Szekeres István – Stevie: Miért menjünk Belgrádba? – Szerbia – 2012



Szekeres István: Miért menjünk Belgrádba? – Szerbia – 2012



Több tételből álló válasz a címben feltett kérdésre, a város fontosabb jellemzőinek bemutatásával és érdekes képekkel


Belgrádba azért menjünk, mert…


1. …mert igazi metropolita világváros, mindössze 3-4 óra autózásra Budapesttől


Beülünk az autóba, valahol a Nagykőrösi elején ötösbe toljuk a váltót, és majd csak akkor vesszük ki, amikor a Gazella-hídról lekanyarodunk Belgrád belvárosába.


Végre elkészült a teljes autópálya Budapest és Belgrád között, így a 360 kilométer akár három óra alatt leautózható. Persze ott a határ, ott vannak a díjfizető kapuk, talán tankolni is kell, de ha jó korán elindulunk, már a Duna partján, valahol egy szplávon reggelizhetünk. (Hogy mi az a szpláv, arra még visszatérek.)


Belgrád igazi világváros. Nemcsak mérete miatt (uszkve másfél millió lakos), de távoli- és közeli múltja, kulturális hagyatéka miatt is. Mindig is kultúrák ütközőpontját jelentette, egyszerre volt balkáni és nyugati, mindenféle népet, nemzetet befogadott, és mindez ma is látszik egyrészt utcáin, épületein, másrészt a metropolita belgrádi szellemiségen.


Tipikus belgrádi polgár a “jugoszláv” nemzetiségű: a Titó idejében a birodalom minden részéből a fővárosba került, letelepedett emberek és leszármazottaik, macedónok, bosnyákok, horvátok, szlovének, magyarok, illetve ezek mindenféle keveréke. Bár Koszovón az albánok és a szerbek fújnak egymásra, Belgrádban mégis ezerszámra élnek albánok békében szerb szomszédaikkal. A képet színesíti néhány ezer kínai nagyonkiskereskedő, és a nemzetközi szervezetek, globális vállalatok szintén jópár ezres nyugati ex-pat serege. Nekik saját online közösségük is van (www.belgraded.com).


A város pompásan szervezett. Bár metrója nincsen, a tömegközlekedés világvárosi színvonalú, sima buszjegy helyett feltöltős chipkártyákkal, érintőképernyős leolvasókkal a buszokon, villamosokon. A szűken vett belvárostól eltekintve az autózás sem lehetetlen, a város üzleti központjában, a jugoszláv korszakban épült Új Belgrádban még a legnagyobb csúcs idején sincs dugó – a jugoszláv városépítők már az 1963-as földrengésben teljesen megsemmisült macedóniai Szkopje újjáépítésekor megmutatták, hogy ha van tér, olyan városi infrasturktúrát tudnak tervezni, ami évtizedekkel később is élhető, működő urbánus környezetet jelent. Belgrádban már akkor bevezették az sms-alapú parkolási rendszert, amikor Budapesten az egyetlen opció még az volt, hogy kenguruként hordtuk az erszényünkben a fémpénzeket.


A közbiztonság teljesen normális, éjjel sincs olyan negyed, ahová ne lehetne nyugodtan besétálni. Autófeltörés, zsebtolvajlás előfordul – ez is a világvárosi lét velejárója.


Az árak viszonylag magasak: nyilván nem kell Bécs, Genf vagy London árait elképzelni, de több magyar turista lepődött már meg a budapestinél hajszálnyival magasabb árszínvonalon.


2. …mert a látnivalóit egyetlen hétvége alatt bejárhatjuk


Belgrád nem Párizs vagy Róma, a kötelező turisztikai látványosságokat egy lusta hétvége alatt megnézhetjük.


