Oroszné Kardos Ágnes: Krím krém(-jeee!) – Körutazás Ukrajnában – 2012



Oroszné Kardos Ágnes: Krím krém(-jeee!) – Körutazás Ukrajnában – 2012



Körutazás Ukrajnában – 2012 – Romantikus kirándulás Délkelet-Európa ismeretlennek számító vidékein, sok érdekességgel, információval, hasznos tanácsokkal és szép képekkel


Csap – Ogyessza – Szimferopol – Gurzuf – Jalta – Alupka – Bahcsiszeráj – Kijev


Barátaink már tudják, ha mi utazásra szánjuk magunkat, akkor előbb-utóbb váratlan kalandokba keveredünk. Ez az idén sem történt másképp…
Eldöntöttük, hogy kis családunk a Krím-félszigetre megy nyaralni 2012-ben. Az ötletet ehhez az adta, hogy tavaly Artekbe kísértem középiskolásokat a nemzetközi ifjúsági táborba, amely helyrajzilag Gurzuf városhoz tartozik. Nagyon megtetszett ez a vidék, s a fényképek felcsigázták a családtagjaim érdeklődését is.


 



Ukrajnai úticélok az Útikalauzban nagyobb térképen való megjelenítése


Az az igazság, hogy  Krímbe többféle közlekedési eszközzel is el lehet jutni. Például kocsival, de elég messze van (1600 km, melyet Debrecentől 22 óra alatt küzdöttek le honfitársaink). Az utak minősége sem európai színvonalú, még csak nem is magyarországi, ezért számunkra nem ez lett a befutó. Szegény Malév idejében repülővel is könnyebben becserkészhető volt, de tudjuk, ez ma már a múlt. Magyarok lévén stílusos lehetne lóháton is, de a paripa-lízing még nem elterjedt, így kizárásos alapon maradt a vonat.


Jó magyar szokás szerint az ember azon spórol, amin tud. Tehát nem a  MÁV-tól veszi meg a vonatjegyet, hanem Záhonyon keresztül átmegy Csapra (főleg, ha Szabolcs megyei lakos), és az ukrán állomáson fizeti ki a magyar ár ötödét hrivnyában (már, ha kap). Ha szerencséje van, akkor oda és vissza is kiadják a jegyet. Nekünk az idén ez nem jött össze, úgy indultunk neki a nyaralásnak, hogy csak odáig (Szimferopolig) kaptunk. Hogy az élvezeteket halmozzuk, még szállást sem kötöttünk le, mivel a telefonon felhívott turisztikai referens azt tanácsolta, hogy felesleges, jobbat találunk majd a helyszínen, mint amilyenek a listáján szerepelnek


Július 15-én tehát 3 oda jeggyel, 6 csomaggal délben útra keltünk. Egy és fél órát vártunk Záhonyban, 1 és háromnegyedet Csapon. Természetesen ezek az idők sem haszontalanul teltek. Megtudtuk például utastársainktól, hogy nem kell elővételben sem megvenni a jegyet Ukrajnában, aznap is kaphatsz, …a luxus osztályra 4000 Ft érték helyett 35 000-ért, amit, ha ügyes vagy, kihagysz, és helyette a kalauztól veszel – feketén – 10000 Ft értékben.



Egy kis vasúti magyarázat következik. Az ukrán távolsági vasúti kocsiknak 3 fajtája létezik. A legjobb a luxus fokozatú egy fülkében 2 ággyal, tévével felszerelve. 1 ilyen vagon van a 18 kocsiból álló szerelvényen. A középső fokozat a kupé. Zárt fülkés 4 személy számára 2 szinten (alsó, felső), a WC-ben is szőnyeggel. A leggyengébb „láncszem” a „pláckárt”, igazi közösségteremtő helyiség, ahol együtt lélegzik és kipárolog kb. 50 ember – akár napokig. Igazi barátságok szövődhetnek ilyen utakon. Mi ezt „lájkoljuk”, „mert ez a legolcsóbb”, meg mert eleve ide kaptunk jegyet (!).


