Solymos Tilla: Örömök és csalódások – autóval Görögországban – Meteórák, Delphoi, Zakynthos – 2007

Solymos Tilla: Örömök és csalódások – autóval Görögországban – Meteórák, Delphoi, Zakynthos – 2007



Elfogulatlan beszámoló egy eredetileg hosszabbra tervezett kirándulásról –  sok hasznos  információval, tanáccsal és néhány szép képpel


Évek óta elhessegettük magunktól a gondolatot, hogy vakációnkat Görögországban töltsük, tartva az odautazás bizonytalanságaitól és az országról kapott információk ellentétes voltától.
Idén, felbátorodva néhány hiteles ismerősünk beszámolójától, nekiveselkedtünk felkeresni iskolás emlékeink istenekkel, templomokkal, jóshelyekkel és természeti szépségekkel teli országát, az „ókori” Görögországot. Nos, hazaérkezésünk után napokkal is gyűjtögetni kell a kellemes emlékeinket, hogy a kellemetlenségek felül ne kerekedjenek rajtuk.
Tapasztalatainkra alapozva segíteni szeretnénk a későbbiekben utazóknak, mitől óvakodjanak és mit erősítsenek görög utiprogramjuk összeállításakor.


A kiutazás során sokat segítettek a honlapon fellelhető írások, amelyeket ezúton is köszönünk, így részletekbe nem is bocsátkoznánk.
Figyelem, valós az az állítás, hogy minden bokorban szerb rendőr terem – tessék tehát betartani az ésszerűtlen és időrabló sebességkorlátozó táblákon közölt határokat! Minket Belgrád előtt mértek be (joggal, mert 60 helyett a százat vertük). Ajánlatuk kettős: a belgrádi kapitányságon kiállítanak egy 25.000 dínáros(!) számlát, vagy helyben fizetünk 100 eurót. Ennek csökkentett változatát választottuk, hosszas tárgyalást folytatva a rend őreivel…
A határok átlépésénél eltöltött 10-15 perces várakozást már fegyelmezetten álltuk, hisz idő, mint tenger, a pénz azonban véges.


Programunk szerint 2-2 napot töltöttünk volna a Meteóráknál, a delphoi jósdánál, majd „átkompozunk” Zakynthosra, vissza a Peloponissosi félsziget aljába Monemvassiába, fel Athénba, majd 1 éj Katerini körül és haza. Bár jónéhány országot bejártunk, soha el nem tértünk a tervezett programunktól, inkább maradtunk volna, mint hamarabb igyekszünk haza. Most ez utóbbi fordult elő velünk.


Első csalódásunk, hogy Macedóniától kisebb kihagyásokkal, szakadt az eső. Ez azért volt félelmetes számunkra, mert sátrazáshoz készültünk és meleg ruhát pedig csak mutatóba pakoltunk.
Az éjszakai megállónk a Meteorák lábánál fekvő kis falu, Kastraki volt, ahol a sátor a belsejéig, mi gatyáig eláztunk. (A helybéliek örültek az égi áldásnak, hisz fél éve egy csepp eső sem hullott.)
Ettől eltekintve elégedettek voltunk a Vrachos család által üzemeltetett kempinggel, még a kényes ízlésűeknek is bátran ajánljuk. A mosdók, zuhanyzók, angol-WC tiszták, csak azt a WC-papír gyűjtő kosarat tudnánk feledni. Erről ugyan ejtettek szót ismerőseink,  de nem gondoltuk, hogy ennyire nehezen vesszük a görög szennyvízcsatorna hálózat szűk keresztmetszete miatti országos kötelezettséget, hogy a papír a „használat” után a kosárba és ne „európai” helyére kerüljön.
Amúgy boltjukból a reggeli beszerezhető, 2 éjszakai tartózkodás után 200 oldalas friss kiadású görög képes albummal és egy ikon jellegű képpel ajándékoztak meg minket.
Tanácsunk: bármilyen kánikulát és verőfényes napsütést ígér a meteorológiai előrejelzés a déli célországokba, mindig pakoljanak egy váltás meleg holmit, ha pedig a papírdobáláshoz nem éreznek elég erőt, kerüljék Görögországot!


