Húsvét Lengyelországban

Amikor egy külföldi Lengyelországba látogat az Ünnepek idején – még az is, aki nem előszörre jár ott – igazi kincsre lel.  A legfontosabb népi és vallási szokások gazdag tárházával ismerkedhet meg, a legmeghitebbektől kezdve a legmulatságosabbakig.
A Húsvét, azaz a kereszthalált szenvedett Krisztus feltámadásának ünnepe. Lengyelországban a Karácsony mellett – mind fontosságát, mind pedig hagyományait tekintve - a legjelentősebb ünnep. A Húsvétra való készülődés már egy héttel korábban megkezdődik, ahol minden napnak megvan a saját különlegessége, melyben ötvözödnek a vallási és a népi szokások. Lengyelországban ez az ünnep természetesen elsődlegesen vallási jellegű.

A hét kezdete a Húsvét előtti utolsó vasárnap, a „Virágvasárnap”, Lengyelországban „Pálmavasárnap”. Ezen a napon Jézus dicsőséges jeruzsálemi bevonulására emlékezünk.
Lengyelországban e nap a színek és formák csodálatos kavalkádja. E napon a legfontosabbak a mesébe illően szép, a papok által is megszentelt „pálmák”, melyek elengedhetetlen elemei a „kotki” és a „bagni±tka”, azaz barkák, melyek valójában a fűzfa rügyei. Ezekhez a díszes „Pálmák”-hoz, melyekre virágokat és szalagokat is aggatnak, számtalan szokás kapcsolódik:

 - Virágvasárnap legalább egyet el kell fogyasztani az ún. „kotki”-kből, aminek egy esztendeig tartó védő, oltalmazó hatást tulajdonítanak.
 -  Az állatokat a „Pálmákkal” kergették ki a mezőkre, hogy ezzel megvédjék a gazdaságot a szerencsétlenségektől.
-  A szent képek mögül elővették a tavalyi „Pálmákat”, melyeket elégettek, ezzel szimbolizálva a régi ciklus lezártát és az új kezdetét.

Nagyszerdán Lengyelországban a Krisztust eláruló apostolnak, Júdás elégetésével, templomi toronyról való ledobásának vagy vizbefullasztásával emlékeznek az eseményre. A Júdást megtestesitő bábunak a zsebébe 30 üvegszilánkot raknak (a 30 ezüstpénzt szimbolizálva), majd örömünnep – táncok és dalok – mellett megsemmisítik.

Nagycsütörtök az utolsó vacsora napja. Kenyértörés szertartása. Ilyenkor elnémulnak a templomi harangok, a ministránsok kereplővel helyettesitik a harangzúgást. Lengyelországba ezen a napon a templomokban leleplezik – a korábban elkészitett – Krisztus sirját, melyhez a következő napokon zarándokok érkeznek.

Nagypéntekhez kapcsolódik az egyik legrégebbik szokás, amikor az emberek a legközelebbi folyóhoz sétáltak, hogy megtisztulva (a viz gyógyitó erejének köszönhetően) térjenek haza. A nagypénteki böjt idején a lengendásan finom lengyel pácolt hering látható a legtöbb teritett asztalon, melynek sokféle elkészitési módja létezik s melyek egy része családonként, generációról generációra változik.

Egy turista számára a legkülönlegesebbnek mégis a Nagyszombat hat. Ez az Étel megszentelésének napja. Régebben az ételeket a papok otthon áldották meg, majd azokat átvitték a templomokba. Manapság e szokás szimbolikusan maradt fönn, hisz az emberek minden fontosabb szent ételből tesznek egy kevesebb egy kosárkába, melyet általában kézi himzésű, fehér kendővel takarnak el. A városok templomaiba igyekvő emberek kosárkáinak tartalma igen szines. Van bennük sütemény, pékáru, „kiełbasa”, azaz lengyel kolbász, egy szelet szalonna, fűszerek, torma, só és természetesen az elengedhetetlen himes tojás. Kosár tartalma szintén nem véletlen, mindnek van szimbolikus jelentése.

