Gál Zoltán György: Vezúv, Pompeji, Herculaneum, Solfatara, Nápoly – Olaszország – 2008


Gál Zoltán György: A Vezúv, rokonai és „áldozatai” – Pompeji, Herculaneum és a Solfatara – Olaszország – 2008



Információkban, praktikus tanácsokban rendkívül gazdag leírás a dél-olasz nevezetességek megismeréséhez – több szép fotóval


Szeretnék kedvet csinálni a kedves Olvasónak, hogy néhány napban – akár átutazóban is – hatékonyan ismerkedhessenek meg a Nápolyi-öbölt övező vulkáni régió legismertebb pontjaival. Dél-Olaszországot látni kell. 🙂



Nagyobb térképre váltás


A címben említett három látnivalóra, meg a Vezúvra magára összesen legalább két napot érdemes rászánni. Bár minket nem nagyon fogott meg, de maga Nápoly is megérhet egy sétát, ha tekintetbe veszünk majd pár – lentebb taglalt – „apróságot”.
Ajánlható egy romkert – egy vulkán felállásban: Pompejit a Vezúvval, Herculaneum-ot pedig a Solfatará-val kombinálni, így változatosabb a program.








Útikönyvet viszont vagy viszünk itthonról, vagy – némi szerencsével – egy angol nyelvűre tudunk csak szert tenni. Bár a standokon sokfelé árulnak ilyen-olyan kiadványokat, errefelé inkább csak képes album-féleségekkel kell beérnünk. Viszont a romkertek bejáratánál ingyen kapható térképes kalauzok elég közérthetőek és jobbak a legtöbb útikönyvnél.


Utazásunkra minden bizonnyal a tavasz és az ősz a legmegfelelőbb.
A Magyarországról megteendő távolság nem elhanyagolható: mintegy 1500 km Nápolyig. Jó szívvel ajánlom a Budapest – M7 (–  M70 – Lendva – Maribor – , vagy – Zágráb –  ) Ljubjana – Sezana – Trieszt(mellett) – Mestre – Padova – Ferrara – Bologna – Firenze – Róma – Nápoly útvonalat.
A szlovén autópályán a legrövidebb időtartamú a fél éves matrica, ára 35 euró. A horvát pálya (ha igénybe vennénk, mert a magyar határtól Ljubjanáig Zágráb felé megyünk) fizetőkapus. Az osztrák bahn meg sokkal hosszabb ezeknél, de olcsóbb (matricás), viszont Bécs/Graz felé nagy kerülő. Az olasz autópálya pedig – bármely irányból is lépünk be az országba – 2008 nyarán egy irányban mintegy 10.000.- Ft-nyi euróba került.


Szállás


Aki repülővel érkezik, annak is, de az autósoknak mindenképpen ajánlhatom az Accorhotels francia szállodalánc honlapját – itt jól ismert márkanevek alatt találunk elfogadható árú, kiszámítható hoteleket. Utóbbi Olaszországban nagy előny: „you get what you pay for” – ahogy a tengerentúlon okosan mondják (azaz tudod: mire számíthatsz). Ezek a hotelek tiszták, rendezettek, gyakran van úszómedencéjük, rendelkeznek olcsóbban foglalható szobákkal is, bankkártyás előre fizetéssel. A láncnak négy-öt szállodája biztos van a térségben, mi a Nápoly északi körgyűrű csatlakozásánál fekvő Casertá szállodáját választottuk. Nápolyba innen vonattal közvetlen nem lehet bejutni, ugyanis pár kilométer a legközelebbi vasútállomás, ez a hely autósoknak ideálisabb. A környék is elég kietlen, nem sétálgatni való (amolyan nyugat-európai külvárosias), bár egy Meki dobja(?) a hangulatot. 🙂
A kocsit a szállodalánc parkolóiban 24 órára 12 euróért őrzik, ha kell. Arról, hogy az adott hotelnek van-e őrzött parkolója, ajánlatos a honlapjukon tájékozódni.
Léteznek persze más szállásfoglaló oldalak is az Interneten; ha rákeresünk Sorrento, Amalfi, Pozzuoli, Napoli szavakra, sikerrel járhatunk.


