Nevelos Emoke: The Big Apple – azaz New York élőben – 1998


Nevelős Emőke: The Big Apple – azaz New York élőben  – 1998


Amit Woody Allen nem jelentetett meg mozivásznon kedvenc városáról, azt nagy valószínűséggel nem is érdemes tudni. A Manhattanen, Annie Hallon, Hannah és nôvérein kívül számos más sikerfilmnek nyújtott hátteret a város. Nem csoda, hogy New York már a megérkezésünk pillanatában ismerôsnek tűnt. Több hídon is át kellett kelnünk, először is a mókás nevű Tappan Zee-n, mire beértünk New York Citybe. Manhattannel való ismerkedésünket pedig a rosszhírű Bronx-szal kezdhettük, ami leginkább a színesbőrű bűnözőket felvonultató filmművészeti alkotásokból lehet számunkra ismerős. Mindenesetre örültünk, hogy a viszonylag biztonságos autó belsejéből nézhettük a nem túl bizalomgerjesztő utcákat és lakosokat – bár összesen csak egy verekedést láttunk.
Merész vállalkozásnak bizonyult, hogy autóval érkeztünk, mert a gépjárművek 9/10-ét kitevô sárga taxik (=yellow cab) hajmeresztô stílusban adták tudtunkra: az a szabály, hogy nincs szabály. Sávváltás, elôzés és hirtelen megállások bárhol és bármikor (persze jelzés nélkül), ôrült iram és mindehhez folyamatos dudálás. A legrövidebb autós út is ágyúgolyó-futamra emlékeztetett. A gyalogosok is kitettek magukért: a lámpák “Don’t walk” jelzése senkit nem zavart meg az átkelésben, úgyhogy mi is hamar alkalmazkodtunk a helyi szokáshoz (az itthoni viszonyok után nem is volt A parkolást, illetve annak tilalmát viszont halálosan komolyan veszik. “Ne is gondolj arra, hogy itt parkolsz” – adja tudtunkra a tábla, és megszokott látvány a kocsik elvontatása.
New York öt városrészből áll – Manhattan, Queens, a Bronx, Brooklyn és Staten Island -, a legtöbb látnivaló és érdekesség Manhattanben van. Ezt a hosszúkás szigetet keleten az East River határolja, nyugaton a Hudson River, északon a Bronxtól a Harlem River választja el. Manhattanben könnyű eligazodni, csak azt kell fejben tartani, hogy az Avenue-k iránya észak-déli, a Streeteké pedig kelet-nyugati, ezek derékszögben metszik egymást, így a város térképe leginkább egy hatalmas sakktáblára emlékeztet. Az utcanevek számozása délrôl észak felé növekszik, a házaké pedig attól függ, hogy a Fifth Avenue-tól nyugatra vagy keletre járunk, így ha egy cím például 130 East 45th Street, tudjuk, hogy a város keleti felén kell keresnünk. Az Avenue-kból összesen 12 van (First Avenue – 12th Avenue). Közülük a leghíresebb a Broadway, amely nagyszerű látványt nyújt sötétedés után a jellegzetes neonreklámokkal. Az az érzése támad az embernek, hogy mozikon és színházakon kívül más nem is található ebben az utcában. Miután a városban 200 felhôkarcoló található, hamar elfáradt a nyakunk, és majdnem elsétáltunk a 443 méter magas Empire State Building mellett (ez az az épület, amelybe King Kong kapaszkodott).
Hosszabb-rövidebb sorban állások után be is jutottunk az épület liftjébe (összesen három lift röpíti a csúcsra a látogatókat). A 86. emeleti teraszra ki lehet menni, és bizony mindent megér a látvány. New York épületei játékkockákként hevernek alattunk, és mulatságos figyelni a tülekedô taxikat és a rohanó hangyaemberkéket. A figyelmes szemlélő kertesített háztetőket is fölfedezhet, de egyébként nagyon kietlennek tűnik a látvány fentről. Felmerül bennünk a kérdés, hogy vajon hogyan tudták az épületeket ennyire közel építeni egymáshoz?
Este a World Trade Center dupla tornyának egyikébe mentünk fel – ezt szerényen csak “Top of the World”-nek hívják. A WTC sokáig a világ legmagasabb épülete volt, méretei ma is lenyűgözôek, a tetôn található a világ legmagasabb nyílt kilátója 419 méter magasban, ahol szinte állandóan szélvihar tombol.


