TÚRAJAVASLATOK

1. Források nyomában

Bakonybél - Borostyán-kút (Szentkút) - Borsó-kút - Bányász-kút - Judit-forrás - Szömörke-völgy - Boros-tyán-kút - Bakonybél /kb. 9 km.
A Petőfi utcán végigsétálva elhagyjuk a falut, és kb. 300 m megtétele után megérkezünk a Borostyán-kúthoz (Szent-kút). A néphagyomány szerint itt remetéskedett Szent Gellért. Az itt fakadó források vizét egy kis tavacska gyűjti össze. A tó körül elhelyezett padok csendes elmélyülésre kínálnak lehetőséget. Az itt látható kápolna mellett félkörív-ben haladó út vezet a Kálvária-dombra. A Kápolnától a P (kereszt) jelzésű úton folytassuk utunkat, balra a dombolda-lon keresztet látunk, mely az egykori szőlőültetvények helyén áll. Egy szakaszon az erdőben, majd szántóföldek és rétek között haladunk. A jelzett turistaút érinti a Borsó-kút nevű forrást. Rövid pihenő után visszafordulva, alig 300 m-t haladva, elérjük a már egyszer érintett P (háromszöggel) jelzett útelágazást. A jelzés D felé vezet egészen a Bá-nyász-kútig. Itt kezdődik a táj egyik legszebb útszakasza a Kerteskő sziklaszurdoka. A szurdok kb. 200 m hosszú, szélessége 17-50 m között váltakozik. Ny-K -i irányú, D-ről és É-ról többnyire sziklafalak határolják. A sziklák ma-gassága D-en eléri a 40 métert, míg É-on a 30 métert. Nagy esőzéskor vagy hirtelen hóolvadáskor a víz nagy magas-ságban kitölti az eróziós, beszakadásos szurdokvölgyet. Az árnyékos, hűvös völgyben a sziklák hasadékaiban számos ritka moha és páfrány faj él. Kerteskő neve már szerepel a béli monostor alapítólevelében is (1037). - A Z (kör) jel-zés mentén felkapaszkodhatunk a gyönyörű környezetben fakadó Judit-forráshoz. - A jelzésen visszatérünk a szur-dok-völgybe, és visszasétálunk a Bányász-kútig. - Innen a Z (sáv) jelzésen a Szömörke-patak védett (Tájvédelmi Körzet) völgyében haladunk a Halomány-hegy felé DNy-i irányba. A völgyet elhagyva jobbra fordulunk, még mindig a Z (sáv) jelzést követve, ÉNy-i irányba haladunk, a murvával leszórt erdészeti úton a Borostyán-kúthoz.
A tervezett útszakaszban vannak rövid, de nehezen járható részek, amelyek megfelelő túracipőt igényelnek. Több olyan pontot is érintünk, ahol - ha éppen nincs tűzrakási tilalom - szalonnát süthetünk vagy bográcsolhatunk. Kul-lancsveszély! Ha képesek vagyunk halkan mozogni az erdőben, akkor sok erdei vadat figyelhetünk meg.

2. Podmaniczkyak nyomában

/Bakonybélből oda-vissza kb. 6 km.
A célpont: A bakonyújvári rom, egy rablólovag vár romjai. Bakonybélből a K (kereszt) jelzésen haladunk É felé a Gerence völgyében. - 2 km után elérjük Gerence-puszta mai házait. Valaha vízimalom és csárda működött itt, a betyárok kedvelt tanyája. - A házak után 100 méterre jobbra egyre emelkedő félkörívben haladó út vezet a bakonyújvári romokhoz. Az un. Várhegy 434 m, a hegygerinc legmagasabb csúcsa. Ezen épült az egykori rablólovag vár. A feltűnően keskeny gerincen állnak a romok. -A várat a Podmaniczky család építette1529-33 között. A vár a Bakony rejtett Gerence völgyében az ÉD-i irányú kereskedelmi útvonal fölé magasodó hegygerincre épült. Rövid idő alatt félelmetes rablófészekké vált. Fosztogatásokkal örökös rettegésben tartották a vidéket. Ők fosztogatták többek között a zirci ciszterci kolostort és templomot. 1546-ban királyi törvény rendeli el lerombolását. A Podmaniczkyak valószínűleg egy 14. századi ispánsági vár alapjaira építették várukat. A körötte lévő sáncok őskori eredetűek. Számos földvár bizonyítja, hogy a táj kiemelkedő dombjain őskori erődítmények emelkedtek. A hagyomány szerint az egykori rablóvár kulcsa a pannonhalmi apátságban van. - A romok megtekintése után az országúton is visszatérhetünk Bakonybélbe.

