Kolozsváry Ernőné – Bedécs Gyula: Csontváryval Jajcéban


Kolozsváry Ernőné – Bedécs Gyula: Csontváryval Jajcéban



Jajce szépségéről Csontváry képei kapcsán

A Banja Lukát Szarajevóval összekötő útról azonnal feltűnik a Verbász partján egy hatalmas elektromos centrálé, a ráépülő, mindig füstöt okádó vegyi üzemmel és vele szemben a Verbászba igyekvő Pliva vízeséssel. Mind a kettő Csontváry Kosztka Tivadar révén kapcsolódik a magyar kultúrtörténethez. A vízesés nem tartozik a legnagyobbak, a legbővizűbbek közé – igaz az egyik útikönyv a világ tizenkét legszebb vízesése között tartja számon – nekünk magyaroknak mégis a legismertebb.Mindez Csontváry Kosztka Tivadarnak köszönhető. Az 1853-ban született Csontváry élete alkonyán az 1910-es években – amikor egyre ritkábban vesztte kezébe az ecsetet – lakonikus rövidséggel írt arról, hogy miként jutott el Boszniába. Járt Capri szigetén, majd a dalmát tengerpart városaiban, 1902 nyarát “Selmecbányán töltöttem, a város megfestése után a budapesti keleti pályaudvar éjjeli megvilágítása kötötte le a figyelmemet, azután Bosznia-Hercegovinát kellett elővennem. Mosztárban a római hidat a smaragdszínű Neretvával, a virágos kerteket pedig tavasszal. Utána következett a jajcei Pliva vízesése a szivárványos színekkel, az éjjeli villanytelep üzeme és a villannyal világított platánok naplementéje.”
Ezt a szűkszavú beszámolót olvasva nem gondolnánk, hogy Csontváryt erősen foglalkoztatták a láthatatlan erők, a fizikai, lelki-szellemi energia megnyilatkozásai, a fény és a világosság küzdelme. Ennek a leképezése a Jajcei villanymű éjjel című festménye, amelyen az egyik elemző szerint a kiemelt fénypontok “a tűzenergia különböző megjelenési formáit szemléltetik”. Természetesen meg sem szabad kísérelnünk, hogy a mai vegyi üzem képét és Csontváry festményét összevessük. Még akkor sem, ha a Jajcéban festett másik, a Villanyvilágított fák Jajcéban című festménye hordoz valamit a tájból és Boszniából. Ez is inkább látomás, mint valóság. Hogy Boszniában vagyunk, erre szamárháton ül egy nőalak, ki mellett turbános férfi áll, míg túloldalt tarkaruhás alakok, s a sziluettszerűen felsejlő hegy is a várost körülvevő hegyeket idézi. De itt ne keressünk több Boszniát. Annál inkább megtehetjük ezt a Jajcei vízesés című képet szemlélve. Először a topográfiai hűség tűnik szembe: azt a helyet festi elénk, ahol a Pliva folyócska a Verbász vizébe szakad.
Minden vízesés látványa lenyűgöző. Az embert csodálattal tölti el az az energia, amit a lezúduló víz magában hordoz, hogy azt szétszórva békés, nyugodt vízfelületté szelídüljön. Csontváryt egyenesen rabul ejtette a víz energiája. Ez magyarázza érdeklődését, vonzódását a ezekhez a természeti jelenségekhez. Ezért kereste fel és festette meg a hatalmas energiát felszabadító vízeséseket. Járt Svájcban, a Tátrában, majd eljött Jajcéba, a megfesteni vízesést. Próbáljuk a festményt, a valóság irodalmi megjelenítését és a fényképét egymás mellé illeszteni.
Sétáljunk el Asbóth János irányításával vízesést nézni. A Verbász felé nyíló Travniki kapun hagytuk el az óvárost, és amint az alvárosból a folyón átvezető hosszú fahídra jutottunk, már látni kezdtük jobb oldalt a zuhatagnak roppant vízporfellegeit, hallottuk távol mennydörgését. Azóta a hosszú fahidat fémszerkezetű cserélték s a városi autóbuszpályaudvarig terjedő parkon keresztül juthatunk az út a vízeséssel szembeni lévő kilátóponthoz.
Nézzük az innen készített fényképet és olvassuk hozzá Asbóth sorait. “És minő háttere van e meseszerű látványnak: Jajce gúla alakú hegye, melynek fellegvárkoronázta csúcsáig húzódik fel az okkersárga óváros apró keleti épületeinek zűrzavarával, kellő közepén, éppen a vízesés fölött az olasz campanile és valamivel fentebb balra zömök Medve-torony, jobbra a négyszögletű csonka óratorony a hatalmas várral. Csak ezen a ponton, ahol a középkor, a Kelet és egy gigantikus természet minden romantikája egyesül, látjuk, hogy Jajce a maga meseszerűségében páratlanul áll az egész világon.”
Most nézzük Csontváry képét és olvassuk hozzá a művészettörténész elemzését.
“A harmadik jajcei képet objektívebb hang jellemzi….Formát tisztelő, rajzos elemek és finom színmegoldások, laza, oldott ecsetvonások és sommázott formák keverednek benne. Sziklák, fák között kanyargó folyó, a köveken bukfencezve, hasadékokon át tör elő és zuhan a mélybe a vízesés. A víznyalábokon szivárvány íve tükröződik. – a vízeséstől jobbra sziklafal húzódik, balara sétányon, rózsaszín lilába játszó kis pavilon. Majd nézzük a várost: “Festői téma a Plíva és a Verbász összefolyásánál a hegyekre kapaszkodó városka. Házai, mint csúcsos tetejű tubusok, tarka összevisszaságban torlódnak egymásra, a hegytetőn a fellegvárral, a citadellával, a reneszánsz campanilével, a karcsú minarettel már önmagában is festői látványt nyújtanak.
A kettőt együtt szemlélve fogadjuk el a pécsi Csontváry Múzeum katalógusában írt összegzést: “A természet vad játékának, a látvány egészének önfeledt rácsodálkozásban nem kellett, hogy saját érzéseit vetítse a motívumba, a természeti organizmus itt pontosan egybeesik a művészi látomással.” Csontváry festményét és a magunk előtt látott természeti képet együtt nézve lesz maradandó élmény a látvány. S közben közelebb jutunk Csontváry művészetéhez is.