Magyar útitársaink ügyesek voltak, így velünk tarthattak a vonaton Ogyesszáig (21000 Ft-ért ketten). 18 óra utazás után június 16-án kb. délben érkeztünk meg. Mivel volt fél napunk a következő vonat indulásáig, ezért tartalmas városnéző programot állítottunk össze előre még otthon… S jött az eső. Nem jött, szakadt. Órákig. Így „kicsit” módosítottunk az eredeti terveinken. Például a  színház oszlopsorát vizsgáltuk meg behatóbban, kb. 70 percig, mert oda nem csapott be annyira az égi áldás, majd rövid esőszünetünk idején felkerestük a Patyomkin lépcsősort Richelieu szobrával; lementünk a hajókikötőig, sétáltunk a Primorszkij proszpekten, láttuk a Tengerészeti Intézetet is.


 


Ogyessza


Ogyessza, színház


 


Ogyessza, Patyomkin lépcső


Ogyessza, Patyomkin lépcső


Az újabb felhőszakadás a sikló épületébe szorított be kb. 90 percre. Az időjárás végül este engedélyezett egy kis vacsorázást az egyik Pláza épületében. Majd 22 órától az állomás  előtt az árusok bemutatója szórakoztatott bennünket is. (Például egy szakadt fazon két összekötözött bottal óriási szappanbuborékokat állított elő egy bizarr minőségű löttyel teli kis vödörből, miközben mások világító röppentyűket indítottak orbitális pályára.) Ukrán idő szerint éjfélkor hagytuk el Ogyesszát, mely a szép, rendezett belvárosával, felújított, impozáns épületeivel az esős idő ellenére is teljesen elvarázsolt bennünket.


 


Ogyessza, belváros


Ogyessza, belváros


Július 17-én kb. 13 órára értünk Szimferopolba. Gyönyörű állomásépület látványa és balkáni forgalom, nyüzsgés fogadott. Nem csoda, hisz a Krím-félsziget fogadóállomására egyben a Krím Autonóm Köztársaság területére érkeztünk. Innen rajzik szét a nyaralni vágyó emberek áradata. Bár sokan voltak (mint az oroszok), de szláv szón kívül más nyelvet zengeni mi nem igen hallottunk. Az úton megismert egyetemista fiú segített ebben az először átláthatatlan, kaotikus helyzetben a csatlakozást megtalálni Gurzufba.



Ismét egy kis közlekedési kitérő következik. A Krím-félszigeten található a világ leghosszabb trolibusz-útvonala. http://pengosmalac.blogspot.hu  Ez köti össze Jaltát és Szimferopolt. Egy jegy ára 15 hrivnya 1 útra (1 hrivnyát 30 Ft). Érdekessége, hogy előre meg kell venni. A másik lehetőség a távolsági utazásra a busz. Erre drágább a jegy, Gurzufba 25 hrivnya, és csúcsidőben még a pesti közlekedésnél is jobban bedugul. A harmadik módja egy másik település megközelítésének a marsrutka. Ez egy mini/midibusz szláv külsővel és szellemiséggel megáldva. Vagyis kötött útvonalon jár, de ezen belül bárhol le lehet inteni, nem csupán a megállóban. Felszed, s robog tovább, néha nyitott ajtóval is… Az utazás árát a sofőrfülke falán kifüggesztett árjegyzék tartalmazza. Az utasok a megfelelő értékű hrivnyát fizetik (de inkább juttatják el kézről kézre adogatva) a sofőrnek, aki jegyet nem ad érte.(Majd a visszajáró összeg is megkezdi vándorlását a kezeken át a pénz elindítójához.) Több járaton nincs külön kalauz, ezeken egy „ipse” felszáll a legutolsó ajtón, és ahogy halad befele, minden utastól veszi el a pénzt, majd az első ajtóhoz érve a köteg bankóval a kezében leszáll, átmegy a busz bal oldalára,  beül a fülkébe, s indítja a járatát.


