Győrffy Árpád: Ozorai Pipo várkastély – Firenzei reneszánsz és az angol beteg a Sió partján

Győrffy Árpád: Firenzei reneszánsz és az “angol beteg” a Sió partján – Ozora – Magyarország – 2009

Egy dunántúli falu szépen felújított, nem eléggé ismert várának bemutatása sok képpel, információval

Hazánk egyik kevéssé ismert vidékére szeretném csábítani az olvasókat. Ozora nevét talán mindenki hallotta, de legtöbbünknek csak a faluban nevelkedett Illyés Gyula drámájának címe, az Ozorai példa ugrik be róla. Jó esetben eszünkbe jut maga a példa is, az ozorai nemzetőrök 1848. október 7-i dicső tette, a magyar forradalom leverésére küldött császári csapatok megadásra kényszerítése. Most nem erről lesz szó, hanem a falu régi-új látványosságáról, a Pipo várról.
Az alig kétezer lakosú község a Sió partján, a Mezőföld, a Kapos-Koppánymenti-dombvidék és a Hegyhát összeérésénél található. A tájat a Sión kívül több kisebb-nagyobb patak és hol szelíden, hol magasan kiemelkedő dombok teszik változatossá.

Magyarországi útibeszámolók helyszíneinek nagyobb térképen való megjelenítése

Itt terül el az a vidék, amiről Illyés Gyula a Puszták népe című szociográfiáját írta. A vidék története persze sokkal messzebbre nyúlik vissza. Az első írásos említés szerint éppen az idén – 2009-ben – ezeréves a falu. Ozora építészeti különlegessége egy reneszánsz várpalota, amit Zsigmond király neves hadvezére, Ozorai Pipo építtetett.

Magyarországi útibeszámolók helyszíneinek nagyobb térképen való megjelenítése

A vitéz katona Firenzéből települt át hozzánk. 1399-ben a közeli Simontornya várának kapitányaként királyi támogatással feleségül vette az Ozorai család utolsó tagját, Borbálát. Az esküvő előtt a leendő feleséget a király úgymond “fiúsította”, hogy a férfi utód nélkül maradt Ozorai család vagyonát tovább vihesse a házasságba. A férj az esküvő után felvette a feleség nevét a Scolari helyett, a Filippot pedig Pipora magyarosította. Ekkor kezdődött a falu igazi virágkora.
Pipo 1416-ban kapott engedélyt arra, hogy a várat felépíttesse. A munkához valószínűleg Itáliából hívott építészeket, kőfaragó mestereket. Ezzel magyarázzák azt a reneszánsz hangulatot, amit az épület kívülről-belülről ma is áraszt.

Pipo vára Ozora

A Pipo-vár dél-nyugati oldala a főbejárattal

A belső udvar az elképzelt kúttal

A négyszögletes alaprajzú vár masszív tömbként emelkedik a házak, a szomszédos iskola és templom fölé a falu közepén lévő domb tetején. A ma álló palotaépületet egykor hasonló vonalvezetésű külső várfal vette körül. Az erődítmény eredetileg gótikus stílusban épült, amit néhány megmaradt ablakkeret ma is tanúsít, ahogy a később lezajlott reneszánsz átalakítás egyes elemei is jól láthatók.
Az épület eredeti bejárata az észak-nyugati oldalon álló templom felé nyílott. Ma is megvan az ajtó, de a lejárat helyén ma zárt erkélyt alakítottak ki az egyik teremben működő reneszánsz kávézó vendégeinek.

