|
![]() |
Csontváry: Tavasz Mostarban |
A város hidakról kapta nevét, hisz a "most" magában hidat
jelent. Egy 1452-es török feljegyzésben említik, hogy egy függőfahíd
melletti, két toronnyal rendelkező kis helységben 19 ház és egy
nőtlen férfi van! 1466-ban a törökök elfoglalták Hercegovinát, és
a függőfahíd melletti kis helység gyors fejlődésnek indult.
Valamikor a szigetvári csata idején, Mostar lakóinak kérelmére Isztambulban
úgy döntöttek, hogy a régi és elhasználódott függőfahidat kicserélik
új, szebb kőhídra. Az év jelentős részében vadul hömpölygő Neretva
fölé hidat építeni különösen nagy feladat volt, ezért Szulejmán
szultán Mostarba küldte építészét, Hajrudint.
![]() |
Csontváry: Római híd Mostarban |
A híd 418 évig kapcsolta össze a város két felét. A nyugati oldalon
a legutóbbi időkben főleg horvátok telepedtek le. Ennek is volt
köszönhető, hogy 1993. november 3-án a boszniai horvát alakulatok
egyik parancsnoka szétlövette az építményt. A világot megdöbbentette
az értelmetlen pusztítás. A háború lezárulása után nagy nemzetközi
összefogás szerveződött, az újjáépítésérére. A folyóba zuhant hatalmas
köveket például magyar műszaki alakulat közreműködésével emelték
ki.
![]() |
![]() |
2002. augusztus |
2004. október |
Nagy ünnepséggel avatták
fel, amelyen több államfő is részt vett.
A Stari Mosttól alig 100-150
méterre, megnézhetjük annak kicsinyített mását, a Kriva-cuprijat,
a hajlott, vagy görbe hidat. A Neretvába nyugatról beömlő Rádobolja
folyó egyik ága felett átívelő építményt már a Stari most megépítése
előtt néhány évvel, 1558-ban említik írásos források. A jelenleg
látható 8,5 méter hosszú, 4,5 méter magas híd sajnos csak másolat,
mert a háborúban megrongálódott eredeti 1999. szilveszterén összeomlott.
A 2002-ben befejeződött újjáépítését az UNESCO és egy luxemburgi
cég támogatta, szervezte.
Mostarban 2002-ben jártam először. Akkor még a házak többsége magán viselte a háború nyomait, sok teljesen romokban volt. A Neretva két oldalán lévő városrészeket közigazgatásilag külön részként kezelték (2003-ig). A város már akkor is rendezettnek tűnt, a Neretva keleti partjával párhuzamosan egy forgalmas korzó működött sok kávéházzal, s a kávéházakban, a teraszokon ülő helyiekkel. Külföldieket, belföldi turistákat akkor nem nagyon láttunk.
![]() |
Balról vendéglők, jobbról Koski Mehmed pasa dzsámija |
Egyedül a korzó közepén található elegáns szupermarket utalt arra, hogy itt nem csak a helyiek szoktak vásárolni. Akkor még az Öreg-hídból csak a két csonk meredezett a folyóparton. Csak tervezték a helyreállítást.
2004. októberében jelentősen megváltozott kép fogadott.
Bár még mindig voltak romos épületek, mindenütt sétáló turisták,
vidám emberek, szép üzletek, éttermek. A Neretva magas partját,
mint megannyi madárfészek, vendéglők kerthelyiségei tarkították.
Mintha 30-40 év telt volna el a kettő helyett. A folyó bal partján
igazi keleti hangulatot találtunk. A hídfőtől északi irányba a Neretvával
párhuzamosan húzódó bazár nem tartozik a legnagyobbak közé, de így
is nagyon szép.
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
Mindenképp térjünk be a korzóvá váló szakasz (Brace Fejica utca) és a folyó között álló Koski Mehmed pasa dzsámiba.
![]() |
![]() |
Imához készülő asszony a kútnál |
Imádkozó férfiak a Koski Mehmed pasa dzsámiban |
Az 1617-ben épített templom udvarán hat oszlopon
nyugvó sátortetős kutat találunk, bent gyönyörűen díszített falakat.
