Faragó Zoltán: Szíria-Libanon-Jordánia – 2001


Faragó Zoltán: Szíria-Libanon-Jordánia – 2001. április-május


Áprilisban-májusba voltam egy 17 napos Szíria -Libanon-Jordania köruton. Megprobalom leirni a utat ami egy eletre szolo elmeny volt szamomra. Utazasi iroda szervezte az utat – elégedett voltam velük.


Budapestről indultunk repulövel, Becsben atszalltunk es osztrák gépel utaztunk Damaszkusz fele. Azt hitem ures lesz a gép, de meglepetésemre egy nagy airbus zsúfolásig tele volt európai turistakal. Az út kb 4-5 óráig tartott, sajnos végig felhős volt, s csak Ciprus után ereszkedet a gép, ekkor először Libanon hegyeit láttuk hóval fedve, majd sivatagos lett a táj, ahogy Damaszkusz fele menttunk. Simán leszálltunk, átjutotunk a határon. A helyi erők kisbusszal vártak minket, amivel a városba mentünk. Elfoglaltuk a kéglit /3-4 óra körul/ es kicsit megneztuk a környeket.
Mindjart magyar hanggal talalkoztunk egy cukraszda előtt. Arab srác volt a tulaj, de Magyarországon élt,
s így jó beszelt magyarul. Azonnal megmutatta, hogyan keszul a sutemeny. Volt kóstoló, es egy par dobozal vetem en is.
Este,megneztuk a varost a Kasion-hegyröl. Íigy kivilagitva szep volt, a mecsetek zöld szinben jól mutattak. A környék nagy találka hely, tele van szerelmes paral. A dolgok mar ott is változnak.
Másnap megneztuk a varost. Kezdtuk a nemzeti muzeumal /nem semmi volt/, belváros hangulatos utcaival, Omajad mecset – ez keresztény es muzulman kegyhely egyszerre -, Szt. Pal kegyhelyeket, a régi városkaput, Azem palotát.
Reggel utaztunk tovab Palmiraba, az ókori romvaroshoz. Utunk végig sivatagos tájon at vezetett, s félúton megalltunk egy helyi pihenő helyen. Stilszeruen Bagdad kavezonak hívtak, nagyon hangulatos volt.


——————————————————————————–
Elöször a pálmák tuntek fel, majd az ókori romvaros csoda latos oszlopaival.
A szallodaba kipakoltunk, es délután megkeztuk a varos megismerését. Először a varost neztuk meg,
1-2. századba epult, nagyon jól megmaradt. Utána a színházat, majd a Ball isten templomát s fölmentunk egy hegyre a naplementet megnezni /arab erőd/, de sajnos borult volt a idő.
Másnap a temetkezési helyeket neztuk meg, szép sírok voltak lenyugözö szobrokkal.
Utána elmentunk Serjileh -be észak sziriaba -, egy elhagyott várost megnezni. /Nagyon szep nap volt/
5-6 szazadig viragoztak, olajbogyo termelesel foglalkoztak es ebből adódóan nagyon gazdagok lettek.
De pont a keresztény, muzulmán háború kelős közepén voltak es ezért elhagytak őket.
Este Alepoba erkeztunk, reggel megneztuk a varost. A citadela hatalmas. Meg ilyen nagyot eletembe nem lattam. Keresztény, örmény negyed – gazdag muszlim család felujitas alatt alo hazat. /A Bazár jobb, mint a damaszkuszi./Összegssegeben a varosnak jo hangulata volt, a emberek masok mint a fövarosban.
Este elmentunk a citadelahoz hátha ki van vilagitva, de csalodasunkra nem volt. Mindenesetre beultunk egy kisvendeglöbe, ahol vizipiazni is lehetet. Én nem vagyok dohányos, nekem ezért furcsa volt, de magának a fustnek jo illata volt.

Masnap lenyomtuk apameat, egy ókori romvaros, egy zold mező közepén tunt fel. Olyan erzesem van,
mintha en latnam meg az eletbe először. Csodalatos oszlopok voltak, at ut kövezett, minden nagyon szep alapotba volt. Gyanitom ilyen szepen megmaradt. Ókori telepulesk Europaba nincsek, aki szereti az ilyesmit annak ide kell eljönni, mert ez a orszag tele van szebbnel-szebb latnivalokal.
A következö oszlopos Simeon remete telepe volt. A tag 38 évig oszlopon élt, hogy vezekeljen a világ buneiert. 500 körul a tiszteletére csinaltak egy templomot. Jo alapotba maradt, csodalatos a környek. Volt belul egy kupola /kötöanyag nekul keszult/
Akkori ravatalozo,keresztelő medence, ahol a helyieket kereszteltek meg. Kevés turista volt, at lehetett erezni a hely szellemet. Hogy éltek ott a emberek akkor, miközben a lemenö nap vilagitotta meg a köveket,
hat igen, en meg ilyet, nem eltem at.
——————————————————————————–
Következö nap elindultunk Alepobol Hama vizikerekeit neztuk. Egy par szaz eve mar merik a vizet.
Malolula kereszteny telepules a sivatagban, egy völgyben,/jo/ Sednaja, Szt Ttekala – ezek kerszteny kegyhejek./fogyaszthatok/ Menet közben majd elfelejtetem megemliteni Krak des Chevalier “picurka”lovagvarat. Hat ekkora keresztes várat sehol nem talalni csak itt, raktak bele anyagot a gyerekek. Megis latszik rajta, jo masziv volt, at lehetett erezni, miként éltek ott a lovagok – hatalmas termek, kaszarnyak, börtön, konyha, a legenyseg es a főnök lakhelye. Nagyon puritanul éltek, nem lehetett konnyu eletuk.

