Albert Eszter: Cseh-osztrák-német kiskörút – két tételben – Csehország, Ausztria, Németország – 2012



Albert Eszter: Cseh-osztrák-német kiskörút – két tételben – Csehország, Ausztria, Németország – 2012



Szédítő rohanás Közép-Európa legszebb vidékein. Tömör leírás, értékelés a látottakról, sok információval és rendkívüli szép fotókkal


Göttweig, Aggstein, Sankt Michael, Spitz, Dürnstein, Rosenburg, Weissenkirchen, Krems, Willendorf, Schönbühel, Melk, Artstetten, Sankt Pölten, Maria Taferl, Altenburg, Mayerling, Baden bei Wien, Heidenreichstein, Bayreuth, Bamberg, München, Znojmo, Telc, Slavonice, Landstejn, Jindrichuv Hradec, Trebic, Hluboká n. Vlatou, Trebon, Zvíkov, Orlík, Blatná, Karlovy Vary, Nepomuk, Zlatá Koruna, Rozmberk n. Vlatou, Cesky Krumlov, Kratochvile, Prachatice


Az idei évben – a válságra való tekintettel – a nagyobb, drágább utazás helyett kisebbet terveztük. Abból viszont többet…
Így esett a választás közelebbi, költségtakarékosabb, valamint az eddigiek során érdemtelenül kimaradt célpontokra: az osztrák Dunakanyar (Wachau) és környékére, Csehország déli részére és Bajorországra. A felkészülést a Panoráma útikönyvek segítették, az Útikalauzban pedig Dinka Péter és Gulyás László írásait forgattam haszonnal.  Szállást kempingekben terveztük: ahol lehetett, neten előre lefoglaltunk faházat, vagy bungalót, német területen viszont sátraztunk – egyéb lehetőség híján.


 


Útikalauz beszámolóiban szereplő úticélok nagyobb térképen való megjelenítése

 


1. nap.
Indulás reggel 6 körül, Sopronnál át Ausztriába. A GPS az istennek se akart az autópályára felvinni minket, „hinter den Gärten” kiírásokkal szegélyezett utakon vezetett bennünket, de nem is baj, így többet láttunk az osztrák valóságból – már amennyit a szakadó esőben lehetséges. (Később kiderült, hogy nem a műszerben volt a hiba, csak az autópálya mellé nem állítottuk be rajta a fizetős útszakaszt.)
Az első megálló 11 óra körül az „osztrák Montecassino”, Göttweig 450 m magas dombon álló, várszerű, bencés kolostora volt, a nap ennek örömére varázsütésre kisütött. A parkolás díjmentes, és az apátság nagy része (a Kaisertrakt kivételével), a templom és kripta is ingyenesen megtekinthető. Az épület hatalmas, impozáns, a berendezés az Ausztriában megszokott barokk, túl sok izgalmat nem okozott. A teraszról pazar kilátás nyílt a környező tájra. (10/9 pont)


 


a göttweigi apátság


A göttweigi apátság


 


göttweigi apátsági templom


az apátsági templom


 


göttweigi panoráma apátsági templom


Göttweig – panoráma  a teraszról


A „hinter den Gärten” csak fokozódott: szőlőhegyek között kanyarogtunk, fel és le, a táj nagyon szép, gyönyörű a kilátás. Aggsbachnál értünk ki a Dunához, Aggstein várának romjaihoz autóval fel lehet menni a majd’ 90 fokos emelkedőn (a baj csak akkor van, ha a szembeforgalom  miatt meg kell állni és újra elindulni). Nagyon sok a gyalogos turista, meg a kényelmes autós is.


 


Aggstein, vár


Aggstein, vár


Utunk a Duna mentén, dombok, hegyek, 500-1000 méter magas sziklafalak között folytatódott tovább – időnként fotószünetet tartva. Mindenütt szépen gondozott szőlő- és kajsziültetvényeket látni. (Érdekes, itt nem lehet találkozni elhanyagolt, művelés alól kivont szőlőtáblával… Néhol még a körforgalmat is szőlővel ültették be, bár az nyilván csak dekoráció.)


 


Wachau


Wachau


Kremsnél keltünk át a folyón: szemből még egyszer megcsodáltuk a göttweigi apátságot, aztán  Spitz felé haladtunk, megállva St. Michael X. századi erődtemplománál (10/7,5 pont).