 


Öreg troli nem vén troli


Öreg troli nem vén troli


 


Gurzufba legegyszerűbben és legolcsóbban trolival jutottunk el. Kb. 2 óra alatt küzdöttük le a távot. Krasznokamenyka megállónál kellett leszállnunk, innen marsrutka  vitt be a településre. Kb. fél 4-re értünk a városka főterére. Hasonlóan a montenegrói szokáshoz, a tulajok itt is táblával várják a megérkező turistákat. („szdám zsiljo” felirattal) Ránk is azonnal lecsapott egy férfi. Szintén Montenegróhoz hasonlóan neki is megjelent a segítsége, aki „önzetlenül” meg is mutatná a szállást. Ez  a „Fekete hegyekben” autóval történt, s a végén derült ki, hogy egy taxiút árába került nekünk ez az előzékenység. Itt robogóval valósult volna meg, melyet különböző okok miatt udvariasan elutasítottunk, így maradt a terep gyalogos felderítése. Ez azért jelentett csodálatos teljesítményt a részünkről, mert ekkorra már 2 nap utazáson voltunk túl minimális táplálékfelvétellel, 35 Celsius-fokos melegben 20 fokos emelkedőn vonszoltuk csomagjainkat erőnk utolsó morzsáit mozgósítva… S az élet kegyetlenül képes ismételni önmagát! Az így felkeresett lak is maga volt a csalódás. A ház oldalához toldott – eredetileg talán garázsnak épített – tákolmány büdös (dohos) alapszaggal, 3 ággyal, 1 asztallal, 1 székkel, 1 hűtővel kínálta  magát 300 hrivnyáért. Úgy éreztük, hogy egyből erőre kapunk, mert a látvány hatására „sebesen botorkáltunk” el.
A központig nem tartotta a szuflánkból, fél úton, egy frekventált téren (a szanatórium előtti parkoló előtti részen) újra sok helybelit láttunk várakozni. Most már bátortalanul szólítottunk le egy jólöltözött hölgyet szálloda ügyben. Beszédbe elegyedtünk – addig is pihentünk -, s így derült ki, hogy neki van kiadó szállása. Valentina lakása maga volt a paradicsom! S nem csak a másikhoz képest. 400 hrivnyáért 2 szobát, konyhát, fürdőszobát, étkezőt és teljes berendezés használatát kaptuk. Azonnal kifizettük. Végre volt szállásunk, most már jöhet a félsziget felfedezése!


Július 18-án Jalta büszkeségét, a Krím-félsziget jelképét, a Fecskefészek-kastélyt (Lasztocskino gnyezdo) kerestük fel. Jaltába marsrutkával utaztunk be, a buszpályaudvarról a 26-os alupkai busszal mentünk tovább kb. 1 órán át. Számunkra – az előzetesen magunknak felépített képhez képest – csalódás volt a mérete. Kicsi. Kicsike. De gyönyörű! Jöjjenek róla a képek!


 


Fecskefészek madártávlatból


A Fecskefészek-kastély madártávlatból


 


Jalta Fecskefészek kastély


 


Jalta Fecskefészek kastély


A Fecskefészek kastély közelebbről


Július 19-én egy újabb kastélyt látogattunk meg, Alupkát. Az előző napi módon Jaltáról a 26-os busszal értünk el (nem mondhatom, hogy oda) a közelébe… Ugyanis dugóba kerültünk, de nem is akármilyenbe! Végül a sofőr adta fel. Kinyitotta a – már egyébként régen veszteglő – busz ajtaját, és azt mondta: „Menjenek gyalog!” És a marsrutka utasai egyesével kacsázni kezdtek a dugóban álló 2-3(!) soros veszteglő, néha centiket araszoló járművek fala között 1 km-t Alupkáig. A csúcs az volt, amikor a szembeszivárgó gyalogosakat is kerülgetni kellett, mert ők a dugó miatt Alupkát nem tudták elhagyni járművel! Beszéljen a szituációról készült kép!


 


Alupka dugo


Alupka dugó


Alupkában az is a rendkívüli, hogy a települést a kastély udvarán keresztülhaladva lehet elérni. Tehát nem elmegyünk a városba, hogy láthassuk a palotát, hanem elmegyünk az erődítményhez, hogy megnézhessük a várost!


