Korpás Károly: Luxemburg és Porto – Luxemburg, Portugália – 2011


Korpás Károly: Luxemburg és Porto – Luxemburg, Portugália – 2011



Egy fapados villámtúra története néhány szép képpel


Hajnalban indultunk Mezőkövesdről Pap Józsival, a Mezőkövesdi Fotóklub aktív, ügyes és lelkes tagjával. Ezen az utazásomon a legolcsóbb repjegyemet sikerült megvennem, Budapest-Frankfurt között egy irányban illetékekkel, adókkal együtt 2300 forintért.
M3-as autópályán, majd az MO-s körgyűrűn jutottunk ki a reptér közelébe. Az autómat a légikikötőtől két utcára parkoltam le, így egy kis sétával mentünk át a Ferihegy 1-re. Korábbi utazásaimhoz hasonlóan repülőjáratunk innen indult. A nyugis “check-in” után víztöltés, majd beszállás a reptéri buszba, amit teljesen fölöslegesen üzemeltet a Budapest Airport. Néhány méterre van a termináltól a gépek indulása, emiatt kényelmesen ki lehetne sétálni. A változatosság kedvéért most 15 percet vártunk a buszon állva, hogy átgurulhassunk az Airbus A320-hoz, közben folyamatosan járt a busz motorja és fogyasztotta a drága üzemanyagot.
Várakozás percei alatt összeismerkedtem egy kínai lánnyal és egy idősebb magyar hölggyel, akikkel beszédbe elegyedtem. Így derült ki, hogy a magyar néni lánya kint él Luxemburgban, és ki jön érte a Frankfurt-Hahn reptérre. Mivel mi is Luxemburgba tartottunk, ezért szívesen elvittek a Föld legnagyobb GDP-jével rendelkező ország fővárosába. 10 órakor a mi gépmadarunk is felröppent a kifutópályáról. A gép kb. 60%-os kihasználtsággal repült. Európából nem sokat látunk a vastag felhőréteg miatt.
Hahn egyszerű repterére havasesőben érkeztünk. Új ismerősünknek segítettünk vinni a bőröndjét. A lányát is hamar megtaláltuk. A kölcsönös bemutatkozások után bepattantunk az A kategóriás dízel Mercibe, és Trier felé haladva közelítettük meg Luxemburg City-t.


 


 


Luxemurg – az Útikalauzban nagyobb térképen való megjelenítése

 Útközben még a nem túl barátságos időjárás is szerencsénkre enyhült a miniállamba érkezésünkre. Az autóból kiszállva a városban egy dombra mentünk fel, ahonnan készítettünk képeket. Ezt követően célba vettük a belvárost. Több érdekességet is láttuk. Először is egy hatalmas, kb.70 méter magas viaduktot, ami Luxemburg City központját kötötte össze az Európai Uniós épületeknek helyt adó városrésszel. Másodszor pedig egy olyan kereszteződést, amelyből tábla mutatta, hogy merre van a közeli Belgium, Németország és Franciaország.


 










Egy irodaház Notre Dame székesegyház bejárata


A Luxemburg-palota


Innen egy kastélyépülethez, majd a városi parkba mentünk. Közelben egy 3 kerekű robogóra – elöl 2, hátul 1 kerék – lettünk figyelmesek. A város sétáló utcájáról jutottunk a főtérre. Ezt a Városháza, a Nagy Palota, egy szobor és a helyi tourinform iroda szegélyezte. Utóbbiba betértünk néhány információs anyagot szerezni. Elsétáltunk a Nagy Palotához, ennek tövében videofelvételeinket is kibővítettük. Megnéztünk egy napórát, de elkezdett esni az eső. Ezzel egyidőben egy nagyszerű harangjátékra lettünk figyelmesek. Ez a szomszédos Notre Dame székesegyház harangtornyából jött. Betértünk az épület díszes belsejébe, itt leültünk, hallgattuk a hangszórókból folyamatosan szóló megnyugtató ritmusú zenét. Természetesen a székesegyházban is bőven találtunk fotótémát, méghozzá annyit, hogy több mint 1 órát eltöltöttünk a belsejében. Közben az eső is elállt. Esti városnézésbe kezdtünk a vasútállomás felé haladva. Luxemburg legforgalmasabb utcája egy nagyobb méretű viadukton halad keresztül. Az állomás közelében olyan különleges csuklós buszt láttunk, ami kb. 25 méter hosszú volt és 3 szakaszból állt! A nemzetközi megállóba érkezett a francia Metz városából egy prémium kategóriás busz, ami kemény 27 euróért vitt vissza bennünket Hahnba a repülőtérre.