 


Krems, távolban a göttweigi kolostor


Krems,  távolban a göttweigi kolostor


 


St. Michael, az erődtemplom


St. Michael, az erődtemplom


Spitz – bájos kisváros (leánykori neve Wachan, innét ered a régió elnevezése is), de valami népünnepély miatt az utcák zömét lezárták és a sok turista miatt alig lehetett közlekedni. Rövid gyalogos városnézés után felzarándokoltunk a Rotes Tor-hoz, melyet a legenda szerint a 30 éves háború során a védők vére festett vörösre, ahonnét – az útikönyv szerint –  a Wachau egyik legcsodálatosabb panorámájában gyönyörködhetünk. Meg kell hagyni, nem túlzás… A másik helyi látványosság, Hinterhaus várának felkeresését  idő hiányában el kellett halasztanunk. (10/8 pont)


 


Rotes Tor


Rotes Tor


Visszafordultunk és Dürnstein felé vettük az irányt. A hivatalos parkolót kihagytuk, ingyenes helyet sikerült találnunk, kábé 10 percre a központtól. A városka gyönyörű, rengeteg a (külföldi) turista, a helyiek erre profi módon rá vannak állva. Ajándékboltok, vendéglátóhelyek a főutcán sűrű egymásutánban, meg lehet kóstolni a sárgabarackból (Marillen) készült étel- és italspecialitásokat: mi a Marillenknödel-t próbáltuk ki, ami tulajdonképpen szilvásgombóc, csak kajszival. Óriási adagot adnak, igaz, nem kevés pénzért. Mellesleg szerintem a szilvásgombóc finomabb, de azért egyszer próbáljátok ki és döntsétek el ti is.


 


kajsziból minden


kajsziból minden


 


 dürstein - az apátság épülete


 Dürstein – az apátság épülete,


 


a dürsteini főutca


A dürsteini főutca


A várromhoz is felkapaszkodtunk, ami még akkor is nehéz terep, ha nincs 40 fok, de a látvány kárpótol. A romnál már készültek az esti tűzijátékra – a nyári napfordulót errefelé méltón megünneplik, fényben úszik a Duna és az egész környék. Szívesen maradtunk volna, de nem lehetett. Egyértelmű tíz pont.


 


dürstein – a vár


Dürstein – a vár


 


dürstein – panoráma a várból


 


dürstein – panoráma a várból


Dürstein – panoráma a várból


Csehországi szállásunk felé Rosenburgon át utaztunk. A vár sajnos már bezárt, így csak kívülről tudtuk megtekinteni. Nem volt kérdéses, hogy ide még vissza kell jönni. Közben ismét eleredt az eső, a GPS irányítását követve, búzamezőn, kukoricaföldön átvágva, szivárvány alatt értünk át a cseh határon. 


 


znojmo – át a szivárvány alatt


Znojmo – át a szivárvány alatt


Szállásunk Znojmo mellett, a Camping Country-ban volt – 670 Kc-ért kaptunk 3 ágyas szobát, rajtunk kívül senki nem lakott az egész emeleten. A háziak egy egész jól felszerelt kocsmát is üzemeltetnek, amit csak az én két szép szememért kinyitottak, hogy nézhessem a foci EB-t. (szállás: 10/9 pont)


2. nap:
Reggel korán Znojmóval indítottunk. A város fekvése érdekes, távolról Luxemburgra emlékeztet – de csak távolról…=) (10/7 pont).


 


Znojmo - panoráma a Szt.Miklós templom felöl


Znojmo – panoráma a Szt.Miklós templom felöl


 


Znojmo – a városháza dupla fiatornyos tornya


Znojmo – a városháza dupla fiatornyos tornya


Következett Trebic – nem egy nagy szám: a főtér semmi extra, ugyan a világörökségi védelem alatt álló Szt.Prokop bazilika egész figyelemre méltó, de teljes életet lehet élni nélküle is (5 és fél pont)


 


Trebic – Szt. Prokop bazilika


Trebic – Szt. Prokop bazilika


Telc – 2005-ben már jártunk itt, de nem tudtuk volna kihagyni. A városkapu közelében ingyenes parkolót is találtunk. Ez a város gyönyörű, a világörökség része, nem véletlenül. Sétálgattunk a főtéren és a környező utcácskákban, felmásztunk a toronyba, a várat is körbejártuk kívül-belül (de a múzeumba most nem mentünk be). (10/10 pont)


 


Telc


 


Telc


 


Telc


Telc  


A következő megállónk: Slanovice – egyesek szerint Telc vetélytársa. Hát, szerintünk nem…=) De kedves kisváros, csak kissé egyszínű, szürke az egész. (10/6 pont).


 


Slavonice – Slavonice, főtér


Slavonice – Slavonice, főtér


 


Slavonice – sgraffitós ház


Slavonice – sgraffitós ház


Landstejn román stílusú várának romjaihoz kissé megkésve értünk, de a jegyszedő néni jóvoltából a közelgő záróra ellenére azért gyorsan körbenézhettünk. (10/8 pont)


 


Landsejn


Landsejn


A tervezett szállást Hradecben nem sikerült megtalálni, inkább megcéloztuk a szomszédos faluban, Jindrisben hirdetett kempinget, ahol is egy libalegelőn felállított lakókocsiban szálltunk meg 600 Kc-ért. (szállás: 10/7 pont)


 


3. nap:
Reggelre eleredt az eső és elég hűvösre váltott az idő, ezért nekiöltözve vágtunk a városnézésnek Jindrichuv Hradecben. Ingyenes parkolót a vár közelében, a Vajgar-tó partján találtunk. Séta az óvárosban: főtér, templom, a volt jezsuita kollégium (Rákóczi fejedelem egykori iskolája). Hétfő lévén a várban szünnap volt, így csak kívülről nézhettük meg. A vár egy részét egyébként épp restaurálták, emiatt nem túl fotogén, max. az udvaron lévő színes díszkút. Az útikönyv által emlegetett virágzó lótuszokat órákon át keresgéltük, de nem találtuk sehol…=)  (10/7 pont) 