Közlekedés


Az autós utazás rugalmasságot biztosít, azonban vannak hátrányai (erről majd lentebb) és ezért mindenképpen ajánlható a közösségi közlekedés, mint alternatíva.
Autós helyközi tájékozódásra a kézi navigátor eszközök szoftverei – friss térképekkel – a legmegfelelőbbek, de tessék figyelni az autópályák ideiglenes tábláit és a fényhidakat: ezek adnak tájékoztatást az esetleges lezárásokról.
Pompeji, Herculaneum és a Vezúvra felvezető út a Sorrento-i autósztrádáról (A3, minimális, mintegy 2 euró díj mellett) jól jelzettek, elérhetők, a Solfatara vulkáni krátere pedig az ellenkező irányban, a belvárostól nyugatra gyorsforgalmi úton (A56, díjköteles), de a városi utcákon át is.
A közlekedés morál nem rossz, legalább is a Budapesthez szokottakat kevés meglepetés éri.
Tömegközlekedés: az országos vasútvonalak Nápolyban csatlakoznak az öblöt körbeölelő Circumvesuviana HÉV-hálózathoz. Honlapjuk bár olasz nyelvű, de el lehet rajta navigálni
http://www.vesuviana.it/ – menetrendek is itt lelhetők fel.


Pompeji-t a Pompei Scavi állomásig utazva érjük el, Herculaneumot az Ercolano Scavi-nél leszállva. Innen indulnak a buszok a Vezúv fenti parkolójába is. A Solfatara pedig a Nápolyból Pozzuoli-ba menő metróval, a Polzzuoli-Solfatara állomásnál érhető el (800m gyaloglás).
Van még ezeken felül autóbusz hálózat is.
A romkert neve olaszul „scavi”.


Közbiztonság


Egy a lényeg: tessék nagyon vigyázni az értékekre. Pénznek, iratnak vagy a hotel széfjében a helye, vagy (csakis az ing alatt) viselt nyakba akasztós tasakban. Nem megoldás az övtáska sem, pláne nem a hölgyek retikülje, farzseb, ilyesmik. Igenis vannak motoros tolvajok és – hát – a közrend hagy némi kívánni valót maga után. Legjobb, ha kéznél van pár tíz euró a nadrágzsebben, meg egy pár buszjegy és más semmi.


Parkolás kocsival


Kocsit őrzött parkolóban, mélygarázsban, parkolóházban tessék hagyni – nem javasolt csak úgy az utcán parkolni! Először is Dél-Olaszországnak rossz a híre ebből a szempontból. Másodszor is, maguk az olaszok is háborognak a rengeteg délkelet-európai betelepülő miatt rohamosan romló közbiztonság okán, nem alaptalanul. Harmadszor is a kirándulók látogatta helyeken érzésünk szerint maguk a vendéglátósok „adhatják le a drótot a szakembereknek”: úgymond „szabad a pálya, dolgozzatok, a madár nálunk dekkol egy darabig”. Legalább is volt egy ilyen rossz érzésünk.
Olyan helyen, mint egy nyugodt, kisforgalmú külvárosi utca, leparkolni fényes nappal is maga a „felhívás keringőre”. Ha teljesen kipucolják a csomagtartót és még a komplett kesztyűtartót is kiemelik, ez nagy macera: vele ugrott a szervizkönyv, a kocsi kezelésije, és általában a Casco sem fizet a „tartozékokért” (ilyen pl. az emelő, pótkerék, egyebek is). Pláne nagy a költség, ha nincs Casco-nk. Hallottunk olyan legendát, hogy errefelé nyitott kesztyűtartóval, csomagtartó rolóval kell parkolni.
És figyelem: ha a tolvajoknak van idejük beindítani a kocsit, még a pár száz méteren belül aktiválódó komoly rablásgátló sem feltétlen menti a helyzetet, hiszen ha a tolvaj gyorsan beparkol egy magas vaskapu mögé, soha többé nem lesz meg a gép.
Pompeji-ben a romkert bejáratától kissé tovább, a kemping területén van próbált fizető parkoló 12 -15 euróért, három-négy órára (ez elég is lehet). Már ahogy közeledsz a romkerthez, előtte emberek integetnek: próbálnak beterelni saját kis bérelt parkolóikba, ez is jó megoldás lehet.
A Solfatará-nál kizárólag a kráter ”kapuján” belül (azaz a bolthajtás alatt áthaladva, a jegypénztárral szemben, tulajdonképpen a kemping parkolójában) ajánlott a parkolás.
Nápolyban a belvárosban nem igazán lehet autózni (szűk utcák, némi vadulás), és a fentiek okán abszolúte nem javasolt az utcán parkolni. Vannak viszont jelzett parkolóházak szép számmal. Ezekben elkérnek óránként 2-3 eurót, ám ez megéri („value for money” és – bár a kulcsot az autóval együtt esetenként ott kell hagyni – nem volt rossz tapasztalatunk. Azonban ezek a garázsok részben bezárnak este 7-8 óra felé, úgyhogy tessék időben visszamenni a kocsiért. Javasolt sétakor is – akinek van ilyen eszköze – a navigátort kézben elindítani, és nyomvonalat rögzíttetni vele, hogy a leggyorsabban visszataláljunk.
Herculaneum – Nápoly külvárosa – üdítő kivétel: egy bel-budai kerületre jellemző beépítettségű városka, ahol a nyílt utcán való szombat délelőtti parkolásunk során inzultus nem érte a gépsárkányt. De itt is van őrzött parkoló a romkerttől kissé délre; ha megnyugtató: tessék nyugodtan igénybe venni.
A Vezúv 960 m-en fekvő felső parkolóját aszfaltúton lehet megközelíteni, az egy-két eurós árú parkoló itt elég biztonságos.
Összegzés: körültekintés, gondosság és minden bizonnyal elkerüljük a legrosszabbat.