2. nap: Reggel a biztonsági ellenőrzés után, az előttünk induló fuerteventurai járat utasaival vártuk a beszállásunkat. Amint elment a járatuk, lassacskán kezdtek szállingózni a Portóba induló repülőgép utasai is. Hahnban logikusabban gondolkodnak, mint Budapesten. Ugyanis a Boeing B737-es gép messze helyezkedett el a terminál épületétől, de oda is kényelmesen ki lehet gyalogolni. Beszállás előtt egy LCD képernyőn volt látható, hogy melyik parkolóból indul a portói repcsi, amelynek ezen a napon ez volt az első útja. A fűtést is akkor kapcsolták be, amint a gépre léptünk. A kifutópálya előtti gurulóúton megejtették a szárnyak precíz jégtelenítési folyamatát, ezután felszálltunk.


 


Portugália – Andorra az Útikalauzban nagyobb térképen való megjelenítése

Bő kétórás utunk során egyre jobbra fordult az időjárás, itt már szépen láttuk az alattunk elterülő tájakat, városokat, folyókat és az Atlanti-óceán hatalmas víztükrének partmenti részeit. Franciaország és Spanyolország légterét elhagyva érkeztünk meg Portóba a Francisco Sa Carneiro repülőtérre. Terminál mellől a metró egy nagyszerűen megépített állomásról indult, ahol még a sínek között is mélyzöld színű fű volt. Innen a belváros felé haladva egy érdekes nevű állomásra figyeltünk fel. Custojas (“Kusztojesz”) megállót el is neveztük viccesen “Pusztajecnek :)”.
24 órás összvonalas jegyünk 6 euroba került. A jó metró összeköttetésnek köszönhetően közvetlenül a Bolhao megállótól 30 méterre található egy panzióban lévő szállásunkig mentünk. 30 euróért a 20-as szobát kaptuk, amelyből egy csodálatosan díszített templomra nyílott fantasztikus kilátásunk. .


 



Templom a szállásunkkal szemben


Csomagjainkat a szobánkban kipakoltuk. Ezután tettünk egy nagyobb sétát a belvárosban. Egészen Marques térig mentünk, ahol egy harangjátékot játszó szép templomot, illetve több csoportban kártyázó, sakkozó embereket láttunk. A mediterrán életstílus itt is érvényesült, mert az emberek élvezettel töltötték ki a szabadidejüket. Ezen a téren beszálltunk a “D” metróvonal egyik szerelvényébe és a 60 méter magas I. Lajos hídon átmetróztunk a szomszédos Villa Nova Gaia városába, ahol a világhírű portói borokat készítik.


 



Belváros az I Lajos hídról


 



Porto, I. Lajos híd


Érdekesség, hogy a metró az alagútból kijőve a híd 60 méter magasan található felső szintjén jár a gyalogosokkal együtt. Az autók viszont a folyó fölött csak 10 méter “magasan” (alacsonyan) lévő alsó részen. A Douro folyó túloldalán sok szép fotót készítettünk a hídról, a folyóról, Porto világörökség részét képező történelmi belvárosáról, és a körben látható csodálatos panorámáról. Az óváros szűk kis utcáiban 3-4 emeletes házak sorakoznak, illetve a folyópartról meredek utcák jönnek fel a városközpontba.


 



Douro folyó Portóban


 



Sirály a belvárosban


Annak idején mikor elképzeltem a portói utazást leginkább 5 kérdés mozgatott: 1. Milyen lehet a különleges kétszintes híd? 2. Mit nyújt az utazónak a történelmi óváros? 3. Hogyan érzem majd magam az Atlanti-óceán végtelen partján? 4. Milyen képet nyújt egy városi autóversenypálya a hétköznapokon? 5. Milyen emberek a portugálok? Válaszaim: 1. A kétszintes I. Lajos híd maga a csoda. 2. Az óváros ódon hangulata magával ragadja a turistát. 3. Az Atlanti-óceán partján állni leírhatatlan örömmel töltött el bennünket. 4. A városi versenypályának mindig van egy sajátos feelingje. 5. A portugálok barátságos, rendes emberek. A nők szépek, van stílusuk, és a szájuk vége az életörömtől felfelé görbül. 🙂
Nagyszerű panoráma látványa után visszasétáltunk a különleges híd felső szintjén. Ezután betértünk a díszes portói katedrálisba. Az “A” metróval mentünk Matoshinosba az Atlanti-óceánhoz, ahol a partmenti fotózás után kezet mostunk az óceán vizében.