 


Hradec - várudvar


Hradec – várudvar


 


Hradec - és a színes díszkút


Hradec – a színes díszkút


Cervena Lhota várát – hétfő lévén –  ugyancsak zárva találtuk, de nagyon szép. De semmi baj, így is el tudjuk képzelni a belsejét a Névtelen vár jelenetei alapján. A képeket nézegetve korábban kissé „búcsús” hatást keltett, de a valóságban más. A környezet, a park is nagyon szép, rendezett. (10/8 pont)


 


Cervena Lhota


Cervena Lhota


Átautóztunk Ausztriába, bár tudtuk, hogy Heidenreichstein szépséges vízi várát is csak kívülről tudjuk megnézni. A vár egyébként teljesen oké, mint azt itt mindenhol megszokhattuk. (10/8 pont).


 


Heidenreichstein


Heidenreichstein


Schengennek köszönhetően a határátlépés alig észrevehető, csak a házak stílusából, állapotából, díszítettségéből lehet érzékelni, hogy cseh vagy osztrák földön járunk. Igazából most jöttem rá arra, mikor össze-vissza kelegettünk át három ország határán, hogy ez valahol mennyire lenyűgöző dolog és milyen jó érzés. És durva belegondolni, hogy nem is olyan rég a ma már elhagyatott bódék tele voltak állig felfegyverzett határőrökkel.
A szállást Trebon kempingjében előre rezerváltuk (650 Kc) – tele pionírcsapatokkal, tiszta Csillebérc. (szállás: 10/7 pont) Miután elfoglaltuk a tóparti  faházat, tettünk egy esti felfedező sétát a városban. Nagyon helyes kisváros, a főtér gyönyörű, a vár nagyon hangulatos, de a legjobb az egészben, hogy az udvarán egy páva sétálgatott peckesen. ( Jó, könnyű minket lenyűgözni…=) )


 


Trebon – díszkút a várudvaron


Trebon – díszkút a várudvaron


 


Trebon – a treboni páva


Trebon – a páva


 


4. nap
Szerettünk volna időben indulni, de a recepció csak 9 órakor(!) nyitott, így addig próbáltuk meglelni a Rosenberg család közelben lévő neogótikus mauzóleumát – nem sikerült.  Aztán a délelőtt folyamán, nappali fényben ismét körbejártuk a várost és a Rosenberg/Schwarzenberg-várat, megnéztük a híres Regent sörgyárat, a városfalat a hóhérlakkal, és a toronyból is gyönyörködtünk a környező tájban. Trebon nagyon rendben van, ennek ellenére turista alig. (10/10 pont. Páva nélkül 9…)


 


Trebon – a főtér madártávlatból


Trebon – a főtér madártávlatból


Még szívesen elidőztünk volna itt, de már várt minket Hluboká nad Vltavou, az egyik legszebb, leglátogatottabb cseh várkastély. Parkolni a kastély tövében lehet – fizetős, időkorlát nélkül.  A romantikus-gótikus stílusban, windsori mintára épült kastélynál viszont már óriási tömeg hullámzott, rengeteg a külföldi (a kertben egy komplett japán veterán rajzszakkör festegetett angyali türelemmel).  A kastély bemutatása nagyüzemi keretek között folyik, nagyon rendezetten, profi módon. A berendezés gyönyörű, sajnos, fényképezni nem nagyon lehetett: egyrészt azért, mert tiltják (mondjuk, ez általában kevéssé zavar), másrészt a félhomály miatt.


 


Hluboká nad Vltavou


Hluboka – kint


 


Hluboká nad Vltavou


Hluboka – bent


Tovább utazva rövid fotószünetet tartottunk a közeli Kratochvile olasz-reneszánsz kastélyánál, parkjában itt is páva hűsölt a fák alatt. (10/8 pont) 


 


Kratochvile


Kratochvile


 


Kratochvile


Kratochvile  


A következő megálló Prachatice városa volt, melyet az útikönyv a „cseh Nürnbergnek” titulál. Nem tudom, a németek ehhez mit szólnak, de még szerintem is túlzás: aranyos városka, a főtéren szépséges, sgraffitós házakkal, Husz János egykori iskolájával, bástya-maradványokkal, de semmi több. Leteszteltük a főtéri étteremben a helyi knédlit: hát, az ár baráti, meg menő a főtéren enni, de gasztronómiailag nem nagy cucc. (10/7 pont) 


 


