Az egykori zarándokút mentén (a 21. számú ház kerítésében) még fél évszázada állt egy szép kápolna-fülke, melyet Malonyai Dezső örökített meg a Magyar Nép Művészete c. monográfiában. Ebben az utcában található egy szépen felújított nádfedeles ház. Még az ötvenes években az utca majd mindegyik házát náddal fedték. A Szekrényes család által építtetett tornácos ház már a 19. sz. közepi látképeken szerepel.

BOROSTYÁN-KÚT
Fehér kereszt - Kifelé, a falu határában bal oldalon a Szőlőgyöpnek nevezett hegyoldalban látható egy 1936-ban Haik János által állíttatott útszéli kereszt. Szent Márk napján a búzeszentelés végett ide zarándokoltak, hogy a határt és a búzát megszenteljék. Egyik évben ide, a másik évben pedig a másik faluhatárba, a pápai úti kereszthez mentek.
Borostyán-kút (Szentkút)

"Történt pedig, hogy amikor Gellért látta: Szent Imre gyarapszik erényben, és Krisztus segítségével az emberi nem ellenségét férfi módra legyűri, a nép zaja elől menekülve egy magányos helyre vonult vissza, melyet a nép nyelvén Bélnek hívtak. Itt hét álló esztendeig böjtnek, imádságnak, virrasztásnak szentelte magát, ki nem mozdult innen; kunyhót épített magának, ebben fogalmazta műveit, amelyeket saját kezűleg le is írt." (Szent Gellért kisebb legendája) Hét év elmúltával azonban István király az általa alapított csanádi püspökség élére állította Gellértet. István király halála után kitört zavargásoknak esett áldozatul több társával együtt. Budán a Kelen-hegyen 1046-ban halt vértanú halált. A forrás (Szentkút) és a mellette lévő kápolna emlékezteti a zarándokokat: megszentelt helyen vagyunk. A 19. századi hagyomány szerint a két jeles szent remetesége a Borostyán-kútnál volt. A jelenlegi kápolnát 1825-ben építet-ték a Borostyán-kútnál. Az un. Taródy-kereszt mellett vezet egy lépcső a Lourdes-i barlanghoz. A Kápolna előtt lát-ható Szent Gellért szobra, melyet Opra Szabó István mintázott. A Borostyán-kút fölött épült meg 1884-ben a Kálvária.

MALOM
A Malom u. 3. számú ház telkén állt még az 1970-es évek elején is a vízimalom.

PAJTARÉT
Tó - a 20. század első felében a mai focipálya mellett volt az apátság csónakázó tava. Az arborétumból kis híd és gesztenyefákkal övezett allé vezetett ide.
Kőedénygyár - 1851-ben Gerlicze Rafael megbízást kapott Sárkány Miklós apáttól, hogy szervezze meg Bakonybélben a kőedénygyártást. Gerlicze a Károlyi grófok hollóházi gyárában szerezte a képesítést. 1855 végéig működött a rövid életű vállalkozás.

ÚJTELEP
A mai Pápai utcával azonos.
Csendőr laktanya - Pápai u. 3.
Az 1920-as években építették, mely az 1960-as évek óta az általános iskolának ad helyet.
Általános iskola - Pápai u. 3.
1939-ban építették az akkori csendőr laktanya mellett a felső tagozatosoknak a tantermeket, 1987-ben elkészült a tor-naterem is.
Pékség - Pápai u. 24.
Pápai József pékmester 1937-ben építtette azt a kemencét, mely a mai napig épségben megmaradt. Péksége 1976-ig itt működött.
Útszéli kereszt - A 20. sz. elején még a falu határát jelölte, a Kaszinó tagsága állíttatta.