A Meteórák megtekintését, hitétől függetlenül, mindenkinek ajánljuk, akinek lehetősége van arra kanyarodni – időigénye min. 4-6 óra, ebbe több kolostorlátogatás is belefér. Mi két teljes napot időztünk itt. Az itteni benyomásaink, emlékeink szépítik a görög vakációnkat. Az öltözékre többen felhívták a figyelmet, ezt elvárják. A kolostorokban fel-feltűnő apácákat és papokat bár nem tilos, de nem ildomos fényképezni. A rend helyenként eltérő: van ahol a templomban is lehet felvételeket készíteni, máshol ezt nem engedélyezik. Egyébként mindenütt van vízvételi (és „leadási”) lehetőség.
Javasoljuk, válasszanak ki 2, max. 3 kolostort felkeresésre, ennyi alapján pontos képet kapnak a környék természeti szépségeiről és a kolostori életről. Induljanak Kastraki felől, innen hamarabb és teljességükben tűnnek fel a kolostorok, mint Kalambaka felől. (Erre inkább jöjjenek lefelé.) Mi 3 kolostort kerestünk fel, néhány ajánló szó róluk.


Az Agia Triada (Szentháromság) kolostort mindenkinek ajánljuk: a fel- és lejutás izzasztó, fent családias környezet: paradicsom és levendula bokrok, lófarokba fogott hajú szerzetesek fogadnak. Óvatos sétára invitál az 1 hektáros plató, lélegzetelállító kilátással a meredély tetején.



A Varlaam nem túl megerőltető (120 lépcső), kilátás pompázatos, kis boltjában vallási tárgyak és különleges olajak is vásárolhatók.
A Roussanu apáca kolostorba felmászva (208 lépcső) jól megszuszogósodtunk, fent nőiesen csinos a virágoskert, a kilátás sem utolsó, a boltban életvidám apácalányok szolgálnak ki. A kötelező vallási cikkeken kívül szárazvirág könyvjelzők, mézek, lekvárok vásárolhatók. Bár az országban elvétve, itt nagy elcsodálkozásunkra bankkártya lehúzót is találtunk.


A többi kolostorból csupán felkészültünk, „külső” tapasztalatokat, az alábbiakat, szereztünk:


A Nagy Meteora Kolostor lehet az egyik célpontja a kirándulóbuszoknak. Mi 10 óra felé jártunk ott, a tömeg iszonyatos, a buszokat rendőrök irányítják.
A nehezebben mozgó turistáknak a Szent István kolostor ajánlott, ott csak szintben kell közlekedni, a kilátás szép lehet.
A Nikolaos Anapafsos Kastraki felől az első kolostor, a leírások alapján a szűkösség és a homály uralkodik benne, bár szentképei egyedülállóak.


Utolsó Meteora tanácsunk: a parkolóban bátran vegyék meg a 20 eurós, a vidéket és az összes kolostort magyarul bemutató DVD-t, minősége valóban kiváló. Ha vásárolnak hozzá egy 4 eurós Meteora könyvet is, a kettő cikk csomagára 20 euróra vihető le.


