Füzesi Sándorné: Al-Dunai kirándulás – Nagykikinda, Szendrő, Galambóc, Vaskapu, Herkulesfürő – Szerbia, Románia – 2009


Füzesi Sándorné: Al-Dunai kirándulás – Szerbia, Románia – 2009


 



Tömör beszámoló egy Nagykikinda, Torontálvásárhely, Szendrő, Galambóc, Vaskapu, Herkulesfürdő, Lugos útvonalon tett autóbuszos kirándulásról – érdekes fotókkal


Csoportunkkal már több, hosszú hétvégi kiránduláson vettünk részt. Most az Al-Duna volt a célunk.



Útitárskártya elfogadóhelyek – TravelMateCard accepting locations – Útikalauz célpontok nagyobb térképen való megjelenítése


Szegedről 6.30-kor indultunk. Röszkei határátkelés után első programunk színhelye, Észak-Bánát legnagyobb városa, Nagykikinda volt. A Városi Múzeum néprajzi és helytörténeti kiállítását és a világhírű, teljes épségében megmaradt mamut csontvázat néztük meg. Lehetőségünk adódott a mamutokról szóló 3 dimenziós film megtekintésére is.
A múzeum megtekintése után a római katolikus és a 18. században épült szerb templomot látogattuk meg.
Nagykikindán található Európa két működőképes szárazmalma közül az egyik (
a másik Magyarországon), amely 1899-ben épült és 1945-ig működött eredeti funkciójában.


mamut csonváza Nagykikinda Városi Múzeum


Mamutváz


Mamut koponya Nagykikinda Városi Múzeum

Mamut koponya


Nagykikinda Szerb templom

A református templom  szószéke



A szárazmalom


Ezt követően városnéző program következett, majd tovább utaztunk Torontálvásárhelyre, ahol a helyi magyar közösséggel ismerkedtünk. A néprajzi múzeum kiállító termein maga a gyűjtő vezetett végig bennünket és nagy lelkesedéssel mesélt hosszú évek óta tartó munkájáról. A kiállított tárgyak a nagyszüleink életében is napi használatos tárgyak és eszközök voltak.
A programok után este érkeztünk Székelykevére. Magyar családoknál szálltunk meg, ahol mindenkit nagy szeretettel fogadtak. Este hangulatos közös vacsorára gyűltünk össze a helyi étteremben.
Másnap a családoknál reggeliztünk, majd folytattuk utunkat Szendrő vára felé.
A mai Szendrő helyén lévő települést II. Bazileiosz bizánci császár 1019-es oklevele említi először. Kicsiny, jelentéktelen településnek számított, amíg Brankovics György despota a XV. században a szerb állam fővárosává nem tette. A tizenkilenc tornyú, 1,9-4,5 méter vastag kőfalú vár 1439-ben készült el, mint a legnagyobb európai vízi erődítmény. 1459-ben török uralom alá került. A törökök a vár köré még egy falat emeltek két kisebb négyzetes toronnyal és négy sokszögletű ágyútoronnyal. A vár 1941-ben súlyos károkat szenvedett. A benne tárolt hadianyag 2500 emberrel együtt egy hatalmas robbanásban megsemmisült. A vár több tornya erősen megdőlt.