 


Alupka


Alupka


E település természetföldrajzi fekvése is meseszép. Az Aj-Petri hegyek ölelésében fekszik. A városból induló lanovkával a „csúcsra” érhetünk, ahonnan felejthetetlen látvány tárul elénk.


 


Aj-Petri Alupka


Aj-Petri


Még két érdekesség kapcsolódik számunkra e településhez. Az első, hogy ebédnél a céklaleves (borscs) cseppje beszínezte a fiam shortját. Izgultunk, hogy lehetne frissen kiszedni belőle. Szinte lehetetlen zsíroldóhoz jutni itt. Á dehogy! A szakácsok készségesen átnyújtották a legjobb „Henkel minőségűt”. Fellélegeztünk. Büszke léptekkel mentünk a mosdóhoz, hisz kezünkben a megoldás kulcsa. Beléptünk. A balkán WC látványa kissé meglepett, de tekintetünket a mosdó felé fordítottuk…, és a csapot is…, mindhiába. Ott fent a hegyekben VÍZ nem volt! A mosószeres nadrág ekkor kezdett esőért imádkozni…
Másik történetünk. Leereszkedtünk a csodálatos park teraszain, lépcsősorain át a tengerhez.


 


Alupka park


Alupka


S nem hittünk a szemünknek! Szovjetunió még létezik! A szovjet díszletek között a kövekkel elgátlódott öbölben békésen pancsikoltak pici gyermekeikkel az ukrán családok. Az idilli látványt a sirályok „támadása” színesítette.


 


Alupka tengerpart strand


Alupka tengerpart


 


Július 20-án már „komolyabb” felfedező túrára szántuk rá magunkat. Elmentünk Bahcsiszerájba. http://posztinfo.hu



Egy kis kitérő az utazások megszervezéseiről. A tengerparti országokhoz hasonlóan Ukrajnában is utazási irodák foglalkoznak a „pljázsra” érkező vendégek számára kialakított különféle túrák értékesítésével. Ezzel az iparággal úgy találkozik a turista, hogy a tengerparton egymást érik az 1 asztal + 1 hirdetőállvány mellett álló „gyévuskák” (A kifejezés becsapós, mert az öregasszonyt is ez a megszólítás illeti meg) Hirdetnek hajós 1 órás, illetve hosszabb, buszos és buszos + gyaloglós túrákat. Bahcsiszerájba 260-ért szerveztek. Maszek taxis 300-ért vállalt volna fejenként. Végül Jaltából a járatos busz oda-vissza 60-ba került.


 Az út 3 óráig tartott. A tengerpartot elhagyva egyre igénytelenebb falvakon haladtunk át. De a „pálmát Bahcsiszeráj vitte el”. A település szerkezete érdekes. Óvárosból, újvárosból és gyakorlatilag a kettő között levő oldalágon megtalálható buszpályaudvarból áll. A távolsági buszok ide érkeznek. Innen csak marsrutkával lehet megközelíteni az óvárosban Zsiraj kán palotáját, Csufut- Kale erődjét és a Szent Uszpenszkij sziklakolostort. A marsrutka egyik megállója a kán palotája előtt van, a végállomása pedig a sziklakolostor közelében. Az erődhöz gyalog lehet eljutni a kolostortól kb. 40 perc alatt. Már a pályaudvaron is több hölgy a testét teljesen fedő öltözéket viselt. Nem csoda, hisz a krími tatárok földjén jártunk. Bahcsiszeráj „kincseiről” meséljenek a képek!


