Horzsa Tamás: Egy hét Japánban – 2002


Horzsa Tamás: Egy hét Japánban – 2002. október


Az oktober elejen tett latogatasomrol szeretnek nehany gondolatot megosztani Veletek.
Munkaltatom kikuldetesenek koszonhetoen 1 hetet toltottem Japanban, mely rengeteg elmennyel gazdagitott.
A megerkezes eleg hosszadalmasnak bizonyult, mivel a franfurti atszallassal egyutt (utazas Ferihegyre, majd atszallas Frankfurtban, majd utazas Narita repterrol) az ut kb. 22 orasnak tekintheto.
Tekintve, hogy a szarny mellett ultem, nem sok latnivalo akadt.
De jojjon a lenyeg!
Az uticelunknal valo kiszallaskor arcon csapott a jijetetlenul meleg (27°C) es szokatlanul paradus levego. A kellemetlen levegovetelhez kb. 5 perc alatt hozzaszokik az ember, kesobb mar fol sem tunt. A repterrol Tokioba kulon buszjarat vitt, amely csak a szallodanal allt meg. Vegig autopalyan haladtunk (a varosban!!!), amely így is 1 orat vett igenybe. A leszallas utan bejelentkezes a szallodaban, kozos vacsora a helyi kollegakkal, aztan zuhany es a letszukseget jelento alvas.
Masnap reggel koran kiindultunk a belfoldi jaratok repterere. Ez volt a Haneda repter. Ez a repter is kb. 2X nagyobb volt, mint a mienk, gondolhatjatok akkor a Narita meretet!
Delelott megerkeztunk Toyama repterere. Innen buszra szalltunk es idegenvezeto kiseretevel megkezdodott a tura. A busz jo tempoban haladt, de igy is atlagosan napi 8-9 orat utazgattunk. Az elso napon Shirakawa-ken (megye) nevezetessegeit jartuk vegig. Feltuno volt, hogy amig itthon egy atlagos fouton kozlekedve 20-25 km is eltelhet telepules nelkul, itt max. 3-4 km volt ez a tav. Ezen telepulesek merete egy itthoni kisvarosnak felelnek meg. Eloszor ez utalt a hihetetlen zsufoltsagra. A hegyekbe erve csodalatos latvany tarult elenk. Egy, csak buszok szamara jarhato 34 km-es uton kanyarogtunk fel az 1445 meteren levo parkoloba. A 34km alatt 11 vizeses szamoltunk meg, de tobb is volt, ahova mar nem tudtunk tovabb menni.
A vizesesek egy resze az ut mellett talalhato, igy a busz is vizes lett nehol. Tekintve, hogy ott is oszul, a novenyzet minden szinben pompazott.
Ekkor fedeztem fel, hogy itt meg a novenyzet is mas. Nalunk a fak torzse, agai tobbnyire egyenesek. Itt minden girbe-gurba. Kepzeljetek el egy bonszai-fat, csak 10-25m nagyban. Egyetlen cm egyenest sem lattam rajtuk.
🙂 A forrasokbol inni lehetett es sok helyen aranyhalak uszkaltak.
A kovetkezo helyszin innen lefele egy japan kert volt. Ezeket millio szamra lattuk, szinte egyfolrmak. Gyonyoru pazsit, diszfak, tavak es patakok. A patak medre zavaros volt, erre megjelent ket oreg gumicsizmas ember es a patakban vegigmenve maguk ele soportek a hordalekot. Amerre elhaladtak, kristalytiszta meder maradt utanuk. Meg erre is figyelnek… A fak nagy resze lathatoan oreg volt es a kacskaringos agai mar szetterultek, Hogy ne torjenek le, nagy deszkakkal-karokkal megtamogattak oket alulrol. Es megsem hatott szornyunek, inkabb termeszetesnek. En mar itt kezdtem aggodni.
Tekintve, hogy eros dohanyos vagyok, minden percet ‘kielveztem’ annak, amikor nem a buszon ultunk. DE! Szemetes csak minden km-en 1 volt. Addig itt-ott tartogattam a dekket. Ezutan ebed, majd varosnezes. Jartunk egy szusi-gyarban is. Haaat, nagyon nem jott be. A szusi (foetikusan irom, igy talan jobb) gyakorlatilag nyers hal. Vekony (vagy eppen vastag) szeletkekre van vagva, kifilezve. Mindenfele halbol csinaljak, tehat mindig mas szine van. Egy het utan mar gusztusosnak is talaltam. 🙂 Ami mely nyomot hagyott bennem, az az etkezes. Miden ugy zajlik, mint egy szertartas. Az elso egy poharka japan tea. Az ize nem hasonlithato a mi teainkra. Gyakorlatilag a frissen kaszalt fu erzeset kelt, de ehhez is hozza lehet szokni. A teafuvet nem szurik le, hanem azt is megissza az ember, de nyilvan nem a pohar fele a fu.
