Kecskés Imre: Jégkorival Délegyházán – 2006.
Rövid, de nagyon hasznos írás egy kellemes téli kirándulási lehetőségről
2006 januárjában Magyarország egy kevésbé ismert turisztikai érdekességéhez, a budapesttől alig 40 percnyire lévő délegyházi tavakhoz látogattunk el. A 6 tóból álló rendszert a helyi kavicsbányászat hozta létre, majd a kavicskitermelés végeztével horgásztavakként, vizisí-tóként, naturista oázisként és hagyományos strandokként hasznosították őket. Kedvesemmel a hely egyetlen télen is nyitva tartó kempingjében szálltunk meg, egy tóra néző kis emeletes faházban.
A kempingben közvetlen, barátias hangulat fogadott, a személyzettel hamar összebarátkoztunk. Akkoriban nagyon hideg volt, és a tavak mind be voltak fagyva, habár néha furcsa, lézer-szerű hangok hallatszottak, ami egy kicsit elbizonytalanított minket jövetelünk céljában – hogy tudniillik körbejégkorizzuk a tórendszert. Végül a recepción az interneten megtaláltuk a jelenség magyarázatát – a víz jég alatti hullámzásával áll kapcsolatban -, és nekivágtunk a túrának.
Az ablakunk egy lakatlan szigetre nézett – ezt szemeltük ki első célpontunkként. A sziget felénk eső oldala rendkívül meredek volt, különösen jégkorival. Fentről viszont az egész tavat be lehetett látni, és a túloldal elég lankás volt ahhoz, hogy a hóban megpróbáljunk lesiklani – jégkoriban. Az ötletet már régebben teszteltem a Normafánál – a jégkori nagyon jó eszköz füves talajon való lejtőzésre. Itt a keskenyebb utak miatt nehezebb dolgunk volt, mindenesetre nekem az ottlétünk egyik kedvenc emléke maradt.
Másnap vágtunk neki a körbekorizásnak. A Google Maps-on előzőleg megnéztük a tavakat, és láttuk, hogy mind össze van kötve, így egy szuszra végezhetünk minddel.
Váltás nagyobb méretre önálló ablakban
A nudi mellett indultunk el, néhány magánterület figyelmeztetésen kívül azonban nem láttunk semmi nudizmusra utaló jelet (milyen meglepő dolog ez télen!). Amit a Google Maps nem mutatott meg, az a szemközti szorost lezáró apró drótkerítés volt – ha csónakkal jöttünk volna, bizonyára gondot okoz, korival azonban könnyen kikerülhető vagy átléphető volt.
A délegyházi tavak igen változatos helynek bizonyultak. Találtunk szigeteket, félszigeteket, nagy stégeket, hidakat, erdősebb és üresebb helyeket egyaránt. Több ízben találkoztunk más korisokkal, egyszer egy jéghoki meccsbe is belecsöppentünk, és több horgászok által kivájt léket is találtunk, olykor már újrafagyott formában. A tavak pár óra alatt csakugyan körbejárhatóak – és mennyivel izgalmasabb ez, mint a műjégpálya! A kedvenc helyem egy nyáron jobb időket látott apró vizicsúszda volt, ahol – bár ülve, de – kellő lendületet lehetett szerezni a jégen való csúszáshoz.
A hely igazi koris paradicsom, már ha kellően hideg van a tavak befagyásához. A bányatavak jellemzően gyorsan mélyülnek és igen mélyek – így semmiképp sem ajánlatos meggondolatlanul a jégre merészkedni. Ha az időjárás megengedni, a következő télen újra ott leszünk!
Kecskés Imre
Kapcsolódó oldal: delegyhaza.lap.hu
A korizás előtt olvassátok el a kapcsolódó jogszabályt is! (a szerkesztő)
46/2001. (XII. 27.) BM rendelet a szabad vízen való tartózkodás alapvető szabályairól
A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 101. §-a (1) bekezdésének d) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
………..
5. § (1) A szabad vizek jegén tartózkodni azokon a helyeken szabad, amelyek nem esnek tiltó rendelkezés alá.
(2) A szabad vizek jegén tartózkodni csak akkor szabad, ha a jég kellő szilárdságú, nem olvad, illetve nem mozog.
(3) Tilos a szabad vizek jegén tartózkodni:
a) éjszaka és korlátozott látási viszonyok között;
b) járművel, a biztonságos munkavégzés kivételével;
c) kikötők és veszteglőhelyek területén;
d) folyóvizeken.
(4) A (2) és (3) bekezdésben meghatározott feltételek és tilalmak nem vonatkoznak a folyókon kialakult jégtorlaszok megbontását – jégkár megelőzése vagy elhárítása céljából – végző szakszemélyzet tevékenységére.
6. § (1) Aki jégen jégkitermelést folytat, vagy a halak oxigén ellátását biztosító, 1 négyzetméternél nagyobb léket vág, köteles a jégmentessé vált területet 1 méteres magasságban elhelyezett, legalább 10-10 centiméter széles, piros-fehér csíkozású korláttal ellátni. A kihelyező a jégmentessé vált területet jelző eszközöket köteles eltávolítani a figyelmeztető jelzés elhelyezésére okot adó körülmény megszűnésekor.
(2) Aki a jégen 1 négyzetméternél kisebb léket vág, köteles a jégmentessé vált területet legalább 50 méterről jól felismerhető módon megjelölni, amelyhez a vízparton található természetes anyagokat (pl. nád, sáskéve, száraz ágak) is fel lehet használni.
(3) Jégkitermelés vagy más jégen történő munkavégzés esetén a munkáltató köteles figyelőszolgálatot szervezni és mentő eszközöket biztosítani.
7. § (1) Ez a rendelet 2002. január 1-jén lép hatályba.