Szerzőnk most is a megszokott tömörséggel, információ gazdagsággal és látványos fotókkal segít egy szép élményeket ígérő tavaszi, nyári vagy akár őszi kirándulás megtervezésében
Szlovénia, Postojna, Predjama, Ljubljana, Bled, Bledi-tó, Vintgár, Piran, Portorozs, Izola, Koper, Muggia, Bohinji-tó, Ukanc, Ribcev Laz, Olaszország, Venezia Mestre ,Velence, Horvátország, Krk-sziget, Opatija, Rijeka,
2014.évben a nyaralásunk úticéljaként Szlovéniát választottuk. Viszonylag közel van, számunkra ismeretlen volt, ezért is választottuk. Hogy kicsit még érdekesebbé tegyük a 8 napot, terveztünk egynapos kirándulásokat Velencébe és Horvátországba is.
Magyarországot Rédicsnél hagytuk el. A határátkelő előtt még teletankoltuk az autót benzinnel és megvásároltuk forintért a szlovén autópálya matricát. A havi matrica ára 30 EUR (mindenkori árfolyam függvénye a forintos ár ).
Szállásunkat, egy apartmant Postojnán már jó előre interneten foglaltuk le. A határtól 260 km-re található város az olasz-horvát határ közelében fekszik.
Néhány szót a szlovén úthálózatról: sok és kitűnő minőségű autópálya van, de a főutak minősége is jobb, mint amilyennel itthon találkozunk.
Benzinkutak nagy számban találhatók az utak mentén, de a lakott területeken belül is. A benzin drágább, mint nálunk, viszont a minősége kiváló. Saját és ismerős tapasztalata, hogy jóval kedvezőbb fogyasztást produkáltak az autók a szlovén benzinnel. Az autópályákon a nagyobb benzinkutaknál önkiszolgáló éttermek találhatók, barátságos árakkal, valamint WIFI-s internet elérési lehetőséggel.
1. nap
Postojna egy 15000 lakosú kisváros. Nagyon rendezett, kitűnő infrastruktúrával rendelkező város ( például az egész városban ingyenes WIFI szolgáltatás van). Fekvése miatt is választottuk bázis-helyünknek.
Déltájban érkeztünk meg szállásunkra, ( háló-nappali-konyha-fürdő-WC-előszoba-terasz-saját parkoló-50 EUR/éjszaka ) mely néhány száz méterre volt a város fő nevezetességétől, a Postojnai Cseppkőbarlangtól. Csomagjaink kirakodása után rögtön gyalogosan elindultunk a barlanghoz. A 913-as számú út mellet, a város szélénél található. Ha valaki autóval közelíti meg, annak hatalmas parkoló áll rendelkezésre.
Jegyet lehet vásárolni csak a barlangba szólót, vagy csomagban a közeli várkastély megtekintésére is érvényeset. A kombinált belépő a barlangba és a várba 3 EUR-val olcsóbb, mint külön-külön. A barlangi belépő szólóban 22,90 EUR. A jegyet lehet konkrét indulási időpontra kérni. Igényelhető magyar nyelvű hangos készülék, segítségével a túra egyes állomáshelyein magyarul kapunk tájékoztatást. A barlangnál vásárolt kombinált jegy 3 napig érvényes a várba.
Mi délután 2 órai indulásra kértünk jegyet, így volt lehetőségünk az indulás előtt a helyszínen egész olcsón ebédelni az egyik önkiszolgáló étteremben.
Feljáró a barlanghoz
A barlang bejárata
A túra kezdetekor egy kisvonattal utazhatunk a barlang mélyére.
A barlang kisvasútja
Csodálatos élmény a hatalmas cseppkőképződmények, a lélegzetelállító boltozatok alatt a keskeny, kanyargó járatokban való utazás. Egy idő után gyalogtúra keretében mutatják be a szebbnél-szebb képződményeket. Színes és hófehér sztalaktitok festői, feledhetetlen látványa ragadja meg az embert.
Postojna-barlang
Postojna-barlang
Postojna-barlang
A gyalogos túra után ismét vonatra szálltunk, ami a felszínre szállított bennünket.