Prachatice – a főtér részlete


Prachatice – a főtér részlete


Erdők, hegyek, rétek, legelésző tehenek között utaztunk tovább Cesky Krumlov felé. Parkolni az óváros bejáratához közel, ingyenesen sikerült. A város (még mindig) gyönyörű, itt is már másodszor járunk. A medvék a várárokban mégis újdonság volt számunkra – nem tudom, hogy nem vettük észre legalább a szagukat a múltkor… Random sétálgattunk, csodáltuk a várost az alkonyi fényekben. Krumlov melletti faluban, kint a mezőn, a Camping Paradijs-ban fillérekért béreltünk (510 Kc/éj) egy néhai cirkuszos kocsit, melyet lakókocsivá alakítottak át. Nevéhez méltóan, idilli a környezet (folyópart, fák, virágok, madárcsicsergés), nagyon barátságos tulajdonossal. (szállás: 10/9 pont)


5. nap:
A délelőttöt Krumlovban töltöttük – a vár múzeumába most nem mentünk be, csak körbejártuk, sétálgattunk a várban és a parkjában, valamint a hangulatos kis utcácskákban. (10/11pont)


 


Cesky Krumlov


 


Cesky Krumlov


 


Cesky Krumlov


 



 


Cesky Krumlov


Cesky Krumlov 


A délutáni program Rozmberk nad Vltavou felkeresése volt: a településhez az  út a folyó mentén vezet, ahol nagy tömegekben raftingol a nép –  korra, nemre való tekintet nélkül.
A neogótikus vár kívülről nagyon impozáns, belülről is szép, de sajnos csak vezetéssel látogatható (amire majd’ 1 órát kellett várni), és az idegenvezető leányka maga is unta az egészet, hát még mi… Nyolc pontot adnék, ha a látogatás során nem akartam volna kirohanni a világból párszor…


 


Rozmberk – a vár


Rozmberk –  a vár


 


Rozmberk – látkép a várból


Rozmberk – látkép a várból


Este még megnéztük a kempinggel szomszédos Zlatá Koruna, egykori domonkos kolostort. Már zárva volt, de nem maradt  hiányérzetünk emiatt. (10/5 pont) 


 


Zlatá Koruna


Zlata Koruna


 


6. nap
Indulás északnak: Ceske Budejovicén átutaztunk – a múltkor elég volt -, a következő megálló az eddig mindig kimaradt huszita „főváros”,  Tábor. Parkolni néhány koronáért a centrum közeli fizetős parkolóban sikerült.
A város kicsit csalódás volt: lehet, hogy túl sokat vártunk tőle. Megnéztük a főteret, a különleges műszaki megoldású, XV. századi víztornyot,   a Huszita Múzeumot, ami érdekes, de semmi rendkívüli (viszont élvezetesebb, ha tudsz csehül) (10/6 pont) 


 


Tabor – a főtér házai


Tabor – a főtér házai


 


Tabor – a reneszánsz víztorony


Tabor – a reneszánsz víztorony


Zvíkov – a Premysl-vár(rom) az Orlíki-tónál volt a következő program, parkolás 50 Kc a vár tövében. A múzeumot kihagytuk, csak kívülről körbecsodáltuk a várat. A hajók csak hétvégén közlekednek, így annak lehetősége, hogy esetleg vízi úton közelítsük meg Orlíkot, szertefoszlott. (10/8 pont) 


 


Zvíkov


 


Zvíkov 


 


Zvíkov


Zvíkov  


Orlík nad Vltavou – parkolni a Tudor-stílusú kastélytól kissé távolabb (ingyen) sikerült. Kívül-belül szépen rendben van – nemrég fejeződött be a felújítása -, ennek ellenére nem kívánkoztunk bemenni. (10/7 pont)


 


Orlik


 


Orlik


Orlik 


Sokkal jobban tetszett viszont a közeli Blatná vízivára, annak ellenére, hogy a felújítását épp csak megkezdték, jelenleg kissé romos állapotú. Mivel 5-kor bezárt, csak kívülről tudtuk megnézni, de a múzeum – olvasva a korábbi beszámolókat – úgysem nagy szám. Ami miatt emlékezni fogok rá, az tavirózsákon sütkérező vadkacsák, meg a parkban szabadon kószáló, emberek tenyeréből eszegető (mármint almát…=) ) szarvasok. (10/9 pont) 


 


Blatna


 


Blatna


 


Blatna


Blatna


A mai szállást Nepomuk melletti kempingben foglaltuk le.
Dél-Csehország a Rosenberg grófoknak köszönhetően telis tele van halastavakkal (több ezer!), szinte minden településnek van saját tava, és ehhez többnyire kemping is járul.
A szocreál, kissé lepusztult kemping 2 szobás faháza rém dohos, de legalább drága (735 Kc) a maga kategóriájában. (szállás: 10/5 pont)
Odafelé beugrottunk a városkába, hogy megnézzük ennek a híres, minden hídról ránk köszönő Nepomuki Szent Jánosnak szülőháza helyén emelt barokk templomot, mint egyetlen érdekességet. (10/5 pont) 


 


Nepomuk 


Nepomuk


 