 



Atlanti-óceán végtelen partján


 



Napnyugta az Atlanti-óceán partján


Ha már erre a részre kiruccantunk, akkor nem hagyhattuk ki a Circuito da Boavista utcai versenypálya hétköznapi megtekintését. Jártunk a rajtvonal közelében és megtekintettük a pálya első – gyors – szektorát. Az Avenida da Boavista utca központi szerepet játszik a versenyvonal kialakításában.


 



Circuito da Boavista versenypálya egyik kanyarja


Itt rendezték a WTCC világbajnokság 2007-es, 2009-es és 2011-es versenyeit. Este visszametróztunk a szállásunkra, a Do Norte panzióba. A szemközti templomot esti pompájában is megcsodáltuk. Az 1. emeleti szobánkban pedig megvacsoráztunk, összepakoltunk és eltettük magunkat a következő napra.


3. nap: Kora reggel már a 2. metróval kimentünk a repülőtérre, mert messze voltunk Magyarországtól, és nem szerettünk volna lekésni a Brüsszel Charleroi felé közlekedő járatunkat. Olyan hamar kiértünk a légikikötőbe, hogy több ismerősömnek is tudtam e-mailt küldeni, viszont csak ékezet nélküli betűket tartalmazó billentyűzettel rendelkezett a számítógép, de nem volt gond ez sem.
Ryanair repülőjével jutottunk el a Charleroi melletti nemzetközi reptérre.


Ezen a helyen 4 órányi idő állt rendelkezésre az átszállásra, de már nem mentünk be a városba, hanem a terminál területén maradtunk. Este a Wizzair gépével közelítettük meg Magyarországot és a Ferihegy 1-et.
19:40-kor érkeztünk Budapestre. Tovább autópályán a Lanciával mentünk Mezőkövesdre.

Ajánlás
Nagyon hasznos volt Portóba elutaznunk. Főleg télen jó érzés elugrani egy mediterrán országba. Egyrészt a kellemesebb időjárás, másrészt az emberek pozitív szemlélete miatt.


Néhány információ a látott helyekről
Luxemburg Nyugat-Európa egyik miniállama. Területe 160 négyzatkilométer, lakossága 472 ezer fő, fizetőeszköze az euro, államformája alkotmányos monarchia (nagyhercegség), amely 3 kerületből áll. Nedves kontinentális éghajlatán évente 900 mm csapadék esik. Gazdasági szempontból egyike a Föld legfejlettebb országainak. Hivatalos nyelvek: luxemburgi, francia, német. Nagy folyói: Sauer, Ouron, Mosel.
Történelme: Kr.u. 400 környékén germán törzsek érkeztek a területére. Később Nagy Károly birodalmának része lett, majd 1477-ben a Habsburg birodalom birtokává vált. Az 1815-ös bécsi kongresszuson nyerte el a nagyhercegségi rangot és a függetlenségét. 1949-ben csatlakozott a NATO-hoz. 1957-ben alapító tagja az Európai Gazdasági Közösségnek. 1960-tól a Benelux államok tagja.


Luxemburg City: 1000 évvel ezelőtt épült egy erődből, amely az óvárosi negyedével 1994 óta a világörökség része. A régi városközpont köré egy új, modern épületekből álló épült. A pénzügyi világ és az EU több fontos intézményének ad otthont.
Látnivalók: Szentlélek Citadella, székesegyház és a Milleniumi emlékmű.