A vár a templomkert felől a régi bejárattal

A várpalota a hódoltság idején jelentős károkat szenvedett. A török kiűzése után az Esterházyak barokk stílusban építették tovább. Ők fejelték meg az eredetileg kétszintes épületet egy harmadikkal, amelyet gabonamagtárként használtak. Ők nyitották meg a ma használatos főbejáratot is a dél-nyugati oldalon, hogy lehetővé tegyék a gabonaszállító lovaskocsik közlekedését is. Ebben az időben megyei börtön és borospince is működött az alagsorban.
A 19. századtól az egész épületet gabonatárolóvá alakították, amihez bedeszkázták a nyílászárókat. Nem csoda, hogy a falak kívül-belül leromlottak.
A várpalotát a múlt század ötvenes éveitől iskolai célokra is használták, tornaterem, könyvtár működött benne, és néhány családot is beköltöztettek. Persze, igazán ez sem használt neki.
A restaurálást megelőző régészei feltárások az 1980-as évek közepén indultak el, majd elkezdték a közel húsz éven át tartó felújítást. A közönség előtt 2002-ben nyitották meg az épületet a földszinten berendezett Illyés Gyula életmű kiállítással. Az épületet 2006-ban a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága vette át üzemeltetésre. Ők rendezték be egy évvel később a “reneszánsz élményházat” az első emeleten Ozora Szent István templom bejárat felől . Az egész évben látogatható várnak ezt a részét vezetővel lehet megnézni. Emiatt, ha valaki arra jár, praktikus azonnal a várba menni, ahol megmondják, mikor kezdődik a következő vezetés.
Nekünk körülbelül egy órát kellett várni, amíg egy 10-15 fős csoport összegyűlt az érdeklődőkből. Arra gondoltunk, addig megnézzük a vár szomszédságában álló Szent Istvánnak templomot. A mai barokk épület helyén egykor egy gótikus, fatornyos, fa tetőszerkezetű templom állt, amit fahíd kötött össze a külső várfallal, hogy várúr és családja kényelmesen tudjon közlekedni.
A templomról nem sok információt találtunk. Van ahol 1728-as, máshol 1740-es építési időt írnak róla, a torony bádogborításán pedig egy 1817-es dátum olvasható. Persze, lehet, hogy mindegyik igaz. Amit szemmel is látni lehet, hogy egy viszonylag alacsony, egyhajós épületről van szó, ami a szentélynél kereszt alakban kibővül a sekrestyével. A várpalota dombjáról lenézve kicsit gnómnak tűnt, igazi szépségét a főbejárat felől mutatja. Hosszú lépcsősoron juthatunk a fehér, sárga színek, aranyozások által uralt belsőbe, ahol a színezetlen ablakoknak is köszönhetően szokatlanul világos van. Mint később megtudtuk, a főoltárt néhány évvel ezelőtt restaurálták a hívek adományaiból.

Ozora Szent István templom a vár mellől

A templom a vár mellől lenézve

Ozora Szent István templom belső

A templom, illetve a szomszédos iskola előtti is érdemes körülnézni. A dombot erről az oldalról a Cinca-patak fogja körbe – ha jól tudom. A patak és az épületek között egy szép parkot alakítottak ki. (A falu lakói nagyon szerethetik a szépet maguk körül. A többször is jól szerepeltek Virágos Magyarországért mozgalomban, és 1994-ben az Európa díjat is elnyerték.) A templom előtt áll egy fehér gyászlepellel borított ágyú, amivel az 1848-as hősöknek állítottak emléket. A patak hídjától az iskoláig vezető járda fölött egy fából ácsolt, faragott kapu ível át. Gerendájára Illyés Gyula mondatát vésték: Álmodtam egy kapuról, melyen, mint csodafürdőn, aki áthalad, jött bárhonnan, szívvel, ide szakad, s nem élhet valóban, csak e helyen.
Néhány lépésre innen egy fájdalmasan összeborulva búcsúzkodó pár bronzszobra a holokauszt ozorai áldozatainak állít emléket.

A honvédemlémű és az Illyés-kapu

A várpalotába visszatérve megnéztük a vezető nélkül látogatható földszinti kiállítást. A két helyiséget betöltő anyag kisebbik fele a falu és a környék egykori életét, az itt élt emberek legfontosabb tevékenységét, a földművelést, állattenyésztést mutatja be a korabeli eszközökkel és persze Illyés Gyula írásainak felhasználásával.
A kiállítás másik részét kimondottan az Illyés életmű bemutatására állították össze. Fotók, dokumentumok, kéziratok, könyvek, plakátok, tárgyak elevenítik meg a Puszták népének világát és az író-költőt akkor és később körülvevő emberi, táji környezetet.