7. nap
Igyekeztünk korán elindulni, mert a tervezett program elég feszített. Nem tudtunk gyorsan haladni, Plzenben be is dugultunk, de legalább megtapasztaltuk a híres sör hazáját.
Karlovy Vary-ba érve egy mellékutcában parkoltunk (ingyen), ahonnét kb. 10-15 perces sétával értünk be a centrumba. A központban lévő Monarchia-korabeli villák, szállodák, bérházak mind ragyogó állapotban vannak, és hatalmas a tömeg – nem tudom, ez a fesztiválnak köszönhető-e, vagy egyébként is ilyen. A 47. Filmfesztivál kezdőnapját sikerült elcsípni, óriási készülődést láttunk a filmpalota és a szállodák körül (vörös szőnyeg kikészítve, a Pupp Szálló lezárt parkolójánál fekete ruhás szekusok hada várja az exkluzív vendégeket). Nagyon tetszett, ahogy a turisták jönnek-mennek az árkádok alatt és szürcsölgetik a spéci pohárból (melyet 2 méterenként árulnak, különböző méretben és minőségben) Karlsbad híres gyógyvízét. Mi is megkóstoltuk, de nem jött be (személy szerint én inkább maradok a 13. forrásként emlegetett Becherovkánál…=) )
A Pupp Szálló melletti mellékutcából közlekedik a lanovka (sikló) a hegyre (euróval is lehet fizetni, de úgy se olcsóbb…). A Diana-kilátóból nagyon szép a kilátás, bár a filmpalota modern épülete innét tán még jobban rontja a városképet. (10/9 pont) 


 



Karlovy Vary – a filmpalota


 


Karlovy Vary – Grandhotel Pupp


Karlovy Vary – Grandhotel Pupp


 


Karlovy Vary – Monarchia-korabeli polgárházak


Karlovy Vary – Monarchia-korabeli polgárházak


 


Karlovy Vary – belvárosi részlet


Karlovy Vary – belvárosi részlet


Szinte észrevétlenül jutottunk át Németországba. Bayreuth első blikkre nem érintett meg bennünket túlságosan. Másodikra sem. A központban parkoltunk (Németországban egyébként egész olcsón lehet parkolni, tapasztalataink szerint, pld. Budapesthez viszonyítva) és kb. 2 óra alatt körbejártuk a TOP5 látványosságát. A Liszt Múzeumot nem leltük meg, de Lisztet úgyis hallgatni kell, vagy esetleg játszani… (10/6 pont) 


 


Bayreuth – a Wagner-villa


Bayreuth – a Wagner-villa


 


Bayreuth – az Új Kastély


Bayreuth – az Új Kastély


A szállást Bamberg melletti kempingben (Camping Insel) néztük ki: óriási a forgalma, a németek mellett rengeteg az egyéjszakás, átutazó külföldi. Sátorozni a folyóparton lehetett (22 EUR)  – csak később döbbentünk rá, hogy itt nemcsak a kempingezők élnek, hanem a kacsák is. Kacsákat nézni tíz percig és etetni őket poén, de lakni velük már kevésbé, ugyanis nem túl szobatiszta jószágok. (szállás: 10/6 pont)


 


8. nap
A napot bambergi városnézéssel kezdtük. Szombat lévén ingyenesen tudtunk parkolni a belvárosban. Felmerült a hajókázás ötlete is, de mivel az utak időtartama min. 80 perc, nem vállalkoztunk rá. A város csodaszép! Végigsétáltuk a főbb  turistaútvonalakat, láttuk a dómot a híres bambergi lovassal, a különleges fekvésű, gyönyörű városházát, a Kis-Velencét, a Szt. Mihály kolostort. Nézelődtünk a piacon, kipróbáltuk a Bratwurstot egy klasszikus hentesnél a belváros kellős közepén (máshol is biztos finom, csak kicsit drágább) és a helyi specialitást, a geräuchtes Biert. Sajnos több időt nem tölthettünk el itt, hisz várt minket a bajor főváros.


 


Bamberg – a Szt. Mihály-kolostor


Bamberg – a Szt. Mihály-kolostor


 


Bamberg – folyópart, háttérben a Szt. Mihály-kolostor


Bamberg – folyópart, háttérben a  Szt. Mihály-kolostor


 


Bamberg – a Régi Városháza


Bamberg – a Régi Városháza


 


Bamberg – Alte Hofhaltung


Bamberg – Alte Hofhaltung


Münchenben először a Thalkirchen városrészben lévő kempingbe indultunk felállítani a sátrat. Útközben megálltunk bevásárolni, aztán az autó úgy döntött, hogy nem megy tovább. A délutánunk ráment arra, hogy valamiféle megoldást és segítséget találjunk. Ezt végül egy önzetlen helybélitől kaptunk, aki a javíttatással kapcsolatos jótanácsok mellett (hétfő előtt ne is próbálkozzunk semmivel!) kifuvarozott bennünket a kempingbe is. (szállás: 20 EUR/éj,  10/8 pont)


 


9. nap
A kempingből tömegközlekedve (busz+metró) 15 perc alatt elérhető a Marienplatz. (10,2 EUR-ért partnerjegyet vettünk, mellyel mindhárman korlátlanul tudtunk utazni.)
A Mária térre épp a harangjáték dallamára érkeztünk, a Tourinformban beszerzett térkép segítségével gyalogosan és helyi járatú busszal (ha már volt bérletünk…) fedeztük fel a város nevezetességeit:  dóm, parlament, Residenz, Békeangyal, Hadvezérek csarnoka, Képtár stb.