FÜRDŐ
A mai Fürdő utcával azonos.
Oncsa-házak - A Fürdő utca elején az 1930-as években épült fel 11 un. ONCSA-ház. Az Országos Családvé-delmi Szervezet olcsó telkek vásárlásával, közvetítésével segítette a sokgyermekes családok megtelepedését, házépítését. Eredeti állapotában a Malom utca 8/a alatti ház maradt meg, a többit elbontották, ill. átépítették.
Bakonyvári Márk 1938-ban nyitotta meg vendégfogadóját. A gyermekek üdültetését az 1947-es államosításig segítette. (Vadszőlő Panzió - Fürdő u. 47.)
Bende András paszománygyáros 1947-ben kezdte építeni az üdülőt, amelyet félkész állapotban hamarosan kisajátított a születő népi demokrácia. Hosszú ideig SZOT-üdülőként vált közkedvelt vendégfogadóvá, 1998-től a Bakony Hotel fogadja itt a vendégeket.
Strand - A Fürdő utca végén a strand az 1930-as évektől egészen az 1950-es évek közepéig működött. Gál László kúriai bíró építtette.

NAGYMAJOR. és a KISMAJOR
Szent Gellért tér 5-7. sz.
Az un. nagymajorban a tehén- és lóistállók voltak, továbbá több cselédlakás is. Jelenleg 2 intézmény tulajdonában van a major: a BEFAG Bakonybéli Erdészete és a Bakonyi Erdők Háza. A latin major szó önmagában is azt jelenti, hogy nagy (mármint a gazdaság), a szókettőzés nyilván abból fakad, hogy a telek közvetlen közelében volt az un. kismajor, ahol a juhaklok voltak. Az Erdők Házával szemközti telken néhány kőfal jelzi egykori helyét.

BAKONYI ERDŐK HÁZA
Szent Gellért tér 9., Tel./Fax: 88/461-245 és 88/461-241
A természetvédelem és az erdőgazdálkodás történetét, bakonyi sajátosságait mutatja
be a gyűjtemény. Tárlatvezetés igényelhető. Nyitvatartás: IV.1-től IX.30-ig:
keddtől péntekig 10-14, szombaton 12-16, vasárnap 9-13. X.1-jétől III.31-éig:
kedd és csütörtök: 10-14, szombat: 12-16

TEMETŐ
Már 1230-ban épült kápolna a régi temető helyén Szent Gellért tiszteletére, akinek remetesége ott lehetett. A 19. szá-zadi források említést tesznek egy un. régi temetőről, amiben még állt egy középkori kápolna, mely Szent Gellért személyéhez kötődött. Ennek pontos helyét nem ismerjük.
A gráci irgalmas rendi nővérek sírkertje - 1950. október 10-étől a nővérek ellenőrzése végett internáló tábort alakított ki a népi demokrácia az egykori bencés monostorban. Ezt idővel legalizálták a "szociális otthon" névvel. A temető bejáratától jobbra nyugszik majd félezer apáca.
A bejárattal szemközt van a bencés sírkert. Sárkány Miklós apát úr sírja áll a temetőkereszt közelében.

BÉKAVÁROS
A mai Rákóczi tér.
A Kopjafát Kovács Lászlóné a 2000. millennáris év emlékére állíttatta.

SUTTONY
A mai Óvoda utcával azonos.
Óvoda - Óvoda u. 8.
A napjainkig Suttony-nak nevezett falurészbe a Rákóczi téren keresztül juthatunk. Az óvodát Haik János alapította 1937-ben. Az intézményt a Szatmári Irgalmas Nővérek vezetésére bízta, akik 1948-ig gondozhatták a falu apraját.

HALASTÓ
A temető és a Deák Ferenc utca közötti mélyedésben volt az apátság halastava.

KÖVES-HEGY ALJA
A Széchenyi és a Deák Ferenc utca által határolt területet jelöli. Ezekben az utcákban még a mai napig készítenek kaszanyelet, fa gereblyét és favellát.