 


Bahcsiszeráj, a kán palotája


Bahcsiszeráj, a kán palotája


 


Bahcsiszeráj, a kán palotája udvar


A palota udvara


 


Bahcsiszeráj sziklakolostor


Bahcsiszeráj – a sziklakolostor


 


Július 21-22-ét már Gurzufban töltöttük orosz barátaink és a tenger társaságában. Az utóbbinak a hajókikötőhöz közelebbi szakasza kisebb kaviccsal fedett, ezért zsúfoltabb, a távoli részén „rosszindulatú” kövek várják gyanútlanul közeledő áldozatukat, hogy a tengerrel összebeszélve „lebombázzák” a fürdőzők lábujját. (Bármily hihetetlen, mi így jártunk, aztán pár napig sántikálva…)
A tengerparton egymást érik a már említett utazásszervezők standján kívül az éttermek Meraba), a saurmások (ld. cikk alján), szuvenír árusok, dodzsem, asztali foci (ukrán változatban), krími borkóstolók és még millió változata azon létesítményeknek, melyek a turistákat pénzük elköltésére ösztönzik.


 


Gurzuf, tengerpart


 


Gurzuf, tengerpart sziklák


Gurzuf, tengerpart


 


Gurzuf Adelari sziklák


Adelari sziklák


 


Ha a strandolás unalmassá válna, akkor érdemes felkeresni a szanatórium területét. Na nem a lábujj sebesülés gyógyítása céljából, hanem mert gyönyörű parkja és egyéb látványosságai vannak, melyek megtekintésére idegenvezetővel naponta kétszer (11 és 17 órakor) látogatást is szerveznek.


 


Gurzuf A város szimbóluma, az éj istennőjének a szobra


A város szimbóluma, az éj istennőjének a szobra


A város Puskin és Csehov emlékhely is. Puskin 1820 nyarán 3 hetet töltött itt. Abban a házban, ahol megszállt, most múzeum van. Csehov „dácsája” pedig közvetlenül a tengerparton található, benne is múzeum működik.


Július 23-án elindultunk hazafele: Szimferopol – Kijev útirányon keresztül.
Szimferopolban 2-től este 7-ig sok időnk volt. Sétáltunk, vásárolgattunk, s megörökítettük fényképen a Kecskemét nevű utcáját.


 


Szimferopol, vasútállomás


Szimferopol, vasútállomás


Július 24-én délben értünk Kijevbe. A fociláz még a „Pokolban” is éreztette hatását. (Szállásunk helyileg a Pokol nevű városrészben volt. Itt egy munkásszálló színvonalú  szállodában fejenként 85 hrivnyát fizettünk egy éjszakára. A mellékhelyiségek a folyosón voltak. A szálló egyszerű és tiszta. A szobában tévé és hűtő állt a rendelkezésünkre. )
Itt, a világ végén (lásd elnevezése) még a WC ajtóra is angolul volt felírva, hogy használat után oltsák le a villanyt. A metró is bátran látogatható az ukrán fővárosban orosz tudás nélkül, mert az állomások nevét két nyelven (ukrán, angol) mondják be és írják ki. A belvárosi boltokban a pénztárosok automatikusan angolul felelnek a vásárlónak, ha pici akcentussal beszéli az oroszt. A külvárosi boltban pedig karonfogva vezetett a biztonsági őr a szupermarket megfelelő egységéhez, látván külföldi voltomat.
Kijevben megnéztük a Hresátyikot (főtér, főutca), a Magyar Nagykövetséget, a Zolotije Vorota-t (Arany Kapu), és a Szent Mihály, Szófia és András templomokat.


 


Kijev – Szent András székesegyház


Kijev – Szent András székesegyház


 


Kijev, Hresátyik


Kijev, Hresátyik


 


Kijev - Arany Kapu


Kijev – Arany Kapu


 


Kijev – Szent Szófia székesegyház


Kijev – Szent Szófia székesegyház


 


Kijev – Szent Mihály székesegyház


Kijev – Szent Mihály székesegyház


A város központi része lenyűgözött szépségével, a külvárosa elborzasztott igénytelenségével. Kétarcú. Akárcsak Ukrajna. Épp ezért ajánlhatjuk mindazoknak a „Krím krémjét” akik akár az egyik oldalért, akár a másikért lelkesednek. Menjenek, fedezzék fel, és éljék át az egyénre szabott, kinek-kinek külön tartogatott kalandokat!


