Pintér András: Londoni utazás – 2004

Mivel az oldalt rövidesen bezárom, eladó az utikalauz.hu internetes domain!
Ajánlatok és érdeklődés a gyoker@utikalauz.hu címen.


Pintér András: Londoni utazás – 2004. augusztus 12 – 27.


Sorsunk úgy hozta, hogy sikerült szállást kapnunk lányunk segítségével, és egy baráti házaspárral 2 hétre Londonba utazhattunk. Élményeinket napokra bontva a következőkben ismertetem, talán hosszasan, de részletesen.(dölt betű jelzi a londoni metróállomásokat)


Ferihegy 2-ről indultunk “fapados” légitársaság gépével.
Az út 2 óra 20 percig tartott, felhők felett, illetve felhőkben haladtunk, a tájból nem nagyon látszott semmi. A reptéren (Luton, 80 km-re London központtól) megvártuk a csomagok érkezését, majd a Green Line autóbuszt, amivel a városba lehetett menni, ilyenkor már csak óránként járt. A csomagjainkat megállóhely szerint pakoltuk be az alsó csomagtartókba. Ez az út kb. 45 percig tartott, onnan még átszálltunk a piros 102. buszra, amely még szintén 50 perc körül vitt bennünket a városba. Szálláshelyünk a metró 3. zónájában, East Finchley-ben magánházban volt megfizethető áron.


1. nap
A reggeli után indultunk a városba. A metró állomáson fényképes hetijegyet vásároltunk, amely a 3. zónában korlátlan metró és autóbusz utazásra jogosít. Ha jól emlékszem, Ł14 volt az ára. Egy plasztikkártyát tartalmaz, a megállókban ezt kell kezelni, a buszon az igazolványt felmutatni. Az állomásunk a Northern (Északi, fekete színű) vonalon fekszik. Hamar megszoktuk az útvonalat, a metrókocsikban egy futó felirat is jelezte, mi a jelenlegi és a következő állomás. Ezúttal Charing Cross-ig mentünk, onnan rövid út után a Trafalgar térre értünk. (Nelson admirális oszlopon álló szobra, fekete oroszlánokkal, valamint a többi látnivalóval, galambokkal). Kis eső jött, beálltunk a National Galery fedett oszlopos előterébe. Onnan indultunk a Covent Garden-be. (Mutatványosok, a My Fair Lady színház épület, Appel Markt, zenészek a vendéglő teraszán, vásári sokaság). Megkerültük az épületet és egy másik úton vissza indultunk a Piccadilly Circus felé (Eros -Ámor- szobor, Sanyo fényreklámok, lovas szökőkút). Tovább a Trocadero, csak az alsó szintre mentünk be.
Leültünk egy csendes parkban szendvicset falatozva, majd a Leicester Squarre sétáltunk (Odeon mozi, barátságos park rengeteg látogatóval). Még egy séta a China Town-ba (különböző kínai boltok, vörösre sült kacsák, rákok).


2.nap
Fél 12-kor indultunk Dóri lányunk vezetésével a Camden-re, a híres bolhapiacra és környékére. (A bolhapiac szombat-vasárnap 9-17 között nyitva). Az utcákon nagy nyüzsgés, kirakatok, kirakodók, a piacon szintúgy. A fárasztó nézelődés után egy indiai pavilonban Samoa nevű bárányhúsos különlegességet ettünk.
Utána a Primrose Hill-re, a Regent’s Parkhoz tartozó magaslatra mentünk busszal. Egy fagyi után felballagtunk a domb tetejére egy hatalmas parkon át, ahol sokan letelepedtek a frissen nyírt gyepre. A dombtetőről látni lehet London fő épületeit (St. Paul-tól az óriáskerékig) Fényképezés után vissza a főútra, onnan betértünk az igazi Regent’s Parkba. Hosszú séta a Zoo mellett. Az út végétől gyönyörű virágágyások között, szökőkutakkal teletűzdelt úton értünk ki a parkból. Visszamentünk szálláshelyünkre, majd este 7-kor indulás Kenwood-ra, a koncertre. Ingyenes buszjárat indult East Finchley metróállomás mellől. Fél 8-kor értünk oda a nagy parkos domboldalra. Már elkezdődött a népszerű operarészletekből összeállított műsor. Egy tó közelében telepedtünk le a piknikhez hozott ételneműkkel együtt. Hamarosan kiterítettük a hozottakat és a műsor hallgatása közben vacsoráztunk bor és üdítőitalok kíséretében. Különböző csoportokban mindenki így tett, remek idő, kellemes este volt. A végén tűzijátékkal zárult az előadás. Gyalog mentünk vissza sok szép drága villaépület mellett, 11-re érkeztünk “haza”.