Az udvaron áll az 1572-ben elhunyt Mohamed-baba sejk türbéje. Igaz,
az építményt halála után 300 évvel emelték, de stílusában követi
a hagyományokat. A Neretva parti sziklára épült dzsámi teraszáról
szép kilátás nyílik az Öreg hídra.
![]() |
Biscevic-ház |
Mostar híres a belső kertjeiről. A házak többségébe persze nem léphetnek idegenek, de félig-meddig múzeumként működő Biscevic-házban fogadnak látogatókat. A 300 évvel ezelőtt, hagyományos boszniai stílusban készült házat a dzsámitól tovább haladva, baloldalon találjuk meg a folyó partján, nem sokkal a piac után.
![]() |
A Kradzsoz bég dzsámi |
A ház emeleti szintjéből kiugró, lábakon álló hagyományos
erkély alapján valószínűleg könnyen megismerjük. 2004-ben még egy
idős néni, ha jól értettem, a Biscevic család utolsó leszármazottja
fogadta a látogatókat, aki a bemutatásért kapott önkéntes adományokból
próbál megélni. Ha visszatérünk a Brace Fejica utcába, jobbról betérhetünk
az egyik legszebb boszniai templomba, az 1557-ben épített Kradzsoz
bég dzsámiba. Sajnos a fény közben megfogyott, így csak utcai képet
tudok mutatni róla. Kútja, festett és üvegből készült díszei különösen
látványossá teszik a templomot.
Ha van időnk, a hidat nézzük meg minden lehetséges irányból. Ha
az építmény képe állandó is, a hasonlóan gyönyörű háttér változása
miatt érdemes körbejárni.
![]() |
Ugráshoz készülődő fiatalok az Öreg-hídon |
A híd építésénél felhasználták a régi köveket is,
de néhány hatalmas darab ma is ott fekszik a folyó mellett.
Látványosságok közül ne hagyjuk ki a hídugrást. A felújítás óta
újra él az az ötszáz éves hagyomány, hogy az igazi mostariaknak
legalább egyszer fejest kell ugrani a hídról a Neretvába. Hajdan
a hídtornyokban kávézgató török vezíreket szórakoztatták a bátor
mostariak a mutatvánnyal.
Állítólag valahol Mexikóban van hasonló
szokás - ott talán melegebb körülmények között. Most tavasztól őszig
- amíg a levegő hőmérséklete megengedi - egy erre a célra szerveződött
egyesület tagjai szórakoztatják a turistákat.
![]() |
A magas tornyú templom |
Egy-egy ugrásra akkor kerül sor, ha már elég adomány
összegyűlt. (Hogy mennyi az elég, azt maguk döntik el. Én fél órás
várakozás után feladtam.) Irigyelni igazán nem tudom őket, mert
a Neretva nyáron is nagyon hideg. Nem is szólva a magasságról.
Meg kell említeni a horvát részhez kötődő látványosságokat.
Az új templomuk tornyát állítólag a világon a legmagasabbnak akarták építeni, hogy messziről láthassa mindenki, ők itthon vannak. A nemzetközi rosszallás, s végül talán a Vatikánból érkező figyelmeztetés miatt megálltak a torony magasításával.
![]() |
Régi magyar pénzek a bazárból |
Hasonló célt szolgál az az óriási kereszt is, amit
a város fölé dél-nyugati irányban magasodó hegy tetejére állítottak.
A boltokban, éttermekben azt tapasztaltuk, hogy Mostar nem túlságosan
drága hely. Ebben persze szerepe lehet annak, hogy itt jó részt
mindenütt szinte ugyanolyan árakat alkalmaznak. Ne lepődjünk meg,
ha a város távolabbi pontján lévő egyszerű kávézóban ugyanolyan
drágán (vagy olcsón - ahogy tetszik) mérik a kávét, mint a bazár
forgalmas éttermében.
Ha már Mostarba eljutottunk, mindenképpen nézzük meg a környék néhány érdekesebb látnivalóját is. Tájékozódni az alábbi térkép alapján tudunk.
Blagaj
Az első utunk a tizenegynéhány kilométerre található
Blagajba vezet. Mostart elhagyva, a tenger felé vezető főútról balra
kell fordulni kb. öt kilométer után, a mostari repülőtér környékén.