FŐ UTCA
A második világháború előtt élénk kereskedelmi élet volt a településen, itt a Fő utcán már ekkor működött a Weiss Bolt (6. sz.), a Deutsch bolt (12. sz.), a Hangya Szövetkezet (a mai ÁFÉSZ üzlet helyén) - a Szent Imre cserkészcsapatnak itt volt a klubhelysége. A Brenner kocsma volt a mai Pikoló elődje.
Tájház /Hasprai-ház - Fő utca 15.
A bakonyi népi építészet egyik legszebb példája, amelyet a család 1895-ben építtetett. A gazdaporta a nagyházból, a kisházból és az un. torkospajtából áll. A két házat az utca felől szép íves kapu köti össze. 1970-től 1994 őszéig néprajzi múzeum működött itt.
Kovács műhely - Fő u. 30.
Ezen a telken működött a Jakab család kovácsműhelye több nemzedéken át. A falunak egyidejűleg több kovácsmestere is volt. Hüll Józsefnek a mai postaépület helyén állott a műhelye, Szalai Mihály műhelye pedig a Kossuth utcában volt.

CIGÁNYÁROK
Kacatgyár - Gyár utca 11.
Bakonybélben még a II. világháború előtt létesült a helyi szájhagyományban "Kacatgyár"-nak nevezett Játékkészítő kisüzem. A háborúban hadiüzemmé alakították át, ekkor un. "Tankholz"-ot (fával üzemeltetett autók "üzemagyaga") készítettek.

DOMBÓVÁR
A mai Kossuth utcával azonos. A falu legjellegzetesebb utcája. Építészetileg is karakteres. Számos 19. századi elemet is megőrző portát láthatunk itt. A házak jó ritmusban váltakoznak, szépen illeszkednek a táj domborzati viszonyaihoz. Bakonybél hegyi falu, az építészet és a táj szép harmóniája tanulmányozható ebben az utcában.
Zsidó temető
Az egykori Weiss-ház a mai Kossuth u. 14. számú házzal azonos. Ezen háztelek Szőlőgyöppel határos részén alakí-tották ki a zsidó családok a temetőkertet. Mindkét bakonybéli családot Auschwitzba hurcolták el.

PÁSKOM
Egy nemrég nyitott utca vette fel a korábban mezőgazdasági művelés alatt álló határnevet. A "Páskom" helynév tágabb jelentéskörével is találkozhatunk: a mai Páskom, József Attila és Kossuth utca által határolt földterületre is használják.

PITYERDOMB
Az un. Újsortól a Tamás Panzióig, ill. a faluvéget megjelölő keresztig terjedő utcasort nevezik Pityerdombnak. Ez a kereszt az un. Piros kereszt, a Borostyán-kút előtti kereszt pedig az un. Fehér kereszt.

ÚJSOR
Jókai utca
Az Önkormányzat utcájában szép boltíves, tornácos házat láthatunk.
Bognár-háza - Itt a Jókai u. elején, az önkormányzattal szemközt volt Pucsek Ferenc bognár műhelye.

Helytörténeti séta Somhegy-pusztán

Aki a helytörténeti barangolás közben kedvet kapott, hogy a béli völgyből Somhegypusztára átballagjon, az bizonyosan valakihez megy. Ahol kevesen élnek, ott többet tudnak a táj és az ember múltjáról, lehetőségeiről.
A 19. században üveghuta működött Somhegypusztán. A béli apátság tulajdonában lévő hutát Neumann Ábrahám létesítette 1815-ben. A kisüzem elsősorban háztartási és kocsmai üvegárut gyártott. Néhány szép példány a budapesti Iparművészeti Múzeumban látható. 1856-ban gazdasági okok miatt bezárták. A puszta Zirc felöli végén, a vadászház melletti völgyben működtek az üveghuták.

