Nevelős Emoke: Görögország – Sarti – 1998

Nevelős Emőke: Görögország- Sarti – 1998  

 Tavaly nyaron (vagyis 1998. szeptember kozepen, ami Gorogorszagban meg nyar!) Sartin jartunk. Ez a gorog halaszfalucska a Halkidiki-felsziget kozepso csucsken, Sithonian talalhato. Lehet, hogy az utoszezon is tette, de nem volt nagy tomeg es az idojarasra sem volt panaszunk. Arban is a megfizetheto helyek koze tartozik (iden Korfun voltunk es mellbevago a kulonbseg). Ami a hely varazsat adja, az, hogy a “vilag hata mogott” van (gyonyoru es hajmereszto sziklakon at jutottunk el Sartiba) es egyetlen szallodakomplexum sem csufitja. Na es a gorogok vendegszeretete (ez viszont egesz Gorogorszagban elvezheto), ami a magyar viszonyokhoz szokott emberfiat egyszeruen leveszi a labarol. Homokos partja van – de vannak sziklas helyek is a buvarkodok oromere – es egyetlen setaloutcaja. Van egy diszkoja a falu szelen, de mi ezt szinte nem is vettuk eszre, nincs hangzavar. Persze programban itt sincs hiany: a kozelben van egy nagyobb buvarkozpont, lehet oszverturat tenni (aki volt, nagyon lelkesedett), stb.
Gondolkodunk azon is, hogy valamikor visszamegyunk (pl. megnezni a sokat dicsert Narancsoblot, ahova sajnos nem jutottunk el…).

A Jorgos Travellel mentunk, busszal. Olvastam, hogy voltak, akiknek problemaik voltak ezzel az utazasi irodaval, de mi maximalisan meg voltunk veluk elegedve. Az ut eleg hosszu (20-22 ora) es faraszto, viszont eleg olcso (olyan 10.000 Ft korul volt fejenkent oda-vissza). A soforok nagyon ertik a dorgest a hatarokon, ahol bizony rendesen tejelni kell (metaxa, cola, kave, stb.), hogy atengedjenek (a szerb es macedon hatarrol van szo).
Visszafele a busz legelejen ultunk, ezert a “procedura” minden mozzanatat jol megfigyelhettuk. Iszonyu pofatlanok a hatarorok, megprobalnak minel tobb dolgot kisirni a buszsoforbol, sot egy alkalommal az egyiknek cigarettara szottyant kedve, es mivel az nem volt a keszletben, az utaskisero lanyt akartak elkuldeni erte… Az egyik sofor szerint nem igazan az szamit, hogy mit kapnak, hanem uri jokedvuk alapjan engedik at az utazokat. Van, amikor eldontik, hogy marpedig ma delutan semmit sem csinalnak… Szoval en biztosan nem indulnek el autoval… A repulo a masik lehetoseg, ami sok faradsagot sporol meg, viszont nagyon draga.
Es persze a repterrol is eleg hosszu a transzfer (attol fugg, hova).
Erdemes katalogust beszerezni es tanulmanyozni az arakat. A mi szallasunk olyan 15.000 Ft volt fejenkent.

Az arak az itthonihoz kepest kicsit magasabbak, viszont erdemes ennek ellenere a helyi specialitasokat kiprobalni (etteremben vagy utcai etkezdekben). Mi nagyon sok mindent megszerettunk, pl. a tzatzikit, ami reszelt uborkabol es fokhagymabol keszul, tejfolos (joghurtos?) ontettel, aztan a gyros isteni (itthon egyaltalan nem szerettem, ott teljesen mas kategoria), a gorog salata vagy horiatiki, ami uborkabol, paradicsombol, hagymabol, olajbogyobol es paprikabol all, olivaolajjal es fetasajttal. De a legnagyobb kedvencem a muszaka, ami rakott padlizsan daralt hussal. Egy remek kis pekseget is talaltunk, ahol jobbnal jobb peksutemenyek voltak. Ossze is futott a nyal a szamban 🙂 Egy szo mint szaz: eleg sok konzervunk es levesporunk megmaradt…

A szallast is a Jorgostol vettuk, bar nem lett volna muszaj, csak kulonben dragabb lett volna a busz, ha jol emlekszem. Tobb helyen is lattunk kiado apartmanokat (“Domov” felirat), ugyhogy biztos nem marad az sem szallas nelkul, aki sajat szervezesben megy.

Ugy olvastam, hogy lehet alkudni is az apartman arara, a gorogok ezt egyaltalan nem veszik rossz neven (persze alkat kell hozza meg nem art a jopofasag, imadjak a humort). Mi azert dontottunk az iroda mellett, mert igy joval kenyelmesebb volt. De az biztos, hogy ha az ember maganak szervezi a nyaralasat, jobban kapcsolatba kerul a helyiekkel, ami nem hat rany, sot! Erdemes legalabb a kalimera-t (jo napot) gorogul megtanulni, na meg az efhariszto-t (koszonom). Jolesik a gorogoknek es rogton meg baratsagosabbak lesznek…

Mi az elso nap elkovettuk azt a hibat, hogy ebed utan indultunk setara a falucskaban… Kb. ot perc utan belattuk, hogy okos talalmany a szieszta. Ilyenkor van, amelyik bolt bezar, de nem ez a gond, hanem az iszonyu hoseg (Korfun viszont allandoan szel lengedez, ami egy aldas). Szalmakalap (minel nagyobb karimaju) kotelezo darabja a ruhatarnak. A masik hasznos dolog a buvarszemuveg (esetleg buvarpipaval), a sziklas reszeken rengeteg erdekes vizilenyt lehet megfigyelni. Jol jon a forro homokos parton egy napernyo is, amibol erdemes jobb minoseget venni (a mi “piacos” peldanyunk hamar kikeszult).A felsorolt dolgokat nagy valasztekban lehet kapni meg Sartiban is, ha valaki nem vinne magaval.

Altalaban buvarkodas kozben eg le az ember hata (tapasztalat), ezert nem kell sporolni a – lehetoleg vizallo – naptejjel (ami viszont tenyleg draga egesz Gorogorszagban, ugyhogy erdemes itthonrol vinni). Ha mar a
dragasagnal tartunk, engem az egyliteres tej ara dobbentett meg: 400 drachma (kb. 300 Ft). Ugyhogy a jo hazai feltartos tejekbol is lehet keszletezni a tejivoknak…

Meg egy fontos tudnivalo: a csatornahalozat elegge regi es gyakoriak a dugulasok, ezert a kellemetlensegek elkerulese vegett a WC-papirt nem szabad a WC-be dobni, hanem csak a mellette allo szemetesbe…
 

Udv: Emőke

A szerző írásai Az Útikalauzban

Nevelos Emoke: Görögország – Sarti – 1998

Nevelos Emoke: The Big Apple – azaz New York élőben – 1998