Gál Zoltán György: Hágómászás a Magas-Tátrában – Lorenz-hágó a Csorbatótól – 2006

Gál Zoltán György: “Hágómászás” a Magas-Tátrában – Lorenz-hágó a Csorbatótól – 2006. augusztus

Pontos információk az utazásról és a túraútvonalról, jó tanácsok a felkészüléshez, sok szép képpel

Ez a beszámoló egy, a kisgyermekes családok által is könnyen teljesíthető, mégis magashegyi élményeket kínáló egynapos kirándulásról szól.

A Magas-Tátrára nézve magyar turisztikai szempontból két dolog igaz. Az egyik, hogy túl-értékelt (gyakran járunk oda, de félünk tőle: nem igazán merünk a hegyeknek “nekimenni”, csak sétálgatunk a libegő mellett), a másik pedig, hogy alul-értékelt (“csak” Szlovákia, “nem is igazi magashegység” – pedig az!)

Jómagam 31 éve, azaz 1976 óta járok ki a Tátrába; az első percben megfogott a Hegy. Minden évszakban más és egyszerűen szépséges. Mindenki ismeri Csorbatót, Tátralomnicot, a többségünk ült a drótkötélvasúton, vagy volt a lengyel oldalon, Zakopané-ban. De sokan nem tudjuk, hogy nagyon élvezetes kirándulások tehetők a völgyekbe, vagy méginkább: néhány két és fél ezer meter magas hágóra, jelzett úton, könnyedén.

Közlekedés, utazás

Budapestről a 2A és 2-es utakon indulva érdemes a Tátrát megközelíteni. Sem magyar, sem szlovák autópálya matrica megvétele nem szükséges. Irány Vác, majd Ipolyság (Sahy – határ), ezután Zólyom (Zvolen). Itt a belvárost ki kell kerülni: irány a Center, majd a zólyomi vár (jobbra az úttól egy reneszánsz várkastély, nem lehet eltéveszteni), mellette át a vasúti felüljárón, majd rögtön a lámpánál balra és a 2. sarkon jobbra. Át a város hátsó utcáin. Zólyomról a körforgalomnál északnak kifelé, a Jet kút és a Carrefour áruház mellett a Szliácsfürdői (Sliac) repülőtér, illetve Besztercebánya (Banská Bystrica) felé kell tartani – Zólyomot elhagyva mindig enyhén jobbra tartva, mert a főút trükkösen többször “fel akar minket vinni” a párhuzamos autópályára). Ahol az autópálya mellé sorolunk és beérünk Besztercebánya szélére, már matrica nélkül is felmehetünk a (lassan főúttá alakuló) autópályára. Besztercebányán át jobbra a Garam folyó mentén Breznóbánya (Brezno) irányába – egyenes úton Poprádnak. Figyelem: Breznóbányán a belvárosban (sárga torony mellett) a lámpánál balra, majd a következő kereszteződésnél jobbra tart a főút. Poprád Budapestről szűk 300 km, nekem rendszerint 4.5 óra megállás nélkül. Poprádon irány Zsolna (Zilina), majd a Magas-Tátra (Vysoké Tatry) felé és már rajta is vagyunk a Tátrafüredre (Smokovce) vivő, a ’70-es években épült széles, kétsávos úton.

A leírt útvonal a legrövidebb és még havas, jeges időben is mindig szórják (salakkal, nem sóval, amint ebben Szlovákia előttünk jár), ellentétben a Donovaly-n, vagy esetleg az Ördöglakodalma-hágón (Certovica) átvezető úttal.

Vonattal: a Keletiből naponta jár Miskolcon, Kassán át a Rákóczi expressz, közvetlen kocsikkal Poprádra. Poprádról a Tátra-villamos közvetlen, modern kocsijai járnak Csorbatóra (Strbské Pleso), ill. tátrafüredi átszállással Tártalomnicra (Tatranská Lomnica)

Szállás

Ha kocsival érkezünk a Tátrába, érdemes magánháznál megszállni. Jó választás Felsőerdőfalva (Nová Lesná), Tátrafüred (Stary Smokovec) alatt. Szobák közös fürdőszoba használattal majd’ minden háznál kaphatók 250-350 SKK/fő/éj-ért. Bolt, egyszerűbb vendéglő a közelben.