Következő célállomásunk a delphoi jósda. Azt gondoltuk, erre kell egy teljes nap, de túlszámoltuk magunkat.
Az odajutás nehézkesebb volt (Trikala, Lamia, Amfissa): 220 km, 5 óra – köszönve az útfelbontásoknak és nehézkes javítgatásoknak (néhol az új aszfaltszőnyeg helyett már a fű nőtt ki). Kanyar temérdek, a hely „félelmetesen” szép, az út mellett nekünk hiányzott a biztonságérzetünkhöz a korlát vagy szegőkő.
Nem hiányzott azonban az a mérhetetlen szemét, amit az út mellett, a ki nem épített parkolókban és kilátópontokon tapasztaltunk. Lehet, hogy mi vétettünk azzal, hogy letértünk a megszokott turista vonulási útvonalról és eltávolodtunk a tengerparttól?
Szálláshelyül ajánljuk a Camping Apollónt: a sátorverő teraszairól ráláttunk a Korinthoszi öbölre, felemelő ilyen látvánnyal kelni-feküdni. Vásároljanak a kemping boltjából Retzina bort (7 dl 5,50 euro). Ez az a gyanta ízű készítmény, ami visszás érzéseket vált ki fogyasztójából: mivel az érlelőhordóját fenyőgyantával kenik be, ez érződik a boron, olyan, mintha borivás közben illatos fenyő tűleveleket rágcsálnának – nekünk tetszett, bátran ajánljuk.
Még jó, hogy némi borozás után ültünk be az étterembe, így lazábban vettük a „beépített” borravalót: míg vártunk a vacsorára, hoztak kenyeret és fejenként 1-1 minivajat. Gondoltuk, kedvesek, csillapíthatja a vendég az étvágyát. Nos, megfizettették ezt velünk, hisz beépítettek a számlába, – függetlenül attól, hogy nem is fogyasztottuk el – 3 eurót (jó másfél gyros árát). Ez a borravalózás máshol is jellemző, jó tehát róla tudni.
Ebben a kempingben szembesültünk először azzal a szokatlan görög takarékossági intézkedéssel, hogy éjszakára leoltják a közvilágítást, mondhatni csillagfénynél mehetünk szükség esetén szükséget végezni. Ugyanezt „láttuk” Zakynthos szigetén is: éjféltől még a kirakatok és feliratok is aludni tértek.


Delphoit egyszer érdemes megnézni, amellyel alapjában sikerülhet is az ókori Görögországból fennmaradt romokat sűrítve megtekinteni. Megvásároltuk a legdrágább belépőt (9 euró/fő), amely a romterületre és a múzeumba is belépésre jogosított. Figyelem: a nemzetközi diákigazolványok az egyházi és magángyűjtemények, múzeumok esetében nem elfogadottak – Delphoiban igen.
Lihegéssel együtt 3 óra alatt megtekintettük a „kincsesházat” (mint kis templom), a mondhatni felismerhetetlenségig romos templomot, a színházat, stadiont.
A múzeumban fotózni is lehet, csak az tilos, hogy a szobrok mellett magunkat is lefényképezzük. Csalódtunk, azt gondoltuk, hogy épebben maradtak fenn az építmények. 3 éve ugyanis végigjártuk Olaszországot, és ott valóban el is tudtuk képzelni a romok alapján hogyan éltek, hol vásároltak, hol laktak, imádkoztak a Római Birodalom polgárai.
Ekkor határoztuk el, felgyűlve a sok eddigi görög csalódás, hogy már nem is igazán vagyunk kíváncsiak Görögországra, ha már az ókori szellem és értékek ily minimális mértékben maradtak csak fenn. Tanulság: a csalódások elkerülése végett informálódjanak alaposan, hogy azt várják, amit egy ország nyújtani képes! Amennyiben lehetséges, kerüljék a más országokkal való összehasonlítgatásokat!