Zárásképp gyakorlati tanácsok mindazoknak, akik kedvet kaptak, hogy személyesen is ellátogassanak az ukrán riviérára.


Szállás lehetőségek: Lehet előre is foglalni Magyarországról, Kijevben ezt érdemes is. A tengerparton felesleges. Mindenféle fokozatú szálláshelyet meg lehet kapni a helyszínen kinek-kinek ízlése és pénztárcája függvényében. A legolcsóbb 300 hrivnyától/ szoba 3000, illetve csillagos ég határig. Előszezonban (júliusig) töredék árakért.
Forosz nevű településen keresztény kemping is található. Ott 120 hrivnyáért lehet megszállni egyszerű, de tiszta körülmények között.


Utazási lehetőségek: Említettük az odaérkezéshez a vonatokat (ld. cikk eleje), az autót, melyet csak tapasztalt, nyugodt sofőröknek ajánlunk egyrészt a rossz útminőség, másrészt a tengerparton naponta jelenlevő dugók miatt. Egyéb lehetőség a repülőjárat, ami jóval drágább az eddigieknél. Szimferopolba kijevi átszállással lehet eljutni, Kijevig az Aerosvit társasággal, Kijevtől Szimferopolba e mellett pedig már a Wizzair is repül.


Utazási lehetőségek a Krímben:
A Krímben a troli 52-es vonala 86 km-t jár végig Szimferopoltól Jaltáig, az 51-es Szimferopol és Alusta között közlekedik, az 53-as Alusta- Jalta között. Egy jegy ára Szimferopol és Krasznokamenyka (Gurzuf széle) között: 12,25 hr. volt.
A buszjegy ára drágább a troliénál. Mi Jalta és Gurzuf között 7 hr-t fizettünk 1-1 útra.
A legdrágább viszont a taxi. 5-10-szeres tarifával dolgozik.
Van egy 4. közlekedési mód is. Vagy te intesz le egy személyautót bárhol utazásod alatt, vagy buszmegállóban várakozva ő „int le”. Megáll melletted, s megkérdi, hova mennél, majd felajánlja, hogy elvisz— persze taxis árfolyamon. Esetleg picit alkudhatsz is.


Gasztronómia: Étkezés szempontjából Ukrajna általunk látogatott szegmense jobban ellátott, mint Magyarország. S talán az árak is kedvezőbbek.
Étteremből kétfajta létezik: az étkezde = sztalovaja és az étterem = resztoran. A kettő között minimum kettes a szorzó az utóbbi javára. Az önkiszolgáló étkezdében tálcával haladsz az ételekkel kirakott pult előtt, s látod, hogy mi a kínálat s mennyiért. A köretet, a húst, a salátát külön lemérik, s tömegének megfelelően fizetsz.
A tejfölös, majonézes, tojásos öntetet tartalmazó salátákkal vigyázni kell. Mi kétszer jártuk meg velük, s utánuk egész éjjel a WC-t…  A friss zöldségekből készültekkel viszont semmi gond sincsen. Általában natúr kapod, öntet, lé nélkül.
Levesekből alapértelmezésben 3 félét találsz. 1. borscs = céklaleves káposztából, krumpliból, céklából. Néha hússal is. Néha kaporral fűszerezve. Édeskés ízű. Külön kérdezik, kérsz-e bele tejfölt. Kérj! Úgy finomabb. 2. szoljánka = zöldségleves uborkával, hússal, tejföllel. Savanykás, sűrűbb, mint a borscs és finomabb és persze drágább is. 3. buljon = húsleves. Általában ez alatt a név alatt a csontlevest futtatják. Ez a legolcsóbb, s ennyi is csupán az erénye. Előfordul még gombaleves , borsóleves és húsos táskával = pelmenyi ízesített is.
Húsok. Sok, akárcsak nálunk is. Csirkemell párizsiasan, vagy ananásszal, vagy paradicsom karikákkal + sajttal. Mind jóízűek. Disznóhús szintén hasonló rafinériákkal. Szintén finom. S a kotletek = darált húsból készült húspogácsák. Ezek számunkra íztelenek voltak.
Halak. Minden mennyiségben. És mindenütt.
Köretek. Megegyezők a magyarországival. Többféle krumpli, rizs, tészta. Újdonság talán a grecska (=hajdinakása), mely ott hasonló jogokat élvez, mint előbb felsorolt társai. Kesernyés, de olcsó. 🙂


Italok. Elsősorban kvász. Mindenhol. Utcai árusoknál, boltok polcain. Kicsit a sörre emlékeztető ízű erjesztett „kenyérlé”. Minimális alkoholtartalommal.


