Fekete Éva: Kirándulás Bartók Béla városába – Nagyszentmiklós – Románia – 2006
Én egy olyan kirándulást javasolok, ami nem tartozik a reklámozott hirdetések közé. A hely szelleme és főleg kulturális értéke viszont feltétlen tiszteletet érdemelne mindenkitől, aki a világhírű magyar zeneszerző alkotásait tiszteli, aki a magyar kultúrát tiszteli.
Ma Romániában találjuk Nagyszentmiklóst, Bartók Béla szülővárosát. Nagyszentmiklós Románia legnyugatibb városa, Temesvártól 64 km-re, Csanádtól 8 km-re található. (Román neve Sânnicolau Mare) A legközelebbi nagyváros Szeged, cca. 40 km a távolság. (Csanádról jó tudni, hogy a főút mellett álló templomban őrzik Szt. Gellért püspök szarkofágját. Érdemes megnézni.)
Könnyen eljuthatunk autóval a Szeged-Makó útvonalon. (43-as főút) Kiszombornál nyílt egy új határátkelő, ahonnan cca.10 km-re található ez a város. Csak románul találjuk meg a városnevet az út mellett, pedig legalább olyan értékű hely, mint Mozart vagy Beethoven szülővárosa. Azért nem írom le a most látható helynevet, mert abban bízom, hogy a közeljövőben magyarul is olvasható lesz a városnév és az utazók üdvözlése legalább 3 nyelven. (Osztva a szerző reményeit, én azért beszúrtam, hogy könnyebben eligazodjunk a térképen – a szerk.)
Nagyszentmiklóst az Aranka folyó(cska) szeli át, mérsékelten kontinentális éghajlatú, jellegzetesen alföldi kisváros. 13.979 fő a lakosok száma, 10% a magyar. Az 1893-ban épült Városháza ma az I-es számú I-VIII. osztályos általános iskola. A 846 tanulóból 38 tanul magyar tagozaton, 52 pedagógus irányításával. A városban működik egy másik általános iskola, egy középiskola és egy szakiskola.
1750. február 24-én itt született Révai Miklós, nyelvész, író. A város 1893-ban szobrot állíttatott emlékére. Az 1757-ben alkotott Nepomuki Szt. János szobor a római katolikus templomkertben látható.
1799-ben épült a régió első földműves iskolája, amelynek igazgatója volt Bartók Béla édesapja.
1799-ben találták meg a Nagyszentmiklósi Kincset, amelyet ma Bécsben, a Kunsthistorisches Museumban lehet látni. A Szegedi Móra Ferenc Múzeum és a Budapesti Nemzeti Múzeum őriz 1-1 másolatot. A 23 db aranyedény eredete vitatott, de kb. a VIII-IX. századból való. A Nákó kastély ma kulturális központ, benne a Bartók Múzeum.
1881. március 25-én született itt Bartók, 1889-ig élt szülővárosában. Öt éves volt, amikor születésnapi ajándékként – mindenféle gyermeknek való ajándék csábítása ellenére – az első zongoraleckét könyörögte ki, és ezt meg is kapta.
Bartók Béla feltételezett szülőháza most egy magánlakás, mellette egy autójavító működik. A ház falán kétnyelvű tábla hirdeti, hogy itt született Bartók Béla.
 |  |
| A Múzeumban készített képek között találtam meg a fotót, ami az eredeti képet mutatja a szülőházról |
Az egykori gazdasági iskola, ahol Bartók édesapja tanított, és igazgatója volt, most egy olasz vállalkozó tulajdona. A Német temetőben a Bartók család sírját a Pro Bartók Társaság tagjai gondozzák ügyszeretetből, saját költségen. Vezetője, elnöke ennek a társaságnak foglalkozását tekintve gyógyszerész, de rajongva szereti a zenét, jól gitározik, sokat tesz azért, hogy városa méltó helyre kerüljön az emberek tudatában. 4 év óta rendszeresen szervezi a koncerteket, a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Kara és a Temesvári Vest Egyetem Zenei Fakultása közreműködésével tartják ezeket a hangversenyeket, évente 3-4 alkalommal, ma már mindig telt ház előtt, a Nákó kastélyban. Ugyanitt található a Bartók Múzeum, sajnos a feliratok itt is csak románul olvashatóak.
 |  |
| Ebben, a ma is álló épületben működött az a gazdasági iskola, ahol Bartók édesapja tanított, igazgatott – és Bartók is itt nőtt fel | a Német temető a családi sírral – A Bartók ősők sírkeresztjeit szegedi kőfaragó mester készítette. A temetőben sok értékes faragott emlék található. Talán egyszer védetté nyilvánítják, ha addig teljesen szét nem porladnak a legrégebbi keresztek. |
A fotón Nagyszentmiklós egyik legjellegzetesebb épületét láthatjuk. 