Mivel még mindig maradt egy kis időnk a tárlatvezetés indulásáig, beültünk az egyik földszinti teremben kialakított reneszánsz kávézóba. Persze, nem a kávéról, hanem a környezetről kapta a reneszánsz jelzőt a hely. A bőséges kávé és tea kínálat mellett más alkoholmentes alkoholos italokat is lehet fogyasztani.
A csoportos tárlatvezetés az első emeleti loggián kezdődött, ahol régi szokás szerint levendulacsokrok lógtak a mennyezetről, hogy a nap és a szellő kiszárítsa őket.
Az első megállónk a várúrnő első emeleti hálószobájában volt. Borbála az ablaknál ült. Hímző keretét a térdén pihentette, mintha éppen arra várna, hogy Pipo hazatérjen a 18 jelentős hajárat valamelyikéből. Az ablak egyik oldalán egy nagyon rövidnek tűnő baldachinos ágy állt. Az idegenvezetőnk szerint nem is az akkor jellemző alacsonyabb magasság, inkább a félig-meddig ülő testhelyzetű alvás miatt volt elég még ezzel a rövidséggel is az egykori gazdáknak. Mint elmondta, a középkorban a fulladástól való félelem miatt tartózkodtak a teljesen vízszintes fekvéstől.
Az ablak másik oldalán egy hatalmas fadézsa foglalta el a helyet. Elég fárasztó lehetett alkalmanként melegített kútvízzel telehordani, ha az úrnő – és talán a férje is – a sátoros ünnepek előtt megfürödtek. Persze, nem sokszor kerülhetett erre sor. Ezért is volt tele itt is minden levendulacsokrokkal és más illatosító növényekkel, hogy az érett testszagokat elnyomják. Meg persze a molyokat, rovarokat elüldözzék. Az illatok kezelésére szolgálhattak az ágy horgolt szegélyű terítőjére szórt rózsaszirmok is.

Ozora Pipo vár hálószoba

A Pipo vár hálószobája

A hálószoba külső falában alakították ki az árnyékszéket. Kalauzunk szerint hajdan ez egy kis fülkeként kinyúlt a falon túlra, és a szó szoros értelmében pottyantós illemhelyként működött. Ami lepottyant a fal aljához, az egy kis aknán, árkon keresztül a várárokba jutott, ezzel is hozzájárulva az anyag körforgásához.
A hálószoba után a lovagterembe jutottunk, ahol egy lovas és két gyalogos vitéz állt teljes páncélzatban, mintha ütközetre készülnének. Pontosabban a vitézek hiányoztak, csak a 25-30 kilogramm súlyú páncéljuk imitálta őket. Körbe a falakon különböző fegyvereket, hajítóbaltákat, dárdákat, pajzsokat helyeztek el. Volt egy pallos is annak jeleként, hogy a Ozorai Pipo hajdan még fővesztésre is ítélhette a bűnösöket.

A lovagterem

A lovagteremből nyíló kápolnát Szent Fülöp és a Szent Borbála tiszteletére alakították ki. A gótikus erkélyben kialakított oltár felett a boltíven még látható néhány részlet a középkori freskóból, de az oltárkép a második világháborúban megsemmisült. A kápolnában ma található két oltárkép, mindegyike másolat a Szépművészeti Múzeumból.

Ozora Pipo vár kápolna oltár

A gótikus erkélyben látható oltárkép a trónuson ülő Máriát ábrázolja gyermekével

A sekrestyében egy eredeti Szent György csontereklye látható annak kapcsán, hogy Pipo is tagja volt a Zsigmond által alapított Sárkányos Lovagrendnek.
A kápolna egyébként fel van szentelve, így ha valakinek ahhoz van kedve, akár Pipo várában is megtarthatja esküvőjét, vagy más egyházi szertartását.
A főúri fogadóteremben megismerkedhetünk a vár urával is. A bejárat mellett egy közel ember nagyságú festmény jeleníti meg a zseniális hadvezért. Kalauzunk elbeszélése szerint Filippo Scolari egy elszegényedett olasz nemesi család sarjaként, 13 évesen került Budára, ahol kereskedősegédként dolgozott. Ott figyeltek fel kiváló matematikai képességeire. Először az esztergomi érsek szolgálatába állt, majd a királyéba. A kincstár rendberakása után hadvezérként működött tovább. Zsigmond annyira nagyra tartotta, hogy a királyok temetkezési helyén, a székesfehérvári bazilikában temették el.
A fogadóteremben látható képet egyébként egy firenzei falfestmény alapján készítették. A kép mellett felállított páncélhoz maga a festmény adta a mintát azoknak a cseh kovácsmestereknek, akik a lovagteremben lévő páncélokat is kovácsolták.
A teremben látható egy középkori reneszánsz kandalló 19. században készült másolata és több csatajelenetet ábrázoló festmény.

Pipo képen és a kép alapján rekonstruált páncélja

Ozora Pipo vár a reneszánsz kandalló

A reneszánsz kandalló

A lovagteremből tovább haladva a lakomaterembe jutottunk, aminek egyik nevezetessége egy 15 századi kézzel szőtt falikárpit, egy lakoma képével. Ugyanitt látható egy kis mosdószekrény, több érdekes asztal és egy hatalmas kitömött barnamedve is. A reneszánsz kiállítás a szalonban zárult, ahol egy több százkilós, berakásos díszítésű asztal terpeszkedett el.