3. nap
A következő programunk: utazás Brighton városába.
Szép derűs napra ébredtünk, de egyre több felhő borította az eget. A metró – vasárnap lévén – ritkábban közlekedett, ráadásul a sárga (Circle) és a zöld (District) vonal nem működött, így kerülővel jóval 10 után érkeztünk a Victoria pályaudvarra.. A vonaton 4 főnek együtt csak 2 jegy árát kellett fizetni (Ł8). A 11,02-kor induló vonattal 12-re értünk Brightonba, a tengerparti fürdővárosba. Amint kiléptünk az állomás épületéből, eleredt az eső, esernyőt kellett nyitni. Végigmentünk a fő úton, egészen a tengerpartig. Hamarosan elállt az eső, így elindultunk egy sétára a parton, majd a Brighton Pier (móló) következett, ahol nagy volt nyüzsgés, játékok, forgók, lesiklók, hullámvasút mulattatták a családokat. Amint visszafelé indultunk, áttört a napfény a felhőkön, így arra az elhatározásra jutottunk, hogy kimegyünk a tengerpartra megmártózni a tengerben. Lefektettük a törülközőket a kavicsos parton, majd ki-ki vérmérséklete szerint beballagott a vízbe. Többen belevetették magukat, mi inkább csak térdig mártóztunk meg. Nem volt több 20 foknál a vízhőmérséklet, kint pedig 22-23 fok lehetett, de kisütött a nap arra az időre, amíg ott voltunk. Nemsokára ismét csepergett az eső, így szedelőzködtünk is indultunk vissza a városba. Némi kutakodás, kérdezősködés után megtaláltuk a város nevezetességét, a Royal Pavillon-t a régi királyi rezidenciát és parkot. A parkban sétáltunk egyet (dzsessz-zenekar adott térzenét), majd indultunk az állomásra (megint esőben). 19,15-re értünk a Victoria pályaudvarra.


4. nap
Reggelizés után metróval mentünk London Bridge állomásig, a Temzén túl. Egy kis tájékozódás után letértünk a Temze partra. Szép épületek, vendéglők között vezetett az út. Megállapítottuk, hogy új épületek egész sora épült mindkét parton. Közeledtünk a HMS Belfast csatahajóhoz, amely háborús feladata befejezése után állandó helyén kiállítási célokat szolgál. Onnan szép látványt nyújt a Tower és a folyó felett átívelő Tower Bridge. Tovább menve újabb érdekes épület mellett haladtunk el, a koncentrikus kör alakú részekből összeállított, egyik oldalára ferde csupa üveg toronyépület, a City Hall. A helyén 8 éve még zöld park volt padokkal, most csak kis zöld terület maradt közvetlenül a híd közelében, most ott is mutatványosok, forgók üzemeltek. Felmentünk a Tower Bridge-re, amely középen felemelhető a nagyobb hajók áthaladása esetén. Néhány képet készítettünk, majd áthaladva a Temze parton megcsodáltuk a Tower komor épületét, a bástyákat. Egy külön épületben a város felől áll a Ticket Haus, ott kellett megváltani a fejenként Ł13,50-be kerülő belépőket. (3 épület-belépőt kb.2/3-os áron lehetett megváltani). Mi 14,50-kor léptünk be a várba. Végigjártuk nagyjából az egészet a királyi koronázási ékszerek gyűjteményével együtt. A koronákat mozgójárdán lehetett megnézni.(Fehér torony, St. Peter Capelle, a kivégző hely /Boleyn Anna/, megnéztük a börtönfalon üveg alatt fekvő írásokat, a kínzó eszközöket, fénykép készült a díszruhás őrrel). Fél 6 múlt, amikor kiléptünk a kapun. Közben többször eleredt az eső bentlétünk alatt is.
Metróra szálltunk, Tower Hill-ről Westminster-re mentünk a zöld (District) vonalon. Ott megnéztük a sétahajók indulási helyet. Végül a hajózás lehetőségéről lemondtunk, tovább nézelődtünk a parton. A túloldalon látszott a London Eye, az óriáskerék, 25 fős üvegkabinokkal, 1 óra alatt fordul meg. Végül ezt is kihagytuk a sűrű programok és a sorban állás elkerülése miatt.