 


München – a városháza


München – a városháza


 


München – Theatinerkirche


München – Theatinerkirche


 


München – Maximilianeum, a bajor parlament épülete


München – Maximilianeum, a bajor parlament épülete


Szimpatikus, ahogy a lakosok teljes természetességgel strandoltak az Isar folyó partján, sőt, a szökőkutakat is erre használták. Tiszta dolce vita, illetve dolces Leben.


 


München – „das dolce Leben”


München – „das dolce Leben”


Feltűnően sok össze-vissza száguldozó biciklistát és rengeteg bevándorló vendégmunkást (török, arab–forma) is  láttunk.


A várossal kapcsolatos érzéseink vegyesek: tele van monumentális, impozáns épületekkel, hatalmas terekkel, de a hatás valahogy mégis elmaradt. Kicsit szürkének tűnt az egész.
Igaz, a napra rányomta bélyegét az autóval való problémánk, és hogy tempóznunk kellett. (10/8 pont)
Estére elromlott az idő is: a 35 fokos kánikulának nyoma sem maradt, szabályosan hűvös lett, feltámadt a szél és komoly esőfelhők gyülekeztek. Emiatt – esernyő és pulcsi híján – a napot a tervezettnél előbb fejeztük be és mielőtt leszakadt az ég, szerencsésen visszaértünk a kempingbe, ahol a fedett közösségi helyiségbe zsúfolódott össze az összes futballszerető táborozó az EB-döntőre. Sajnos a német csapat előbb kiesett, pedig biztos nagy élmény lett volna München belvárosában több tízezer némettel együtt nézni a döntőt. Vagy Spanyolországba kellett volna tervezni a nyaralást…=)


 


10. nap
Eredetileg a délelőttöt Münchenre szántuk, helyette azonban autót szereltettünk. Rendkívül szórakoztató program, de legközelebb inkább elmennék az olimpiai negyedbe, vagy nézegetném az előzőleg kihagyott látványosságokat, sőt, akár meleg, szénsav nélküli HB-t is szívesebben kortyolgatnék egy utolsó, késdobáló biergartenben… Délutánra az időjárás esősre váltott, ezért szedtük a sátorfánkat (szó szerint), és elindultunk haza.
Útközben megálltunk egy kicsit a Chimsee-nél, de a Herrenchimsee kastély meglátogatását elnapoltuk. Közel 8 órás út tett pontot a 2500 km-es kirándulás végére. Illetve pontos vesszőt, mert Wachauval kapcsolatban erős hiányérzetünk maradt.
Ennek kiküszöbölésére augusztusban, a 2. felvonásban  vállalkoztunk.






 


2. felvonás


Kihasználva és megtoldva az augusztusi hosszú hétvégét ismét útnak indultunk, Alsó-Ausztria előzőekben kihagyott látnivalóinak felfedezésére.


1. nap
Igyekeztünk időben indulni, mert – már tudtunk – hosszabb út vár ránk. Matricát már nem is vettünk, rutinosan közlekedtünk „hinter den Gärten”.
Először Mayerling-nél tartottunk pihenőt: Rudolf trónörökös egykori vadászkastélya, öngyilkosságának helyszínén emelt templomot néztük meg (10/7 pont), majd a tartományi főváros, Sankt Pölten következett. A városközpontban leparkoltunk (ekkor már ingyenesen lehetett), és egy rövid séta keretében végigjártuk a nevezetességeit – 2 óra alatt kényelmesen lejárható. Aranyos, barokk város, de semmi extra. A meleg miatt kipróbáltuk a város strandját is. (10/7 pont) 


 


Mayerling


Mayerling


 


St. Pölten, főtér


St. Pölten, főtér


Krems – az elmúlt alkalommal átutazva rajta –  nagyon megfogott bennünket. Szerencsére, nem kellett csalódnunk. (10/10 pont)
A mai város 3 település egyesüléséből alakult ki – az osztrák szójáték szerint: Krems Und Stein sind drei Städte. Az óváros nagyon szép, rendezett – a késő délutáni órákban itt sétálgattunk és gyönyörködtük Krems és Und látnivalóiban, reneszánsz, gótikus, barokk házaiban. (A parkolás a hétvégén díjmentes.) Ami azonban kicsit visszás számunkra, hogy a több évszázados épületeket gyakorta megtoldják, kiegészítik mai, beton- és üveg elemekkel, mely a felhasználhatóságán biztos sokat javít, de látványnak számomra zavaró (pl. az undi kolostor, a Gozzo-palota, a steini templom és hangversenyterem).


