Paulini Ildikó: Brüsszel és Bruges – Belgium – 2014. szeptember

Egy lazára szervezett flandriai hosszúhétvégés kirándulás története gyönyörű képekkel és utazásra csábító benyomásokkal

Brüsszel, Manneken Pis, Grote Markt, csokimúzeum, Szent Mihály és Szent Gudula székesegyház, Parc de Bruxelles, Európai Parlament, Atomium, Bruges, Belfort-torony, begina házak, Miasszonyunk templom, Minnewaterpark, Mini-Europe

2014 májusában felfigyeltem egy reklámra, mely hírül adta, hogy a lila fapados légitársaság születésnapi kedvezmény gyanánt féláron kínálja a repülőjegyeket, ha aznap foglalunk. Több se kellett, máris rohantam az internetre végigböngészni a lehetséges úticélokat. Hosszú hétvégét terveztünk, ezért olyan várost kerestem, mely nincs a világ végén és a központja könnyen elérhető a reptérről. Életem első repülőútját szívem szerint Isztambulba tettem volna meg, de ezt az ötletet a férjem határozottan megvétózta (persze neki könnyű, ő már járt ott…), így a jegyeket rövid tanakodás után Brüsszelbe foglaltam.

Az indulás előtt pár héttel a jól bevált booking.comon keresztül sikerült lefoglalnom egy kedvezményes árú szállást Brüsszel központjában egy konferenciahotelben és a reptéri transzfert is az interneten intéztem.

Egy csúnya, borongós pénteki hajnalon, szakadó esőben indultunk útnak, az utazás pontosan úgy zajlott, ahogyan az Gyimesi László írásában is olvasható.
A repülő szikrázó napsütéses időben Charleroi-ban landolt reggel nyolc óra körül, innen a transzferbusszal kb. egy órányi utazást követően érkeztünk meg Bruxelles-Midi/Brussel Zuid állomásra. Rövid séta után megtaláltuk a szállodánkat, de mivel reggel lévén a szobát még nem lehetett elfoglalni, a csomagokat leadtuk a recepción és nekiindultunk felfedezni a várost.

A szállodától kb. 5 perc gyalogtávra található Brüsszel egyik fő látnivalója a Pisilő kisfiú (Manneken Pis) szobra, így a várossal való ismerkedésünket itt kezdtük. A szobor alig haladja meg a fél métert, ha nem vennék körül turisták, talán elsőre észre sem venné az ember.
A fotók elkészítése után megálltunk megkóstolni a – kis túlzással minden sarkon árusított – waffelt. A waffel tulajdonképpen gofri, melyhez elképesztően nagy választékban kaphatók a finomabbnál finomabb feltétek (mogyorókrém, tejszínhab, gyümölcsök, stb.).

Brüsszel - Pisilő kisfiú

Brüsszel – Pisilő kisfiú

Waffel

Waffel

A reggelit követően rövid séta után megérkeztünk a város Világörökség részét képező főterére (Grand Place/Grote Markt). A tér épületei között a városháza a domináns, tornyán Szent Mihály arkangyal szobra áll, a környező paloták egykor különböző városi céhek központjául szolgáltak.

Brüsszel - Grote Markt

Brüsszel – Grote Markt

A tértől mindössze pár lépésnyire egy kis utcában rátaláltunk a csokimúzeumra (9/11 Rue de la Tete d’Or), így újabb édes kalandok következtek, pedig ekkor még csak délelőtt 11 óra volt. A látogatás számunkra a konyhában kezdődött, ahol rögtön minden szem a tűzhelyen lévő mennyei illatú olvasztott csokoládéval teli edényre szegeződött. Egy kedves hölgy angol nyelven avatott be minket a bonbonkészítés rejtelmeibe, az előző nap készült és addigra már megfelelő állagúra szilárdult édességekből kóstolót is kaptunk.
A konyhai bemutatót először a folyékony csokiba mártott kekszkóstolás követte, majd ízelítőt kaptunk az édességgyártás bizonyos stádiumainak termékeiből, megismertük a pralinékészítés folyamatát, mindezt különböző kakaótartalmú bonbonok kóstolgatásával egybekötve.
A program végén a múzeum emeletén egy kis kiállítást néztünk meg, ahol természetesen minden a csokoládéról szólt. Az előadás során derült ki az a számunkra nem ismert meglepő tény, hogy Brüsszel alapvetően nem magának a csokoládénak az elkészítéséről híres, hanem inkább a csokiból gyártott termékekről.