5. nap
Ma is korán keltünk (7,30 – 8 között), így korábban indulhattunk. Metróval irány a Westminsterhez. A Westminster Bridge felől jöttünk, egyből a Parlament (Westminster Hall) impozáns, csipkézett épületével álltunk szemben, a nagy óratorony (Big Ben) 94 m magas tornyával. A hídról letérve szemben Churchill szobra, balra elhaladva a parlamenti bejáratok biztonsági őrökkel. Cromwell lovas szobra látható, tovább a parlamenti látogatók bejárata (ide is egy távolabbi helyen kell belépőt váltani, mi nem mentünk be.) Tovább egy kis parkban Rodin híres szobra, a “Calais-i polgárok” látható. Átmentünk a Westminster Abbey (apátság) épületéhez. Belépés csak díjért. Beléptünk a mellette levő St. Margaret’s (Szt. Margit) templomba is. Nevezetesek a díszes ablakok és az oltárkép (domborműves, Tiziano: az emmausi tanítványok c. festménye alapján készült). Itt kötött házasságot Milton és később Churchill is.
A Jewel Tower (Kincses torony) régi romos falakkal, a kertjében az angol királyok egyetlen eredeti Westminster-palota maradványával. Ezután elindultunk a Parlament Street-en. Megnéztük az onnan nyíló Downing Street 10. számú épületet. Az utca kapuval elzárva, őrök védik a kaput és a miniszterelnöki épületet is. Tovább menve, az út közepén az I. és II. világháborús emlékoszlop áll. Néhány sarok után a Horse Guards (Lovas testőrök laktanyája) következett. A kapuban 1-1 ló áll, hátukon a kis testőrökkel.(Fotó is készült). Láttuk a lovas őrségváltást is 13 órakor. Már közel voltunk a Trafalgar térhez, de visszaindultunk az utca másik oldalán. Megtaláltuk a régi Scotland Yard lovagvárra emlékeztető épületét (ma más rendőrségi célokat szolgál). A Temze felől is megnéztük a főbejáratot. Metróutazás következett South Kensington állomásig.
Kis gyaloglás után fél 3 után átmentünk a Science Múzeumba, ahol a 3 dimenziós vetítőteremben megnéztük a “T-Rex” dinoszauruszos filmet. Speciális szemüveggel lehetett nézni a történetet, szenzációs 3D-s képsorokkal.