„Pisanki” – azaz himes tojások, melyek diszitésüknek köszönhették különlegességüket. A tojások általában egy szinűek (olyan szinezékekbe mártották őket, amelyek növényektől vagy zöldségektől pl. a hagyma héjától lettek szinesek). A rajtuk látható mintákat viasszal készitették. A legrégebbi motivumok a nap, a hold, a csillagok voltak, azaz a régi népek „élet jelképei”. Manapság főleg a nyuszi, a bárány, a virágok a jellemzőek illetve a XX. századtól már a feltámadt Jézus képe is.
A kosárban található tojással kapcsolatban vannak vallási hivatkozások is. Az egyik szerint Mária Magdolna Krisztus feltámadásának hirén érzett örömével hazatérvén látta, hogy a korábban nála levő tojások pirossá váltak, majd ezeket később az apostoloknak átadva, azok fehér galambbá váltak, mely a feltámadás szimboluma volt. A másik szerint Mária készitett ilyen diszes tojásokat a kis Jézusnak, hogy azzal örömöt szerezzen neki.

Kis bárányka – Krisztus szenvedéseinek szimboluma

Torma – A szenvedések végét jelentő öröm jelképe

Kenyér – Az Isteni áldás, jóllakottság, gazdagság és jólét jelképe
(Kenyértörés – a megosztozás öröme, a barátság és a vendégszeretet jelképe)

– nagyon fontos szimbolum, a tisztaság, állandóság és szentség jelképe

Ezen felül találhatunk még a kosárban süteményeket, lengyel kolbászt, azaz „kiełbasa”-t, és szalonnát is.

A Húsvét Vasárnap meghitt családi körben, csöndben telik. A reggeli a már korábban megszentelt tojások egymással való megosztásával kezdődik. Ilyenkor minden jót, egészséget, boldogságot, sikereket kívánnak a családtagok egymásnak. Az asztal rengeteg finomság található többek közt a már korábban megszentelt ételek illetve a két elengedhetetlen húsvéti sütemény a vaníliás-csokoládés-mandulás ízesítésű Babka és a lekvárral-mogyoróval vagy mandulával, marcipánnal ízesített Mazurek.
Egy igazán bájos szokás Lengyelországban az is, hogy a reggeli után ajándékokat /apróságokat/ dugnak el, melyeket a gyerekek találják meg.
Szintén e naphoz kötődik az a legenda, miszerint a korai harangok hangjait azért szólaltatták meg, hogy felébresszék a Tátrában nyugvó lovagokat illetve hogy a fösvény és megkeményített szívű emberek szívét meglágyítsál.

¦migus-dyngus Húsvét hétfőn. A ¦migus eredetileg arról szólt, hogy fűzfavesszővel veregették egymás lábát illetve kölcsönösen leöntötték egymást vízzel, így szimbolizálva a tavaszi - illetve később a bűnöktől való megtisztulást. A lányok locsolása a manapság is szokás és még mindig él a babona, miszerint, aki nem hagyja magát locsolni, annak nem lesz udvarlója egy hamar.
A Dyngus pedig abból a régi szokásból ered, hogy tavasszal az emberek meglátogatták rokonainak, távoli családtagjaikat, melyek során finomságokkal kínálták meg őket, kisebb ajándékokat adtak nekik. Ehhez a szokáshoz a későbbiek folyamán népi illetve vallásos énekek is társultak. A szívélyes vendéglátás ezért a mai napig fennmaradt, és a szeretet egyik legszebb jelképe maradt.

A Húsvét hétfő igazán mulatságos és szeretettel teljes, főleg vidéken, ahol a hagyományok még erősen élnek.

Ráadásként egy teljes húsvéti menü recepje Lengyelországból

 

Hering  tejfölben

 

6 sózott hering

12 dl sűrű tejföl

2 alma

1 nagy fej hagyma

1 kiskanál mustár

Bors

Citromlé

2 pohár tej

 

A heringet éjszakára áztassuk be vízbe. Szálkázzuk  ki. 2 órára áztassuk be tejbe. A hagymát vágjuk fel apróra, forrázuk le. Az almát hámozzuk meg, reszeljük le és azonnal tegyünk rá citromlevet, hogy ne barnuljon meg. A hagymát és az almát keverjük össze a tejföllel, ízlés szerint sózzuk, fűszerezzük meg borssal esetleg mustárral.  A szósszal öntsük le a heringeket. Hűvős helyen hagyjuk állni.