Brüsszel - Így készülnek a csokis finomságok

Brüsszel – Így készülnek a csokis finomságok

Az édességsokk után ebédre már nem volt szükség, sőt mindketten inkább egy kiadós egészségügyi séta után vágyakoztunk, így újabb gyaloglás következett. Utunk Brüsszel katedrálisához, a Szent Mihály és Szent Gudula székesegyházhoz vezetett. A gótikus stílusú kéttornyú katedrális elsősorban a gazdagon díszített belső kialakításával és gyönyörű üvegablakaival nyűgözött le minket.

Brüsszel - Katedrális

Brüsszel – Katedrális

Brüsszel - A katedrális legszebb üvegablaka

Brüsszel – A katedrális legszebb üvegablaka

Délutáni pihenésünk helyszínéül a Parc de Bruxelles-t választottuk, mely a város egyik legnagyobb közparkja. Valódi pihenésről persze szó sem lehetett, hiszen szerettünk volna minél több látnivalót belesűríteni a napba, így a liget átszelése után csak néhány perces sütkérezésre maradt idő a park déli végében található királyi palota előtti korláton.

Jóllehet hajnali négy óra óta talpon voltunk hosszú kilométerekkel a hátunk mögött, nem hagyhattuk ki az Európai Parlamentnek helyet adó épületegyüttest sem, mely a királyi palotától kényelmes (bár ekkorra már kissé megerőltető) sétatávolságra helyezkedik el. A milliő már magában is megéri a látogatást, a környéken a járókelők jól felismerhetően szinte kivétel nélkül vagy EU-s tisztviselők vagy turisták.
Úticélunk a Parlamentarium nevet viselő látogatóközpont volt, ahol az érdeklődők audioguide segítségével fedezhetik fel a rendkívül sokszínű, interaktív kiállítást (a belépés ingyenes, az audioguide az EU bármelyik hivatalos nyelvére beállítható). A látogatóközpont színvonala jócskán felülmúlta a várakozásunkat (és lassan rá kellett jönnünk, hogy az iskoláskorunkból ismert “statikus” múzeumok már letűnőben vannak), ugyanakkor minden egyes látnivaló megnézése és az összes elérhető magyarázat meghallgatása valószínűleg több napot is igénybe venne. Mivel nincs hagyományos értelemben vett tárlatvezetés, ezért a központ egyéni tempóban járható be és valószínűleg minden látogató talál olyan momentumot, mely felkelti az érdeklődését. Emellett bizonyos elemeknek köszönhetően minden náció magáénak érezheti egy kicsit a kiállítást, gondolok itt például arra, hogy számítógépen megkereshetők a hazai (és más) európai parlamenti képviselők anyanyelven szóló rövid köszöntői, melyek kifejezetten a központ látogatóinak szólnak. (
A látogatóközpont honlapja magyar nyelven ezen a linken érhető el )

Brüsszel - Üdvözöljük az Európai Parlamentben!

Brüsszel – Üdvözöljük az Európai Parlamentben!