A tekergést érdemes a vártól (Kalemegdan) kezdeni, megcsodálni a panorámát a Duna és a Száva összefolyására a vár mellvédjéről, aztán a helyi Váci utcán, a Knez Mihajlován végigsétálva és a Trg Republikét is érintve (Nemzeti Színház, Nemzeti Galéria) kiérni a Terazijéra, ahol a város egyik jelképének számító, Zsolnay-tetős Hotel Moszkvától átsétálunk a Nikola Pasic térre, megnézzük a szép szökőkút rendszert, az országgyűlés (Szkupstina) épületét, illetve vele szemben az Öreg palotát (ami ma a Főpolgármesteri hivatal) és az Új palotát (ami ma a Köztársasági Elnök hivatala), végül átsétálunk a Tasmajdan parkba, ahol a Szent Márk székesegyház található.


Egy kicsit nagyobb sétával elérhető a Szent Száva katedrális, a világ 10 legnagyobb méretű templomának egyike. Hogy nagy, az vitathatatlan, hogy szép-e, az ízlés kérdése, de semmiképpen sem öreg: 1935-ben kezdték építeni, és csak a közelmúltban fejezték be. A belső tere még mindig nem készült el teljesen.


A katasztrófaturisták a belvárosban érdekes dolgokat láthatnak: az 1999-es NATO-bombázásban megsérült épületek egy része még ma is úgy áll, ahogy annak idején valami robotizált bomba belecsapott: a belső belvárosban, a Knez Milos sugárúton például kisérteties látvány a volt szövetségi Hadügyminisztérium épületének csontváza a betört ablakok mögül előlibbenő kormos, égett nejlonfüggönyökkel. Bár ez nem haditechnikai írás, azt mindenképp megjegyezném, hogy sréhen szemben az épülettel az amerikai nagykövetség épülete áll. Lejjebb a Knez Miloson a volt Belügyminisztérium precíz és módszeres szétbombázásának eredménye is viszonylag közelről, az utca túloldaláról tanulmányozható.


A belvárostól gyalogosan mindenképp túl messze van, mégis kötelező Zimony (Zemun) felkeresése. A Monarchia idején még önálló település volt, ma Belgrád északi kerülete. Itt épült fel a híres Gárdos-torony, eredeti neve Hunyadi János torony, amit a (magyar) millenium emlékére állítottak 1896-ban, az akkori Osztrák-Magyar Monarchia legdélebbi pontjára. (A torony helyén állt egykor a gárdosi vár, ahol Hunyadi elhunyt.)


Zimony Szentendre-hangulatú dunaparti település, bájos belvárossal, piaccal, nyüzsgő főutcával, girbegurba, köves mellékutcákkal, mindenfelé szép, felújított épületekkel.


3. …mert kulturális élete pezsgő


Az óriásposzterek a legjobb indikátorok. Egy-egy hónapon belül több óriás koncert, vendégjáték, filmfesztivál is történik a városban. A legnagyobb nevek járnak Belgrádba, gyakran akkor is, ha előtte Budapestet kihagyták. Az is különbség, hogy nem csak a legnagyobb nevek – gyakran kiöregedett állócsillagok – töltik meg a színpadokat, de a legfrissebb irányzatok, az alternatív kultúra világsztárjai is.


Szilveszterkor mondjuk pont a mi derék Edvin Martonunk (szül. Csűry Lajos) megakoncertjét hirdették, ez azért kicsit kilógott a sorból, de végülis Ceca, a helyi terroristafeleség és szexbálvány turbófolk stadionkoncertjei is elférnek a Rolling Stones, a Police (!), Madonna, vagy éppen Diana Krall, Maceo Parker, Stanley Clarke, vagy még éppenebb Nick Cave, Tom Waits, Cesaria Evora, vagy legéppenebb Montserrat Caballe, Zubin Mehta, az LSO vagy a new yorki filharmonikusok mellett (hogy csak a közelmúlt nagyobb belgrádi koncertjeit idézzem fel)…


Különösen erős a felhozatal kortárs művészetekből. Táncszínház, intermédia művészetek, performanszok, kortárs zene…


Van még híres nyári összművészeti fesztivál, aztán a híres belgrádi nemzetközi filmesztivál, a FEST, aztán a színházi fesztivál, a BITEF a szabadkai és újvidéki magyar társulatok vendégjátékával.


