Győrffy Árpád: Két keréken a Fertő körül
- 1996

Az utóbbi években nálunk is egyre többen ülnek szabadidejükben biciklire, de számuk meg sem közelíti az ausztriai kerékpárosokét. Igaz, könnyű a sógoroknak, hisz az elmúlt évtizedben változatos kerékpárúthálózatot építettek ki. A hegyesebb vidékeken teljesítmény túrákat, máshol könnyed testmozgással egybekötött kirándulásokat kínálnak a bicikliseknek.

Érdemes felkeresni tőlünk is az egyik legnépszerűbb útvonalat, amelyik a Fertő-tó környékét hálózza be. A tó osztrák oldalát körbefutó B 10-es jelölésű kerékpárút egy részét eleve a bicikliseknek építették, máshol az aszfaltozott dűlőutakat jelölték ki erre a célra. A települések belterületén a megszélesített járdákra vagy csendes mellékutcákba terelik a kétkerekűeket. Az elágazókban aszfaltra festett nyilak és zöld színű információs táblák segítik az eligazodást.

Nálunk Fertőrákos és Hidegség között a nagyforgalmú, keskeny és rázós közúton kell kerekezni. Az osztrák és német autósok csak azután előznek, ha a szembejövő kocsik elhaladtak, de honfitársainkkal vigyázni kell, mert néha majdnem az árokba tolják a bicikliseket. Szerencsére Hidegségtől Fertődön át a pamhageni(Pomogy) határátkelőhelyig már nálunk is önálló bicikliút vezet.

A tó körüli 130-140-es kilométeres távot az edzettebbek akár egy nap alatt is megtehetik. De kár lenne kihagyni azokat a pillanatokat, amelyeknek csak egy hosszabb túra során lehetünk részesei az egymásba kapcsolódó magyar-osztrák nemzeti park területén. A jótékony hatású testmozgás mellett megismerkedhetünk a történelmi Magyarország egyik legszebb részével, megcsodálhatjuk a természet gazdagságát, és nem utolsósorban kipróbálhatjuk, hogyan tudjuk elviselni egymást és magunkat az ilyen kihívások alatt.

Kócsagok és gémek között

Családi biciklitúránkat a magyar szakasz közepén lévő Hegykőtől kezdtük. Odáig autó tetején szállítottuk a kerékpárokat, de ha valakinek praktikusabb, vonattal is elviheti őket Fertődig darabonként egy teljesárú jegy negyedéért.

A három naposra tervezett kirándulás első estéjén Podersdorfig(Pátfalu) akartunk eljutni. A fertődi Esterházy-kastélyt a kései indulás miatt most kihagytuk, így meg sem álltunk a mindennap 6-24 óráig nyitva tartó pamhageni határátkelőhelyig.

Kezdetben viszonylag gyér volt a forgalom. Útközben több alkalom is kínálkozott egy kis kitérőre a Fertő-tó, vagy a közelben lévő kisebb tavak felé, de bőven volt érdekes látnivaló közvetlenül az útról is. Az első komolyabb megállót a mintegy 2500 lakosú Illmitzben (Illmic) tartottuk.

Ha valaki csak rövidebb útra vállalkozik, a közeli kikötőben kompra szállhat, és a túlparton lévő Mörbischen (Fertőmeggyes) illetve Fertőrákoson át visszatérhet Magyarországra. De jobb innen tovább menni, mert itt kezdődik az igazi kerékpáros paradicsom.

Az út először néhány kisebb tó mellett haladt el, majd közvetlenül a Fertő mellé kanyarodott. A szalaggal elválasztott parti sávon lovak, marhák legelésztek, mangalicadisznók túrták a sarat. S ahogy a nagyobb állatokat, a közelben tollászkodó kacsákat, ludakat, kócsagokat, gémeket sem zavarta a forgalom. Az út mellett padok, kilátótornyok kínálták magukat a pihenéshez és az alaposabb nézelődéshez.

Egy bajorosztrákmagyar borosgazda Rusztból

Estefelé érkeztünk Podersdorfban. Sátorhelyet a saját stranddal rendelkező kempingben találtunk, ahol velünk egy időben két nagyobb magyar biciklis csoport is megszállt. Igaz, ők külön autóval szállították a felszerelést.

A kétezer lakosú község az egyik legnépszerűbb üdülőhely a Fertő partján. Sokan fürdenek a szépen kiépített strandon, rengeteg a szörf, a vitorlás és a lassú, akkumulátoros motorral hajtott csónak. Érdemes kitérőt tenni a község szélén álló öreg szélmalomhoz is, amely esténként 18-19 óráig tart nyitva.