Ez a világos kékre festett, tornyos kastély az 1864-ben épült un. Nákó kastély, a tulajdonosáról kapta nevét. Nákó gazdag uraság volt. Lehet mondani, hogy neki köszönhető az, hogy a Bartók család ebben a kisvárosban telepedett le. (Ő hozta életre azt a gazdasági iskolát, ahol Bartók Béla édesapja igazgató volt.)
Ebben a kastélyban található a szerény, de sok eredeti dokumentumot felvonultató Bartók Múzeum. 2006 március 25-re, a jubileumi ünnepségsorozatra elkészül a magyar feliratozás a dokumentumokhoz. Ebben a kastélyban rendezi a Pro Bartók Társaság a koncerteket. A Nemzeti Filharmónia ajándékozott egy felújított zongorát a városnak 2002-ben. A város lakóinak mintegy 10 százaléka a magyar nemzetiségű. A Bartók család tagjai az un. Német temetőben nyugszanak. Ez is azt bizonyítja, hogy ezen a vidéken a többajkúság igen jellemző.
A fotón Jecza Péter temesvári szobrász alkotása, a Bartókról készült szoborkompozíció látható.
Érdekes a látvány, kissé szokatlan, de egy zenész szeme azonnal érzékeli, hogy a vonalrendszert jelképezi a fej alatt hullámzó kőplasztika.
Ez a főtere talán ennek a városnak, de én mindenképp így érzem, ha hivatalosan nem is ezt tartják annak. Itt indul a sétáló utca, amely elvisz a kastélyhoz. Minden évben márciusban és szeptemberben megkoszorúzzák ezt a szobrot a tisztelet és szeretet jeléül, a Pro Bartók Társaság, a különböző városi hivatalok ( polgármester, művelődési ház vezető, a testvérvárosok) , sokszor átjöttek kerékpárral erre az alkalomra a makói cserkészek. Az ő érkezésük mindig kedves színfolt.
A “zenészek” a képen az I. Szegedi Művészeti Akadémia oktatói és hallgatói. Régi magyar és reneszánsz zenét játszottak a szobornál – 2005 július 10-17-én.
Képek, plakátok különböző rendezvényekről:
Bartók miatt szívügyem ez a város. Kívánom, hogy mielőbb a régió Salzburgjaként emlegessék. Addig sokat kell tenni a hagyomány ápolásáért. 2006 az UNESCO által is Bartók emlékévvé lett nyilvánítva. A rövid írással a figyelmet szeretném erre felhívni.
A nagyszentmiklósi ünnepi események 2006. március 25-26-án zajlottak, szoros együttműködésben a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Karán 2006. március 22-27-ig megrendezett II. Nemzetközi Bartók Béla Zongoraverseny programjával.
Az alábbiakban néhány kép az ünnepi eseményekkel kapcsolatban.
 |  |
| A nagyszentmiklósi sétáló utca bejáratánál hirdetik a 125. évforduló ünnepi műsorát | A képen középen álló Bartók jogörökös, Vásárhelyi Gábor vette át a post mortem díszpolgári címről szóló okmányt a tőle jobbra álló nagyszentmiklósi polgármestertől, Oncu Iosiftól |
| A Városháza bejárata fölött kedves látvány a város címere a Szt. Miklós szoborral. Ebben az épületben van a Művelődési Ház, ahol a nagy Bartók ünnepséget tartották. II. Szegedi Nemzetközi bartók Béla Zongoraverseny gálahangversenye, a Kolozsvári Magyar Opera Zenekarának koncertje, a Szegedi Kortárs Balett előadása – A csodálatos mandarin című balettel – is itt volt. |  |
A Dél-Magyarország cikke a II. Szegedi Nemzetközi bartók Béla Zongoraversenyről
Fekete Éva
Rádás az olvasói levelekből:
Herman Lipót is Nagyszentmiklóson születtet, jó lenne megemlíteni, híres magyar festő. Érdemes megemliteni még Benkő Károlyt, magyar műépitesz, született 1837-ben Nagyszentmiklóson, meghalt 1893-ban Rákospalotán. Rengeteg középületet tervezett és épitet Magyarországon az 1800-as években. Fia is műépítész volt, Medgyaszay Péter (Zalany Péter #parkteq@aol.com – 2006. Augusztus 16-23.)