Operát, balettet két állandó helyszínen is láthatunk, egyrészt a Nemzeti Színházban, másrészt a Madlenianumban, a térség talán egyetlen privát tulajdonú, kizárólag a magas kultúrának szentelt intézményében. Alapítója a nálunk konyhai edényeiről nevezetes milliomos Philip Zepter, aki amúgy olyannyira szerb származású, hogy eredeti neve Milan Jankovic, és Stara Gradiskában született.


4. …mert kulinária szempontjából telitalálat


Aki a hasát szereti, Belgrádban a helye. Mint minden világvárosban, itt is megtalálható minden nemzeti konyha a libanonitól a mexikóin át a vietnámiig, de Belgrádba – nyilván – a balkáni konyha miatt érdemes betérni.


A balkáni konyhán belül aztán nem kell nagyon sokat filozofálni azon, mi meddig bolgár, török, vagy honnan szerb vagy bosnyák – a kínálat nagyjából egységes. A haladóbbak persze megkülönböztetik a banjalucski csevapot a szarajevszkitől, de a lényeg ugyanaz: egyszerű, de kiváló minőségű nyersanyagok, pepecselős előkészítés (a legjobb csevapok és pljeszkavicák többféle állat többféle húsából készülnek, akkurátusan összeérlelve – a pontos recepteket a séfek jobban őrzik, mint Amerikában a kokakóláét). A salátában természetes a kiskerti “bio” alapanyagok felhasználása, a híres kajmakot (http://gourmetonline.hu/index.php?menu=32&id=775) meg aztán amúgy sem lehetne nagyüzemi módon előállítani. A konyhai merényletek legsúlyosabb fajtája, a mirelit hasábburgonya pedig létezik ugyan, de szerencsére csak igen kevéssé elterjedt.


A kiváló Malackaraj blog szerzője, Péter Anna remekül leszűrte a lényeget rövid belgrádi látogatása során:


http://malackaraj.postr.hu/miben_menobb_belgrad_mint_budapest


Kérem, mégse keressék a szövegben említett Jevrem éttermet. Nem azért, mintha nem lenne jó. Biztosan jó az – én ugyan nem jártam benne, de Annának simán elhiszem. Azért nem érdemes keresni, mert én magam legalább egy tucat hasonló étteremben jártam már Belgrádban. Azok is ugyanilyen jók voltak, és egyszerűen csak az utamba estek.


Ami az étel- és itallapot illeti, a szerb sörök jók, a szerb borok nem jók, de Belgrádban szerencsére a teljes ex-yu borválaszték fellelhető, érdemes is a macedón, montenegrói vagy hercegovinai borokat keresni. Az ár-minőség arány többnyire korrekt, azt kapod, amennyit fizetsz, úgyhogy hajrá a helyi borfajátkat kipróbálni, a legjellegzetesebb talán a vranac/vranec (vörös), de mindenféle blatinák (v), zsilavkák (f), gresevinák (f) satöbbi is érdemesek a figyelemre.


A rövidek közül a rakiják, azaz pálinkafélék a speciálisak, a szilvát (slivova) és a körtét (viljamovka) mi is ismerjük, a szőlő (loza) és a birsalma (zsuta osza) minálunk kevéssé elterjedtek, pedig… A helyi gyomorkeresrűt Pelinkovacnak hívják, citromkarikával szervírozzák. Picit gejl, de egy próbát megér.


Sok helyen lehet kapni török kávét rendes dzsezvában, rózsaaromás lokum kockával felszolgálva. Ezt itt történelmi sérelmek miatt nem töröközik le, egyszerűen a domacsa kafa (házi kávé) névre hallgat.


5. …mert éjszakai élete egész Európában az egyik legpörgősebb


Minden szinten szinte minden. Kávézók, sörözők, bárok, kiskocsmák minden sarkon a “bemelegítéshez,” aztán számtalan klub, kisebbek, nagyobbak, élő koncerttel, élő dj-vel, ilyen műfajban, olyan műfajban. Ízlés szerint lehet szeletelni, lassúzni, villázni, pogózni, szalszázni, kjucsekolni (www.kuchek.com) a megfelelő műintézményekben.