Másnap reggel eleinte aszfaltozott úton mentünk tovább, de egy keskeny híd után azonban döngölt kőzúzalékra váltott a burkolat. A kis kényelmetlenségért kárpótolt bennünket a környezet, a nádasból éppen kiemelkedő töltésről a tó egész északi felére jó kilátás nyílt. Messziről is jól látszottak Neusiedl am See (Nezsider) nyaralóinak jellegzetes vonalú tűzfalai.

A kerékpárút a belváros és a jól kiépített strand között érte el a várost. Ha időnk van, érdemes megnézni a hosszú főutcát és a belvárostól kicsit északra található a XII-XIII. században épült Tábor-várának megmaradt lakótornyát.

A kerékpárút szőlők és nádasok között Jois(Nyulas), majd Winden am See(Sásony) felé halad tovább. Itt már nem ritkák a kisebb dombok sem, egyik tetején áll Wabder Bertani szobrászművész madárfejű fémtornya. Breitenbrunnt(Fertőszéleskút) épp csak érinti a B10-es. A másfélezer lakosú község legjellegzetesebb építménye a falu közepén álló 400 éves Török-torony.

Útunk következő állomásán, Purbachban (Feketeváros) mindenképp tegyünk kitérőt a fallal övezett belvárosba. A nézelődés után az északi oldalon lévő Török-kapun át kijutunk a környék legrégibb pincesorára, amelyet ma is az eredeti feladatra használnak.

A második nap utolsó állomása a vörösboráról híres Oggau (Oka) volt. Körülbelül 95 kilométert tekertünk le a kitérőkkel együtt, hogy Hegykőtől eddig eljussunk. A Donnerskirchen (Fehéregyháza) felől érkező út először a kempinghez vezet, csak innen kanyarodik fel a mintegy kétezer lakosú községbe.

A sátor felverése után bekerekeztünk a községbe, ahol éppen borfesztivált tartottak a kocsik elől elzárt Fő utcán.

Másnap reggel egy oggaui gazda tanácsára a kis forgalmú közúton tettük meg a 4 kilométeres távolságot a következő településéig. Az 1700 lakosú Rust (Ruszt) a középkori Magyarország legkisebb szabad királyi városa volt. Ma úgy néz ki, mintha Kőszeg legszebb belvárosi részét ideemelte volna valaki a Fertő partjára. A Szentháromság-templom tornyának erkélyéről nagyon szép kilátás nyílik a településre. A látképből kiemelkedik a tér másik oldalán álló 450 éves Halász-templom.

A műemlékek végiglátogatása után érdemes benézni Fő utca 29. számú házába Robert Wenzelhez, akinek ősei 1647-ben kezdték a borászkodást Ruszton. Ma 10 hektáron közel 300 hektóliter bort termel, amelynek 80-90 százalékát a királyi "R" betűvel jelölt palackokban értékesíti otthon és külföldön.

A 64 éves gazda a bajor eredet ellenére jól beszél magyarul. Ebben része van annak is, hogy a szakmát többek között Balatonbogláron tanulta. Szép emlékek fűzik Veszprémhez és a kocsmájáról ismert Zámbó-családhoz is.

- Apám valóban jól beszélt, még Arany János verseit is kíválóan szavalta. Kívülről ismerte a Rákóczi szabadságharc történetét, és tárogatózni is tudott. Laci bácsinak hívták, pedig épp úgy német ajkú volt, mint a város többi lakója - szabadkozik, amikor dicsérjük magyar tudását.

A műemlék ház 350 éves pincéjében sok-sok magyar emlékkel átszőtt kiállítás mutatja be a ruszti bor történetét az osztrák milleneum alkalmából. Szívesen látja a magyar csoportokat is. A szerény belépőért a ház és a borászat történetének megismertetése után kostoló is dukál a finom nedüből.

A továbbindulás előtt legurultunk a tóparton álló hatalmas vitorlás-kikötőhöz, ahol vízre épült étteremben és a szomszédos strandon alig fértek el az itt üdülő bécsiek.

Útban hazafelé még áthaladtunk Mörbischen, de idő híján nem álltunk meg. A csak a gyalogosoknak és bicikliseknek épített fertőrákosi határátkelőnél léptünk át Magyarországra. Az átkelőhely júniustól szeptemberig 6-22 óráig, áprilisba, májusban és októberben 8-20 óráig tart nyitva, egyébként zárva van. A jó idő miatt rengeteg osztrák sétált oda-vissza a határ és a nem messze lévő fertőrákosi üzletek között.