TUDJA-E
hogy 1851-55 között kőedényeket gyártottak Bakonybélben?
Sárkány Miklós apát kőedénygyártókat fogadott, hogy munkalehetőséget és a hagyományos erdőgazdálkodás mellett ipart teremtsen. Azonban a herendi és a városlődi kisüzemek mellett nem volt versenyképes.
hogy a régi "márványbányák" (Kőris-hegy) mészkövének repedéseiben szép kalcit kristályok találhatók?
E kristályok mérete a néhány millimétertől a több centiméter nagyságig terjedhetnek, színe fehér, sárgásfehér vagy sárgásbarna. Szintén a régi bányák kőzetében láthatók az ammonites maradványok. Szép, dekoratív kövületek.
hogy a somhegyi Krajcár bánya honnan kapta a nevét?
A földtörténet paleocén korszakában (55 és 36 millió év között) a nummuliteszek olyan tömegben terjedtek el a tenge-rekben, hogy vázaik kőzetalkotó mennyiségben halmozódtak fel. Azokat a mészkőpadokat, amelyek vázaikból épülnek fel, nummulitesz mészkőnek nevezzük. Ezeket a szilárd, lencse alakú - néha több centiméter átmérőjű - mészvázakat nevezi a népnyelv krajcárnak. Somhegy puszta mellett az útbevágás tár fel egy ilyen mészkőpadot. Ez az un. Krajcár-bánya. Ugyanezt a "kőpénzt" a népnyelv Szent László pénzének is mondja. A Gella-patak szurdok-völgyében jól megfigyelhetők a nummuliteszes mészkőpadok.
hogy 1929 februárjában reggelenként több héten át mínusz 30 C fok alatti hőmérsékletet mértek Bakonybélben az apátság házi naplójának tanúsága szerint (11-én mínusz 37 C fokot)?
hogy Bakonybélben jó kétszáz éves élő hagyománya van a faszerszám készítésnek?
Még ma is több portán a régi metódus szerint dolgozzák meg a fát. A faszerszám készítők nyeleket, lapátokat, gereblyéket és talicskákat, a bognárok a kovácsmesterekkel együtt szekereket készítettek. Sokaknak pedig a kereskedés biztosította a megélhetést.
hogy a Magas-Bakony Tájvédelmi körzet jól reprezentálja a Bakony-hegység természetes erdőtársulásait?
Ezt az emberi tevékenység csak kis mértékben érintette, így a táj megőrizte viszonylagos eredetiségét. Az itt található természeti értékek megőrzése, a terület több célú hasznosítása csak átfogó tájvédelmi intézkedésekkel biztosítható.

 

INFORMÁCIÓK BAKONYBÉLRŐL

Bakonybél irányítószáma: 8427
Önkormányzat és körjegyzőség: Jókai u. 2., Tel.: 88/461-033
Orvosi rendelő: Pápai u. 7., Tel.: 88/461-651
Kórházi ügyelet (Zirc): 88/414-345 vagy 88/414-344
Gyógyszertár: Szent Gellért tér 17.,Tel.: 88/461-017
Tűzoltók: 60/360-770

BEFAG-Erdészet: Szt. Gellért tér 7., Tel.: 88/461-162
Az erdőgazdasági üzemi utakat munkanapokon csak az erdészet engedélyével lehet használni, pénteken 17 órától hétfőn reggel 7 óráig zárva tartják. Ünnepnapokra a hétvégi szabályozás érvényes. - Vadászati szezonban a turista-utakon való közlekedést külön eligazító tábla korlátozza. - A kijelölt sátorozó helyeken szervezett táborozás az illetékes erdészet, a természetvédelmi hivatal és az ÁNTSZ engedélyével lehetséges.

A bencés templom nyitvatartása: az előtér nyitva: 7-20
A 11. sz.-ban alapított bencés monostor történetét és a barokk templom értékeit ismertető vezetés igényelhető 10-12 és 14 -17 óráig VII. 1-VIII. 20 között, Tel.: 88/461-484.
Az istentisztelet rendje:
Zsolozsma: 4.00: Vigília, 6.30: Laudes, 12.00: Napközi imádság, 17.00: Vesperás, 20.00: Kompletórium
Szentmise: vasárnap 9.30
Könyvtár: Szent Gellért tér 17.
Nyitvatartás : hétfőn és pénteken 16-18, XI. 1- III.15 között: 15 -17

Bakonyi Erdők Háza
Szent Gellért tér 9., Tel./Fax: 88/461-245 - Túravezetést vállalunk nappal és éjszaka egyaránt, igény szerint az útvonal szabadon tervezhető.
A múzeum látogatható:
március 15 - április 30.: 9.00-15.00 óráig
május 1 - szeptember 30.: 9.00-17.00 óráig
október 1 - november 30.: 9.00-15.00 óráig
hétfő szünnap, december 1 - március 15-ig zárva

Kerékpárkölcsönzés:
- Banda Anikó, Petőfi u. 5., Tel.: 88/461-343
- Bakony Hotel, Fürdő u. 57., Tel.: 88/461-125

Buszjáratok:
- Budapestről Bakonybélbe naponta 3 alkalommal jön, ill. megy távolsági busz.
- Zircre, Veszprémbe és Pápára menetrendszerinti járatok közlekednek.