Tudni kell rolam, hogy csak 2 ill. 4 labu taplalekot fogyasztok. Na itt erre eselyem sem volt. Vagy nincs laba, vagy van neki 6. A fenebe, mi lesz velem??? Na nem baj, majd eszunk sok rizst. Arra meg varhattam.
Az etel kicsi talkakban van, egyszerre van az asztalon 5-6 fele. 1 nap utan megtanulja az ember, hogy mit mivel, milyen sorrendben es milyen ontettel ke ll enni. A zoldsegnek is hiaba orultem, hihetetlen ize volt meg a reteknek is. Erdekes, hogy a het vegere viszont mar minden izlett. De komolyan. Egy ebed kb. 2 ora. Az etkezes kozepen hozzak ki az elso levest. (Altalaban harom fele van, jol elszorva az egyeb etkek kozott.) Eloszor furcsa a tesztat kienni palcikaval, majd kiszurcsolni a levest a talkabol. Kozben ujabb es ujabb adag teak. Meg sor. Etekzes kozben mindenki cigizik (marpedig sokan dohanyoznak odakint). Ket palcika rizs, egy slukk. Furi.
Ebed utan ujra busz, majd egy szamuraj haz megtekintese.
A hazban cipot ledobni, seta be a tatami padlon. (A tatami egy talan bambuszbol fon padlotakaras. Standard meretuek es kemenyek mint a beton.) A haz nagyon puritan berendezeset tekintve, megis gyonyoru. Tudjatok, bambusz-papir falak, ajtok, minden szogletes.
A portan szinten gyonyoru kert, termeszetesen hazi patakkal, aranyhalakkal.
Ismerosom mondja: a halakhoz ne menj kozel, mert 1 db erteke kb. 1 millio (!!!!!!) yen. (A halak kb. 40cm hosszuak voltak, sargak, pirosak, feher-pirosak. 1 yen = ~2Ft.) Este megerkezes egy tradicionalis szallodaba. A recepcional cipo le, papucs fel. FElmegyunk a szobaba. Valami furcsa. Rajovok. A folyoson a hangszorobol madarak csiripelnek. Hat noooormaaaaalis????? Illatositott legkondi, stb. Kozlik, hogy negyen leszunk 1 szobaban. Hat jo.
Belepunk, a foldon tatami, bambusz ajtok, papir hartya boritassal. En ragyujtok. Lecsesznek. Atmegyek a masik helyisegbe, ott mar lehet. Na, gondoltam most jol bemutatkoztam. Ennek ellenere lattam egesnyomokat mindenhol, ami valszeg csikkek miatt volt. Leulunmk a foldre. Azaz a szekre, de nincs laba, csak ulokeje. Az asztal laba kb. 25cm. Jon a gesa, tolt egy finom japan teat. Gondoltam, jajjjj de jo, mar ugy kivantam. Napjaban 6X mentem WC-re a teatol, ennyire meg a sor sem hajtja meg az embert! :-))) Torokulesben teazgatunk negyen. De jo, van TV. A ket japan kollega egybol atvalt a PAY TV-re. Ez gyakorlatilag a kinti szexcsatorna, de fizetni kell erte rendszerint napi 1000 yent. 5 perc utan inkabb mar a foicit nezzunk.
Aztan baseballt. Aztan (kb. 20 perc telt el) menjunk vacsizni. A vacsi kb.
3,5 óra. Addig torokulesben a foldon, szigoru egyenes tartassal, a talkat emeled a szadhoz es ezszed a levest palcikaval… Franko. Hozzak a szaket.
gondoltam, ha mar enni nem sikerul rendesen, legalabb jol berugok. De ember, ez meleg! Gozologve szolgaljak fel es kb. 10-11%-os mindossze. Szolok a gesanak, hogy hozzanak nekem egy potkocsis kamazzal, mert ez igy nem lesz jo. Azt mondta, igyak sort melle, ugy majd hat. Hat csak nem akar. Egyre csak cserelgetik a tanyerokat, mar 2 adag kagylo megsult az asztalkan levo kis suton (mecses volt alatta), mar mindeki reszeg, mi meg a 2 magyar ulunk egymassal szemben, hogy ‘most mi legyen???’ Haaat, egyunk-igyunk, daridozzunk kedvunkre. A szake kb. 3cl-es kupicakban kerul kimeresre egy kismeretu viragvazara hasonlito edenykebol. Az asztalunkon mar nem fer semmi a sok ures vazatol. 🙂 Ezek meg reszegebbek. Na jo, menjunk a furdobe.