Az utana következö nap megrohantuk Libanont, es egy röpke 2-3 oras /kalandos/ hataratkeles utan
bejutottunk a orszagba. Mindjart egy boros pincehez ertunk, egy par pohár bor utan jobb kedvel mentunk
csontvari utan szabadon Balbekbe. Nem semmi hely. Szebb mint a festmenyen, csodalatosan megmaradt az egész. Idöszamiatasunk körul epitettek a gyerekek. Hat igen, a fiuk jo munkat végeztek.
Az egesz szepsege a reszletekben van – a finoman megcsinalt oszlopokban, diszitesekben.
Volt egy templom /Bakhusz/ ami kb 70 százalékban maradt meg csodalatos belsö reszel.
Utana folytattuk az utunkat Bejruth fele. Utközben katonai alasok /sok/ sarga zaszlo ajatolah kepekel
/hezbolah allasok/ voltak amugy zavartalan volt a utunk.
Bejruthnak modern varosi hangulata van. Most epitik ujja, es emiat nagyon megdöbentö .
Lattunk sok szetlött hazat, amit a regi eredeti allapotaba allitanak helyre. Amugy mindennek olyannak kel lenni, mint ahogy a haboru elöt volt. Maga a varos tele van élettel, gyerekzsivajjal, utcán játszó gyerekekkel,
miközben rengeteg katona es rendör van a varosban. Talpig fegyverben örzik a beket /ez ott nagy szo/.
Következö nap megneztunk egy cedrus erdöt, druz maronita /kereszten-muzulman/ települest, ahol az emberek teljes bekeben élnek egymas mellet, a taj hegyvideki volt szep erdökkel.
Lenyomtuk meg a druz elnöki palotat /tele okori mozaikkal/, Anjar varosat /6-szazadi muszlim varos/.
Atkeltunk a hataron, es estére Damaszkuszba ertunk.
Rege elindultunk Jordania-ba, utközben Boszrat bevetuk /hatalmas amfriteatrum/, atkeltunk a hataron,
es megneztuk Jerash okori varosat /fogyaszthato-latvanyos/. A föter ovalis alakú, en meg romai varosnal ijet nem lattam.
Estere Amanba ertunk. Masnap varosnezes – egy szinhaz /romai/, moden varos egy muzeum /kicsi/
csekej par ezer eves szobrokkal.
Következtek a sivatagi varak, elöször egy karavan szeraj, bazaltköböl epult varacska, es egy kis omajad kori föuri piheno hej szep festmenyekel, amit muzlmanok festetek /ember abrazolas/
A következö nap utaztunk Petra fele /az uton nagy esö volt 10 ev ota a legnagyobb/
Nagy megaradt folyok voltak a ut mellett, mert ot nem nyelödik el a viz. Utközben volt egy lovagvar esöben, Madaba mozaikokal /szent föld korabeli abrazolasa 5-6 századii/ Nebo hegyen sajna felhös volt, igy nem volt jo a kilatas.
Petrara ki tisztult a idö, hozta a formajat. Rám a környezö sziklás taj tett mely benyomást. Délután
volt egy kis sivatagi naplemente a wadi-rum egy sziklarol neztuk, csucs-szuper volt.
Akaba erkeztunk, furödtunk – nem volt nagy szam. Par napot voltunk a Holt-tengernel, majd Amanbol
utaztunk haza atszalasal Frankfurton keresztul /faraszto-volt/.


Faragó Zoltán


Az útról szóló képeket a http://kep.tar.hu/zoli1967 lehet megnézni


A szerzőnek a szerkesztőn keresztül küldhetsz levelet   – E-mail: szerkesztoutikalauz.hu

Légy te az első hozzászóló a(z) "Faragó Zoltán: Szíria-Libanon-Jordánia – 2001" íráshoz!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.


*

Ez az oldal sütiket használ a felhasználói élmény fokozása érdekében. Részletek

Cookie szabályzat Őszintén szólva mi sem vagyunk szerelmesek a Cookie-ba, mert nem szeretjük, ha olyan dolgokat alkalmaznak velünk kapcsolatban, amivel nem vagyunk teljesen tisztába. De egyszerűen nem tudunk mit tenni ellene, ha működtetni akarjuk az oldalunkat, mert az általunk használt szoftverek, segítő alkalmazások erre épülnek. Néhány ilyen, általunk használt Cookie az egyes szolgáltatások működéséhez nélkülözhetetlen, vannak, amelyek információt, statisztikát gyűjtenek a weboldal használatáról, adatokat elemeznek, hogy segítsenek számunkra, vagy az oldalunk működését segítő, biztosító partnereink számára megérteni, az emberek hogyan használják az online szolgáltatásokat, hogy fejleszthessük azokat. A Cookie-k közül egyesek átmenetileg működnek, és a böngésző bezárása után eltűnnek, de tartósak is megtalálhatók köztük, amelyek a számítógépeden tárolódnak. Ha látogatása során Ön mellőzi a Cookie-k használatát, tudnia kell, hogy a oldal nem fog az elvártaknak megfelelően működni. Ha a számítógépén már megtalálható Cookie-k közül szeretne törölni, kattintson a böngészőben található "Súgó" menüpontra és kövesse a böngésző szolgáltatójának utasításait! Még többet megtudhat a Cookie-król, azok törléséről és irányításáról a www.aboutcookies.org weboldalon!

Bezár