A barlang megtekintése bő másfél óráig tartott. Mindenki öltözzön fel, mert 10 fokos a hőmérséklet, nyirkos a levegő. A járdák biztonságosak, nedvesek, de nem csúszósak. Azért ajánlatos túracipőt viselni. Nem szóltak a fényképezésért, de a fényviszonyok miatt kézben tartott géppel nem igen lehetett képeket készíteni.
Aki teheti, ne hagyja ki ezt a látványosságot, mert a világ egyik leghíresebb barlangja, életre szóló élményt kaptunk.
A nap hátralevő részében a Predjamai vár megtekintése volt a program. A várhoz egy mindössze 9 kilométeres, festői szépségű útvonalon juthatunk el. Bukovje nevű településen kell a főútról letérni Predjama felé. A falucska határában található a vár. Útbaigazító táblák is segítenek, de persze a GPS az igazi segítség.
A várat a Hrusica hegy függőleges sziklafalába, egy barlang bejáratának sziklaperemére építették. Állítólag a 12. században már létezett.
A vár távolról
A pincétől a padlásig teljes egészében bejárható. 9 EUR a belépő. Kellemes meglepetésre magyar nyelvű leírást kaptunk. Ebben ismertetik a vár történetét, a hozzá kapcsolódó legendákat. Függőhídon jutunk be a várba. A várséta során a leírás segítségével mindenről pontos információkat kaphatunk. Fegyverek, panoptikumszerű életképek, korabeli berendezési tárgyak láthatók, a középkor „elevenedik” meg előttünk. Találunk ugyanakkor jelenleg is használható, felújított termeket is, mint például a várkápolna, vagy a szalonhelyiség.
Berendezett szoba a várban
A vár padlástere
A vár alatt még található egy barlangrendszer is, ezt azonban idő hiányában már nem kerestük fel.
Várbarlang bejárata
2.nap
Mivel Szlovénia területére esős időt ígértek, erre a napra tettük a kirándulást Velencébe.
A Postojna-Venezia Mestre távolságot (180 km ) bő másfél óra alatt, végig autópályán tettük meg.
Nem akartuk kockáztatni a parkolást Velencében, ezért döntöttünk úgy, hogy Venezia Mestréből vonattal megyünk át Velencébe. Az állomás szomszédságában a Via Trento 4 szám alatti parkolóházat választottuk. Csak ámultunk, hogy milyen tágas, járólapokkal lerakott a parkoló-terem, még esernyők is voltak kikészítve, ha esetleg valakinek szüksége van rá. Kb. 300 méterre van tőle az állomás. A vonatok 10-15 percenként indultak Velencébe. Jegykiadó automatában tudtunk jegyeket venni, egy személynek a retúrjegy 2,50 EUR volt. Indulás előtt figyelni kell, hogy érvényesítsük a jegyeinket valamelyik bélyegző automatánál. 8-10 perc alatt már Velencében is voltunk.
Úgy döntöttünk, hogy gyalogosan indulunk el a városba. A Canal Grande mentén, majd a sikátorokon keresztül jutottunk el a Rialto hídig.
Csúcsforgalom a „Fő utcán”
Rialto-híd
Útközben ezáltal testközelből csodálhattuk meg a történelmi házakat, utcácskákat, tereket, a város hangulatát.
Kellően elfáradva érkeztünk meg a Szent Márk térre. Ott azután olyan tömeg fogadott bennünket, ami minden képzeletünket felülmúlta. A Bazilikába bejutni vágyók sora a tengerpartig kígyózott, úgy ítéltük meg, hogy több órás sorba állás után jutnánk csak be. Tűző napon kellett volna várakoznunk,ezért inkább lemondtunk erről.
Telt ház a Szt.Márk téren
Az Óratoronyba rövidebb sorbaállás után sikerült feljutni. Innen nagyon szép panoráma terült elénk, csodálatos látvány volt Velence felülnézetből is.
Velence felülről
Panoráma a magasból
A Dózse Palota, a Sóhajok Hídja, a tengerparti sétány palotáinak megtekintése nem maradt el.
Dózse-palota
Procuratie Vecchie
Sóhajok hídja
Nem akarom elhallgatni, számomra negatív élmény volt, hogy lépten-nyomon erőszakos kéregetők szólítottak le bennünket. Nagyon nem illettek a történelmi hangulatba.