Pompeji


A romkert az autópályától a hegy felé, közvetlen a vasútvonalon túl, a Pompei Scavi állomás mellett kezdődik. A látnivalókat részletesen taglalják az útikönyvek.



Nagyobb térképre váltás


Pompei romkertjének léte annak eredménye, hogy a Vezúv Kr.u. 79-ben egy augusztusi napon váratlanul kitört és hirtelen forró, száraz hamuval temette be a pezsgő város teljes területét. A régészeti feltárások több hullámban folytak és ma is tartanak, a legérdekesebb részleteknek napjainkban már jó keresztmetszetét kaphatjuk.


A romterületen számos helyen találunk ivókutakat, pár árnyas pihenőt (de étkezési lehetőséget nem!). Tessék kényelmes sarut húzni, mert a kétezer éves kövezett utcák bejárása így a legélvezetesebb.


A romkertbe belépéskor (napijegy) három-, vagy négyféle sétát ajánlanak attól függően, mennyi időnk van rá. Elérhető egy hosszú séta, erre rá kell szánni 6-8 órát, de során bejárhatjuk a lankás domboldalon fekvő, igen nagy kiterjedésű romváros minden zegét-zugát. Ennél eggyel visszafogottabb a „közép-túra”: 3-4 óra alatt láthatjuk a legszebb és legfontosabb dolgokat a megkövült emberektől az amfiteátrumig.




Ha rövid az időnk, a számozott táblák közt egy-másfél órás út is fellelhető. Azonban a napijegy ára ettől független egyforma.
A házak, középületek meglepő épségben vészelték át a századokat a hamu alatt, de Pompeji-ben a fafödémek szerkezete jórészt elhamvadt a hirtelen őket ért hőterhelés következtében.








A feltárt utcák kövezettek, magas a járdaszegélyük és számos helyen láthatunk roppant érdekes, a szekerek kerekeinek áthaladását keskeny vájattal lehetővé tévő, a gyalogosok mozgását megkönnyítő „zebra-fekvőrendőröket”.


Herculaneum


A romváros itt egészen a tenger közelében fekszi. A történetírók szerint a levegő nagy nedvességtartalma szerepet játszott abban, hogy a betemetett épületek faszerkezetei, emeletei, födémje, csatornarendszere  nagyobb épségben maradt meg. Fentiek okán azonban állítólag a régészeti feltárás is nehézkesebb. A kiömlött láva a tengerpartot az ókori várostól úgymond „előrébb tolta”, ma a romkert attól mintegy 5-600 méterre fekszik, mint egy nagy gödör. Területe Pompeji-énél sokkal kisebb, de bejárására így is rámegy 3-4 óra.