3. Barátok útja

Bakonybél - Barátok útja - Százhalom - Kisszépalmapuszta - Levél-kúti árok - Kőris-hegy - Ördög-lik bar-lang - Márvány-völgy - Százhalom -Tekeres-kút - Tekeres-kúti-árok - Bakonybél /kb. 15 km.
A községből a Pápai út végén található autóbusz megállótól indulunk - K (sáv), S (sáv), Z (sáv) és a Z (kereszt) együttes jelzés mentén, aszfaltozott erdészeti úton kb. 2 km megtétele után balra az országos K (sáv), Z (sáv) túraútvo-nalon folytatjuk utunkat a Barátok útján. A Barátok útja a középkorban a porvai pálos és a béli bencés monostort kö-tötte össze. Az építkezéshez felhasználták a környéken található mezozoos mészköveket, un. félmárványokat. Ennek emlékét őrzik a régi elnevezések is, vö.: Márvabánya, Márvány-völgy. - Rövidesen jobbra fordulunk a nagy Z (sáv) jelzésen. Ezen haladva érjük el a Százhalom elnevezésű halomsírmezőt. A 226 halom egy kisebb és nagyobb csoport-ban helyezkedik. A legnagyobb sírok mérete: 20-30 m átmérőjű, 2-3 m magas. A kisebbeké: 5-16 m átmérőjű és 1 méternél alacsonyabb. Számtalan mítosz fűződik a helyhez, pl. elásott kincsekről és kísértő szellemekről (van, aki kelta települést, mások hun népcsoportot feltételeznek). Az 1969-es régészeti ásatások szerint későbronzkori (Kr. e. 1200 k.) telep kiterjedt temetője az un. Százhalom. - Elhagyva az Százhalmot tovább haladunk a Z (sáv) jelzésen, még mindig a Barátok útján haladunk, kb. 1 km megtétele után érjük el az erdészeti aszfaltútról a kisszépalmai erdé-szeti vadászházat. - Ezen az aszfaltúton néhány száz métert továbbra is Z (sáv) jelzésen haladva (É-i rányban), elér-jük a Z (kereszt) jelzést, ezen balra fordulva folytatjuk utunkat a Levél-kúti árokban. Erős kaptatón haladunk a Tűzkő-hegy felé. Jelzésünk találkozik P (sáv) és S (kereszt) jelzéssel. Követve a jelzéseket elérjük túránk legmagasabb pont-ját, a Kőris-hegyet (709 m). Itt megpihenve a Vajda Péter-kilátóból gyönyörködhetünk a fenséges panorámában. Vajda Péter (+1846) szervezte meg a Magyar Természettudományi Társaságot. - A kilátótól K (barlang) jelzésen haladva 300 m után elérjük az Ördög-lik barlangot. Ez egy un. aknabarlang (zsomboly). 21 m mélységben 14 m hosszú és 3 m széles terem található. A barlangba tilos és veszélyes lemenni! - Folytatva utunkat K (barlang) lefelé haladunk a Márvány-völgyön. Elérjük a már érintett Százhalmot, majd a Tekeres-kutat. Innen az S (kör) jelzésen a Tekeres-kúti árokban leballagunk az erdészeti aszfaltútig. - Ott jobbra fordulva S (sáv) jelzésen visszasétálunk a faluba. Útközben még megtekinthetjük a Pörgöl-barlangot, az S (barlang) jelzés vezet ide.