Az ebédlő a 15. századi szőnyeggel

A társalgó három mázsás asztala

A következő teremt már az Esterházyak családtörténeti kiállítása foglalja el “A másodszülött – Esterházy” címmel. Az egykori tulajdonosokról szóló anyag összeállításában a ma is élő Hg. Esterházy Antal segített. Az ugyanezt a nevet viselő édesapját a frontról hazafelé jövet lőtték le a németek 1944-ben Sárbogárnál.
A legfelső szinten egy önálló fotókiállítás rendeztek be az idősebb Esterházy Antalról és barátjáról, Almásy Lászlóról “Az angol beteg igazi útja” címmel. Mindketten nagy autóbolondok voltak. Igaz, Esterházynak az esküvője előtt el kellett adni a Bugattiját, mert a leendő após, Apponyi gróf, csak ezzel a feltétellel engedte hozzá a lányát.
Almásy Lászlóval úgy került kapcsolatba, hogy nővérét, Máriát Almásy János, Almásy László bátyja vette feleségül. Az egyik hó nélkül maradt síszezonban indultak el egy szaharai kirándulásra. A fotókon kívül néhány afrikai állat trófeája is látható a falakon.

Az Esterházyak herendi teáskészlete

Fotók az afrikai kalandról

A palota egyik termében tavaly másolati szoborkiállítást rendeztek be a reneszánsz éve jegyében. A 15. századi művek gipszmásolatait egy olasz szobrásziskola növendékei készítették a 18. században. Többek között látható Donatello Dávid szobra, Verocchió Delfines puttója, Michelangelo Medicieknek készített síremléke kicsinyítve és részben eredeti méretben.

A reneszánsz szobormásolatok

Különösen tetszett a kiállításokban, hogy éppen annyi tárgy volt kitéve, ami már elég az élményhez, információhoz. A termekben mindenütt volt valamilyen szárazvirág, dió, vagy éppen friss birsalma, sőt az Esterházyak teáskészleténél még sütemény is. Ezek az apróságok is segítettek valóban élővé tenni a helyet.
Ajánlom másoknak is a vár megnézését. November eleje és március közepe között pénteken, szombaton, vasárnap 10-16 óráig, az év többi részében hétfő kivételével minden nap 10-18 óráig fogadják a látogathatókat. A nyári hónapokban szombati napokon reneszánsz programokat rendeznek zenével, tánccal, lakomával, bajvívással. Évente egyszer azok a cseh kovácsok is eljönnek megmérkőzni, akik a kiállításon látható páncélokat készítették.
Ja, és azt ki ne hagyjuk, hogy akár várúr is lehet a látogatóból, mert több szobát szállodaként működtetnek. Mivel a múzeum zárása után egyedül hagyják a vendégeket az egész várban, nagyon romantikus lehet a hely. Persze, csak annak ajánlom, aki nem rezzen össze, ha éjszaka megreccsen a padló, vagy megnyikordul egy páncél.
Az ozorai lehetőségeknek nincs vége a várral. A községtől mintegy 4 kilométerre lévő Dádpusztán rendezik meg minden augusztusban a pszichedelikus – vagy goa – szubkultúrához tartozók legnagyobb közép-európai buliját, az Ozora Fesztivált. Az elsőt az 1989-es napfogyatkozás idején tartották. A tudósítások szerint idén augusztusban mintegy húszezren voltak. A résztvevők többsége a 20-35 közötti korosztályhoz tartozó német, osztrák, olasz, francia, brit, japán és magyar goásokból kerül ki. A goa a hatvanas évek hippi kommunáiból eredeztethető. Sok szín, béke és lebegés a zenének, táncnak, fényeknek, meg ki tudja minek köszönhetően.
Végül ne feledkezzünk meg arról sem, hogy Lázár Ervin nem messze innen, az egykori Alsó-Rácegrespusztán gyűjtött magába annyi élményt, hogy nekünk is bőven jutott belőle novelláin, meséin keresztül. Talán egyszer neki is jut majd egy sarok a földszinti termekben.

Győrffy Árpád

A szerző írásai az Útikalauzban

A szerzőnek a szerkesztőn keresztül küldheted el kérdéseidet, véleményedet – szerkesztoutikalauz.hu
turizmus külföldi utazás nyaralás kirándulás túrázás élmények szórakozás tenger kerékpározás biciklizés