A visszaútra az állomáshoz már a hagyományos velencei közlekedési eszközt, a vaporettót választottuk. Így a csatornákról is megcsodálhattuk a várost, részesei lehettünk a nyüzsgő vízi közlekedésnek is. A jegyár egyébként 7 EUR volt személyenként.
Szándékosan nem írok részletesen Velencéről, a látnivalókról, azokról mindenki találhat leírásokat. Inkább azt kívántam érzékeltetni, hogy Szlovéniai nyaralásba beilleszthető egy velencei kirándulás is.
Az autópályáért Olaszországban egyébként egy útra a Trieszt-Velence szakaszra 5,5 EUR volt a díj.
3.nap
A mai napon Ljubljana megtekintése volt a tervben. Postojnától kellemes, háromnegyed órás az út autópályán.
A kocsit a város központjában egy mélygarázsban parkoltuk le a Kongresszus téren. Elsőként a Parlamentet szerettük volna meglátogatni, de valamilyen hivatalos rendezvény miatt nem volt lehetséges. Folytatván városnéző utunkat, megtekintettünk egy szerb ortodox vallási helyet, a Szent Cyril és Method templomot. Nagyon érdekes volt, mert ilyen templomban korábban még nem jártunk. Rendkívül díszes templombelsőt láthattunk.
Cyril és Method templom belső
Az Operaház épületét csak kívülről nézhettük meg.
Az operaház
Sétánk a város főterére, a Presernov target-re vezetett. Nyitott teraszú kávézók, nyüzsgő élet, helyiek és külföldiek sokasága jellemzi e teret. Itt található a Franciskanska cerkev, a ferencesek két harangtornyú, barokk temploma.
Ferencesek temploma
A tér közelében van Ljubljana egyik szimbóluma a Hármas híd. Az óvárost tudjuk ezeken a hidakon megközelíteni, a Ljubljanica folyón ívelnek át. Három egymás mellett megépített kőhídról van szó.
Hármas híd
A tér közelében található több panorámás sétahajó kikötőhelye. Egy órás sétahajózáson ismerhettük meg a várost egy másik látószögből. A folyóparton nagyon szép paloták, felújított épületek láthatók. Az út során több hajóval is kerültük egymást, nem volt a hajókon tömeg, a nyüzsgés nem zavarta a nézelődést. Kettőnk jegye 16 EUR volt.
Visszatérve a Fő térre egy dán vendég zenekar utcai koncertjét élveztük egy ideig. A Stritarjeva utcában, mely a Fő térről nyílik, található a „Panoráma-vonat” indulási helye. Félóránként indul a várba, az utazási idő az óváros utcáin át fel a hegyre 15-20 perc. Egy személyre 4 EUR a jegy.
A vár látképe
Az erődítmény, amely a város fölé emelkedik, a XVI. században készült el. Jelenleg szépen felújított formában lehet megtekinteni. A várba nem kellett belépőt fizetni, csak a toronyba kértek belépési díjat. Étterem, presszó áll a rendelkezésre. A vármúzeumban megismerkedhetünk Ljubljana történelmével is. Feltétlen meg kell mászni a toronyba vezető nem kevés lépcsőt, ugyanis nagyszerű panoráma terül elénk. Az egész város, de a környező hegyek látványa is feledhetetlen.
Kilátás a várból
Panoráma a várból
Találunk egy vártemplomot is szép freskókkal, különböző címerekkel.
Várkápolna freskói
Számunkra különösen érdekes vonatkozása is van. Itt raboskodott ugyanis Batthyányi Lajos egykori magyar miniszterelnök is. Dombormű és márványtábla emlékezteti erre a látogatókat.
Batthyányi Lajos dombormű
A várból siklóval mentünk vissza a városközpontba.
Folytatván a városnézést, először a piacot látogattuk meg. A boltíves épület szinte a folyóra épült.
Csak néhány méterre található a Szent Miklós Székesegyház. A barokk stílusban épült templomban csodálatos freskók, festmények, szobrok, fő- és mellékoltárok, széksorok találhatók.
Szt. Miklós Székesegyház oltára
Szt. Miklós Székesegyház
Ljubljana a hidak városának is nevezhető. Egyik külön említésre érdemes a Sárkányos híd. A piactól északra található ez a vasbeton híd, mely nevét a hídfőknél található 4 darab sárkány szoborról kapta.