Nagyobb térképre váltás


Érdemes az egyes házakba be-betérni, megcsodálni a meglepő épségben maradt belső udvarokat, freskókat, néhol még a bútorok maradványait is. Lenyűgözőek a gimnaszion (sportcsarnok) oszlopsorai és a római kori utcafronti „gyorsbüfék” (nem vicc, tessék megnézni!)











A Vezúv


Ha már erre járunk, nem hagyható ki az európai kontinens egyetlen aktív vulkánja.  Kocsival kertvárosi utcákon, majd hegyoldali szerpentinen az autópályáról húsz perc és máris tengerszint felett 960 méteren vagyunk a parkolóban. Előtte van egy elágazás, balra tessék térni és mindenütt a Vesúvio kiírást követni. Az út előbb eléri a hajdani ős-vulkán, a Monte Somma hajdani kráterét, majd az abban felmagasló Vezúv-kúp oldalába, elég magasra kanyarog fel. A kocsiból kiszállva érdemes zárt cipőt húzni, az apró, vörös, süppedős lávaszőnyeg szúrós kavicsai minden szandálba behatolnak.


Innen gyalog mintegy 250 métert emelkedünk (minimális belépti díj van) kényelmes sétaúton (fél óra) az 1944-es kitörés kráterének délnyugati pereméig, ahonnan még jó félkörben körbejárhatjuk azt. A szálló pára ne aggasszon senkit: nem a pokol kénköves lehelete, hanem felhők, ködpamacsok csupán.



Nagyobb térképre váltás

Biztos van olyan, hogy tiszta az idő és páramentes a kilátás innen fentről, ekkor minden bizonnyal az egész Nápolyi-öböl látható, de ez ritka, így annak is örüljünk, ha a kráterbe letekinthetünk – törmelékes tölcsér, lehet vagy 150 méter mély.








Semmi vulkáni tevékenységre utaló jel, de a szakértők azt mondják: a nápolyi térség alatt 1,5 kilométer mélyen húzódó hatalmas lávató tevékenysége egyre fokozódik. Erre utaló jeleket majd a Solfatará-ban láthatunk. Aggodalomra azonban semmi ok, egy kitörés ma már idejekorán felismerhető előzményei még nem jelentkeznek.
A kráter peremén megtelepedett képeslap-árusok széltében-hosszában kínálják a Lacryma Christi (Krisztus könnye) vörösbort és a lebélyegzett képeslapokat (melyek között nagyon szép légifelvételek is fellelhetők). A gyalogút végén lévő bódénál még folyó bort is lehet kóstolni, hordóból. 🙂
Javaslom egy pillantást vetni a 
http://www.summitpost.org angol nyelvű oldalra


Solfatara kráter, az Égett Mezők


Nápolytól nyugatra, az öböl északi partja csupa vulkáni tevékenység eredményeként nyerte el jelenlegi formáját.



Nagyobb térképre váltás


A tájat Flegrei (égett) – mezőknek hívják és az öbölből kiemelkedő kis szigeteken (Ischia és társai) túl a leglátványosabb ez a kráter, melynek felkeresésére Kozma Ákos leírása nyomán szántuk rá magunkat, és nem bántuk meg.



A http://www.solfatara.it/vulcano/en/map.php honlap műholdképen is ábrázolja, mit láthatunk itt. A kráter (belépti díj van, kis térképet is kapunk) a tengerszinttől mintegy 100-150 méterrel feljebb fekszik, az 1900-as év óta turista látványosság és a peremét az egyik oldalon házakkal már be is építették, azaz az idők során beépült Pozzuoli (kert)városába. A részben növényekkel be is nőtt kráterben – bármily meglepő – kemping üzemel, kis faházakkal (itt parkoljunk).
Egészen a közelmúltig iszapfürdőként, gyógyhelyként is hasznosították a Solfatará-t, ennek nyomait a megépített gázfürdők mutatják. Az iszapot ki is termelték (és minden bizonnyal értékesítették), de ennek is vége mára.