Talán a fáradtság és a nagy autóforgalom miatt az út hátralévő 20 kilométeres szakasza már korántsem volt olyan kellemes, mint a többi. De végülis a rosszat könnyebb felejteni.

Ha unatkoznánk

Ha a kerekezés és nézelődés mellett másra is marad időnk, bőven találunk érdekes programot. Az St. Margarethen-i (Szentmargitbánya) kőfejtőben szeptember 8-ig minden vasárnap és második szombaton alkonyatkor passiójátékot adtak elő több száz fős önkéntes szereplőgárdával. Alig 10 kilométerre innen a mörbischi víziszínpad idei atrakciója Johann Strauss Denevére. A komolyabb zenére vágyok ellátogathatnak Eisenstadtba (Kismarton) a szeptemberi Haydn-napokra, amelynek utolsó koncertjén a közös osztrák-magyar szimfónikus zenekart Fischer Ádám dirigálja.

A B 20-as és B 23-as úton kis kitérővel elkerekezhetünk a halbturni (Féltorony) kastélyhoz, amelyben az október végéig nyitva tartó tartományi kiállítást rendezték. Hunok és avarok című összeállítás a keleti lovasnépek történetét mutatja be régészeti leletekkel, makettekkel, zajokkal, hangokkal, a fény és a sötétség játékával.

Néhány tanács indulás előtt

Mivel a pénzünket nem Ausztriára szabták, jó ha időben eldöntjük miről mondunk le. Csomagtartókkal jól felszerelt biciklikre nyugodtan felpakolhatunk 3-4 napi élelmet - tésztát, levesport, konzervet - a nélkülözhetetlen ruhák, a sátor, a hálózsákok és a kempingfőző mellé. Igaz kicsit nehéz lesz tekerni, de akár mázsás önsúllyal együtt is ki lehet bírni. (Nekem elhihetik.)

Ha spórolni akarunk az innivalón Purbach előtt, a donnerskircheni vasútállomásnál és Fertőbozon találunk közkutat. No meg Illmitz közepén a Bartolomeo savanyúvíz forrást, amelynek vízházában bárki teleengedheti kulacsait. Ha mégis rosszul osztottuk be a vízkészletet, nyugodtan kérhetünk az útmenti házaknál is. A kényelmesebbek persze könnyíthetnek a rakományon, ha bírják pénztárcával a szinte minden településen megtalálható jobbnál jobb szállodákat, panziókat és kiadó szobákat.

Nem árt, ha jó biciklink van, de akár egy öreg Csepellel vagy kempingbiciklivel is elindulhatunk. A lényeg, hogy a kerékpár műszakilag rendben legyen. Baj esetén hasznos szolgálatot tehet egy pumpa, néhány egyszerűbb szerszám, gumiragasztó vagy egy tartalék belső. Persze enélkül is megoldják gondjainkat az út mellett sorakozó műhelyekben - igaz ezért rendesen fizetni kell. Ha valakinek telik rá, akár bérelhet is kerékpárt. A napi díj 100-200 schilling között mozog, de egyes kempingekben csak 80-at kérnek.

Nem akadály az életkor sem. Az út során nagyon sok olyan családdal találkoztunk, amelyben a hetven feletti nagyszülők együtt kerekeztek a 4-5 éves unokákkal, vagy éppen az apukák, anyukák hátsó csomagtartóra szerelt karosszékben vitték az 1-2 éves csöppségeket.

A bicikliutakon közlekedők figyelnek a többiekre. Ha szabad az út, néha hárman is mennek egymás mellett, de azonnal libasorra váltanak, ha valaki hátulról vagy szemből feltűnik. Általában szívesen barátkoznak. Ha látják a másik szándékát, azonnal mondják az itt szokásos Gruss Gott-ot.

Ha valaki elszánná magát az útra, ingyenes térképet, magyar és német nyelvű tájékoztatókat kérhet a tartományi idegenforgalmi hivataltól. Akár magyarul is írhatunk, csak a címzés legyen pontos: Landesverband Burgeland Tourismus, Sloss Esterhazy, A-7000 Eisenstadt.

A három napos túra négyünknek 750 schillingbe - szállás, kenyér, fagyi - és mintegy háromezer forint értékű hazaiba került. Ha valaki költeni akar, ennek tízszeresét is könnyen elverheti a bicikliseknek épített útszéli fogadókban, presszókban, éttermekben és a települések áruval telt boltjaiban.