 


Krems  – Steiner Tor


Krems – Steiner Tor


 


Krems – a piarista templom


Krems – a piarista templom


 


Krems – a Gozzo-palota


Krems – a Gozzo-palota


 


Krems – az undi kolostor


Krems – az undi kolostor


A szállást a szomszédos faluban (Rohrendorf bei Krems), egy derék szőlősgazda portáján kialakított kempingben, bérlakókocsiban foglaltuk le, nagyon baráti, 11 EUR/fő áron. Annak ellenére, hogy bizonyos testmagasság felett nem nagyon lehet nyújtózkodni se horizontálisan, se vertikálisan (ami csak az expedíciónk 180 centinél nagyobbra nőtt tagjait érintette…), teljesen oké volt. (szállás 10/8 pont)


 


2. nap
Reggel a steini városrészben kóboroltunk. Ez is nagyon szép, hangulatos utcákkal, Dunára nyíló kis terekkel, öreg házakkal, ódon udvarokkal.


 


Krems – steini utcarészlet


Krems – steini utcarészlet


Szívesen kipróbáltuk volna a hajókázást (18 EUR/fő 1 retúrjegy), de a Krems és Dürnstein közti hajóút közel másfél óra. Utána pedig még vissza is kell jutni (szintén hajóval, esetleg vonattal) – ezért inkább letettünk róla, és a szárazföldi utat választottuk.
Elsőként az északi part kis falujában a világ egyik leghíresebb és legidősebb hölgyét kerestük fel: a willendorfi vénuszt. A 11 cm-es, 22-24 000 éves termékenységi szobornak a felnagyított másolata lelőhelyén, Willendorfban veti vigyázó szemét a tájra. (10/6 pont)


 


Willendorf 


Willendorf


Artstetten község nevezetessége Ferenc Ferdinánd főherceg kastélya: már messziről nagyon megkapó látvány a zöld környezetben fehérlő kastély és a mellette lévő templom, a 7 hagymakupolás toronnyal. A kastély magántulajdon, csak bizonyos része – a Ferdinánd-emlékmúzeum – látogatható, ide azonban nem mentünk be, de a barokk plébániatemplomot és a kriptát (a trónörökös és felesége nyugvóhelyét) megtekintettük. Kicsit pihengettünk, hűsöltünk a parkjában  – sajnos, a park igazán látványos része csak meghatározott napokon látogatható, és ez nem az a nap volt… (10/8 pont) 


 


Artstetten – Ferenc Ferdinánd kastélya


Artstetten – Ferenc Ferdinánd kastélya


A szomszédos település, Maria Taferl Ausztria 2. legjelentősebb búcsújáró helye (Mariazell után). Az üzleti katolicizmus  szemmel láthatóan virágzik, a helyiek ragyogó színvonalon megélnek belőle, még az osztrák nívóhoz képest is. Az „aranytemplomként” emlegetett barokk (már-már rokokó) díszítettségű kegytemplomnak talán az elhelyezkedése tetszett leginkább: a Duna feletti domboldalon magasodik, így a teraszáról csodás látvány nyílik a tájra. (10/8 pont) 


 


Maria Taferl – az „Aranytemplom”


Maria Taferl – az „Aranytemplom”


 


Maria Taferl – dunai panoráma


Maria Taferl – dunai panoráma


Melknél keltünk át a Duna déli partjára: a városkában egy rövid sétát tettünk – mivel néhány éve, az apátság meglátogatásakor ez a program kimaradt. Más ne kövesse el ezt a hibát, a városnézést kár lenne kihagyni. (10/9 pont)


 


Melk


 


Melk Apátság


Melk


Schönbühel kastélya – az egyik legtöbbet fotózott épülete e tájnak – megkapó látvány. Magántulajdonban van, így sajnos nem látogatható. Ugyancsak érdemes megállni a kastélytól néhány száz méterre lévő szervita kolostornál. Már csak azért is, mert csodálatos panoráma tárul innét elénk a kastéllyal és a melki apátság tornyaival. (10/9 pont) 


 


Schönbühel – a kastély


Schönbühel – a kastély


 


Schönbühel – a szervita kolostor


Schönbühel – a szervita kolostor


 


Schönbühel – panoráma a kastéllyal és sasszeműeknek Melk tornyaival


Schönbühel – panoráma a kastéllyal és sasszeműeknek Melk tornyaival


Rossatznál, a Dürsteinnel szemközti település strandján/kempingjénél egy rövid pihenőt tartottunk: a lemenő nap csodálatos színben világította meg a templomot a felette trónoló várral, talán innét mutatja a legszebb képét a város.


 


Dürstein – a túlpartról


Dürstein – a túlpartról


 


3. nap
A mai napot Rosenburgban kezdtük: a Kamp folyó kanyarulatában, magas sziklafalon áll Ausztria egyik legszebb reneszánsz vára. Felkeresését úgy időzítettünk, hogy odaérjünk a 11 órakor kezdődő Falkenshow-ra. A parkolás ingyenes, de a belépő az elmúlt évekhez képest jelentősen drágult, 14,5 EUR/fő.  
Miután túléltük a ragadozómadár-röptetést (sólyom, sas, keselyű, bagoly, holló), belülről is megtekintettük a várat (vezetéssel). Érdemes. (10/9 pont)


 


Rosenburg vára


Rosenburg vára


 


Rosenburg, várbelső


Rosenburg, várbelső


 