6. nap
Reggeli után metróra szálltunk. A Baker Street megállónál szálltunk ki, megnézni Madame Tussaud’s viaszfigura múzeumát. Mindenütt hosszú sorok álltak. Először a csoportok sorába álltunk, de időben elmentünk a “mai nap” sorába. Amíg az utcán álltunk, kb. 20 perc telt el, de bent az épületben még 50 percet kígyóztunk a kijelölt kordonos utakon. A jegy ára a külön programmal (ami 8 évvel ezelőtt az alap programban szerepelt) Ł21,50 volt. Amit láttunk: színészek, énekesek, történelmi és politikai személyiségek, angol királyi és egyéb főúri családok, tudósok és a futballista, a kopasz Beckham figurái. Utána következtek a külön programok. “Killer’s: a középkori kínzások bemutatása, gyilkosok, közben egy-egy helyen élő színészek ijesztgették a látogatókat. Ezután vonatra szálltunk. London szellemei kísértettek az útvonalon. A fülkékben hangszóróból kísérőszöveg és zene mutatta be az útvonalon elhelyezkedő történelmi alakokat, bemutatták a pestisjárványt, a tűzvészt, a háborúkat. A kijáratnál a szokásos ajándékvásárlási lehetőség fogadott.
Utána megkerestük a Baker Street 221. számot, Sherlock Holmes képzeletbeli házát. Az ajtón belépve emlékbolt fogadott, a szobák múzeumként Ł6-ért nézhetők. Ezt is kihagytuk, az ajtónál még egy fotó, majd újra metrózás következett. Leszállás Tottenham Court Road-on. Onnan tájékoztató táblák alapján mentünk a nevezetes British Múzeumhoz. Délután 3-ra értünk oda. Ingyenes a belépés, rövid útvonal-tájékoztatót is lehetett venni, de a vastagabb tájékoztatók már fizetősek. Ami változás a 8 évvel ezelőttihez: a belső udvaron egy hatalmas kör alakú fehér, üvegtetős csarnok áll. Ez is millenniumi alkotás, a középső ajtón belépve hatalmas könyvtár és olvasóterem fogad. Kétoldalt lépcső vezet fel az időszaki kiállításokhoz, vetítésekhez. Időnk beosztásával múzeumban a különböző kultúrákat (egyiptomi, görög, római, kínai, koreai, japán, indiai, dél-amerikai) néztük meg, többre idő sem volt, de így is fáradtak voltunk a végére. Fél 6 előtt elkezdték az épület kiürítését. Időközben egy hatalmas zápor hullott a környékre, így egy kicsit vártunk még a nagy csarnoknál, majd kiléptünk a hatalmas tócsákkal teli utcára, már sütött a nap. Metróval indultunk a fekete vonalon East Finchley-ig


7. nap
A mai főprogram: Greenwich. Útvonal: East FinchleyWaterlooCanary Wharf (Jubilee vonal). Ott leszálltunk, megnéztük a környéket , Dockland-et. Csupa üvegpalota, irodaházak, modern épületek, valamennyi az utóbbi 10-12 évben épült. Itt áll a város legmagasabb épülete is (40 szint). Körsétát tettünk, utána vissza az állomásra, felszálltunk a DLR-re (Dockland’s Light Railway), amely vezető nélkül közlekedő magasvasút, ajtajai két oldalt nyílnak. Egy irányító azért a vonaton van: hangosbemondón tájékoztat, rádiótelefonnal a kezében. Leszállás a Greenwich előtti megállónál (Cutty Sark/for Martime Greenwich/), amely közelebb van a nevezetességekhez, mint a főállomás.
Elsőként a főúton behaladva a Cutty Sark nevű híres 3 árbocos egykori teaszállító vitorlást néztük meg egy nagy térség közepén kiállítva. Ma múzeumként működik. Belépés: Ł4,25 díjért. A látnivalók: hajózási emlékek, berendezett tiszti szalon, fekhelyek, matróz-szállás, konyha, kötélzet, illetve az alsó szinten összegyűjtött hajóorr-szobrok, figurák és maga a hajófedélzet az árbocokkal. A térről továbbmenve a magas dombon álló Observatoriumhoz igyekeztünk. Megnéztük és megléptük a 0 hosszúsági fokot jelző vonalat, meglátogattunk egy kis kiállítást, valamint a greenwich-i időt ábrázoló 24-es beosztású óra előtt fényképezgettünk. Egy másik helyről a városi panorámát fényképeztük a Dockland új épületeivel, a hajózási múzeummal az előtérben.
Némi tanakodás után átsétáltunk vissza a hatalmas, rövidre vágott pázsitos parkon (itt is heverésztek emberek). Visszamentünk a DLR-re, de most a Jubilee vonalon a Bond Street-en szálltunk le. Az Oxford Street-re értünk, ott bementünk egy hatalmas áruházba kicsit körülnézni.
Este 8-ra nyolcasban a fiatalokkal pub-látogatás volt a programunk. Először az O’Neill’s-be mentünk, amely egy régi templomból volt átalakítva galériás pub-bá. 1-1 korsó sör egy óriás krigliből mérve. Sokan voltak fiatalok, alig találtunk asztalt. Végül a galérián sikerült egy asztalt szereznünk, de a 8 széket úgy kellett összehalászni innen-onnan. Este 9 felé el kezdte az ottani Old Boys zenekar a hangos zenélést, nem értettük egymás szavát. El kellett jönnünk, egy másik, kevésbé romantikus pub-ban folytattuk a beszélgetést, sörözést.


