Zeke Attila: Der Österreichische Donau Radweg – 1998

Mivel az oldalt rövidesen bezárom, eladó az utikalauz.hu internetes domain!
Ajánlatok és érdeklődés a gyoker@utikalauz.hu címen.

Zeke Attila: Der Österreichische Donau Radweg – 1998. augusztus


(Győrffy Árpád beszámolójának 0. – rövid – változata után készült, arra néha reagál)


Augusztus 2-án vasárnap reggel 8.10 kor indult a vonatunk a keleti pályaudvarról és fél 11 tájékán érkezett meg a Hegyeshalomba. A túrán hatan, zömében egyetemista ill. főiskolai hallgatók (egy lány) vettünk részt.



A csapat


Mivel a társaság egyik fele már szombaton útra kelt úgy beszéltük meg, hogy a határtól kb.
 40 km re lévő Hainburgban találkozunk. Egyébként ők a petronelli kempingben töltötték az éjszakát. Elmondásuk szerint nincs főzési lehetőség viszont van melegvizes zuhany.
A kempingben 50 schilling -et kértek fejenként és 30 -at sátranként. A talaj nagyon köves volt.
A megbeszélt időben sikerült a találkozás. Nem sokáig maradt egyben a társaság mivel a várost elhagyva a kijelölt kerékpárút murvás volt ezért a versenykerékpárral résztvevők a főutat választották. Mint később kiderült csak 3-4 km en keresztül volt rosszminőségű az út.
A következő találkozóra már Bécsben került sor.
Az első éjszakát a Bécstől 10 km-re lévő klosterneuburgi kempingben töltöttük. A dolog jól indult mert a recepciós srác nagyon jól beszélt magyarul, mert mint kiderült az édesanyja magyar származású. Árakról csak annyit, hogy nagyon kedvezően megúsztuk. Az első probléma itt jött elő. Az egyik (3 személyes) sátor felállításánál derült ki, hogy májusban amikor utoljára használták nem szárították ki és így rakták el. Gondolhatod milyen meglepetés ért amikor a sátrat fel akartuk állítani. Másnap reggel fél 10-kor indultunk a klosterneuburgi pu.-ról Passauba. Mivel 6-an voltunk ezért a csoportos kedvezményt igénybe vehettük így személyenként 283 ATS jött ki kerékpárral együtt. A hosszadalmas vonatozás után Passauban útmutatásod alapján könnyen megtaláltuk az Ilz folyó torkolatánál lévő kempinget. A tulaj 9 DM-et kért személyenként de schillinget is elfogadott (7-tel szorozva). Másnap némi városnézés után indultunk útnak. A bal parton haladva 16 kilométerre Passautól mi is megtaláltuk a Penny Market-et ahol a megmaradt márkáinkat elkölthettük. A wessenuferi hídon mentünk át a jobb partra. Mi is vágytunk már egy kis romantikára, ezért a schlögeni kemping helyett az inzelit választottuk. A kemping mellett működő vendéglő tulajdonosa aki egyben a kempinget is felügyelte szívélyesen fogadott bennünket és még néhány szót magyarul is tudott. Egy éjszakára 70 ATS-t kért fejenként. Itt a zuhanyzás benne volt az árban, de az étel melegítési lehetőség hiányzott. Egész éjszaka zuhogott az eső és a szomszédban bőgtek a tehenek. (Nekem más elképzeléseim voltak a romantikáról.)
A leírásodban ezen a ponton tértél ki az időjárásra.
Nekünk viszonylag szerencsénk volt mert csak Inzelben esett éjszaka az eső. Napközben mindig nagyon meleg volt, viszont miután lement a nap kifejezetten hűvös.
Inzeltől a jobb parton haladtunk egészen Aschbach utáni hídig ahol átmentünk a bal oldalra.
Linzig nagyon kellemes utunk volt, végig kerékpárúton. Úgy látszik ez a város nem kedvez a kerékpárosoknak mert itt ment tönkre kis csapatunk egyik versenykerékpárosának a racsnija. Valószínűleg mi is azt a kerékpár üzletet – szervizt találtuk meg amelyiket ti a belső vásárlásakor. Itt 500 ATS-t kértek volna a javításért pontosabban az egész hátsó kerék cseréjéért. (A kolléga ennyiért vette a kerékpárt.) Mivel a csoport tagjainak jelentős része műszaki ember hát mi is megpróbálkoztunk a javítással. Mint kiderült egy C alakú rugó tört el amit egy fékbovden szálaiból sodort darabbal pótoltunk. A javítás jól sikerült a bringa azóta is így üzemel. A linzi kemping melletti tóban jól esett felfrissülni a hosszú út után. (Itt a fürdéssel nagyon kell vigyázni mert nagyon hirtelen mélyül.) A kemping árai „a már megszokott” 70 schilling fejenként. A zuhanyzó 4 perces használatáért 10 schillinget kértek. Főzési lehetőség nincs.