Szendrő vára

Szendrő vára


Utunk folytatásában a Duna jobb partján Galambóc várának romjai vonták magukra a figyelmünket. A vár így romosan is tekintélyt parancsoló. A török hódítás kezdetén élénk szerepet játszott hazánk történetében. Ez volt Szerbia keleti végvára a Duna mellett, melyet határainkon a török elfoglalt. Bajazed szultán vette be 1390-ben, de Perényi Péter visszafoglalta. Galambócot 1427-ben az áruló szerb kapitány 12 ezer aranyért a török kezére játszotta.
Zsigmond király 1428-ban 26 ezer fős sereggel, szárazon és vízen egyszerre támadta a törököket. A hajóseregben egy gályát a fővezérré nevezett Rozgonyi István neje, Szentgyörgyi Cecilia vezetett, férfias bátorsággal. Murad szultán nagy felmentő sereggel érkezett a vár alá, így Zsigmond jónak látta, ha fegyverszünetet köt, melynek feltétele: Galambóc török kézen marad, a magyar sereg pedig háborítatlanul átkelhet a Dunán. Ámde a törökök rátámadtak az átkelő magyar seregre, csak ágyúik védelme és a lengyel hátvéd hősies önfeláldozása mentette meg őket, köztük magát a királyt is.
A törökök helyreállították Galambóc megrongált falait és onnan fenyegették Magyarország al-dunai részét. Később, Kinizsi Pálnak sikerült még egyszer a töröktől visszaszerezni az erődítményt, a szerbiai hadjárat alkalmával. Nándorfehérvár elvesztése után Galambóc végkép elveszett Magyarország számára.
A továbbiakban Galambóc várát jártuk be. Mintha a sziklából nőnének ki a tornyok, úgy épült a hegyre Galambóc. Az út egyenesen vezet a várnak és eltűnik alatta egy alagútban. Romos lépcsők, boltívek alatt sétálunk át. Sem a Dunán, sem szárazföldön nem kerülhetjük ki Galambóc várát. Falainak nagy része a Vaskapu erőmű miatt megemelt Duna vízszintje alá került. A vízből kiálló festői szirtek bűvöltek el bennünket. A következő képek Galambóc váráról készültek.


Galambóc vára - Golumbacki grad - Szerbia





Csoportunk egyik tagja meglepett bennünket és felolvasta Arany János Rozgonyiné című versét.


“Hová, hová, édes férjem?”
“Megyek a csatába:
Galambócon vár a török,
Ne várjon hiába.”
“Megállj, megállj, édes férjem!
Ne menj még csatába:
Befordulok egy kicsinyég
Öltöző szobámba”

….


Galambóc várának megtekintése után buszra szállva folytattuk utunkat. Rövidesen a Kis-Kazán-szoros lélegzetelállító képe tárult elénk.
Itt majd 90 méteres mélységű a Duna, szélessége alig éri el a 120 métert. A szorosban lecsendesedett a víz. A román oldalon a jelzőállomás helyén nemrég egy templomot emeltek. A templom mögött a sziklába (a volt Szerelmesek Sziklája) faragtak egy férfi fejet, amely a feljegyzések szerint, Decebál dák királyt ábrázolja. A két szoros között a folyó újra kiszélesedik. A Duna a Nagy-Kazán-szorosnál még jobban leszűkül.


Decebál sziklába faragott portréja az Al-dunánál


Decebál


Kis-Kazán szoros

Kis-Kazán szoros


Nagy-Kazán-szoros


Nagy-Kazán szoros


Évszázadokon át az al-dunai hajózás akadálya a magyar-szerb-román határháromszögben elterülő Vaskapu volt. Az összeszűkülő medencében igen sebes volt a sodrás. Csak magas vízállás idején lehetett használni ezt a szakaszt. Alacsony vízállásnál evezős dereglyére rakták a hajók rakományát, vagy lovakkal vontatták azt, esetleg kevesebb árut szállítottak, hogy csökkentsék a hajók merülését.
További utunkon a Duna mindkét oldalán festői táj kísért bennünket. Túloldalon Orsova tárult elénk. A Vaskapu vízi erőmű elkészültekor, a város és a környező falvak lakóit felköltöztették a hegyoldalra. A Duna vízszintjét megemelték 30 méterrel és a víz elnyelte az egész várost. Az öböl helyén volt valamikor Orsova.
Késő délután értük el szálláshelyünket, Kladovót. Mielőtt elfoglaltuk a szállást, hajókiránduláson vettünk részt. Késő este volt már, mire a szállásra megérkeztünk. A vacsorát hangulatos este követte.




Ránk esteledett a hajón


Reggel a Vaskapu erőműnél keltünk át a szerb-román határon. Fényképezni ugyan szigorúan tilos volt, azért távolabbról készítettem néhány fotót. Mindkét oldalon 4-4 erőmű van. Szerb és román oldalon is 1-1 zsilip áll a hajóval utazók rendelkezésére. A zsilip két oldala közötti folyószint különbség eléri a 20-25 métert.