8. nap
Ma 11-kor indultunk a Covent Garden-be, hogy a Transport (közlekedési) múzeumot megnézzük közösen. Ł6 volt a belépő, de megérte. Látnivalók: lóvasút, régi buszok, földalatti, vasúti kocsik, mozdonyok, makettek. Utána egy teára ültünk le a Covent Garden -ben, elfogyasztva a szendvicseket.
Metróval irány South Kensington, onnan rövid gyaloglás után egymás közelében a múzeumok:
– National History: hatalmas, régi épületben dinoszauruszok, kék bálna, Darwin terem, emlősök, madarak, szemléltető eszközökkel teli.
– Geológiai Múzeum (az előbbivel egybeépítve): földtörténeti táblák, eszközök, bemutatók
– Victoria & Albert Múzeum: szoborgyűjteménye híres szobrok másolataiból áll (többek között a Kolozsvári testvérek Szt. György szobra is), régi templomok, festmények, ázsiai kiállítás, stb.
– Science Múzeum: ezúttal nem a 3D mozi volt a cél, hanem a többi látnivaló. Hekkinen Forma 1-es kocsijától a Stephenson Rakéta mozdonyáig a közlekedési eszközök, használati tárgyak alapján a műszaki fejlődés nyomon követése az 1700-as évektől, az Apolló űrhajó és egyebek.


Fél hat után még megnéztük a közelben levő Royal Albert Hall hangversenytermet, be is mehettünk az előcsarnokba néhány prospektusért és a látványért.


9. nap
Ma a cél: Hampton Court, a királyi palota. Útvonal: metróval Victoria-áig, onnan vonattal – egy átszállással – Hampton Court-ig. Érkezés után átmentünk a Temze ág hídján, egy szép zöld pázsitos parkon átmenve szemben megláttuk a XVI. századi palotát. Be lehetett menni a korábban váltott palotabelépővel a belső termekbe. Utána lementünk a Temze partra. Lányunk megszervezett egy 1 órás motorcsónakozást Ł25-ért. Ő vezetett, mi hátul ültünk. Körül hajóztunk egy szigetet, sok szép parti villa szegélyezte utunkat. A csónakozás után kerti séta következett. A külső, rózsakertes rész ingyenes, beljebb Ł4-et kellett fizetni, de megérte. Földig érő lombú sorokba rendezett fák, pázsit a nagy parkban, majd következett a tervezett mintájú zártabb kert a palota háta mögött. Itt néhol a fiatal színjátszók Shakespeare darabokból játszottak, kihasználva a kerti adottságokat. Ezen kívül is volt még egy szökőkutas park, a vége a Temzére nézett.
A kerti út is 1 órába telt. Utána leheveredtünk a Temze part menti parkban (szépen sütött a nap). A 16,39-es vonattal indultunk, s utaztunk Waterloo pályaudvarig. Onnan metróval haza. Megvacsoráztunk, majd esti sétára indultunk. Metróval Tower Hill-ig mentünk. Megnéztük esti kivilágításban a Tower Bridge-t, a Tower-t és környékét. Több, mint 1 órát töltöttünk ott, fotóztunk, majd indultunk vissza a még működő metróval.