Brüsszel - Antall Józsefről elnevezett épület az Európai Parlamentnél

Brüsszel – Antall Józsefről elnevezett épület az Európai Parlamentnél

A nap végére már csak két olyan brüsszeli látnivaló maradt, melyet mindenképpen fel akartunk keresni, nevezetesen az Atomium és a mellette fekvő Mini-Europe. Mivel a város másik végébe kellett eljutnunk, ezért metróra szálltunk, (a jegyet automatából vásároltuk és beléptető-kapunál érvényesítettük) és a 6-os metróval Trone megállótól Heysel-ig utaztunk. (A megállóknak és Brüsszelben úgy általában mindennek két neve van, a feliratok is kétnyelvűek, mivel a francia és a holland nyelv egyenértékű, ugyanakkor a franciát lényegesen többen használják.)
Az Atomiumba és a Mini-Europe-ba kombinált jegy is váltható, de sajnos a nyitvatartási idő miatt aznap már csak az előbbire jutott időnk (a belépőjegy kb. 10 EUR-ba került).
Az Atomium az 1958-as brüsszeli világkiállításra készült, kilenc gömbből álló acélépítmény, mely a vas atom “tércentrált köbös fémrácsát” jeleníti meg (bármit is jelentsen ez). A legfelső gömbbe lifttel lehet feljutni, innen remek panoráma nyílik a városra. Az alsó gömbök mozgólépcsőn közelíthetők meg, némelyiket sajátos fényjáték teszi különlegessé. Az egyes gömbök állandó és időszaki kiállításoknak adnak helyet.

Atomium

Atomium

Mini-Europe az Atomiumból fényképezve

Mini-Europe az Atomiumból fényképezve

A szombati napunkon előzetes terveink szerint Bruges (Brugge, ‘brűzs’) városába utaztunk. Mivel a szállodában kapott prospektusok viszonylag kedvező áron kínáltak idegenvezetéses társas utakat Gentbe és Bruges-be, ezért sokat tanakodtunk, hogy benevezzünk-e egy buszos kirándulásra vagy inkább önállóan fedezzük fel a várost, és végül az utóbbi mellett döntöttünk. Ennek többek között az volt az oka, hogy nem szerettük volna egy teljes napon keresztül egy angol idegenvezető mondandóját hallgatni, mivel a nyelvtudásunk nem áll valami biztos alapon (hovatovább az iménti “királyi többes” fogalmazás is meredek, ugyanis kettőnk közül csak a férjem beszél angolul).
Bruges-be vonattal utaztunk, a szerelvény a már jól ismert Bruxelles-Midi/Brussel Zuid állomásról indult Ostende irányába (menetrend: http://www.belgianrail.be/en/Default.aspx). A jegyet automatából vásároltuk és elvileg kalauz érvényesíti a vonaton, de mi utunk során nem találkoztunk jegyvizsgálóval.
Bő egyórás utazást követően mindenféle előzetes tájékozódás nélkül belevetettük magunkat a városi forgatagba. Előzőleg több kísérletet is tettem, hogy az interneten találjak valamilyen itinert a város nevezetességeiről, de csak lakonikus felsorolások érhetők el magyarul, ezért elhatároztam, hogy ide az Útikalauzba alkotni fogok egy remek és jól használható beszámolót a városról. E sorok írása közben azonban rájöttem, hogy Bruges-t felesleges aprólékosan bemutatni, ahogyan arra is nehéz javaslatot tenni, hogy mit milyen sorrendben keressünk fel, ugyanis ezzel elveszik a felfedezés öröme. Mivel az óváros nem túl nagy kiterjedésű, ezért teljességgel szükségtelen útvonalat készíteni, sokkal izgalmasabb, ha hagyjuk, hogy ennek a csodás flamand városnak a hangulata magával ragadjon minket. A felfedezéshez bőven elég egy várostérkép, mely segít eligazodni a látnivalók között.

A pályaudvartól az I. Albert királyról elnevezett parkon át a tömeget követtük, az utasok nagy része gyalogosan közelítette meg a városközpontot, mely kb. 20 perces sétatávolságra található az állomástól. Részünkről a városlátogatás úgy indult, hogy az első adandó alkalommal letértünk egy kis utcába, mivel látni szerettem volna a helyiek számára nyilván semmilyen érdekességgel nem bíró flamand házakat. Az utca nem turisztikai látnivaló, a nevére sem emlékszem, de számomra újdonság volt ez a hazaitól eltérő építészeti stílus, melynek látványa megadta az alaphangulatot Bruges felfedezéséhez.

Bruges - Flamand házak

Bruges – Flamand házak

A főtéren (Grote Markt) először a Belfort tornyot látogattuk meg, bár igazából előtte fogalmunk sem volt, hogy hová megyünk, ám látva, hogy rengeteg ember áll sorba az épület udvarán, sejtettük, hogy ezt a látnivalót kár lenne kihagyni. Kb. egyórás sorban állás és 366 lépcsőfok megmászása után felülről csodálhattuk meg a környéket (a toronynak régen éppen az volt a célja, hogy a tüzet hamar észrevegyék) és rögtön felfedeztük, hogy a városnézés legjobb módja a csónakázás lesz.