A furdo jo. Van egy kozos oltozo. Mielott ide belepsz, egy oregasszony a bejaratnal ad torolkozot. Bemegyunk, leoltozunk. Veletlenul a neninek pont akkor akad mindenfele pakolnivaloja az oltozoben. :-)) Jar a szeme, mint az asztalfiok. Beslattyogunk a furdobe (meztelen mindenki, de termeszetesen nem koedukalt – SAJNOS!). A falon L alakban boxok kikepezve. Itt mendenki ul, hattal a medencenek es zuhannyal mosaxik. Egy kis fadezsan ulve lemosod magad, majd tiszta testtel be a kozosbe. A viz eppen hogy meleg, azt neztem, hogy holyagosodok-e mar. 🙂 5 percig birtam, majd egy agyverzes es 2 infarktus utan inkabb ujra lezuhanyoztam es kimentem.
Este a helyi ejszakai barok megtekintese (jo japan szokas szerint).
Karaoke orrverzesig. Mar nincs hangom. Nem baj, buli van. Hajnalban hazamegyunk.
Reggel buszra fol.
Ujabb 8-10 ora utazas, de ekkor jon a meglepetes. Az idegenvezeto jofejsegbol !dobozos! japan teat hoz. Szeressuk mink esztet, hat bontsuk fel!Belekostolok… Majd a szomszed szeksorban ulo helyi kollegakra mosolygok es hosszzan karomkodok magyarul. Kozben bologatok, hogy milyen jol esik. A magyar kollega vonyitva tartja vissza a rohogest mellettem.
Kovetkezo megallo: Kanazawa. kb. 400000 lakos, eleg nagy varos.
A japan ‘modern’ epiteszet egyszeruen lelegzetallito. Annyira csunya, hogy nem kapsz levegot. Itt szembesultem a japan nyilvanos WC-k inyencsegevel.
Holgyeknek ugras a csillag vegere!
***** Tehat a WC: van a faltol kb. 20 cm-re egy kb 60cm hosszu, 20 cm szeles porcelan bigyo a foldon, aminek a pereme a talajtol szamitva kb. 5 cm. Ezzel szemben a falon van egy kapaszkodo. Az ember leguggol, megkapaszkodik. Na most mar attol becsinal az ember, hogy tartania kell magat. Utan hosszas ellenorzes a ruhazat epseget tekintve… Elnezest, de ez akkora nyomot hagyott bennem, hogy muszaly volt leirni. ***** Feltunik valami: itt mindenki sorakozik. A buszhoz, vonathoz, automatahoz olyan sorok alltak, mintha vonalzoval rajzoltak volna. Nalunk meg ossze-vissza allnak az emberek a megalloban. Nem is tudom, hogy vagyunk igy kepesek felszallni a buszra…
A varos nag, zajos, budos es nincs mit latni. Azet elmaszkalunk 1 orat.
Vissza a buszra, majd irany a tengerpart. Ishikawa-ken (megye) legszebb resze kovetkezik. Egyszercsak elfogy az asfalt. Sebaj, irany a busszal a homok. Erdekes, azt hittem, hogy 40-en assuk majd ki a buszt, de nem. Ez egy un. seaside-highway. 7km hosszu, az ut maga a homok. Es olyan sima, mint a sztrada. Kozben halaszhajokat latunk kikotni es felelmetes mennyisegu halat kipakolni. Siralyok ezrei keringenek az emberek kapaloznak, hogy le ne szalljanak a halra. A vízben repulo halak. De akkorak, mint egy nagyobb ponty, csak nem olyan dagik, hanem hosszukasak. Meg sosem lattam ilyet.
Kiugranak vagy fel meter magasra, majd egy meter hosszu ‘repules’ utan csobbbbbbb. Mint egy tegla… Megerkezunk egy muzeumfaluba, amely olyan, mint Holloko. A helyiek zavarban vannak, mint arva gyerek anyaknapjan.
Minden haziko nadteteju. Mire en kozlom, hogy nalunk ez termeszetes latvany videken. Itt bevasarlas mindenfele szuvenirbol, majd vissza a buszra. Ez a hely egyebkent egy folyomeder folott ivelo fuggohidon volt megkozelitheto. A folyomeder kb. 30m! szeles es ijeszto!!! Itt meg is kostoltam nehany edesseget, de azok inkabb keserusegnak hatottak.
Este megint egy tradicionalis szalloda, vacsi, furdo, ejszakai mulato, karaoke.
Masnep reter, visssza Tokioba. Volt ket napom, igy gondoltam szetnezek. A magyar kollega – aki mellesleg 4 evet elt kint – ajanlott egy konyvesboltot.