 


Utcai kvászárus


Utcai kvászárus


Másodsorban a joghurt, kefir mindenféle variánsa. Tán legelvetemültebb változata – számomra – az örmény „tán” volt: kaukázusi kefir szódavízzel, erős sós zamattal. Mikor mit sem sejtő családtagjaimat „jólelkűen” megkínáltam eme nedűvel „tán” csak a jólneveltségük akadályozta meg őket abban, hogy vissza ne köpjék. A többi tejtermékkel viszont semmi probléma nem volt. Zamatosak, csodálatos ízvilágúak. Nem véletlenül költözött annyi sok macska a Krím- félszigetre, sőt Ukrajnába.
Harmadsorban a borok. Pontosabban a krími borok. Egy kis érdekesség velük kapcsolatban: 1783-ban G. Potyemkin Magyarországról tokaji szőlővesszőket szállított a Krímbe, ezzel vetette meg a modern szőlészet alapjait a félszigeten.
Ezeken kívül mindazokat az italfajtákat meg lehet kapni, mint nálunk, sőt limonádét a kvászhoz hasonlóan tartályból úton, útfélen.
Édességek. A jégkrémek nagyobb választékban vannak, mint nálunk. Sütemények és torták hasonló  típusai megtalálhatók, mint országunkban. Talán édesebbek.
Gyümölcsök, zöldségek. Hasonló a felhozatal, mint nálunk. Több a gránátalma, diófélék, többféle sárgadinnye, több egzotikus „élőlény”.
Gyorsételek. Az ász ezen a területen a saurma. Hártyavékony réteslapra (sós ízű) zöldségeket, gyroshúst és szószt helyeznek, feltekerik rúdnak és melegszendvics-sütőben 1 percig pirítják. Az ukrán változat több répát és kaprot tartalmazhat, az arab variánsban mustár és több szósz foglal helyet.
Kenyér. Laposabb, tömörebb, kisebb és drágább mint nálunk és gyakran fekete. Az élvezhetőbb fajtának baton a neve. Sokan a kenyérlángost vásárolják.


Ellátás: orvos, gyógyszertár
Ha orvosi ellátásra szorulsz, akkor külföldi lévén a vizsgálatot végző doktor ezt bejelenti a rendőrségen, a városi hivatalban, s ha hasmenésed vagy  hányásod van, akkor automatikusan kórházba is bevisznek. (A két ország között érvényben lévő egyezmény szerint “heveny megbetegedés és sürgős szükség esetén” ingyenes egészségügyi ellátást biztosítanak az útlevel bemutatása mellett – a szerk.)
A gyógyszertár pl. Gurzufban nonstop üzemel, s mindazok a termékek megtalálhatók benne, mint nálunk, illetve az ukrán megfelelőjük. A legjobban a hasmenésemre (ld. utalás a salátás résznél) ajánlott „??????” terméknek örültem meg, mert a fiam felvilágosított, hogy ezeket a betűket így írják le magyarul: „Richter”. 🙂
Egyébként a szlávok nem esnek kétségbe egy kis hasmars esetén. Valentina legyintett a problémám hallatán, elővett 1 zacskó feketeborsot, öntött ki belőle egy fél kiskanálnyit, mondta, töltsek egy kis vizet a pohárba. Aztán azt mondta, nyeld le! Egyből rájöttem, miért kellett a víz! De a hasmenésem elmúlt…