Bruges - Grote Markt

Bruges – Grote Markt

Bruges - Belfort torony

Bruges – Belfort torony

Kilátás Bruges-re

Kilátás Bruges-re

Bruges - Burg

Bruges – Burg

A főtértől délkeleti irányba indultunk tovább a Wollestraat-on és rövid séta után máris találtunk egy szimpatikus helyet, ahol többedmagunkkal be lehetett nevezni a csónakázásra. (A csatornákon egymást érték a vízi alkalmatosságok, folyamatosan indultak a csoportok.) A kb. félórás út során a városka minden fontos nevezetességét megmutatták, minden hajó kormányosa fel van szerelkezve egy kis mikrofonnal, így az angol nyelvű idegenvezetés is a program része volt.
A csatornarendszert valahogy úgy kell elképzelni, mint Velencét kicsiben, az épületek a vízben állnak, a házak egy részének közvetlen csónakkijárata van a folyóra. A számos alacsony hídnak köszönhetően a hajókázás során több alkalommal is vigyázni kellett a fejünkre, ami az utasok egyöntetű lelkesedését és nevetését váltotta ki.
Utunk során elhaladtunk a Miasszonyunk templom (ide később még visszatérünk), majd Európa egyik legrégibb, máig is működő kórházépülete, a Szent János Kórház mellett. A csónak a begina házak közelében fordult vissza, ahol egy kis szigeten rengeteg hattyú szolgáltat fotótémát az arra látogatóknak. A németalföldi begina rend a XIII. században elterjedt női szerzetesrend volt, tagjai a városokban, emberek között éltek, vagyonnal rendelkezhettek, nem tartoztak engedelmességgel és férjhez is mehettek. A begináknak a XV. századi eretnekké nyilvánításuk után is fennmaradt az emlékezetük, no nem vallási szempontból, hanem sajátos építészeti stílusuk miatt, melynek okán például a Bruges-i beginaházak a Világörökség részét képezik. Hajóutunkat a város északkeleti része felé folytattuk, a csónak Jan Van Eyck flamand festő szobránál fordult meg és vitt vissza a kiindulóponthoz.

Bruges csónakból

Bruges csónakból

Bruges-i életérzés

Bruges-i életérzés

Bruges - Ki/bejárat

Bruges – Ki/bejárat

Bruges-i utcakép

Bruges-i utcakép

Innen a csónakból már megismert látnivalók egy részét kerestük fel gyalogosan. A Miasszonyunk templom két különlegességgel bír, 122 méter magas tornyát a világ egyik legmagasabb tornyaként tartják számon, emellett otthont ad Michelangelo egyetlen, Németalföldön található szobrának. A márvány Madonnát a művész a sienai katedrális számára faragta, ám két bruges-i kereskedő megvásárolta az alkotást. A templomba a belépés ingyenes volt (talán a folyamatban lévő felújítás miatt), az oldalkápolnában elhelyezett szobor megtekintéséért azonban belépőjegyet kellett vásárolni. Itt találkoztunk először azzal a hatékony felújítási módszerrel, melyet később egyéb templomokban is megfigyelhettünk, nevezetesen, hogy a szentélyt egy vékony elbontható hungarocell fallal leválasztják és a munkálatok e mögött folynak, így a látogatók és a hívők számára a felújításból szinte semmi sem érzékelhető.

Michelangelo Madonnája a Miasszonyunk templomban

Michelangelo Madonnája a Miasszonyunk templomban

Szieszta a Begina-udvar közelében

Szieszta a Begina-udvar közelében

Bruges - Hattyúk "tava"

Bruges – Hattyúk “tava”

Pihenésképpen elsétáltunk a Szerelem tavának parkjába (Minnewaterpark), közelebbről is szemügyre vettük a hattyúkat, itt tűnt fel, hogy a vasútállomás közelébe érkeztünk, de mivel még szerettünk volna egy kis időt a városban tölteni, ezért az ismert úton visszatértünk a főtérre. Innen már csak találomra tettünk néhány kisebb sétát, csodálva szebbnél a szebb épületeket, majd vonattal visszautaztunk Brüsszelbe.