Szerencse, hogy Zakynthoson előre lefoglaltuk a szállásunkat, így nem fordultunk idő előtt haza – Delphoiból irányba vettük a szigetet.
Jól járható a Korinthosi csatorna északi része, riói látványos híd (10,90 euro), Pátrán át Kyllíniig útvonal. A komp kellemes meglepetés: indulás előtt kb. 25 perccel is kaptunk helyet, nincs tumultus, percre pontosan indul, jó és nem drága a büfé, elfogadhatóan tiszta a WC, szép a kilátás és kb. 1 óra múlva rendre érkezik  Zakynthos városába. A menetrendről és viteldíjról előre lehet tájékozódni a
gorogorszag.lap.hu oldalon (autó: 32, felnőtt 7 euró).
A szigeten szembesültünk azzal, mekkora a különbség a görög szárazföld és a sziget között: lehet, hogy ezért is vannak kellemetlenebb élményeink, mert nem csak a tengernél töltöttük napjainkat? A víz egyébként gyönyörű, váltakozva égszínkék, türkiz, a part (Agios Sostis) homokos, igazi kisgyermekbarát.
Szállást is az interneten keresztül foglaltuk, éljenek ezzel a lehetőséggel. Előleget is utaltunk bankon keresztül, ez is megbízható. Válasszanak kisebb, családias apartmant. Nekünk jól bejött, a család segítőkész, az idősek a németet, a fiatalok az angolt beszélik. Még üdvözlő ajándékban is volt részünk, saját készítésű olívaolaj, borecet és általuk eltett olívabogyó, illetve házi bor formájában. Még szerencse, hogy mi is készültünk – egri bort vittünk városunkból ajándékba.
A szigeten a pihenésre érdemes koncentrálni, ez nem a kulturális turizmus terepe. Néhány kiemelésre méltó látványosságot azért ajánlanánk. Gyönyörűek az olívaligetek, különösen az öregebb fák sokszínűsége fogott meg minket.
Vásároljanak a Kiliomenosi agrikultura boltban igen finom óbort ( 5 euro), ízesített olívaolajat (2 euro), esetleg sajtot, mindent meg is lehet előre kóstolni. Ha görög terítőre vágynak vagy ajándéknak szánnák, ebből a legnagyobb választékot Anafonitriában találhatják. Mi kétszer is jártunk ott, ha északról érkezünk a jobb oldali első fiatal hölgynél. Három terítőt vettünk (15-25 euró/db), második alkalommal megismert minket és zakynthosi borral hálálta meg ragaszkodásunkat. A legnagyszerűbb naplementét Kambinál hirdetik az utikönyvek. Erról azonban nem szól a fáma, hogy ott egy étterembe kell beülni és a nap sem feltétlenül a tengerbe hanyatlik, hanem a végkifejlet előtt a felhőkbe. Ettől függetlenül jó sört ittunk (Mythos) és a felhős naplemente is érdekes volt. Az elsüllyedt kalózhajó nem Porto Vroma jelzésnél látható, mint ennek többen beugrottunk, hanem ettől északabbra, a Wreck kiírásnál kell a tenger felé kanyarodni. A parkolónál gyalog az autós menetirányt kell folytatni (néhány tíz méter) és onnan lehet letekinteni a roncsra.
Azt mondták ismerőseink, olcsó lesz a nyaralásunk, mert tudunk korlátlanul gyrost enni és nagy üzletekben a reggelit olcsón beszerezni. Szeretnénk felhívni a szárazföldet is megismerni vágyók figyelmét, hogy gyros csak a tengerparton kapható (Zakynthoson 2 euro/db, a gyrostál 6 euro). Finom, más a tésztája, mint az itthoni, rendeljenek fejenként rögtön 2 darabot, ha jól is akarnak lakni. Olcsó élelmiszer nagyobb tételben valóban kapható, ha van Lidl vagy Spar, ám ezek csak a nagyobb városokban lelhetők fel.
Bátorítunk mindenkit, próbálják ki a görög konyhát: rendeljenek kebabot, ami egyik helyen saslik jellegű hús (sertés vagy birka) köret nélkül, máshol mics-szerű hasábburgonyával (6-8 euró); keftedeszt – kicsit paradicsomos húsgombócszerű rizs nélkül, de más a paradicsom ízesítése és a húsé is (6-8 euró); a muszaka is állhat lasagna alapon, a darálthús része borssal és fahéjjal ízesítve, máshol krumplival lerakva a darálthúsba pedig pirospaprika is kerül. A padlizsán és a tojásos besamel a tetején azonos – nekünk a lasagnás jobban ízlett (5-6 euro). A görögsalátának (4 euró) tunkolják ki a fűszeres, olajos, sós, paradicsomos levét is és ne hagyják ki a tzazikit sem (2 euró).
Az étkeket ouzóval, borral vagy finom görög sörrel a Mythossal is leöblíthetik. Ha az ízeket haza szeretnénk hozni, kaphatók fűszerkeverékek (1,80/nagy zacskó), természetesen italok is. Azokat az éttermeket válasszák, ahol kevesebben ülnek: azok is jók, csak nem kell 2 órát várni a vacsorára.
Végezetül ajánljuk a motorcsónakázást, igen nagy élmény. Valóban 3 percig tart a betanítás, nem is igényel többet. Mi a híres zakynthosi teknősöket szerettük volna megnézni, ezért is vágtunk bele a magad uram motorcsónakázásba. „Tekit” csak a boltokban láttunk, de sebaj, így is rendkívüli volt a vízen való utazás (2 óra 3 főnek 45 euró).
Zakynthost tehát bátran ajánlhatjuk a kisgyermekes családoknak is, különösen az általunk megismert kisebb és nyugodtabb, igen jó partú Agios Sostist – de utazzanak repülővel és béreljenek a szigeten 1-2 napra autót.