A “titkos” erőmű a Vaskapu-szorosban


Utunkat a Duna túloldalán folytattuk. Következő program Herkulesfürdő.
Herkulesfűrdő kopár sziklacsúcsokkal körülvett kis város, Európa egyik legrégebbi fürdőhelye. Vizének gyógyerejét már a rómaiak és ismerték. A település a török hódoltság idején teljesen elpusztult. Évszázadok alatt több alkalommal felújították, majd a különböző történelmi események során újra lerombolt város újjáépítését 1817-ben ismét megkezdték. Szabályozták a Cserna folyót, utakat építettek. Ekkor kapta meg a ma is használatos Herkulesfürdő – Baile Herculane – nevet. Az immáron megszépült fürdőhelyet többször felkereste Ferenc József császár és magyar király feleségével, Erzsébet királynéval.
A várost átszelő Cserna patak mellett parkoltunk le, innen indultunk felfedező útra. A monarchiát idéző paloták szépek, de nem lakják. Látszik a próbálkozás, hogy felújítsák őket, de csak néhány, megkezdett, majd félbehagyott munkálat nyoma fedezhető fel. A híd mellett szecessziós stílusú, üvegezett folyosó vezetett át, hogy a gyalogosok ne ázzanak meg a szálloda és a fürdő között. A valamikor szebb napokat látott fürdő, ma kong az ürességtől és az elhagyatottságtól. A betört ablakon bekukucskálva, arra hogy itt valaha fürdő volt, mindössze a víz kénes, kellemetlen szaga emlékeztetett.








A fürdő kívülről és belülről


Herkulesfürdői képek


Herkulesfürdői képek


Herkulesfürdői képek


Herkulesfürdő


Az Osztrák-Magyar Monarchia idején épült és használt nyaralók mind az enyészeté. Csak fantázia kérdése, hogy elképzeljük, milyen lehetett fénykorában ez a település.
Herkulesfürdő után Karánsebesen keresztül haladva Lugoson álltunk meg. A Temes folyón átkelve a görög-keleti templomot néztük meg.


Lugos - Híd a Temes folyón


A Temes hídja









A görögkeleti templom kivülről, az oltár és egy freskó


Itt már csak röviden időztünk. Temesvár érintésével utaztunk haza, Szegedre.


Füzesi Sándorné


A szerző írásai az Útikalauzban


Füzesi Sándorné: Al-Dunai kirándulás – Szerbia, Románia – 2009

Füzesi Sándorné: Snorkelezés Eilatban – Izrael – 2008


A szerzőnek a szerkesztőn keresztül küldheted el kérdéseidet, véleményedet – szerkesztoutikalauz.hu
turizmus külföldi utazás nyaralás kirándulás túrázás élmények szórakozás tenger kerékpározás biciklizés

Légy te az első hozzászóló a(z) "Füzesi Sándorné: Al-Dunai kirándulás – Nagykikinda, Szendrő, Galambóc, Vaskapu, Herkulesfürő – Szerbia, Románia – 2009" íráshoz!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.


*

Ez az oldal sütiket használ a felhasználói élmény fokozása érdekében. Részletek

Cookie szabályzat Őszintén szólva mi sem vagyunk szerelmesek a Cookie-ba, mert nem szeretjük, ha olyan dolgokat alkalmaznak velünk kapcsolatban, amivel nem vagyunk teljesen tisztába. De egyszerűen nem tudunk mit tenni ellene, ha működtetni akarjuk az oldalunkat, mert az általunk használt szoftverek, segítő alkalmazások erre épülnek. Néhány ilyen, általunk használt Cookie az egyes szolgáltatások működéséhez nélkülözhetetlen, vannak, amelyek információt, statisztikát gyűjtenek a weboldal használatáról, adatokat elemeznek, hogy segítsenek számunkra, vagy az oldalunk működését segítő, biztosító partnereink számára megérteni, az emberek hogyan használják az online szolgáltatásokat, hogy fejleszthessük azokat. A Cookie-k közül egyesek átmenetileg működnek, és a böngésző bezárása után eltűnnek, de tartósak is megtalálhatók köztük, amelyek a számítógépeden tárolódnak. Ha látogatása során Ön mellőzi a Cookie-k használatát, tudnia kell, hogy a oldal nem fog az elvártaknak megfelelően működni. Ha a számítógépén már megtalálható Cookie-k közül szeretne törölni, kattintson a böngészőben található "Súgó" menüpontra és kövesse a böngésző szolgáltatójának utasításait! Még többet megtudhat a Cookie-król, azok törléséről és irányításáról a www.aboutcookies.org weboldalon!

Bezár