Mi évek óta Emilia Budzáková-nél szállunk meg Nagyszalókon (Velky Slavkov, Tatranská utca 24 – az első falu Poprádtól északra a ház a falu felső végétől a harmadik visszafelé jobb kézre; melegen ajánlom mindenkinek)

Közvetlen a falu mellett van a Tátra-villamos megállója; ha vonattal jövünk, ez előnyös. Az idős hölgy beszél magyarul, száma +421 (52) 779 6307

Térkép

A szarvasi Faragó-féle kiadású Magas-Tátra nyári túristatérképet ajánlom, meglehetősen részletes és a szlovák mellett magyar elnevezéseket is feltüntet (jó nem elfelejteni ezeket, ha már egyszer van errefelé a hegyeknek-völgyeknek magyar neve is).

Nézzük akkor a túrát

A leírt utat június 15. és október 31. közt szabad bejárni, ezen túl a nemzeti park a havas, jeges útviszonyok miatt a Tátrában egyes magashegyi turistautakat “lezárja”.

Szép időben a Tátrában rengeteg a kiránduló, sok a gyerekes család; túrázásra ezek elkerülésére is nagyon ajánlottak a meleg, száraz őszi napok (esőmentes időszak az augusztus legvége – október közepe közti időszak). Évek óta remek az idő októberben, csak figyelembe kell venni, hogy este fél 6 felé már besötétedik; ezt kalkuláljuk be a túra időtartamába.

Ruházat, ennivaló

Javasolt a legalább félmagas szárú túracipő; minél magasabb a cipő szára, annél jobban tartja a bokát. Nyári-őszi napokon túranadrág gyanánt egy kényelmes, vékony sort kiválóan megteszi, felülre jó a póló-polárpulcsi együttes (rétegesen, ahogy a profik mondják :). Őszi napokon nem árt, ha a csapatban 2-3 fejenként van egy (manapság reális áron kapható) LED-es fejlámpa.

Legyen nálunk fejenként egy-másfél liter ivóvíz, de ügyeljünk arra, hogy ha felmenet iszunk, szervezetünk energiáit a folyadék azonnali kiizzasztására fordítja és még sokkal jobban kiszáradunk. Inni akkor érdemes, amikor eszünk is pár falatot; tegyük meg ezt induláskor Csorbatón, vagy a hágóról már a Furkota-völgybe (Furkotská dolina) való lemenetkor; az első tó felett, amelyet elérünk.

A források vizét óvatosan kezeljük! Ittam már minden következmény nélkül belőlük, de előfordulhat heveny szalmonellózis jellegű fertőzés is – ugyanis egyrészt állítólag a fenyőfákat permetezik gombásodás ellen valami szerrel, amely belekerülhet a vízbe; illetve ahol állatok vannak (és a Tátrában, bár félénkek és rejtőzködnek, de vannak zergék, muflonok, mormoták), ott szennyeződhet a víz. Jobb a tea, palackos (buborékmentes) ásványvíz; jobb a békesség.

Szükség lehet napszemüvegre és sapkára – igen melegen tűz a nap a hegyekben. Július végéig gyakoriak a menetrend szerint déli fél kettőkor érkező heves esők, jól jön az esőkabát (megszívlelendő tanács!)

A túra

Érdemes minél előbb indulni a Csorbatótól; augusztusban még hosszabbak a napok, úgyhogy erre a reggel 9 óra megteszi. Októberben a 8 óra javasolt. Csorbatón a kocsit a nagy parkolóban hagyhatjuk napi 160 SKK-ért, vagy villamossal érkezünk.

Figyelem: a túra útvonala a Tátrai Nemzeti Park (TANAP) előírása szerint “egyirányú”, azaz bejárása (a forgalmi torlódásokat elkerülendő) a leírt irányban (Csorbatótól a Malompatak- (Mlynica) völgyben felmenetben) engedélyezett. Mindig van ugyan egy-két “ügyes gyerek”, aki megpróbálja szembe-menetben (annak idején, 18 éves koromban barátaimmal mi se adtunk erre :), de egyrészt ezzel (a helyenként szűk ösvények miatt) sok kellemetlenséget okozunk túratársainknak, másrészt a TANAP is keményen bírságol érte, ha elkapnak. Nem érdemes, ki van ez így jól találva.

A Csorbatótól a sípályák felé indulunk, és mintegy 20 perc múlva elhagyjuk az üdülőhelyet és térünk a Lorenz-hágó (Bystré sedlo) felé vezető (azt hiszem, sárga jelzésű) túristaútra, a Malompatak völgyben.

Mintegy 70 – 90 perc múlva, már kiérve a fenyőerdőből elénk tárul a Fátyol- (Skok) vízesés sziklafala. Hátunk mögött a Csorbató és a síugró sáncok, balra a Szoliszkó, jobbra a Bástyagerinc magasodik. Fenséges a kilátás.