Zakynthosról, átírva eltervezett programunkat, hazafelé vettük az utirányt. Még két szép nap a Meteóráknál, majd át a „macerás” országokon. Javasoljuk, álljanak meg egy makedón benzinkút boltjában, igen ízletes tejkaramellát, halvát és fügével töltött süti, mint „hazai” termékeket vásároltunk, igen barátságos környezetben. Az ország egyébként kicsi, de hegyes-völgyes tetszetős.
Szerbián keresztül az út egy örökkévalóságnak tűnt, de hősiesen betartottuk a sebességkorlátozást.
Utolsó kellemetlenség a röszkei szerb-magyar határon ért. Bár percek alatt átjutottunk a senki földjére, de a magyar vám elérhetetlenségnek tűnt. Sok száz (talán ezer) autó halmozódott fel, pedig a németek és hollandok nem vendégmunkásoknak tűntek. Igen rosszul éreztük vétlen magyarként magunkat és elszomorodtunk, hogy hazajutáshoz 22.40 és 2.08 óra közti időt kellett végigvárnunk, teljesen érthetetlen okból.


Összegezve: tapasztalatunk szerint Görögország legfőbb értéke a tengerpart. A múltja feledésbe merült – sajnos a görögök által. Ha ez mégis motíválná Önöket, ám próbálják ki, hátha nagyobb szerencséjük lesz, vagy elfogulatlanabbak, mint mi voltunk. Vártuk, hogy megérint a történelem, de ahhoz a néhány, igen rossz állapotban fennmaradt romhoz is rengeteget kell autózni, hogy egyiket a másiktól elérjük. Azt olvastuk az utikönyvben, hogy Görögország keveréke a Mediterráneumnak, a Közel-Keletnek és a Balkánnak. Sajnos ez utóbbival mi sokszor találkoztunk, amit nehezen kompenzál a Meteórák, Zakynthos szépsége.
Legyen nagyobb szerencséjük ehhez az országhoz, jó utat és kellemesebb élményeket kívánunk.


Solymos Tilla


A szerzőnek a szerkesztőn keresztül küldhetsz levelet  E-mail: szerkesztoutikalauz.hu

Légy te az első hozzászóló a(z) "Solymos Tilla: Örömök és csalódások – autóval Görögországban – Meteórák, Delphoi, Zakynthos – 2007" íráshoz!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.


*

Ez az oldal sütiket használ a felhasználói élmény fokozása érdekében. Részletek

Cookie szabályzat Őszintén szólva mi sem vagyunk szerelmesek a Cookie-ba, mert nem szeretjük, ha olyan dolgokat alkalmaznak velünk kapcsolatban, amivel nem vagyunk teljesen tisztába. De egyszerűen nem tudunk mit tenni ellene, ha működtetni akarjuk az oldalunkat, mert az általunk használt szoftverek, segítő alkalmazások erre épülnek. Néhány ilyen, általunk használt Cookie az egyes szolgáltatások működéséhez nélkülözhetetlen, vannak, amelyek információt, statisztikát gyűjtenek a weboldal használatáról, adatokat elemeznek, hogy segítsenek számunkra, vagy az oldalunk működését segítő, biztosító partnereink számára megérteni, az emberek hogyan használják az online szolgáltatásokat, hogy fejleszthessük azokat. A Cookie-k közül egyesek átmenetileg működnek, és a böngésző bezárása után eltűnnek, de tartósak is megtalálhatók köztük, amelyek a számítógépeden tárolódnak. Ha látogatása során Ön mellőzi a Cookie-k használatát, tudnia kell, hogy a oldal nem fog az elvártaknak megfelelően működni. Ha a számítógépén már megtalálható Cookie-k közül szeretne törölni, kattintson a böngészőben található "Súgó" menüpontra és kövesse a böngésző szolgáltatójának utasításait! Még többet megtudhat a Cookie-król, azok törléséről és irányításáról a www.aboutcookies.org weboldalon!

Bezár