Az elektronikus zene egyik globális fellegvára kétségkívül Belgrád, a belgrádiak pedig a legjobb parti arcok – ezt nem én mondom, ez a Times magazin és a Lonely Planet útikönyv sorozat szerkesztőinek ítélete. Náluk Belgrád simán leveri Londont, Amszterdamot, Berlint.


Meg kell emlékezni a híres belgrádi bohémnegyedről, a Szkadarlijáról: errefelé minden kapu vagy étterembe vagy kávézóba nyílik. Itt találhatóak Belgrád leghagyományosabb vendéglői, sajnos mára nagyrészt elturistásodva. A Két szarvas (Dva jelena), a Kalapom (Sesir moj), a Vándorszínész (Putujuci Glumac) és a többiek valaha remek, őszinte helyek voltak, és voltaképpen ma is azok, de a nyakban lógó fényképezőgépes japán turisták, a már délelőtt berúgó vöröshajú brit fiatalok, az elegáns nyakkendős EU-diplomaták között a hely szelleme már kevéssé találja a helyét. És akkor az árlapokat még nem is említettem.


Mindettől eltekintve a szecessziós épületek tövében a hangulat mégis igazán bohémnegyedhez méltó, az éttermek között mindenféle utcazenekarok grasszálnak és játsszák a híres, kissé melankólikus belgrádi óvárosi dalokat (tipikusan harmonika és tambura aláfestéssel, http://hu.wikipedia.org/wiki/Tambura), vagy éppen a Kusturica-filmekből ismerős cigánylagzi zenekarok fúvósai muzsikálnak a teraszon szórakozó polgárok fülébe.


A Szkadarszka utca végén nyílik a Sztrahinics bán utca, a helyi nyelvben csak szilikonvölgynek nevezett kerület: itt elegáns, gyakran már-már sznob éttermek és bárok találhatóak, amelyek teraszain a forró nyári estéken megtekinthetőek azok a teremtmények, amelyekről az utca emberének a szilikonvölgy kifejezés az eszébe juthat.


Az átbulizott éjszaka után akár hajnali ötkor is mindig van hová leülni, akár egy egyszerű utcai csevapozó műanyag székeire, akár valamelyik éjjel-nappali kávéházba, és megvárni, ahogy 6 körül nyitnak az első burekozók.


Aki a fotelből előre belekóstolna a belgrádi éjszakába, annak érdemes elolvasnia ezt a magyar leírást:
http://utazas.com/utazas/forum/forum.cgi/?action=cikkek&uticel=9&file=1239397950


6. …mert ellentétben Budapesttel (sajnos), Belgrád valóban kihasználja a vizei adta adottságokat


A budapesti Duna-szakasz úgy néz ki, hogy mindkét partja effektíve autóút. A belgrádi Duna- és Száva szakaszok ellenben embercentrikus, népszerű sétahelyek. Belgrád fő nevezetességei, a szplávok (splavovi, hajók) is itt találhatóak. A szplávok amolyan állóhajók, gyakran inkább vízen lebegő építmények. A Korzó, azaz a Hotel Jugoszlávia előtti sétány mentén a legnagyobb a sűrűségük. Van, ami sima söröző, de van elegáns étterem csokornyakkendős pincérrel, koktélbár, diszkó, turbófolk klub is. Ha az ember megunja az egyiket, átmegy a másikra… belépő általában nincs, bár az árak nem feltétlenül alacsonyak.


Feljebb, Zimonynál (Zemun) a parton vannak a híres zimonyi dunaparti éttermek, tipikusan halászcsárdák, köztük a Reka (Folyó) és a Saran (Ponty), de itt is mindenféle műfaj képviselteti magát. A Korzó és Zimony között 15-20 perc a séta a parton, sok helyi görkorin vagy bringán közlekedik.


A város túlfelén, a Száván a legérdekesebb képződmény az Ada Ciganlija, Belgrád “Margitszigete.” A partját homokos tengerparttá alakították, nyáron itt igazi strandélet folyik, hátrébb és mindenfelé büfék, csevapozók, egy-két cukrászda, sörkimérések. Sötétedés után persze itt is zenés-táncos helyek élednek fel.