10. nap
Reggel ismét korán keltünk (7,30). Reggeli után indultunk a St. James Parkba a Buckingham Palota megtekintésére. A metróból St. James Park-nál kellett kiszállni. Séta a park szélén a Victoria királynő szoborig. Onnan jól látszott a szerény kiállítású palota a kerítésen belül posztoló őrökkel. Aznap nem volt díszes őrségváltás, a tájékoztató tábla szerint kétnaponta van.
Gyalog mentünk a szomszédos utcákon át a r. katolikus Westminster Cathedral-hoz. Vasárnap lévén mise kezdődött 12-kor. “Telt ház” volt, szép ének- és orgonaszóval. A mise után megnéztük a templom oldalkápolnáit. (Az útikönyv egyenként leírja).
Utána a Hyde park következett. Vasárnap lévén a szónokok (legalább 6 volt) különböző beszédeit hallgattuk. Utána átmentünk a parkon a tó mellett, majd a hídon a túlpartra. Idáig mutatta a tájékoztató táblája a Diana hercegnő emlékére állított “Fontana”-t, szó szerint “lefolyó”-t. Mi tulajdonképpen szökőkútra számítottunk. Ez egy alakú folyó-csobogó pálya, a partján sokan ültek a világ minden tájáról, lábukat lógatva a vízbe…
Utána átmentünk a Kensington parkba egészen a Victoria & Albert Memorial (emlékmű) elé. Az emlékművel szemben a már említett Albert Hall áll. Körbejártuk és megcsodáltuk az épületet, majd a hosszú aluljárón siettünk a metróra.


11. nap
A mai programot Oxford-ba terveztük. Egész éjjel esett az eső, tartottunk a további rossz időtől. Reggeli után fél 10 felé indultunk. Metróval a Paddington pályaudvarra mentünk,. Jegy: ismét a 4 fős kedvezményt vettünk igénybe.. Így csak Ł10,50 volt a retúrjegy személyenként Oxford-ig. Kis zavar az indulásnál: negyedórás késéssel indultunk a 11. vágányról. Érkezés a városba 12,30-kor. Szép napos időben gyalog indultunk a központba (Hyde Bridge str. -George str. – Cornmarket str., majd a főúton, a High Street-en. Onnan – kisebb kitérőkkel – láttuk a középkori építésű kollégiumokat (College).:
– Jezus College, Exeter, Lincoln (csak a bejáratig)
– St. Margaret és Virgin (a templomba is bemehettünk)
– Bodleian Library
– New College, előtte a “Sóhajok hídja” (Bridge of Sighs)
– Oriel (kívül, illetve a bejárat)
– St. Edmund Hall (be tudtunk menni az udvarba, kertbe is)
– Végül a Magdalen, Ł3 belépővel: gyönyörű régi falak, kápolna (faragott oltár feletti egész fal, utolsó vacsora másolat, kerengő, belső udvar, őzek a külső parkban.
Vissza kb. fél 5-kor, a végén kicsit más úton a vasútállomásra. Szerencsére a kissé késve érkező Londonig tartó vonatot elértük. Így negyed 7-re érkeztünk Paddington pu-ra.