 

 

BARSZCZ cékla leves

 

Hozzávalók

  • 1 kg cékla
  • 40-50 dkg savanykás alma
  • 4 hagyma
  • ¼ zeller
  • 4-5 szárított gomba
  • 3-4 gerezd foghagyma
  • Babérlevél
  • Pár szem ziele angielskie (helyette lehet borókabogyó)
  • 2-3 szegfűszeg
  • Só, bors, cukor

A céklát megmossuk és forró vízbe tesszük főzni, amíg puha nem lesz. A gombát megmossuk és beáztatjuk pár órára, utána megsózzuk és ugyanebben a vízben főzni tesszük. Kb. ½ óra múlva hozzáadjuk a darabokra vágott zellert és hagymát. A megfőtt gombát kivesszük és leszűrjük, apróra vágjuk. A kihűlt céklát meghámozzuk, lereszeljük, megsózzuk, leöntjük forró vízzel, megfőzzük. Az almákat megmossuk, meghámozzuk, kis lyukú reszelőn lereszeljük, hozzáadjuk a céklához a fűszerekkel együtt. Amikor felforr levesszük a gázról. Hozzáöntjük a gombás-zöldséges lét. A foghagymát szétnyomjuk, hozzáadjuk a leveshez. Állni hagyjuk kb. 1/1-1 órára. Tálalás előtt sűrű szitán átszűrjük. Nagyon forrón tálaljuk.

  

 

 

Húsvéti sonka bundában

 

1 ½ - 2 kg nyers füstölt sonka

2 sárgarépa

1 petrezselyem

½ zeller

2 hagyma

Pár szem bors

Babér levél

 

Tészta:

1 kg liszt

50 dkg zsír

Só, bors

 

A sonkát pár óráig áztassuk hideg vízben. A zöldségeket hámozzuk meg és mossuk meg. A húst a zöldségekkel és fűszerekkel tegyük egy lábosba és annyi forró vizet öntsünk rá, hogy ellepje a húst. Nagyon kis lángon főzzük kb. 1,5 órát. A megfőtt sonkát addig hagyjuk a főzőlében, amíg ki nem hűl. Majd vegyük ki és jól csöpögtessük és szárítgassuk meg.

A liszthez adjuk hozzá a zsírt, sót, borsot és néhány evőkanál hideg vizet. Sűrű, nem túl kemény tésztát gyúrjunk belőle. Formázzunk belőle golyót és 1 óráig hűvös helyen hagyjuk állni. Majd nyújtsuk ki és alaposan lepjük be vele a sonkát. Tegyük egy kivajazott, kilisztezett tepsibe. A tésztát szurkáljuk meg villával és tegyük be forró sütőbe. Kb. 1 órán át süssük. Vegyük ki a sütőből, vágjuk szeletekre éles késsel.

 

 

Mazsolás Mazurek – sütemény

 

3 tojássárgája

25 dkg vaj

25 dkg cukor

20 dkg mandula

60 dkg liszt

25 dkg mazsola

1 tojás

1 dl tejszín

½ kiskanál só

 

Máz:

1 tojásfehérje

5 dkg durva cukor

5 dkg mandula

 

Mossuk meg a mazsolát. A lisztet egy kupacba szórjuk a gyúródeszkára, középen csináljunk egy bemélyedést. Ide szórjuk a hideg, forgácsolt vajat, mazsolát,  cukrot, tejszínt, tojássárgáját és sót. Gyúrjuk össze. 1 óráig hűvös helyen pihentessük, majd vékony lapokra nyújtsuk ki, kenjük be ezeket tojásfehérjével és szórjuk meg hámozott, felaprított mandulával és a durva cukorral. Tegyük őket egymásra a kikent, zsemlemorzsával beszórt formába.  Kb. 15 percig süssük közepesen meleg sütőben.

(Az írást a Lengyel Nemzeti Idegenforgalmi Képviselettől kapott információk alapján állítottuk össze)

Ajánlott írás: Rafael Balázs: Krakkó - Lengyelország - 2008 húsvét 



Forrás: http://www.utikalauz.hu/index.php?p=folap&id=943
© BTSZ Bt. 1997-2009 - Minden jog fenntartva