5 emeles volt, minden szinten mas temaju konyvek. Megvettem egy tekepet (olcsobbak kozul valogattam) potom 4000 yenert. Semmi gond, vegyunk metro jegyet. 15 metrovonal van naluk + 16 (ha jol emlekszem) felszini vonat vonal.
Kitotozom, hogy melyik jo nekem. Innen 1,5 ora alatt mar ott is voltam a Tokyo Tower-nel, ami szakasztott Eiffel-torony, csak magasabb es ronda narancs szinu. A beugro a kozepso szintig 820 yen, de ha mar ott van a magyar paraszt, ugyis felmegy a tetejere meg 600 yenert.
Eloszor azt hittem, hogy szedulok, de utana rajottem, hogy a torony nagyon kileng! A latvany egyebkent hihetetlen! 360°-ban minden lat az ember gyermeke. Tokio egyebkent egy nagy nemtommi. Nincs egy talpalatnyi hely. A magasabb elpuletek (10-15 szint) liftjeibe beszallva egybol a 3-4. szinten van az ember!!! Tehat lefele meg van nehany. a felhokarcolok hihetetlen magasak szamomra, sot fenykepezhetetlenek. A toronybol latszik az a repter, amit a tengerre epitettek. A forgalom iszonyatos, az embernek az az erzese, hogy mind a 10 millio japan egyszerre ozonlik feled.
Minden 100 meteren (nem tulzas) van udito automata, cigiautomata es ovszerautomata. Mivel a boltokban nem nagyon van cigi, így folyton itt kell beszerezni. Mindenki segitokesz, bar kevesen beszelnek angolul. Az uzleti negyed, ahol en is laktam a Shinjuku nevet kapta. A tokioi keruletek nem szamozottak.
A kozlekedes a jobb oldalon tortenik. A jelzolampak harom fenye nem fuggolegesen van, hanem vizszintesen es a zolddel kezdodik. Ami nehol kek, de hogy miert, azt nem tudom.
A gyalogatkeloknel a szemkozti oldalon mutatja egy kijelzo, hogy ? mp mulva lesz ismet zold nekem. A soforok (taxi, busz) tanyersapkaban es feher kesztyuben vezetnek. Minden aluljaroban szamoljak az embereket.
Szerettem volna menni a Shinkazen-nel is (gyorsvasut, kb 300 km/h), de sajna draga is lett volna meg minek menjek el 500km-re egyedul??? Hajlektalanok nem lattam, csak ejszaka rengeteg reszeg oltonyost. Mivel dolgoznak este 10-ig, hova menjen az ember? Hat a kocsmaba. Berugnak, aztan elso a csalad ejfel utan.
A feleseg a kutyaval egy szinten lehet odakint. Nem igaz az a teny, hogy a Coca-Cola es a McDonalds izei vilagszerte egyforma. Ihatatlan-ehetetlen. Ez van. Nyilvan alkalmazkodnak a helyi izleshez.
A sok jarkalas utan haza, zuhany alvas es reggel repter ismet. 22 ora utan megerkezes a jegverem Magyarorszagra. Akkor itt 11 fok volt mindossze.
Nyarbol tel. De azert elkepesztoen jo volt vegre hazajonni, magyar karomkodast hallani a keresztezodesekben, a magyar radiok unalmas szetjatszott notait hallgatni. De a legjobb edesanyam foztje volt, es persze hozza egy kis szuvenir zold tea. :-)))
Vegezetul arak (ismetlem, 1JPY = 2HUF)
helyi sor 0,33l (Asahi markaju – ez volt a legjobb) 280JPY
Marlboro 280 JPY (van naluk Medium is, ami szinten piros, de mas mint a sima es a light-tol erosebb)
Metrojegy 210JPY (mentem vele 4 vonalon kb. 30 megallot mert eltevedtem. Amikor a vegen feljottem a felszinre, kellett meg rafizetnem 52 JPY-t. Fovarosiak! Hat nem rohej??????)
Osszecsukhato fesu 410 JPY :-))) (Ez viszont kellett)
0,5L dobozos Coca 160JPY (minden lityok dobozos!!!) stb.
Nagyjabol most ennyi jut eszembe. Talan a latnivalokrol nem irtam eleget, de arrol meg lexikont tudnek irni. A lenyeg, hogy megprobaltam valamennyire bemutatni az ottani szokasokat, erdekessegeket. Remelem, hogy valamennyire elvezheto volt a leirasom. Ha vkinek kerdese volna, az magnban tegye fol. Ja, es bocs, ha neha kimaradtak betuk a szavakbol.
Mindenkinek nagy hatalmas szajonara!!!
Koszi a figyelmet!