Rosenburg – start előtt


Rosenburg – start előtt


 


Rosenburg - Falkenshow 


Rosenburg – Falkenshow


És ha már itt járunk, a szomszédos altenburgi bencés apátságot, az osztrák barokk egyik legkiemelkedőbb képviselőjét sem szabad kihagyni. (10/7 pont) 


 


Altenburg


Altenburg


Ezt követően visszafordultunk: Weissenkirchen-nél értünk ismét a Dunához, megcsodáltuk a falu erődtemplomát, a hétfői szünnap miatt azonban a skanzent zárva találtuk (10/6 pont),


 


Weissenkirchen


Weissenkirchen


 majd irány Spitz, ahol egy rövid belvárosi séta után felkapaszkodtunk Hinterhaus várának monumentális romjaihoz. A panoráma a vár tornyából csodás, és az út nem vészes:  kábé 10-15 perc, az erdőn át, tele virágzó ciklámenekkel. (10/9 pont) 


 


Spitz XV. századi plébániatemploma


Spitz XV. századi plébániatemploma


 


Hinterhaus, panoráma a várból


Hinterhaus,  panoráma a várból


Hazafelé Dürsteinben álltunk meg: elég későre járt (17 óra elmúlt), a turistacsoportok eltűntek, boltok is bezártak. Levezetésképp egy kicsit lógattuk a lábunkat a kellemesen (a fürdéshez túl-) hűvös Dunába.


4. nap
A hazautat egy kis Baden bei Wien-i városnézéssel szakítottuk meg. Parkolni a belvárosban tudtunk (1 EUR-ért a kiírt tarifák ellenére majd’ 3 órát engedélyezett az automata – de nem reklamáltunk…), ahonnét 2 óra alatt gyalogosan kényelmesen bejárható a klasszikus osztrák üdülőhely központi része: főtér, városháza, kaszinó, Rosarium, Beethoven-ház, fürdők, stb. (10/6 pont) 


 


Baden – a kaszinó


Baden – a kaszinó


 


Baden – a Beethoven-ház


Baden – a Beethoven-ház


Ahogy kicsit jobban megismertük Wachaut,  talán még jobban beleszerettünk. Egyszerűen lenyűgöző a Duna vonalát kísérő sziklák, dombok, bájos falvak, várak és várromok, templomok látványa. Állítólag itt minden évszaknak megvan a maga varázsa: tavasszal, barackvirágzáskor  rózsaszínbe borul az egész táj, az ősz színeivel kápráztat el, de télen a hófedte csúcsok is felejthetetlen élményt ígérnek. Szerintem,  ide még visszajövünk… ha ráérünk…=)


Albert Eszter


A túra további képei ide kattintva tekinthetők meg >>


Az Útikalauz további útibeszámolói és más írásai Ausztriáról >> 


Az Útikalauz további útibeszámolói és más írásai Csehországról >> 


Az Útikalauz további útibeszámolói és más írásai Németországról >> 


Albert Eszter írásai az Útikalauzban >>   











A szerzőnek a szerkesztőn keresztül küldheted el kérdéseidet, véleményedet – szerkesztokukacutikalauz.hu
turizmus külföldi utazás nyaralás kirándulás túrázás élmények szórakozás tenger kerékpározás biciklizés

Légy te az első hozzászóló a(z) "Albert Eszter: Cseh-osztrák-német kiskörút – két tételben – Csehország, Ausztria, Németország – 2012" íráshoz!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.


*

Ez az oldal sütiket használ a felhasználói élmény fokozása érdekében. Részletek

Cookie szabályzat Őszintén szólva mi sem vagyunk szerelmesek a Cookie-ba, mert nem szeretjük, ha olyan dolgokat alkalmaznak velünk kapcsolatban, amivel nem vagyunk teljesen tisztába. De egyszerűen nem tudunk mit tenni ellene, ha működtetni akarjuk az oldalunkat, mert az általunk használt szoftverek, segítő alkalmazások erre épülnek. Néhány ilyen, általunk használt Cookie az egyes szolgáltatások működéséhez nélkülözhetetlen, vannak, amelyek információt, statisztikát gyűjtenek a weboldal használatáról, adatokat elemeznek, hogy segítsenek számunkra, vagy az oldalunk működését segítő, biztosító partnereink számára megérteni, az emberek hogyan használják az online szolgáltatásokat, hogy fejleszthessük azokat. A Cookie-k közül egyesek átmenetileg működnek, és a böngésző bezárása után eltűnnek, de tartósak is megtalálhatók köztük, amelyek a számítógépeden tárolódnak. Ha látogatása során Ön mellőzi a Cookie-k használatát, tudnia kell, hogy a oldal nem fog az elvártaknak megfelelően működni. Ha a számítógépén már megtalálható Cookie-k közül szeretne törölni, kattintson a böngészőben található "Súgó" menüpontra és kövesse a böngésző szolgáltatójának utasításait! Még többet megtudhat a Cookie-król, azok törléséről és irányításáról a www.aboutcookies.org weboldalon!

Bezár