Másnap a bal parton indultunk tovább. Az első megállónk Mauthausen volt ahol  megnéztük a volt koncentrációs tábort. Itt is mint annyi más helyen nagy hasznát vettük a nemzetközi diákigazolványnak aminek kiváltását minden képen ajánlom mert ahol igénybe lehet venni ezt a fajta kedvezményt ott a felnőt jegyár 30-50 %-át lehet vele megspórolni.
Az éjszakát a Naarn Au kempingben töltöttük (kerékpár szereléssel). Egy másik bicajnak középen a hajtóműve lazult meg amit megfelelő szerszámok hiányában nehéz volt meghúzni.
A kemping egész hangulatos volt közepén egy kis tóval és az árai is barátságosak mondható 52,5 ATS fejenként. Főzési lehetőség nem, de ingyenes zuhanyzásra lehetőség nyílt a lakókocsis oldalon. Itt ismerkedtünk meg azzal a hat német diáklánnyal akik szintén a Dounau Radweg-en egészen Bécsig útitársaink voltak. Tőlük egyébként meghívást kaptunk az Október Fest-re Münchenbe.
Greinben érdemes megnézni a hajózási múzeumot. Viszont utána egy kicsit visszafelé kell tekerni mivel a város előtt lévő hídon át kell menni a jobb partra mert ha ezt nem tesszük meg akkor forgalmas főúton visz az út.
A következő szálláshelyünk az Ybbs előtt 10 km re fekvő Willersbachban volt.
Az út jobb oldalán lévő Gasthaushoz tartozott az a füves terület amire a sátrakat állítottuk.
A tulaj személyenként 50, sátranként 30 schillinget kért plusz  10,5 adó-t.10 ATS a zuhany ami az út túloldalán volt a vendégházban. Főzési lehetőség nincs.
Ha Ybbsben jár az ember akkor ha nem sajnál 50 ATS-t a belépőre akkor megnézheti a kerékpár múzeumot. (Nemzetközi diákkal „csak” 25-30.)
A bal parton folytattuk utunkat (az Ybbs előtt lévő hídon mentünk át) Melk előtt vissza a jobb oldalra. Melkban minden képen érdemes megnézni a felújítás alatt álló Apátságot. (Jelentős kedvezmény nemzetközi diákkal). Továbbra is a jobb parton haladva az út talán leghosszabb lejtős szakasza következett. Sajnos a kerékpárút egy szakaszon hiányzott ezért a főúton kellett haladnunk. Miután ismételten sikerült visszatérni egy kerékpárútra jött a második üdítő dolog. Az út egész hosszan gyümölcstől roskadozó alma, körte, szilva fák között vezetett…
A rossatzi kempingben sajnos? teltház volt úgyhogy kénytelenek voltunk a Krems-ig eltekernünk. Itt éppen egy többnapos városi fesztivál kellős közepébe csöppentünk. Nem tudom ez mennyire befolyásolhatta a kemping viszonylag magas árait. 6 fő, 3 sátor esetén 78 ATS jött ki fejenként. (Ingyenes a zuhanyzás, viszont főzési lehetőség nincs). Tulln felé haladva érdemes megállni a Traismauer-ben ahol dinó park van. Tulln előtt kb. 10 km-re találtunk egy kempinget amit elég kísérteties helynek tűnt. Nagyon furcsának találtuk, hogy az egész létesítmény teljesen üresen állt, pedig az árai is elég elfogadhatónak tűntek. (Nem sokkal 70 ATS alatt /fő). Ez minket is egy kicsit elriasztott, ezért a tullni kempinget választottuk. Este fél 9-re értünk oda és hiába akartunk fizetni a recepciósnak azt mondta, hogy siet haza, majd holnap intézzük az anyagiakat. Másnap korán reggel (feltűnés nélkül) távoztunk. Amúgy a kemping árai magasnak számítottak, (85 ATS /fő) főzési és zuhanyzási lehetőség volt. Sőt a jegyárban egy ingyenes belépő is benne foglaltatott a kemping melletti strandra. Itt már kezdett előjönni a 3. kerékpár hajtómű problémája ami nagy nehezen Klosterneuburgig még éppen kibírta. Szerencsénkre itt a kedvenc recepciósunk volt szolgálatban így ezt az éjszakát is nagyon kedvezően megúsztuk. Útmutatása alapján felkerestük a város kerékpár szervizét ahol a már Linzben megszokott szöveggel: „Alles kaput” és árral: 500 schilling fogadtak bennünket.
A szerelő 50 schillinget kért az ideiglenesen javításért. Mivel a vonat jegy ára hazáig olcsóbb lett volna mint a javítás költsége ezért a túra befejezése mellett döntöttünk. Ez azt jelentette, hogy a tervezettnél két nappal korábban fejeztük be az utat. Ami kimaradt az egy bécsi városnézés, egy éjszaka Hainburgban és átruccanás Bratislavába. Na mindegy, jövőre pótoljuk a dolgot. A társaság fele Bécstől a másik fele Hegyeshalomtól vonattal jött haza.