További tíz kilométer megtétele után meg is érkezünk a nagy múltú
településre.
![]() |
Egy romos templom a városka szélén |
A város a rövid ideig független Hercegovina uralkodóinak
székhelye volt a 15. században. Az egykori rangra csak település
feletti hegyen látható várrom emlékeztet. A török 1466-ban foglalta
el a várost. Ebben szövetségese volt az uralkodó három fiának egyike.
Testvérei közül egyik velencei kapcsolatokat ápolt, a másik inkább
a magyar orientáció hív volt. Nekik nem jött be.
![]() |
Bosnyák ház a Buna partján |
Törökök idején Blagajban hét mecset, két vendégfogadó,
három muszafirhana (vendéglő), hamam (fürdő), medresza (vallási
középiskola), két mekteb (vallási általános iskola), tekki, két
kőhíd, huszonnyolc malom volt. Iszlamizáció 18-19. századig tartott.
1835-ig a lakosság többsége muzulmán hitre tért, ám az okkupáció
után, az osztrák-magyar fennhatóság alatt a keresztények száma a
muzulmánok számának kétszeresére nőtt. Ugyanekkor a pravoszlávok
is megerősödtek, a katolikusokhoz hasonlóan templomot építettek.
Bár Blagaj mára csendes kis faluvá töpörödött, sok ház őrzi ma is
az egykor szebb idők emlékét.
Külön színfoltja a településnek a határában eredő Buna-folyó, amelynek 10 Celsius fokos forrása állítólag a legnagyobb vízhozamú Európában, másodpercenként 43 ezer liter víz bugyog elő belőle (Ez volt kiírva).
Ha a Duna kezdeti szakasza ilyen lenne
a Fekete-erdőben, és közben arányosan bővülne, akkor Pestnél minimum
már a Balaton folyna. A valóságban nem tudhatjuk meg mi lenne ha,
mert a Buda alig 7 kilométeres önálló lét után beleömlik a Neretvába.
Közelről látva mindenesetre érthető a nevének jelentése: rebellió,
forradalom.
Nagyon gazdag a természeti környezet. A mediterrán éghajlatú vidéken
évente legalább 200 napig süt a nap. Rendkívül sok madárfaj - közel
170 - lakja a környéket. Közülük a legismertebb a kihalófélben lévő
fehérfejű keselyű.
![]() |
A tekki a forrás felett |
Amiért igazán érdemes ellátogatni ide, az a Buna különlegesen bővizű forrása és a dervisek (muszlim szerzetesek) forrás fölé épített pihenő, elmélkedő háza, a tekki (vagy máshol teki). A legenda szerint a tekkit bektási rendhez tartozó dervisek alapították a XVI. században. Evlija Celebi is feljegyezte, hogy "a mostari Zijadin Ahmed-ibn Mustafa muftii helveti dervisrendek tekkit építtetett Buna folyó forrásánál, hogy legyen derviseknek helyük, ahol a baráti ás tudományos beszélgetéseiket folytathatják". A XIX. század közepén Latas-pasa felújittatta a tekkit, amely akkor a kaderi rendhez, ma pedig a naksibendi rendhez tartozik. Régen állandó lakói is voltak, akik kutatással, filozófiai munkával foglalkoztak. Ramadán idején még ma is felkeresik.
A tekkihez kapcsolódó türbében (muzulmán sírhely), a legenda szerint Szari-Szatluk és Acsik-pasa földi maradványai találhatók. Szari-Szatluk türkmén származású muzulmán misszionárius volt a XIII. században. Személyét sok legenda kíséri. Egyik legenda szerint, Szari-Szatluk kérte, hogy nyolc koporsót csináljanak neki és egyikbe tegyék bele a földi maradványait. Utána mind a nyolc zárt koporsót különböző országokba küldjék. Így a halála után a zarándokok keresni fogják a sírját, közben átutazzák a világot ás terjesztik az iszlámot.
![]() |
A tekki közelebbről |
Egy másik változat szerint a nyolc koporsót nyolc
uralkodónak és főnemesnek küldték el, közülük Bosznia fejedelmének
Stjepán Babonic Blagajskinak, s így került Szari-Szatluk koporsója
Blagajba.