Tamás


A szerzőnek a szerkesztőn keresztül küldhetsz levelet   – E-mail: szerkesztoutikalauz.hu

Légy te az első hozzászóló a(z) "Horzsa Tamás: Egy hét Japánban – 2002" íráshoz!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.


*

Ez az oldal sütiket használ a felhasználói élmény fokozása érdekében. Részletek

Cookie szabályzat Őszintén szólva mi sem vagyunk szerelmesek a Cookie-ba, mert nem szeretjük, ha olyan dolgokat alkalmaznak velünk kapcsolatban, amivel nem vagyunk teljesen tisztába. De egyszerűen nem tudunk mit tenni ellene, ha működtetni akarjuk az oldalunkat, mert az általunk használt szoftverek, segítő alkalmazások erre épülnek. Néhány ilyen, általunk használt Cookie az egyes szolgáltatások működéséhez nélkülözhetetlen, vannak, amelyek információt, statisztikát gyűjtenek a weboldal használatáról, adatokat elemeznek, hogy segítsenek számunkra, vagy az oldalunk működését segítő, biztosító partnereink számára megérteni, az emberek hogyan használják az online szolgáltatásokat, hogy fejleszthessük azokat. A Cookie-k közül egyesek átmenetileg működnek, és a böngésző bezárása után eltűnnek, de tartósak is megtalálhatók köztük, amelyek a számítógépeden tárolódnak. Ha látogatása során Ön mellőzi a Cookie-k használatát, tudnia kell, hogy a oldal nem fog az elvártaknak megfelelően működni. Ha a számítógépén már megtalálható Cookie-k közül szeretne törölni, kattintson a böngészőben található "Súgó" menüpontra és kövesse a böngésző szolgáltatójának utasításait! Még többet megtudhat a Cookie-król, azok törléséről és irányításáról a www.aboutcookies.org weboldalon!

Bezár