4. Boroszlán tanösvény

A Boroszlán tanösvény Bakonybéltől 4 km-re a Gerence-patak festői szurdokvölgyéből , az Odvaskő Hotel parkolójá-ból indul. Meredek kaptatók és lapos fennsíkok lépcsőin át felkapaszkodik a Kőris-hegy tetőrégiójába, majd 520 méte-res térszín elérése után visszafordul, és az Öreg-Szarvad-árok völgyén ereszkedik le a parkolóhoz. - A Boroszlán tanösvény szabadon látogatható, szükség esetén szakvezetés igényelhető. A túra útvonalát bemutató kiadvány a Bako-nyi Erdők Házában kapható. Érdeklődni lehet: Bakonybél, Szent Gellért tér 9., Tel./Fax: 88/461-245

5. Sziklák között

Bakonybél - Hegyes-kő - Fehérkő - Augusztin -tanya - Ráktanya - Hegyes-kő - Bakonybél /kb. 13 km.
Bakonybélből a Borostyán-kút felé vezető Z (sáv) jelzésen a Szömörke-völgy bejáratáig, majd innen a Hegyes-kőig megyünk. P (négyzet) jelzésen a Kőkút-árokban folytatjuk utunkat a Fehér-kő sziklacsoportjáig. Ennek a neve szerepel már a béli apátság alapítólevelében (1037). A Szekrényes-kő árokban haladunk a Szekrényes-kőig, majd egy nyiladé-kon áthaladva érkezünk Augusztin-tanyához. Tovább haladva a P (kereszt) és a Z (kereszet) jelzésen érjük el a Rákta-nyát. Utunk során gyönyörködhetünk a bükkös és gyertyános szálerdőkben, a fennsíki rétekben, legelőkben. - Rákta-nyától a Z (kereszt) jelzésen ballagunk vissza a Hegyes-kő felé. Többször is keresztezi utunkat egy erdészeti murvás út. Az öreg szálerdők aljában kanyargó turistaút még a legforróbb nyári napokban is kellemesen hűvös. A Hegyes-kőtől a már ismert Z (sáv)jelzésen érhetünk vissza Bakonybélbe.

6. Odvaskő túra

Bakonybél - Szarvad-árok - Odvaskő - Gerence autóspihenő /kb. 5 km.
A községből az újtelepi végállomástól a K, S, Z és Z (kereszt) együttes jelzés mentén aszfaltozott úton megyünk kb. 1,5 km-t. Itt balra fordulunk a Z (kereszt) jelzésű turistaútra, amely változatos tájon váltakozó hegy és völgymenetben vezet minket a Gerence-völgyi autóspihenőhöz. Könnyen járható sétaút. - Útközben a Szarvad-árok végén a P (bar-lang) jelzésen az Odvaskő barlanghoz sétálunk. Az Öreg-Szarvad árok É-i oldalán kb. 50 m magasságban nyílik a barlang háromszög alakú bejárata. Hossza kb. 20 m, szélessége 8-10 m, magassága: kb. 3-4 m. A barlang É-i sarkában egy kürtő nyílik a hegytetőre. A terem egy sziklahasadékán újabb terembe érünk, amely a külszínre vezet. A barlang "oduoskw" szóalakban már a béli apátság 1037-ben kelt alapítólevelében is előfordul. A barlangban a 20. sz.-ban több kutató végzett ásatást, s ennek eredményeként bebizonyosodott, hogy a jégkorszakban az ősember már lakott benne. A hagyomány szerint ezt a barlangot a hírhedt betyárok is használták. Itt tanyázott Milfaith Ferkó és bandája is. A bar-lang a Gerence-csárdához közel van. Innen látták el étellel és itallal a betyárokat. A barlangtól P (barlang) jelzésen ereszkedünk le az autós pihenőhöz.

A fenti túrajavaslatok a teljesség igénye nélkül készültek.
Célunk csupán az, hogy felkeltsük érdeklődését.
A gyönyörű természeti környezet számtalan lehetőséget kínál a tartalmas kikapcsolódásra.

Váradi János