Különbusz igényelhető
- 45 személyes, Tenkei László, Bakonybél, Jókai u. 33., Tel.: 88/461-296, 60/378-223
- 15 személyes, Bakonyszűcs, Önkormányzat, Kossuth L. u. 1., Tel.: 89/341-013

Házi tej kapható Bakonybélben
- Petőfi u. 33., Tel.: 88/461-185
- Petőfi u. 27., Tel.: 88/461-442
- Fürdő u. 31.

Ajándék Bakonybélből
Figyelmükbe ajánljuk az Erdők Háza ajándékboltját, továbbá a Monostor kézműves műhelyeiben készült műtárgymá-solatokat, gyertyákat és kerámiákat. - Szerszámnyelek, esztergált fa tányérok, favilla és fagereblye vásárolható, ill. rendelhető számos helyi kézművesnél.

ALAPÍTVÁNYOK - EGYESÜLETEK

Bakonybél Általános Iskolájáért Alapítvány
Elnöke: Sebestyén Gyuláné igazgató
- bankszámlaszám: 73900054 - 10006519
Alapítója Kovács Lászlóné nyugdíjas pedagógus, titkára Troják Zsuzsanna. 2000-ben hoztuk létre alapítványunkat a bakonybéli általános iskola működési feltételeinek javítására, a rászoruló, ill. tehetséges gyermekek támogatására.

Bakonybél Kultúrális-, Sport- és Közműfejlesztési Alapítvány
Elnöke: Kerper Erika jegyző
- bankszámlaszám: 73900054-10000018
A település sport, ifjúsági és kultúrális célú programjainak támogatására alapítottuk. Többek között a Borostyánkút parkosítása és gondozása az Alapítvány feladata.

Guzmics Izidor Kultúrális és Idegenforgalmi Egyesület
Elnöke: Felföldi Andrea
- bankszámlaszám: 73900054-10006131
8427 Bakonybél Fő u. 15. sz. A közhasznú Egyesület annak érdekében alakult, hogy a település kulturális életét segít-se, a közösségi hagyományokat felélessze, a szabadidő igényes eltöltésére programokat ajánljon az ideérkező és az itt pihenő vendégeknek. Fő célja a jelenleg zárva tartó Tájház, a volt falumúzeum helyreállítása és működtetése.

Bakonybéli Szent Mauríciusz Alapítvány
Elnöke: Kiss Domonkos OSB
- bankszámlaszám: 11748045-20044923
A közhasznú alapítványt 1999-ben hoztuk létre. Tereveink között szerepel a béli szerzetesség múltját bemutató kiad-vány megjelentetése. - A klastromkert rekonstrukciós-terveinek az előkészítése - Kamaszkori nevelési problémák és az alkoholizmus témakörében előadássorozatot tervezünk - A templom északi udvarában egy un. zarándokudvar kialakítását tervezzük.