11. nap
Reggeli, majd fél 10-kor indulás metróval a Trafalgar-ig. Megnéztük, hogyan lehet majd eljutni esti programunk színhelyére, a Her Majestic színházba a Haymarket-on. Utána a St.Paul állomáson leszállva a Szent Pál (St.Paul) katedrálist néztük meg. Sajnos a felállványozás miatt sem kívül, sem belül nem volt zavartalan a látvány. Bent a Wellington emlékműig lehetett eljutni, onnan már Ł7 belépőt szedtek. Kisétáltunk, majd az új Milennium hídon átmentünk a Temzén. A híd csak gyalogforgalomra épült, fémszerkezetű, modern. Hátunk mögött a katedrális kupolája, a túlparton a Tate Gallery (modern) épülete látszott. Balra a Globe Színház és kiállítás látható. A Shakespeare kori szalmatetős színházat újraépítették eredeti állapotában. Barátaink bementek a színházi kiállításra Ł8,50-ért. Mi visszaindultunk a hídon, a katedrálisnál elkapott bennünket egy hatalmas zápor. Egy fa alatt átvészeltük a zömét, majd katedrális alatt húzódó “kripta”-bejáraton lementünk , ott működik a shop és egy kávézó. Mire feljöttünk, elállt az eső, sütött a nap.
Következett a Museum of London megtekintése. Egy modern épület, elég nehezen találtuk meg a feljáratot. Megnéztük a múzeumban London történetét a római kortól a tűzvészig, majd a földszinten a Viktória korabeli kereskedéseket bemutató kiállítást, ruhákat, eszközöket.
Vacsora után fél 6-kor indultunk a színházba.
A metróról leszállva az utcán ismét zuhogott az eső, így a St.Martin templom tetőtere alatt várakoztunk, majd 3 7-kor elindultunk a Her Majestic színházba Az Operaház fantomja c. előadására. Ł42-s helyeket kaptunk barátunk bp-i munkatársa jóvoltából. Emlékezetes, szép előadás volt, kiváló művészekkel. A színház kisebb volt, mint általában a pestiek (vagy pl. a szegedi), de telt ház előtt ment huzamosabb idő óta a darab. Néhány fényképet is készítettünk a színház előtt.
A metrón már csak a fő lejárat volt nyitva, a kis lejárókon hiába próbálkoztunk.


12. nap
Először a metróval a St. James park következett, hogy megnézzük a szerdán esedékes őrségváltást. Már messziről látszott a park mellett elindulva a kucsmás őrök kivonulása a kaszárnyából, masíroztak a palotához. Később nem túl sokat láttunk, mert bent parádéztak, a palota kerítésén belül, nagy tömeg állt a rácsos kerítésnél, valamint sokan ültek a Victoria szobor és emlékmű mellvédjén Egy-két képet sikerült fotózni, majd 12-kor elindultunk a Hammond’s játékáruház felkutatására a Regenst Street-en végighaladva, majd a Piccadilly Circus-ig, onnan a Sohó-ba sétáltunk, egy-két érdekes látnivalóval. Séta a Carnaby Street fiataloknak átépített üzletsorai között, majd a Shakespeare Pub-ban söröztünk, fotó is készült.
Még elhaladtunk a Liberty áruház – ahol a királynő is vásárol – régies külsejű épülete mellett, majd indultunk a National Galery-be, a Trafalgar térre. A Galériában a West és az East szárnyban nézelődtünk. Az utóbbiban van a híres napraforgós Van Gogh festmény és a Manet festmények. Az előbbiben a régi festők képei láthatók. Öt óra után jöttünk ki, amikor, mint a nap folyamán többször is, éppen esett az eső. Ez azonban nem akadályozott abban, hogy metróval, busszal és gyalog a szállásunkra jussunk.


13. nap
Ez az utolsó teljes nap. A szokásos reggeli után külön-külön indultunk a “búcsú”-nap programjaira, ki-ki mit szeretne szívesen megnézni. Barátaink az általuk még nem látott múzeumokba és a Kensington park-ba indultak. Mi a Whitehall-on a Lovas testőrök laktanyájáig jutottunk, ott a belső udvarra fordulva átmehettünk a St. James parkba. Gyönyörű virágos park, a tó mellett vízimadarakkal, különleges libaformájú, hosszabb nyakú példányokkal. Következett ismét a Parlament, majd a Westminster Abbey.
Ezután metrón a Monument állomásig mentünk. Fel lehetett menni 311 lépcsőn Ł2-ért a kilátóba. Fáradtan, de sikerült feljutni. Körbe lehetett látni és fényképezni Londont felülről. A leérkezőknek bizonyító köszönő oklevelet ad át a kezelő, mi is kaptunk egyet. Néhány, az útikönyvben szereplő templomot néztünk meg ezután:
– St. Magnus vértanú temploma (a Monument mellett)
– St. Margaret templom (baldachinos ülések hátul)
– Szűz Mária temploma a dombon (fekete, faborításos kórus)
– Mindenszentek temploma a Tower-nél (református, eredeti kőfalakkal, a II. vh-ban lebombázták, de újjáépítették)
Ezzel a Tower-hez érkeztünk. Ott is fotók, majd a Tower Bridge következett, azon túl pedig a St. Katharina Docks, a kis hajók dokkja, benyúlva az épületek közé. Itt is fotózás, végigjárva a bejárható részeket. Metróval a Trafalgar térre értünk és még egyszer a National Galery-be, folytatva a korábbi látogatást.