A legérdekesebbek a gáz- és gőzkitörések (az ún. Nagy- és Kis-Fumarola), no meg persze a fortyogó iszaptó, melynek felületén melegtűrő baktérium-telepek élnek.
Van mofetta (kénhidrogénes gázkitörés), iszapvulkán  sőt gőzkitörés a lábunk alatti talajból (szandál emiatt nem megfelelő viselet), hőforrás, higany-, kén- és arzénkiválás a sziklákon.











Érdemes a bejárat közelében lévő kávézó könyvesboltjában egy színes kiadványt vásárolni a vidékről, számos fotó segíti a jelenségek jobb megismerését és az élvezetesebb sétát.
Bízom benne, hogy életre szóló élményekkel gazdagodik az e helyeket felkereső T. Olvasó.
Gál Zoltán György


A szerző írásai Az Útikalauzban


Gál Zoltán György: Vezúv, Pompeji, Herculaneum, Solfatara – Olaszország – 2008


Gál Zoltán György: A Halkidiki-félszigetre, Szerbián, Macedónián át – 2006

Gál Zoltán György: A vidéki Anglia – Peak District és Kelet-Anglia – 2006

Gál Zoltán György: Dél Cseh- és Morvaország – 2007

Gál Zoltán György: Égei-tengeri hajózás – Kréta, Santorini – Görögország – 2007

Gál Zoltán György: Erdélyből Bukaresten, Szófián át Korfura – 2008

Gál Zoltán György: Hágómászás a Magas-Tátrában – Lorenz-hágó a Csorbatótól – 2006

Gál Zoltán György: Pádis-karsztfennsík, Bihar hegység – Románia – 2006

Gál Zoltán György: Székelyföld – másodszorra – Románia – 2008

Gál Zoltán György: Vöröstoronyi-hágó – Tátra the hard way 🙂 középprofiknak – 2007


A szerzőnek a szerkesztőn keresztül küldheted el kérdéseidet, véleményedet – szerkesztoutikalauz.hu

1 Comment on "Gál Zoltán György: Vezúv, Pompeji, Herculaneum, Solfatara, Nápoly – Olaszország – 2008"

  1. Kocsis T. Sára | 2017.11.06. at 13:23 |

    Köszönöm a beszámolót 🙂 Egyetlen korrigáló megjegyzést szeretnék tennie, Európának több aktív vulkánja is van: Etna, Stromboli, Vulcano, Izland és környékének vulkánjai, Szantorini – szigetek.

Comments are closed.

Ez az oldal sütiket használ a felhasználói élmény fokozása érdekében. Részletek

Cookie szabályzat Őszintén szólva mi sem vagyunk szerelmesek a Cookie-ba, mert nem szeretjük, ha olyan dolgokat alkalmaznak velünk kapcsolatban, amivel nem vagyunk teljesen tisztába. De egyszerűen nem tudunk mit tenni ellene, ha működtetni akarjuk az oldalunkat, mert az általunk használt szoftverek, segítő alkalmazások erre épülnek. Néhány ilyen, általunk használt Cookie az egyes szolgáltatások működéséhez nélkülözhetetlen, vannak, amelyek információt, statisztikát gyűjtenek a weboldal használatáról, adatokat elemeznek, hogy segítsenek számunkra, vagy az oldalunk működését segítő, biztosító partnereink számára megérteni, az emberek hogyan használják az online szolgáltatásokat, hogy fejleszthessük azokat. A Cookie-k közül egyesek átmenetileg működnek, és a böngésző bezárása után eltűnnek, de tartósak is megtalálhatók köztük, amelyek a számítógépeden tárolódnak. Ha látogatása során Ön mellőzi a Cookie-k használatát, tudnia kell, hogy a oldal nem fog az elvártaknak megfelelően működni. Ha a számítógépén már megtalálható Cookie-k közül szeretne törölni, kattintson a böngészőben található "Súgó" menüpontra és kövesse a böngésző szolgáltatójának utasításait! Még többet megtudhat a Cookie-król, azok törléséről és irányításáról a www.aboutcookies.org weboldalon!

Bezár