 

TÚRAJAVASLATOK


1. Források nyomában

Bakonybél - Borostyán-kút (Szentkút) - Borsó-kút - Bányász-kút - Judit-forrás - Szömörke-völgy - Boros-tyán-kút - Bakonybél /kb. 9 km.
A Petőfi utcán végigsétálva elhagyjuk a falut, és kb. 300 m megtétele után megérkezünk a Borostyán-kúthoz (Szent-kút). A néphagyomány szerint itt remetéskedett Szent Gellért. Az itt fakadó források vizét egy kis tavacska gyűjti össze. A tó körül elhelyezett padok csendes elmélyülésre kínálnak lehetőséget. Az itt látható kápolna mellett félkörív-ben haladó út vezet a Kálvária-dombra. A Kápolnától a P (kereszt) jelzésű úton folytassuk utunkat, balra a dombolda-lon keresztet látunk, mely az egykori szőlőültetvények helyén áll. Egy szakaszon az erdőben, majd szántóföldek és rétek között haladunk. A jelzett turistaút érinti a Borsó-kút nevű forrást. Rövid pihenő után visszafordulva, alig 300 m-t haladva, elérjük a már egyszer érintett P (háromszöggel) jelzett útelágazást. A jelzés D felé vezet egészen a Bá-nyász-kútig. Itt kezdődik a táj egyik legszebb útszakasza a Kerteskő sziklaszurdoka. A szurdok kb. 200 m hosszú, szélessége 17-50 m között váltakozik. Ny-K -i irányú, D-ről és É-ról többnyire sziklafalak határolják. A sziklák ma-gassága D-en eléri a 40 métert, míg É-on a 30 métert. Nagy esőzéskor vagy hirtelen hóolvadáskor a víz nagy magas-ságban kitölti az eróziós, beszakadásos szurdokvölgyet. Az árnyékos, hűvös völgyben a sziklák hasadékaiban számos ritka moha és páfrány faj él. Kerteskő neve már szerepel a béli monostor alapítólevelében is (1037). - A Z (kör) jel-zés mentén felkapaszkodhatunk a gyönyörű környezetben fakadó Judit-forráshoz. - A jelzésen visszatérünk a szur-dok-völgybe, és visszasétálunk a Bányász-kútig. - Innen a Z (sáv) jelzésen a Szömörke-patak védett (Tájvédelmi Körzet) völgyében haladunk a Halomány-hegy felé DNy-i irányba. A völgyet elhagyva jobbra fordulunk, még mindig a Z (sáv) jelzést követve, ÉNy-i irányba haladunk, a murvával leszórt erdészeti úton a Borostyán-kúthoz.
A tervezett útszakaszban vannak rövid, de nehezen járható részek, amelyek megfelelő túracipőt igényelnek. Több olyan pontot is érintünk, ahol - ha éppen nincs tűzrakási tilalom - szalonnát süthetünk vagy bográcsolhatunk. Kul-lancsveszély! Ha képesek vagyunk halkan mozogni az erdőben, akkor sok erdei vadat figyelhetünk meg.

2. Podmaniczkyak nyomában

/Bakonybélből oda-vissza kb. 6 km.
A célpont: A bakonyújvári rom, egy rablólovag vár romjai. Bakonybélből a K (kereszt) jelzésen haladunk É felé a Gerence völgyében. - 2 km után elérjük Gerence-puszta mai házait. Valaha vízimalom és csárda működött itt, a betyárok kedvelt tanyája. - A házak után 100 méterre jobbra egyre emelkedő félkörívben haladó út vezet a bakonyújvári romokhoz. Az un. Várhegy 434 m, a hegygerinc legmagasabb csúcsa. Ezen épült az egykori rablólovag vár. A feltűnően keskeny gerincen állnak a romok. -A várat a Podmaniczky család építette1529-33 között. A vár a Bakony rejtett Gerence völgyében az ÉD-i irányú kereskedelmi útvonal fölé magasodó hegygerincre épült. Rövid idő alatt félelmetes rablófészekké vált. Fosztogatásokkal örökös rettegésben tartották a vidéket. Ők fosztogatták többek között a zirci ciszterci kolostort és templomot. 1546-ban királyi törvény rendeli el lerombolását. A Podmaniczkyak valószínűleg egy 14. századi ispánsági vár alapjaira építették várukat. A körötte lévő sáncok őskori eredetűek. Számos földvár bizonyítja, hogy a táj kiemelkedő dombjain őskori erődítmények emelkedtek. A hagyomány szerint az egykori rablóvár kulcsa a pannonhalmi apátságban van. - A romok megtekintése után az országúton is visszatérhetünk Bakonybélbe.