Kolozsváry Ernőné – Bedécs Gyula


(A fotókat Győrffy Árpád készítette)


A szerzőnek a szerkesztőn keresztül küldhetsz levelet   – E-mail: szerkesztoutikalauz.hu

Légy te az első hozzászóló a(z) "Kolozsváry Ernőné – Bedécs Gyula: Csontváryval Jajcéban" íráshoz!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.


*

Ez az oldal sütiket használ a felhasználói élmény fokozása érdekében. Részletek

Cookie szabályzat Őszintén szólva mi sem vagyunk szerelmesek a Cookie-ba, mert nem szeretjük, ha olyan dolgokat alkalmaznak velünk kapcsolatban, amivel nem vagyunk teljesen tisztába. De egyszerűen nem tudunk mit tenni ellene, ha működtetni akarjuk az oldalunkat, mert az általunk használt szoftverek, segítő alkalmazások erre épülnek. Néhány ilyen, általunk használt Cookie az egyes szolgáltatások működéséhez nélkülözhetetlen, vannak, amelyek információt, statisztikát gyűjtenek a weboldal használatáról, adatokat elemeznek, hogy segítsenek számunkra, vagy az oldalunk működését segítő, biztosító partnereink számára megérteni, az emberek hogyan használják az online szolgáltatásokat, hogy fejleszthessük azokat. A Cookie-k közül egyesek átmenetileg működnek, és a böngésző bezárása után eltűnnek, de tartósak is megtalálhatók köztük, amelyek a számítógépeden tárolódnak. Ha látogatása során Ön mellőzi a Cookie-k használatát, tudnia kell, hogy a oldal nem fog az elvártaknak megfelelően működni. Ha a számítógépén már megtalálható Cookie-k közül szeretne törölni, kattintson a böngészőben található "Súgó" menüpontra és kövesse a böngésző szolgáltatójának utasításait! Még többet megtudhat a Cookie-król, azok törléséről és irányításáról a www.aboutcookies.org weboldalon!

Bezár