 



Luxemburg – főtér


Portugália a Pireneusi-félsziget nyugati részén, az Atlanti-óceán partján fekszik. Területe 92270 négyzetkilométer, lakossága 10,5 millió fő, a népesség átlagéletkora 75 év. Államformája parlamentáris köztársaság, pénzneme az euro. Legmagasabb pontja, az Estrella 1991 méter magas.
Történelme: Kr.e. 27-től Kr. u. 409-ig a luzitán őslakosság római fennhatóság alatt élt. A XV. századtól elkezdődött a portugál gyarmatosítás. 1910-ben kikiáltották a köztársaságot. 1998-ban Lisszabon rendezte a világkiállítást.


Porto: Portugália 2. legnagyobb városa, lakossága az agglomerációval együtt 1,8 millió fő. Történelmi belvárosát 1996-ban az Unesco a világörökség részévé nyilváníttatta. 2001-ben Európa Kulturális Fővárosa címet viselte.
Látnivalók: 1. Lajos híd (Luiz híd) – Seyrig tervei alapján építették 1881 és 1886 között. Első szintje 10 méteren, a 2. pedig 60 méter magas van. A két emelet különböző városrészeket köt össze. A felső szint a hegyeken lévő negyedeket, az alsó pedig a folyó két rakpartját. A híd 385 méter hosszú, súlya: 3000 tonna, 370 ezer dollárért építették (125 évvel ezelőtt).


Papok tornya (Torre dos Clerigos): barokk stílusú, 1732 és 1763 között tervezte Nasoni olasz építész.
Régi vasúti híd v. Maria Pia-híd: 1876-1877 között Gustav Eiffel tervei alapján építették, ez a keleti városrészt köti üssze a Douro túloldalával. Avenida Boavista: Elegáns negyed sugárútja az Atlanti-óceánig tart. Korszerű szállodák, bankok, éttermek és luxuslakások övezik.
Se katedrális: A város legmagasabb pontján áll. XIII. században épült, többször átépítették. Az eredetiből csak a nyugati homlokzaton lévő rózsaablak maradt meg.


Sao Bento pályaudvar: egy régi kolostor helyére építették. 1916-ban készült el, különlegességei a csodálatos mintázatú csempéi.
Portói borvidék: a Douro folyó felső (100 kilométeres) szakaszán terül el. Az igazán jó bornak legalább 15 év érlelés kell.
Villa Nova Gaia: bortermelők, borkereskedők székhelye nagy borraktárokkal. 60 borház található itt.
Matoshinos: üdülőövezet az Atlanti-óceán partján.
Korpás Károly


Korpás Károly írásai az Útikalauzban >>   











A szerzőnek a szerkesztőn keresztül küldheted el kérdéseidet, véleményedet – szerkesztokukacutikalauz.hu
turizmus külföldi utazás nyaralás kirándulás túrázás élmények szórakozás tenger kerékpározás biciklizés

Ez az oldal sütiket használ a felhasználói élmény fokozása érdekében. Részletek

Cookie szabályzat Őszintén szólva mi sem vagyunk szerelmesek a Cookie-ba, mert nem szeretjük, ha olyan dolgokat alkalmaznak velünk kapcsolatban, amivel nem vagyunk teljesen tisztába. De egyszerűen nem tudunk mit tenni ellene, ha működtetni akarjuk az oldalunkat, mert az általunk használt szoftverek, segítő alkalmazások erre épülnek. Néhány ilyen, általunk használt Cookie az egyes szolgáltatások működéséhez nélkülözhetetlen, vannak, amelyek információt, statisztikát gyűjtenek a weboldal használatáról, adatokat elemeznek, hogy segítsenek számunkra, vagy az oldalunk működését segítő, biztosító partnereink számára megérteni, az emberek hogyan használják az online szolgáltatásokat, hogy fejleszthessük azokat. A Cookie-k közül egyesek átmenetileg működnek, és a böngésző bezárása után eltűnnek, de tartósak is megtalálhatók köztük, amelyek a számítógépeden tárolódnak. Ha látogatása során Ön mellőzi a Cookie-k használatát, tudnia kell, hogy a oldal nem fog az elvártaknak megfelelően működni. Ha a számítógépén már megtalálható Cookie-k közül szeretne törölni, kattintson a böngészőben található "Súgó" menüpontra és kövesse a böngésző szolgáltatójának utasításait! Még többet megtudhat a Cookie-król, azok törléséről és irányításáról a www.aboutcookies.org weboldalon!

Bezár