 


Belgárdi képek


 


jellegzetes belgrádi, belvárosi ház (Kosovska utca 1)


jellegzetes belgrádi, belvárosi ház (Kosovska utca 1)


 


belgrádi kirakat No1: háztartási gépek szervize


belgrádi kirakat No1: háztartási gépek szervize


 


buli a Velika Skadarlija étterem kertjében, a háttérben tamburás és bőgős


buli a Velika Skadarlija étterem kertjében, a háttérben tamburás és bőgős


 


ilyet mikor látni Pest legbelső belvárosában?


ilyet mikor látni Pest legbelső belvárosában?!


 


büfé a Száván, pontosan a vár (Kalemegdan) alatt


büfé a Száván, pontosan a vár (Kalemegdan) alatt


 


a Hadügyminisztérium lebombázott épülete


a Hadügyminisztérium lebombázott épülete


 


a Belügyminisztérium lebombázott épülete


a Belügyminisztérium lebombázott épülete


 


a mesterséges tengerpartot az Ada Cinganlja (fél)szigeten a kora tavaszi melegben is sokan látogatják


a mesterséges tengerpartot az Ada Cinganlja (fél)szigeten a kora tavaszi melegben is sokan látogatják


 


éjjel-nappali csevapozó a Dedinje tövében


éjjel-nappali csevapozó a Dedinje tövében


 


Belgrád egyik központi tere, a Nikola Pasic tér. A Knjaz Milos ásványvíz a térség egyik legfinomabb ásványvize.


Belgrád egyik központi tere, a Nikola Pasic tér. A Knjaz Milos ásványvíz a térség egyik legfinomabb ásványvize


 


a Jugoszláv Drámaszínház épülete. A modern üveg-acél külső csak egy kalitka: mögötte ott van a színház szép, régi neo-klasszicista épülete.


a Jugoszláv Drámaszínház épülete. A modern üveg-acél külső csak egy kalitka: mögötte ott van a színház szép, régi neo-klasszicista épülete.


 


belgrádi kirakat No2: órásmester a Virágos téren (Cvetni trg)


belgrádi kirakat No2: órásmester a Virágos téren (Cvetni trg)


 


Belgrád egyik gyönyörű Bauhaus épülete, a Radio Beograd épülete a Makedonska utcában (Bogdan Nestorovic, 1931)


Belgrád egyik gyönyörű Bauhaus épülete, a Radio Beograd épülete a Makedonska utcában (Bogdan Nestorovic, 1931)
http://sajkaca.blogspot.com/2008/04/radio-beograd-building-in-belgrade.html


 


Zimony (Zemun) főutcája, a Glavna


Zimony (Zemun) főutcája, a Glavna


 


a kép a zimonyi Dunapart egyik legőszintébb éttermének, a Siroka Stazának teraszáról készült kép, igazi csónakokkal és igazi szivárvánnyal


a kép a zimonyi Dunapart egyik legőszintébb éttermének, a Siroka Stazának teraszáról készült kép, igazi csónakokkal és igazi szivárvánnyal
http://www.kudazavikend.com/4-Na%20klopu/3347-%C5%A0iroka%20staza/


 


Zimony egyik jellegzetes kis utcája


Zimony egyik jellegzetes kis utcája


 


Kötelező látványosság No1: Belgrád egyik szimbóluma, a Szkupstina (Nemzetgyűlés) épülete


Kötelező látványosság No1: Belgrád egyik szimbóluma, a Szkupstina (Nemzetgyűlés) épülete


 


Észre se vennénk, de a kép bal alsó sarkában a kis, emeletes épület Belgrád legrégibb fogadója, az évszázadok óta alig változó Znak Pitanja (Kérdőjel) (ul. Kralja Petra)


Észre se vennénk, de a kép bal alsó sarkában a kis, emeletes épület Belgrád legrégibb fogadója, az évszázadok óta alig változó Znak Pitanja (Kérdőjel) (ul. Kralja Petra)


 


itt lagzi lesz! Cigányzenekar érkezett a fővárosba


itt lagzi lesz! Cigányzenekar érkezett a fővárosba


 


Simán lehetne Budapest is: a Dorcol városrész főutcája. Itt lakik az írás szerzője, amikor Belgrádban van.