3. Barátok útja

Bakonybél - Barátok útja - Százhalom - Kisszépalmapuszta - Levél-kúti árok - Kőris-hegy - Ördög-lik bar-lang - Márvány-völgy - Százhalom -Tekeres-kút - Tekeres-kúti-árok - Bakonybél /kb. 15 km.
A községből a Pápai út végén található autóbusz megállótól indulunk - K (sáv), S (sáv), Z (sáv) és a Z (kereszt) együttes jelzés mentén, aszfaltozott erdészeti úton kb. 2 km megtétele után balra az országos K (sáv), Z (sáv) túraútvo-nalon folytatjuk utunkat a Barátok útján. A Barátok útja a középkorban a porvai pálos és a béli bencés monostort kö-tötte össze. Az építkezéshez felhasználták a környéken található mezozoos mészköveket, un. félmárványokat. Ennek emlékét őrzik a régi elnevezések is, vö.: Márvabánya, Márvány-völgy. - Rövidesen jobbra fordulunk a nagy Z (sáv) jelzésen. Ezen haladva érjük el a Százhalom elnevezésű halomsírmezőt. A 226 halom egy kisebb és nagyobb csoport-ban helyezkedik. A legnagyobb sírok mérete: 20-30 m átmérőjű, 2-3 m magas. A kisebbeké: 5-16 m átmérőjű és 1 méternél alacsonyabb. Számtalan mítosz fűződik a helyhez, pl. elásott kincsekről és kísértő szellemekről (van, aki kelta települést, mások hun népcsoportot feltételeznek). Az 1969-es régészeti ásatások szerint későbronzkori (Kr. e. 1200 k.) telep kiterjedt temetője az un. Százhalom. - Elhagyva az Százhalmot tovább haladunk a Z (sáv) jelzésen, még mindig a Barátok útján haladunk, kb. 1 km megtétele után érjük el az erdészeti aszfaltútról a kisszépalmai erdé-szeti vadászházat. - Ezen az aszfaltúton néhány száz métert továbbra is Z (sáv) jelzésen haladva (É-i rányban), elér-jük a Z (kereszt) jelzést, ezen balra fordulva folytatjuk utunkat a Levél-kúti árokban. Erős kaptatón haladunk a Tűzkő-hegy felé. Jelzésünk találkozik P (sáv) és S (kereszt) jelzéssel. Követve a jelzéseket elérjük túránk legmagasabb pont-ját, a Kőris-hegyet (709 m). Itt megpihenve a Vajda Péter-kilátóból gyönyörködhetünk a fenséges panorámában. Vajda Péter (+1846) szervezte meg a Magyar Természettudományi Társaságot. - A kilátótól K (barlang) jelzésen haladva 300 m után elérjük az Ördög-lik barlangot. Ez egy un. aknabarlang (zsomboly). 21 m mélységben 14 m hosszú és 3 m széles terem található. A barlangba tilos és veszélyes lemenni! - Folytatva utunkat K (barlang) lefelé haladunk a Márvány-völgyön. Elérjük a már érintett Százhalmot, majd a Tekeres-kutat. Innen az S (kör) jelzésen a Tekeres-kúti árokban leballagunk az erdészeti aszfaltútig. - Ott jobbra fordulva S (sáv) jelzésen visszasétálunk a faluba. Útközben még megtekinthetjük a Pörgöl-barlangot, az S (barlang) jelzés vezet ide.

4. Boroszlán tanösvény

A Boroszlán tanösvény Bakonybéltől 4 km-re a Gerence-patak festői szurdokvölgyéből , az Odvaskő Hotel parkolójá-ból indul. Meredek kaptatók és lapos fennsíkok lépcsőin át felkapaszkodik a Kőris-hegy tetőrégiójába, majd 520 méte-res térszín elérése után visszafordul, és az Öreg-Szarvad-árok völgyén ereszkedik le a parkolóhoz. - A Boroszlán tanösvény szabadon látogatható, szükség esetén szakvezetés igényelhető. A túra útvonalát bemutató kiadvány a Bako-nyi Erdők Házában kapható. Érdeklődni lehet: Bakonybél, Szent Gellért tér 9., Tel./Fax: 88/461-245