14. nap
Az utazáshoz készülve reggeli után csomagolás következett. Kint esett az eső, így nem bántuk, hogy nem mehettünk a városba. A szokásos úton kimentünk Luton-ba, a repülőtérre..
A repülőtéren – mivel a buszozás kevesebb időt vett igénybe a vártnál – elég sokat kellett várakozni, amíg a csomagokkal beállhattunk a sorba. Itt is végigjátszottuk a pesti hercehurcát. Nem ott engedtek a gépre, ami a jegyre volt írva, itt is átirányítottak egy másik bejáratra. Végül 40 perces késéssel indult a “fapados” járata (21,20). Szerencsénkre addig kiderült az idő, végig holdfényben, a lenti városokat látva repültünk. Éjfél után érkeztünk Ferihegy 2-re. A csomagkiadás kicsit lassú volt. Hajnalodott, mire ágyba kerültünk…


Lejegyezte:
Pintér András,  Szeged, 2004. november 30.


A szerző írásai Az Útikalauzban


Pintér András: London, Seven Sisters, Canterbury,  Windsor – Angliai utazás – 2008


Pintér András: Postojnai barlang, Trogir, Solta, Omis, Split, Krka, Sibenik, Plitvicei-tavak – Szlovénia, Horvátország – 2008


Pintér András: Csehországi utazás – 2003

Pintér András: Erdély, Székelyföld – Románia – 2007

Pintér András: Korzikai utazás – Franciaország – 2006

Pintér András: Londoni utazás – 2004

Pintér András: Mátra túra – 2007


A szerzőnek a szerkesztőn keresztül küldheted el kérdéseidet, véleményedet – szerkesztoutikalauz.hu

Mivel az oldalt rövidesen bezárom, eladó az utikalauz.hu internetes domain!
Ajánlatok és érdeklődés a gyoker@utikalauz.hu címen.

Légy te az első hozzászóló a(z) "Pintér András: Londoni utazás – 2004" íráshoz!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.


*

Ez az oldal sütiket használ a felhasználói élmény fokozása érdekében. Részletek

Cookie szabályzat Őszintén szólva mi sem vagyunk szerelmesek a Cookie-ba, mert nem szeretjük, ha olyan dolgokat alkalmaznak velünk kapcsolatban, amivel nem vagyunk teljesen tisztába. De egyszerűen nem tudunk mit tenni ellene, ha működtetni akarjuk az oldalunkat, mert az általunk használt szoftverek, segítő alkalmazások erre épülnek. Néhány ilyen, általunk használt Cookie az egyes szolgáltatások működéséhez nélkülözhetetlen, vannak, amelyek információt, statisztikát gyűjtenek a weboldal használatáról, adatokat elemeznek, hogy segítsenek számunkra, vagy az oldalunk működését segítő, biztosító partnereink számára megérteni, az emberek hogyan használják az online szolgáltatásokat, hogy fejleszthessük azokat. A Cookie-k közül egyesek átmenetileg működnek, és a böngésző bezárása után eltűnnek, de tartósak is megtalálhatók köztük, amelyek a számítógépeden tárolódnak. Ha látogatása során Ön mellőzi a Cookie-k használatát, tudnia kell, hogy a oldal nem fog az elvártaknak megfelelően működni. Ha a számítógépén már megtalálható Cookie-k közül szeretne törölni, kattintson a böngészőben található "Súgó" menüpontra és kövesse a böngésző szolgáltatójának utasításait! Még többet megtudhat a Cookie-król, azok törléséről és irányításáról a www.aboutcookies.org weboldalon!

Bezár