Egerszegi Imre: Ausztria-Grünau – 1995


Egerszegi Imre: Ausztria-Grünau – 1995


Végre beteljesült az előző évi vágyunk, indulhattunk az Alpokba-nyáron. Az IBUSZ katalógusából kiválasztottuk a Salzburg mellett lévő kis települést, Grünaut. Falusi turizmus keretében kínálták ezt az utat, ami a költségekre igen jó hatással volt. Reggelivel heti 25 ezer forint volt egy fő részére. Első nap megnéztük egy kicsit Bécset. A Práterben felültünk az óriáskerékre, ami 68 méter magasra viszi a látogatókat. Egy étteremben elfogyasztottunk egy jó kis marhaszeletet, majd a belvárosban is tettünk egy sétát. Késő délután továbbindultunk Salzburg felé. Éjszaka egy autós pihenőben aludtunk egy kicsit a kocsi hátsó részében, de olyan kemény volt és hideg, hogy hajnali két óra felé tovább indultunk. Egy helyi idegenforgalmi irodában kellett jelentkezni, majd némi várakozás után elfoglalhattuk szállásunkat. Egy nagy épületben volt a szobánk, egy falusi gazdaságban. Ekkor az idő nem volt valami jó, lógott az eső lába. Másnap a reggeli után felfedeztük a környéket. A falu egy zsákfalu volt, ugyanis az Alpok miatt tovább menni nem lehetett. Csodálatos hely volt, hófödte hegyek, kristálytiszta tavak és patakok, szabadon kószáló vadállatok. A közelben volt egy vadaspark is. A kis településen 24 vendéglátó hely volt, ahol étkezni lehetett. Meglepetésünkre volt egy kis vendéglő is, ahol magyarnyelvű étlap is volt. A napközbeni vagy esti étkezést egy itthon vásárolt bón felhasználásával oldottuk meg. A bécsi szelet természetesen nagyon finom volt. Egyik nap ellátogattunk Salzburgba. A város szélén egy információs épületben kaptunk tájékoztatót. Felmentünk siklóval a várba, majd megnéztük a múzeumot, ami nagyon érdekes volt. A vár történelmét lehetett végigkísérni a második világháborúig. Ezen a napon már reménykeltő volt, hogy a nap egy kis időre kibújt, majd újra eltűnt.
Ellátogattunk Bad Ischl-be is, ahol megnéztünk egy sóbányát. A látogatóknak egy színes overált kell felvenni a ruházatuk védelmére, majd egy kis vonatszerű alkalmatosságon, ahol egy hossztengelyében elhelyezett padon ültünk egymásba kapaszkodva, levittek a műveléssel felhagyott bányába.
Itt azon lepődtünk meg, hogy a kősó színe szép halvány rózsaszín. Ezen a napon már az idő is kellemesebb volt, nem esett az eső.
Vendéglátóink egyik este azt mondták, hogy másnap szép, napsütéses idő lesz. Természetesen ezt nem akartuk elhinni, de reggel ragyogó időre ébredtünk. Reggeli után azonnal nekivágtunk egy nagyobb hegyi túrának. Ilyenkor a háziaknak szólni kell, hogy merre indulunk és mikor érünk vissza, mert az Alpokban az időjárás nagyon változékony és szeszélyes. Az úti célunk egy 1100 méteres hegy volt, ami Grünau mellett emelkedett. Útközben óriási páfrányokat láttunk, majd egy békésen legelésző tehéncsordát kerülgetve értük el az ezer méteres magasságot. Itt egy emlékkő volt felállítva, ahol egy fémdobozban vendégkönyv és egy toll volt. Pihenés közben elolvastuk a bejegyzéseket, köztük 17 magyar honfitársunk szignóját. Mi is beírtunk néhány szót, majd tovább indultunk. A tetőre érve már rendesen megéheztünk, így elfogyasztottuk a soknak nem mondható elemózsiánkat: sajtot és zsemlét. Kicsit irigykedve néztük a hegytetőn lévő étterem vendégeit, de pénzt nem hoztunk, így csak nyeltünk nagyokat.
Kis pihenő után visszaindultunk a szállásunkra. Késő délután volt, mire megérkeztünk. A vacsora nagyon jól esett a hat órás túrázás után, amit egy pisztráng étteremben (Florellenhof) fogyasztottunk el. Ebbe az étterembe többször is visszatértünk, mert finom ételek és jó kiszolgálás volt.
Másnap kipróbáltuk a helyi strandot, mert a nap hétágra sütött. E fürdőhely érdekessége volt, hogy a vizét közvetlenül a hegyről lezúduló kristálytiszta patakokból nyerik, ami rettenetesen hideg volt. Bátorságunkat jelzi, hogy egyedüli látogatói voltunk a medencének kb. 6 percig.
Az egy hét eltelte után kissé szomorúan vettünk búcsút e gyönyörű helytől, ami télen is csodálatos lehet. Útitársunk ismét a piros Peugeot kombi volt.


Egerszegi Imre


A szerző írásai Az Útikalauzban

Egerszegi Imre: Ausztria-Grünau – 1995

Egerszegi Imre: Bibione – Olaszország – 2000, 2001

Egerszegi Imre: Isztambul – Törökország – 2003

Egerszegi Imre: Salou – Lloret de Mar- Spanyolország – 1996-1997

Egerszegi Imre: Tossa de Mar – Spanyolország – 2002


A szerzőnek a szerkesztőn keresztül küldhetsz levelet  – E-mail: szerkesztoutikalauz.hu

Légy te az első hozzászóló a(z) "Egerszegi Imre: Ausztria-Grünau – 1995" íráshoz!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.


*

Ez az oldal sütiket használ a felhasználói élmény fokozása érdekében. Részletek

Cookie szabályzat Őszintén szólva mi sem vagyunk szerelmesek a Cookie-ba, mert nem szeretjük, ha olyan dolgokat alkalmaznak velünk kapcsolatban, amivel nem vagyunk teljesen tisztába. De egyszerűen nem tudunk mit tenni ellene, ha működtetni akarjuk az oldalunkat, mert az általunk használt szoftverek, segítő alkalmazások erre épülnek. Néhány ilyen, általunk használt Cookie az egyes szolgáltatások működéséhez nélkülözhetetlen, vannak, amelyek információt, statisztikát gyűjtenek a weboldal használatáról, adatokat elemeznek, hogy segítsenek számunkra, vagy az oldalunk működését segítő, biztosító partnereink számára megérteni, az emberek hogyan használják az online szolgáltatásokat, hogy fejleszthessük azokat. A Cookie-k közül egyesek átmenetileg működnek, és a böngésző bezárása után eltűnnek, de tartósak is megtalálhatók köztük, amelyek a számítógépeden tárolódnak. Ha látogatása során Ön mellőzi a Cookie-k használatát, tudnia kell, hogy a oldal nem fog az elvártaknak megfelelően működni. Ha a számítógépén már megtalálható Cookie-k közül szeretne törölni, kattintson a böngészőben található "Súgó" menüpontra és kövesse a böngésző szolgáltatójának utasításait! Még többet megtudhat a Cookie-król, azok törléséről és irányításáról a www.aboutcookies.org weboldalon!

Bezár