A néhány napos izomláz, a kicsit kényelmetlen sátor ellenére is úgy éreztük, hogy érdemes volt elindulni. Talán egyszer megérjük, hogy hasonló élményekért nem kell a Fertő-tóig utaznunk, hanem minden engedély nélkül végig kerekezhetünk a Kis-Balaton elzárt töltésein.

Győrffy Árpád

A szerző írásai Az Útikalauzban

Győrffy Árpád: 300 kilométer bringával a Duna mellett - 1998

Győrffy Árpád: Barlang a sóhegy gyomrában - Parajd - 1997

Győrffy Árpád: Beregi kirándulás - 2004

Győrffy Árpád: Biciklivel Veszprém megyében és a Balatonnál

Győrffy Árpád: Borúton a Villány körül - 1997

Győrffy Árpád: Bosznia-Hercegovina - általános bemutatás - 2005

Győrffy Árpád: Bosznia-Hercegovina - Ferences kolostorok - 2004

Győrffy Árpád: Bosznia-Hercegovina - Pénz, vásárlás, ételek - 2004

Győrffy Árpád: Champagne, Párizs - Franciaország - 2001

Győrffy Árpád: Elzászban a Mikulás hozza a turistát - 1997

Győrffy Árpád: Felső-ausztriai sörtúra biciklivel - 2000

Győrffy Árpád: Helsinki, a tengerre épült főváros - Finnország - 2006

Győrffy Árpád: Horvátország- Montenegro-Bosznia - 2002

Győrffy Árpád: Két keréken a Fertő körül - 1996

Győrffy Árpád: Konstanz-Colmar-Amszterdam-Berlin - 2000

Győrffy Árpád: Linköping, Nyköping, Stockholm - Svédországi anziksz - 1993

Győrffy Árpád: Losonci kirándulás 2004

Győrffy Árpád: Madárlesen a Tisza-tónál - Tiszafüred, Poroszló, Örvény, Abádszalók - 2008

Győrffy Árpád: Magyar szőlőből készült a champagne - 2001

Győrffy Árpád: Magyarok Mariazellben - 1996

Győrffy Árpád: Medjugorje - a csodák városa - Bosznia-Hercegovina - 2004

Győrffy Árpád: Minket kidobtak - magyarsvábok közt Németországban - 1994

Győrffy Árpád: Mostar, Blagaj, Pocitelj, Radimlja, Hutovo Blato - Bosznia-Hercegovina - 2004

Győrffy Árpád: Nagy utazásunk északon - avagy rövid flört Skandináviával - 2001

Győrffy Árpád: Nantes, Angers - Nyugat-Loire - Franciaország - 2006

Győrffy Árpád: Nizza - karnevál - 2005

Győrffy Árpád: Pécs, a családias nagyváros - 2006

Győrffy Árpád: Pozsony, Brno, Telc, Ceske Budejovice, Karlovy Vary, Tabor, Prága - Csehország, Szlovákia - 1999

Győrffy Árpád: Prága - Sör mellet magyarul - Csehország - 1999

Győrffy Árpád: Rovaniemi - Kutyaszánnal a Mikulásnál - Finnország - 2006

Győrffy Árpád: Szarajevó - Bosznia-Hercegovina - 2004

Győrffy Árpád: Szarajevón át a Hvar-szigetre (Bosznia, Horvátország) - 2006

Győrffy Árpád: Szatmári kalandozások - 2004

Győrffy Árpád: Szekszárdi kirándulás - 2004

Győrffy Árpád: Tegeződve a természettel - Nockberge Nemzeti Park 1998

Győrffy Árpád: Tenger dzsesszel és roston sült báránnyal- 1999

Győrffy Árpád: Terepjáróval igen, lóval, biciklivel nem! - 2001

Győrffy Árpád: Tesanj, Jajce, Travnik, Banja Vrucica - Bosznia-Hercegovina - 2004

Győrffy Árpád: Tiborc mai panasza - 1998

Győrffy Árpád: Tíz nap a székelyeknél - 1997

Győrffy Árpád: Útlevéllel a kijelölt túraösvényeken - 2001

Győrffy Árpád: Web alapú levelezés idegenből -2004

A szerzőnek a következő címre küldhetsz levelet   - E-mail: szerkesztoutikalauz.hu



Forrás: http://www.utikalauz.hu/index.php?p=folap&id=82
© BTSZ Bt. 1997-2009 - Minden jog fenntartva