5. Sziklák között

Bakonybél - Hegyes-kő - Fehérkő - Augusztin -tanya - Ráktanya - Hegyes-kő - Bakonybél /kb. 13 km.
Bakonybélből a Borostyán-kút felé vezető Z (sáv) jelzésen a Szömörke-völgy bejáratáig, majd innen a Hegyes-kőig megyünk. P (négyzet) jelzésen a Kőkút-árokban folytatjuk utunkat a Fehér-kő sziklacsoportjáig. Ennek a neve szerepel már a béli apátság alapítólevelében (1037). A Szekrényes-kő árokban haladunk a Szekrényes-kőig, majd egy nyiladé-kon áthaladva érkezünk Augusztin-tanyához. Tovább haladva a P (kereszt) és a Z (kereszet) jelzésen érjük el a Rákta-nyát. Utunk során gyönyörködhetünk a bükkös és gyertyános szálerdőkben, a fennsíki rétekben, legelőkben. - Rákta-nyától a Z (kereszt) jelzésen ballagunk vissza a Hegyes-kő felé. Többször is keresztezi utunkat egy erdészeti murvás út. Az öreg szálerdők aljában kanyargó turistaút még a legforróbb nyári napokban is kellemesen hűvös. A Hegyes-kőtől a már ismert Z (sáv)jelzésen érhetünk vissza Bakonybélbe.

6. Odvaskő túra

Bakonybél - Szarvad-árok - Odvaskő - Gerence autóspihenő /kb. 5 km.
A községből az újtelepi végállomástól a K, S, Z és Z (kereszt) együttes jelzés mentén aszfaltozott úton megyünk kb. 1,5 km-t. Itt balra fordulunk a Z (kereszt) jelzésű turistaútra, amely változatos tájon váltakozó hegy és völgymenetben vezet minket a Gerence-völgyi autóspihenőhöz. Könnyen járható sétaút. - Útközben a Szarvad-árok végén a P (bar-lang) jelzésen az Odvaskő barlanghoz sétálunk. Az Öreg-Szarvad árok É-i oldalán kb. 50 m magasságban nyílik a barlang háromszög alakú bejárata. Hossza kb. 20 m, szélessége 8-10 m, magassága: kb. 3-4 m. A barlang É-i sarkában egy kürtő nyílik a hegytetőre. A terem egy sziklahasadékán újabb terembe érünk, amely a külszínre vezet. A barlang "oduoskw" szóalakban már a béli apátság 1037-ben kelt alapítólevelében is előfordul. A barlangban a 20. sz.-ban több kutató végzett ásatást, s ennek eredményeként bebizonyosodott, hogy a jégkorszakban az ősember már lakott benne. A hagyomány szerint ezt a barlangot a hírhedt betyárok is használták. Itt tanyázott Milfaith Ferkó és bandája is. A bar-lang a Gerence-csárdához közel van. Innen látták el étellel és itallal a betyárokat. A barlangtól P (barlang) jelzésen ereszkedünk le az autós pihenőhöz.

A fenti túrajavaslatok a teljesség igénye nélkül készültek.

* A bakonybéli oldalak a Vendégfogadás Bakonybélben (2001) című kiadvány alapján készültek a kiadó engedélyével

Bakonyi oldalaink

  Zirc - látnivalók, múzeumok   
  
Zirc - Reguly Antal Műemlékkönyvtár    
  
Bakonybéli útikalauz  
  Erdők a Bakonyban és a Balaton-felvidéken   

A szerkesztőnek a következő címre küldheted el kérdéseidet, véleményedet - szerkesztokukacutikalauz.hu
turizmus külföldi utazás nyaralás kirándulás túrázás élmények szórakozás tenger kerékpározás biciklizés



Forrás: http://www.utikalauz.hu/index.php?p=folap&id=1266
© BTSZ Bt. 1997-2009 - Minden jog fenntartva