A vízesés mellett balra szerpentinezik föl az út, lent és fent kis tavak mellett haladunk el. Kézzel nem kell kapaszkodni, senki ne ijedjen meg, csupán olykor nagyobbakat lépni.

További egy óra alatt érjük el a Békás-tavak (Capie plesá) katlanát. Az út a bal oldalon emelkedik, majd kissé visszakanyarodik és innen még egy jó félóra és fent vagyunk a Lorenz-hágón (Csorbatótól idáig max. 3 óra). Itt már némi kéz-segítség elkél, de nem vészes és a gyerekek nagyon élvezik a “hegymászást”.

Nézzünk vissza: a völgy túloldalán a Bástyagerinc felett megpillanthatjuk a Koncsiszta (Koncista), a Gerlachfalvi-csúcs (Gerlachovsky stit) és a Lomnic (Lomnicky stil) csúcsait. Igazi mini-magashegységben járunk, mégis alig csak 2200 méteren. Az emlék bevésődik, biztos magunkkal visszük haza :

A hágón nem nagyon lehet letelepedni, általában olyan sok a turista. No, meg a hely (mint az ilyenek általában) igen huzatos. A túlsó oldalon, néhány méteren fix fémlánc segíti a leereszkedést. Egyáltalán nem vészes: hatvanas hölgyek és urak is könnyűszerrel teljesítik az utat.

Fél óra alatt lent vagyunk a hágó másik oldalán fekvő Furkota-völgyben (a Felső Wallenberg-tó felett), itt megpihenhetünk és ezután – még mindig a sziklahavasok övezetében – lassan beereszkedünk a Furkota-völgybe. Itt már ajánlott a bőséges folyadékbevitel, igyunk bátran a palackokból!

További másfél óra alatt leérünk egy útelágazáshoz, ahol több irány közül is választhatunk.

A balra, kissé emelkedve a Szoliszkó túristaházhoz (Chata pod Soliskom) kivezető, mintegy 20 perces út (a vége felé forrással) a Csorbató feletti libegő (télen sífelvonó) felső állomásához vezet. Egy pohár hűs sörrel koronázva a túrát, százvalahány koronáért fejenként 15 perc alatt lelibeghetünk innen a csorbatói sípályáknál. Gyalog is leereszkedhetünk a sípálya mentén; ez mintegy 1,5 óra. A libegőről balra visszatekintve a Malompatak-völgyben láthatjuk túránk felmeneti útvonalát; mögöttünk a Szoliszkó tömbje, amelyet tulajdonképpen megkerültünk.

Az összesen megtett út: 3 óra fel, 2,5 óra le. Szintek körülbelül: a hágóig 900 m, lefelé 400 m (ez a gyalog megtett távolsághoz 10-es szorzóval, azaz (1300×10=13000m) 13 km-ként “hozzáadódik”. Tehát a túra ennyivel ‘több”, mint ha sík vidéken gyalogolnánk). A túraút távolsága egyébként nem több mint 10-11 km.

A fent említett elágazástól – ha nem a menedékház-libegő irányt választjuk – egyenesen továbbmenve a völgyben 1-1,5 h a Magisztrála nevű Tátra-alji piros jelzésű túristaút; ezen balra fordulva mintegy negyven perc a Csorbató.

Szép túrázást, felejthetetlen élményeket kívánok mindenkinek!

Gál Zoltán György

A szerző írásai Az Útikalauzban

Gál Zoltán György: Vezúv, Pompeji, Herculaneum, Solfatara – Olaszország – 2008

Gál Zoltán György: A Halkidiki-félszigetre, Szerbián, Macedónián át – 2006

Gál Zoltán György: A vidéki Anglia – Peak District és Kelet-Anglia – 2006

Gál Zoltán György: Dél Cseh- és Morvaország – 2007

Gál Zoltán György: Égei-tengeri hajózás – Kréta, Santorini – Görögország – 2007

Gál Zoltán György: Erdélyből Bukaresten, Szófián át Korfura – 2008

Gál Zoltán György: Hágómászás a Magas-Tátrában – Lorenz-hágó a Csorbatótól – 2006

Gál Zoltán György: Pádis-karsztfennsík, Bihar hegység – Románia – 2006

Gál Zoltán György: Székelyföld – másodszorra – Románia – 2008

Gál Zoltán György: Vöröstoronyi-hágó – Tátra the hard way 🙂 középprofiknak – 2007

A szerzőnek a szerkesztőn keresztül küldheted el kérdéseidet, véleményedet – szerkesztoutikalauz.hu