A tekkihez gyalog juthatunk el a folyó medrét követve, ha járművünket
a falu nagy parkolójában letettük. Az alig egy kilométeres út során
elhaladunk egy nagy pisztrángtelep mellett, amelyet norvég tulajdonosok
indítottak újra.
Mielőtt a tekkihez érünk érdemes átsétálni egy hídon a folyó túlsó
partjára, hogy a középkorból származó malom maradványait megnézzük,
és a hatalmas függőleges sziklafal aljához tapasztott dervisházról
fotót csináljunk. A folyó másik oldalán található elegáns étteremben
akár meg is ebédelhetünk. Az étlap szerint különösen nagy a választék
halételekből, ami persze érthető a közeli pisztrángos miatt.
A
tekkihez érve először egy árnyas udvarban találjunk magunkat, ahol
teraszosan elhelyezett asztalok mellett kellemesen megpihenhetünk
az alattunk morajló folyót csodálva. A hangosan szóló bosnyák lakodalmasrock
alapján egy pillanatra sem gondolnánk, hogy valamilyen szent helyről
van szó. Persze, nem volt ebben semmi probléma. A bejáratnál egyébként
is részletes leltárt láthattunk piktogramokkal arról, hogy mit nem
szabad csinálni. Például csókolózni, énekelni is tilos.
A tekki emeleti része szabadon látogatható, fényképezni is nyugodtan
lehet. (1952. óta műemlék és múzeumként is működik). A talán 2 KM-es
belépő lefizetése mellett csak az a feltétel, hogy a cipőnket lehúzzuk
és a nők kendőt kössenek. A feljárattal szemben találjuk a temetkezési
helyként használt helyiséget. A zárt ajtó üvegén benézve a lefüggönyzött
helyiségben igazán csak a koporsókat lehet látni.
![]() |
![]() |
|
A tekki udvara |
A bejárat |
|
![]() |
![]() |
![]() |
A "fürdőszoba" | Kandalló a "konyhában" |
A két koporsó a türbében |
Maga a tekki több helyiségből áll. A konyhaként
használt első szobában angol feliratot is találunk a kandalló mellett
a tekki történetéről. Itt és a ház minden szögletében nagyon egyszerű
a díszítés. Nagyon hangulatos hely a folyó fölé kinyúló elmélkedő
szoba, amelynek az ablakok alatt körbe futó padján (?) kellemesen
lehet beszélgetni. Innen nyílik a nagyon egyszerűen berendezett
"fürdőszoba".
A telkiből távozóban a földszinti ajándékboltban mindenki kiélheti
elfojtott vágyait a különböző muzulmán vallási tárgyakkal és bosnyák
népies zenékkel.
Pocitelj
![]() |
A pocitelji vár a radimljai útról |
A tenger felé vezető főútra visszatérve rövidesen
feltűnik Pocitelj vára. Hajdan itt volt a kapu a dubrovniki köztársaság
és Bosznia között. Itt szedték a vámot a tenger felé igyekvőktől,
és a Velence felé szárazföldön menőktől is.
A hegy tetején ma már csak romjaiban látható erődítmény valamikor
azt a célt szolgálta volna, hogy a törököt megállítsa. Az építésre
Mátyás király a raguzaiakkal és a pápával fogott össze. Mint a vár
alatt magasodó minaret, óratorony és a dzsámi is mutatja, az együttműködés
nem hozott hosszú távú eredményt. A török idők alatt
Az 1992-95-ös háború előtt a falu afféle művésztelepként működött,
s az ország egyik legfelkapottabb kirándulóhelye volt. A háború
azonban súlyos pusztítást hozott. Az 1560-as években épült Ali pasa
dzsámi kupoláját szétlőtték, a minaretet pedig teljesen lerombolták,
így azt újra fel kellett építeni. A dzsámi helyreállítással is részben
végeztek. A kicsit lejjebb található 17. században épült medreszben
- teológia - ma étterem működik.
![]() |
![]() |
A vár az óratoronnyal |
Ali pasa dzsámija az új minarettel |
Radimlja - nekropola (temető)
![]() |
Szétrombolt épületek az ezer éves temető
mellett |
Pocitelj után 3-4 kilométerrel, Tasovicicinél balra
fordulva eljuthatunk a Stolac előtti Radimlja ősi temetőjéhez.