Zeke Attila


A szerzőnek a szerkesztőn keresztül küldhetsz levelet  – E-mail: szerkesztoutikalauz.hu

Mivel az oldalt rövidesen bezárom, eladó az utikalauz.hu internetes domain!
Ajánlatok és érdeklődés a gyoker@utikalauz.hu címen.

Légy te az első hozzászóló a(z) "Zeke Attila: Der Österreichische Donau Radweg – 1998" íráshoz!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.


*

Ez az oldal sütiket használ a felhasználói élmény fokozása érdekében. Részletek

Cookie szabályzat Őszintén szólva mi sem vagyunk szerelmesek a Cookie-ba, mert nem szeretjük, ha olyan dolgokat alkalmaznak velünk kapcsolatban, amivel nem vagyunk teljesen tisztába. De egyszerűen nem tudunk mit tenni ellene, ha működtetni akarjuk az oldalunkat, mert az általunk használt szoftverek, segítő alkalmazások erre épülnek. Néhány ilyen, általunk használt Cookie az egyes szolgáltatások működéséhez nélkülözhetetlen, vannak, amelyek információt, statisztikát gyűjtenek a weboldal használatáról, adatokat elemeznek, hogy segítsenek számunkra, vagy az oldalunk működését segítő, biztosító partnereink számára megérteni, az emberek hogyan használják az online szolgáltatásokat, hogy fejleszthessük azokat. A Cookie-k közül egyesek átmenetileg működnek, és a böngésző bezárása után eltűnnek, de tartósak is megtalálhatók köztük, amelyek a számítógépeden tárolódnak. Ha látogatása során Ön mellőzi a Cookie-k használatát, tudnia kell, hogy a oldal nem fog az elvártaknak megfelelően működni. Ha a számítógépén már megtalálható Cookie-k közül szeretne törölni, kattintson a böngészőben található "Súgó" menüpontra és kövesse a böngésző szolgáltatójának utasításait! Még többet megtudhat a Cookie-król, azok törléséről és irányításáról a www.aboutcookies.org weboldalon!

Bezár