Simán lehetne Budapest is: a Dorcol városrész főutcája. Itt lakik az írás szerzője, amikor Belgrádban van


 


Kötelező látványosság No2: a Nemzeti Színház épülete a Trg Republikén


Kötelező látványosság No2: a Nemzeti Színház épülete a Trg Republikén


 


Kötelező látványosság No3: a Kormányépület a Knez Milos sugárúton, éjszakai díszkivilágításban


Kötelező látványosság No3: a Kormányépület a Knez Milos sugárúton, éjszakai díszkivilágításban


 



Kötelező látványosság No4: séta a Várban (Kalemegdan)


 


egy város, ami kihasználja a vizeit: teherkikötő a Száván


egy város, ami kihasználja a vizeit: teherkikötő a Száván


 


Belgrád "Váci utcája," a Knez Mihajlova


Belgrád “Váci utcája,” a Knez Mihajlova


 


a Tasmajdan park és a Szent Márk székesegyház


a Tasmajdan park és a Szent Márk székesegyház


 


tamburás zenekar a Skadarlija egyik éttermének teraszán


tamburás zenekar a Skadarlija egyik éttermének teraszán


 


a szplávok átmenetet jelentenek az állóhajók és a komoly épületek között


a szplávok átmenetet jelentenek az állóhajók és a komoly épületek között


Szekeres István


Szerkeres István írásai az Útikalauzban >>   


Szekeres István blogja: Hurrabulgaria.blog.hu
Facebook oldala: https://www.facebook.com/pages/Hurr%C3%A1-Bulg%C3%A1ria-a-bolg%C3%A1r-tengerparton-nyaralunk/374681519270902


Az Útikalauz további útibeszámolói és más írásai Szerbiáról >> 











A szerkesztőnek a következő címre küldheted el kérdéseidet, véleményedet – szerkesztokukacutikalauz.hu
turizmus külföldi utazás nyaralás kirándulás túrázás élmények szórakozás tenger kerékpározás biciklizés

Légy te az első hozzászóló a(z) "Szekeres István – Stevie: Miért menjünk Belgrádba? – Szerbia – 2012" íráshoz!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.


*

Ez az oldal sütiket használ a felhasználói élmény fokozása érdekében. Részletek

Cookie szabályzat Őszintén szólva mi sem vagyunk szerelmesek a Cookie-ba, mert nem szeretjük, ha olyan dolgokat alkalmaznak velünk kapcsolatban, amivel nem vagyunk teljesen tisztába. De egyszerűen nem tudunk mit tenni ellene, ha működtetni akarjuk az oldalunkat, mert az általunk használt szoftverek, segítő alkalmazások erre épülnek. Néhány ilyen, általunk használt Cookie az egyes szolgáltatások működéséhez nélkülözhetetlen, vannak, amelyek információt, statisztikát gyűjtenek a weboldal használatáról, adatokat elemeznek, hogy segítsenek számunkra, vagy az oldalunk működését segítő, biztosító partnereink számára megérteni, az emberek hogyan használják az online szolgáltatásokat, hogy fejleszthessük azokat. A Cookie-k közül egyesek átmenetileg működnek, és a böngésző bezárása után eltűnnek, de tartósak is megtalálhatók köztük, amelyek a számítógépeden tárolódnak. Ha látogatása során Ön mellőzi a Cookie-k használatát, tudnia kell, hogy a oldal nem fog az elvártaknak megfelelően működni. Ha a számítógépén már megtalálható Cookie-k közül szeretne törölni, kattintson a böngészőben található "Súgó" menüpontra és kövesse a böngésző szolgáltatójának utasításait! Még többet megtudhat a Cookie-król, azok törléséről és irányításáról a www.aboutcookies.org weboldalon!

Bezár