A város éjszakai fényei egyszerűen magukkal ragadóak, nem lehet betelni a látvánnyal. A belépőjegy árában benne van egy New York-i helikopteres utazás – igaz, csak filmvásznon… Aki pedig valami különlegesebbre vágyik, az beírhatja nevét a csillagokba, ugyanis a számítógépbe írt üzeneteket minden este az égre vetítik.


New Yorkot talán úgy lehet a legjobban megérteni, hogy nyakunkba vesszük a várost. Megállapíthatjuk, hogy a Central Parkban tényleg sokan kocognak, és rengeteg a mókus. A kínai negyedben (Chinatown) potom áron vehetô Ray Ban napszemüveg és Rolex karóra (5-10 $-ért bizonyára eredeti…) – és bármi más is, ezért a vásárlási hajlamokkal megáldott látogatók hamar rádöbbenhetnek, hogy itt bizony veszélyes dolog járkálni – na nem a közbiztonság miatt, mert az nagyon jó a kínai negyedben. Little Italyban (az olasz negyedben) pedig túlkínálat van olasz éttermekbôl. Ennek ellenére a kávézóban, ahová betértünk, mélyhűtött, bezacskózott pizzát melegítettek fel a mikróban, vagyis körülbelül annyira lehetett eredeti olasz, mint mi magunk (de azért finom volt).
Az utolsó napon Miss Liberty Island-del átruccantunk a Szabadság-szigetre. Az említett hölgy nem más, mint a komp, ugyanis a hajók nőneműek. Az igazi Miss Liberty pedig fokozatosan nőtt fölénk, ahogy közeledtünk a szigethez. A komp szemből közelít a szobor felé, majd megkerüli a szigetet, így jól szemügyre vehető a város és az Egyesült Államok legfontosabb jelképe. Miss Liberty több, mint 100 éve rendületlenül ôrzi a kikötôt, jelképezve az amerikai álom alapjait, amelyek a szabadság, a függetlenség, az igazság és a jogszerűség. A kis sziget békét és nyugalmat áraszt.
Természetesen a “show” elmaradhatatlan része az ajándékbolt, ahol a Szabadság-szobor számtalan formában felbukkan: asztali szobor, hűtőmágnes, plüssmaci fáklyával és koronával, sőt a szivacsból készült korona felhelyezésével magunk is szoborrá változhatunk…
New York hű maradt önmagához akkor is, amikor megpróbáltuk elhagyni: sikerült egy hatalmas, koccanásokkal tarkított dugóba kerülnünk, amely ismét a helyi mondás igazát bizonyította, miszerint New Yorkban az autó és a jómodor is fölösleges luxus.


Nevelős Emőke


A szerző írásai Az Útikalauzban

Nevelos Emoke: Görögország – Sarti – 1998

Nevelos Emoke: The Big Apple – azaz New York élőben – 1998





A szerzőnek a szerkesztőn keresztül küldhetsz levelet  – E-mail: szerkesztoutikalauz.hu

Légy te az első hozzászóló a(z) "Nevelos Emoke: The Big Apple – azaz New York élőben – 1998" íráshoz!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.


*

Ez az oldal sütiket használ a felhasználói élmény fokozása érdekében. Részletek

Cookie szabályzat Őszintén szólva mi sem vagyunk szerelmesek a Cookie-ba, mert nem szeretjük, ha olyan dolgokat alkalmaznak velünk kapcsolatban, amivel nem vagyunk teljesen tisztába. De egyszerűen nem tudunk mit tenni ellene, ha működtetni akarjuk az oldalunkat, mert az általunk használt szoftverek, segítő alkalmazások erre épülnek. Néhány ilyen, általunk használt Cookie az egyes szolgáltatások működéséhez nélkülözhetetlen, vannak, amelyek információt, statisztikát gyűjtenek a weboldal használatáról, adatokat elemeznek, hogy segítsenek számunkra, vagy az oldalunk működését segítő, biztosító partnereink számára megérteni, az emberek hogyan használják az online szolgáltatásokat, hogy fejleszthessük azokat. A Cookie-k közül egyesek átmenetileg működnek, és a böngésző bezárása után eltűnnek, de tartósak is megtalálhatók köztük, amelyek a számítógépeden tárolódnak. Ha látogatása során Ön mellőzi a Cookie-k használatát, tudnia kell, hogy a oldal nem fog az elvártaknak megfelelően működni. Ha a számítógépén már megtalálható Cookie-k közül szeretne törölni, kattintson a böngészőben található "Súgó" menüpontra és kövesse a böngésző szolgáltatójának utasításait! Még többet megtudhat a Cookie-król, azok törléséről és irányításáról a www.aboutcookies.org weboldalon!

Bezár