Más helyen már beszámoltam az eretnekeknek bélyegzett bogumilok
hatalmas sírköveiről, a steccikről, amelyekre integető gyerekeket,
felnőtteket, különböző motívumokat, sőt egész képregényeket véstek,
hogy bemutassák azt a személyt, akinek a kővel emléket állítottak.
A talán legnagyobb "eredeti gyűjtemény", nekropola, azaz
temető itt található. A kora mintegy ezer év. Közvetlenül az út
mellett, jobboldalon van, így könnyen észre vehetjük. (A tasovicici
elágazótól kb. 23. kilométerre.) Előtte egy romos házcsoport, valószínűleg
a háború alatt szétlőtt vendéglő látható, a másik oldalon pedig
egy cigánytábor.
![]() |
![]() |
![]() |
Kalauzunk mesélte, hogy valami hipermarketet akarnak ide építeni, így akár teljesen más kép is fogadhat bennünket legközelebb. De azt is elmondta, hogy már korábban is volt, aki át akarta telepíteni a sírokat. Nem jött be neki. Reménykedjünk!
Hutovo Blato
Kirándulásunk utolsó előtti állomása A Deransko-tó és a Krupa folyó között elterülő Hutovói-mocsárnál kialakított nemzeti park.
A Capljinától 8 kilométerre lévő látogató központból
indulva a vidék különleges élővilágát akár gyalogosan, akár a csatornákon,
illetve a Krupa-folyó medrében közlekedő kirándulóhajókról is megcsodálhatjuk
és horgászhatunk is. A csónakos kiránduláshoz persze érdemes csoportosan
érkezni.
A hivatalosan 1995-ben alapított nemzeti park teljes területe 7441
hektár, ebből 1580 hektárt borít víz. Hatvanegy forrás, hat tó van
a területén, a tengerszint feletti magassága 1-432 méter között
változik, a téli átlag hőmérséklet 5,6, a nyári 24 Celsius fok.
Európa egyik leggazdagabb vizes élőhelyén mintegy 163 féle madár,
22 féle hal és 610 féle növény él. A szárazabb részeken lovakat
tartanak. A természeti szépségek mellett csónakázás közben vagy
utána megkóstolhatjuk a környék termékeit a gránátalmától, a szőlőn,
a törkölypálinkán át pisztrángig és a rántott békacombig.
A gyerekeknek folyamatosan rendeznek egyhetes természeti iskola
táborokat. (Nálunk erdei iskolának mondanák a helyszíntől függetlenül.)
![]() |
![]() |
Bemutatóhely: melyik állat mekkorát ugrik... | Harangjáték különböző fajtájú fadarabokból |
![]() |
![]() |
Gránátalma, szőlő, törkönypálinka a csónakban | Csoportos túrál a csatornákon |
![]() |
|
A "kikötő |
S ha maradt még egy kis időnk a nyaralásból, akkor Trebizaton, Stubican át menjünk el a Kravicai vízeséshez. A látvány talán a mellékelt fotóról is magáért beszél, így a szövegből legyen ennyi elég.
Jó utat mindenkinek Bosznia-Herecegovinába! Talán
én sem most jártam ott utoljára.
Győrffy Árpád
Általános bemutatásPénz,
vásárlás, ételek
Ferences
kolostorok
Szarajevó
Tesanj,
Jajce, Travnik, Banja Vrucica
Medugorje
Mostar,
Blagaj, Pocitelj, Radimlja, Hutovo Blato
A szabad
közlekedés lehetősége Magyarország és Bosznia-Hercegovina között
A
szerzőnek a szerkesztőn keresztül küldhetsz levelet (szállásközvetítéssel nem foglalkozunk) - E-mail:
szerkesztoutikalauz.hu
Tiéd az oldal, magadnak építed!
Ugrás
a főbejárathoz: (földi) Útikalauz >>Ugrás
az érintett országhoz: Országkapu >>
Üzenőfal - írd le kérdésedet, véleményedet! >>
Útitárskereső
- ha üres helyed van >>
©
BTSz Bt 1997-2007.