Visszagondolva a két városra, ha újra kezdhetném, akkor valószínűleg inkább Brugges-ben szállnék meg (Charleroi-ból ide is indul közvetlen járat), számomra ugyanis lényegesen magával ragadóbb a hangulata, mint Brüsszelnek. Persze a főváros is érdekes, de egy háromnapos hétvégéből Brüsszelre szerintem egy nap is bőven elég.

Utolsó napunkon a pénteken kimaradt Mini-Europe parkot látogattuk meg. A parkban Európa nevezetes építményeinek kicsinyített másai kaptak helyet, néhány állam egészen sok, míg mások (főként a Kelet-Európai régió) csak egy-egy híres épülettel képviseltetik magukat. A parkban meglehetősen sok időt el lehet tölteni a nézelődéssel, sőt némi interaktív elem is vegyül a kiállításba, a járdának pl. van egy olyan része, melyre ráállva az Etna kitörését kísérő földrengés érzékelhető (persze mindez csak egy jelzésértékű, ámde vicces imitáció). A belépőjegyhez mellékelt füzetben a bemutatott országok rövid leírása és főbb adatai olvashatók, Magyarország nevezetességeként a Széchenyi Fürdő makettjét építették fel csíkos napernyőkkel és helyes kis fürdőző/napozó emberkékkel.
Ezzel a kis programmal pontot tettünk hétvégi látogatásunk végére és a késő délutáni órákban hazautaztunk Budapestre.

Brüsszel Brüsszelben

Brüsszel Brüsszelben

Széchenyi Fürdő Brüsszelben

Belgiumi kirándulásunkkal méltó módon sikerült elbúcsúzni a nyártól, tartalmas és kellemes kikapcsolódódásban volt részünk, ám hogy méltó alternatívája volt-e Isztambulnak, azt majd remélhetőleg a jövő fogja eldönteni. Mindesetre Brüsszel és Bruges meglátogatását szívből ajánlom minden Kedves Olvasónak!
Paulini Ildikó

Paulini Ildikó írásai az Útikalauzban >>   

 

Az Útikalauz további útibeszámolói és más írásai Belgiumról >> 

Ha értesítést kérsz a legújabb írásainkról,iratkozz fel az Útikalauz hírlevelére

 

 

Légy te az első hozzászóló a(z) "Paulini Ildikó: Brüsszel és Bruges – Belgium – 2014. szeptember" íráshoz!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.


*

Ez az oldal sütiket használ a felhasználói élmény fokozása érdekében. Részletek

Cookie szabályzat Őszintén szólva mi sem vagyunk szerelmesek a Cookie-ba, mert nem szeretjük, ha olyan dolgokat alkalmaznak velünk kapcsolatban, amivel nem vagyunk teljesen tisztába. De egyszerűen nem tudunk mit tenni ellene, ha működtetni akarjuk az oldalunkat, mert az általunk használt szoftverek, segítő alkalmazások erre épülnek. Néhány ilyen, általunk használt Cookie az egyes szolgáltatások működéséhez nélkülözhetetlen, vannak, amelyek információt, statisztikát gyűjtenek a weboldal használatáról, adatokat elemeznek, hogy segítsenek számunkra, vagy az oldalunk működését segítő, biztosító partnereink számára megérteni, az emberek hogyan használják az online szolgáltatásokat, hogy fejleszthessük azokat. A Cookie-k közül egyesek átmenetileg működnek, és a böngésző bezárása után eltűnnek, de tartósak is megtalálhatók köztük, amelyek a számítógépeden tárolódnak. Ha látogatása során Ön mellőzi a Cookie-k használatát, tudnia kell, hogy a oldal nem fog az elvártaknak megfelelően működni. Ha a számítógépén már megtalálható Cookie-k közül szeretne törölni, kattintson a böngészőben található "Súgó" menüpontra és kövesse a böngésző szolgáltatójának utasításait! Még többet megtudhat a Cookie-król, azok törléséről és irányításáról a www.aboutcookies.org weboldalon!

Bezár