Árak: Jelenleg 1 hrivnyát 30 Ft-ért váltanak. A benzin átlagára 330 Ft értékű hrivnya. 1 liter tej 270-300 Ft, 1 vekni kenyér (30 dekás) 150 Ft, péksütemények 120-240 Ft, 1,5 l-es ásványvíz 150-360 Ft,  sör  240 Ft,  2 dl bor 270 Ft,  képeslap 30 Ft (postán) – 300 Ft (tengerparti árusnál), naptár 300 Ft (postán), árusnál többszöröse, rostos ivólevek 360 Ft/l, saurma 480 Ft (Szimferopol) – 750 Ft (tengerpart), egy ebéd 3 főre 3600-5400 Ft (olcsóbb kategóriás helyeken).
Összességében elmondható, hogy hasonló összegekből lehet kijönni Ukrajnában, mint Magyarországon. Ami kétségtelenül olcsóbb, mint nálunk, az a közlekedés és a telefonálás és talán a szállás. Ami drágább, az a ruházat és a lakásárak. De ez utóbbi remélem nem szomorított el senkit, aki a cikkünk hatására már épp gurzufi lakásvásárláson törte a fejét. 🙂 Az étkezés hasonló árfekvésű.


Ezek után mindenki maga döntse el, hogy érez-e kedvet megcsodálni Kijev székesegyházainak aranykupoláit, meghódítani Csufut-Kale erődjét, hallgatni az üvegpoharak muzsikáját a Fecskefészek palota szomszédságában, ringatózni a Fekete-tenger hullámaiban, kortyolni a hűs kvászt a nyüzsgő tengerparton, és cserében vállalni, hogy amíg idáig eljut, addig sokat fog törődni koszos vonatokon idegenekkel összezárva, ledöbbenni az átlag lakótelepek mocskosságán, igénytelenségén, az erdei ösvények szemetességén, az utak kátyússágán.
Döntöttek?
Akkor kalandra fel! 🙂


Oroszné Kardos Ágnes, Nyíregyháza


Oroszné Kardos Ágnes írásai az Útikalauzban >>   











A szerzőnek a szerkesztőn keresztül küldheted el kérdéseidet, véleményedet – szerkesztokukacutikalauz.hu
turizmus külföldi utazás nyaralás kirándulás túrázás élmények szórakozás tenger kerékpározás biciklizés

Légy te az első hozzászóló a(z) "Oroszné Kardos Ágnes: Krím krém(-jeee!) – Körutazás Ukrajnában – 2012" íráshoz!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.


*

Ez az oldal sütiket használ a felhasználói élmény fokozása érdekében. Részletek

Cookie szabályzat Őszintén szólva mi sem vagyunk szerelmesek a Cookie-ba, mert nem szeretjük, ha olyan dolgokat alkalmaznak velünk kapcsolatban, amivel nem vagyunk teljesen tisztába. De egyszerűen nem tudunk mit tenni ellene, ha működtetni akarjuk az oldalunkat, mert az általunk használt szoftverek, segítő alkalmazások erre épülnek. Néhány ilyen, általunk használt Cookie az egyes szolgáltatások működéséhez nélkülözhetetlen, vannak, amelyek információt, statisztikát gyűjtenek a weboldal használatáról, adatokat elemeznek, hogy segítsenek számunkra, vagy az oldalunk működését segítő, biztosító partnereink számára megérteni, az emberek hogyan használják az online szolgáltatásokat, hogy fejleszthessük azokat. A Cookie-k közül egyesek átmenetileg működnek, és a böngésző bezárása után eltűnnek, de tartósak is megtalálhatók köztük, amelyek a számítógépeden tárolódnak. Ha látogatása során Ön mellőzi a Cookie-k használatát, tudnia kell, hogy a oldal nem fog az elvártaknak megfelelően működni. Ha a számítógépén már megtalálható Cookie-k közül szeretne törölni, kattintson a böngészőben található "Súgó" menüpontra és kövesse a böngésző szolgáltatójának utasításait! Még többet megtudhat a Cookie-król, azok törléséről és irányításáról a www.aboutcookies.org weboldalon!

Bezár