A Sárkányos híd
Másik nagyon érdekes és különleges híd a „Mesarski most”, a Hentesek hídja. A korlátokon lakatok ezrei, a járdarészt pedig extrém módon üvegből készítették. Nagyon furcsa érzés az üvegjárda jóvoltából a víz felett sétálni.
A két híd között a belvárosi oldalon a folyóparton éttermek, pizzériák sokasága, telis-tele vendégekkel. Nagyon sok szobrot láthatunk, a klasszikustól az egészen extrém modernig.
Ennyi fért bele egy ljubljanai napunkba.
4.nap
Ismét egy távolabbi cél várt ránk. Horvátországba autóztunk át. 110 km és bő másfél órás út várt ránk, mivel a táv felét tudtuk csak autópályán megtenni. Érdekes volt, hogy a szlovén-horvát határon a horvátok még most is igazoltattak, csak személyi igazolványunkkal léphettünk be. (Horvátország még nem teljes jogú tagja a schengeni övezetnek – gyá)
Krk szigetére egy nagyon látványos, fizetős hídon át jutottunk be 2 EUR ellenében.
A sziget déli csücskén fekvő Baska volt az első állomás. Hatalmas sziklák ölelte, nagy tengeröböl mentén fekszik ez a gyönyörű város. A csendes öböl, az érintetlennek tűnő környezet rögtön megragadja az embert. Végig sétáltunk a több kilométeres parton, ami gyakorlatilag egy hatalmas strand, csak néha szakítja meg egy-egy móló a partot.
Baskai strand
Tengerparti sétány
Baskai kikötő
Rengeteg teraszos étterem, kávézók, fagylaltozók vannak végig a parton. Visszafelé egy felső utat választottunk. Jellemző mediterrán hangulatú, sűrű beépítésű, néhol sikátorszerűen keskeny utcácskákon jutottunk vissza kiinduló helyünkre. Leanderek, fügebokrok, virágok, pálmafák minden hasznosítható földdarabon.
Baskai utcarészlet
Baskáról visszafelé a 102-es úton a Punat-i bevezető útnál álltunk meg. Itt egy csendes öblöt találtunk, parkolóval, vitorláskikötővel, stranddal, öltözőkkel, étteremmel, büfével. Szinte családias hangulat, alig néhány ember volt ezen a mindennel felszerelt, kissé kieső helyen. A víz kitűnő, kristálytiszta volt, az itt jellemző kavicsos tengerfenékkel. Jót fürödtünk, pihentünk és ebédeltünk.
A strand látképe
Itt nem volt tömeg a strandon
Folytattuk utunkat a következő úticélunk, Rijeka felé.
Először a kikötőben nézelődtünk. Séta közben megtekintettünk néhány régi és új hajót.
Rijeka kikötő
A tengerparti úton nagyon sok, szépen felújított palota sorakozott egymás mellett. A város fölötti hegyen pedig sok új, teraszos építésű ház látható.
Parti sétány Rijekában
A parti sétányról a város magasabb részeinek látványa
Utána végig mentünk a város legnyüzsgőbb sétáló és bevásárló utcáján, a Korzón.
A sétáló utca, a Korzó
Útba ejtettük még a régi városháza mellett a 17. században épített templomot, érdekessége, hogy különálló harangtorony van hozzáépítve.
Hátra volt még egy kis nézelődés Opatijában. Legnagyobb gondot a parkolás okozta, alig sikerült parkolóhelyet találni. A város tényleg Monte Carló-i hangulatot éreztet. Gyönyörű, gondozott parkok, rengeteg virág mindenütt, pálmafák az utak mentén, a házak kertjeiben. A tisztaság, a rend a jellemző mindenhol.
Opatija yacht kikötő
Utcarészlet Opatijában
Patinás szállodák sora
Több mint 10 kilométeres Opatija egyik nevezetessége, a Lungomare parti sétány.
A Lungomare sétány egy része
Ennek mentén találhatók Opatija régi, patinás villái, épületei. Természetesen idő hiányában csak egy rövidebb sétát tudtunk tenni. Az este közeledtével elindultunk vissza Szlovéniába, még egy órás autóút várt ránk.
5. nap
Bled és a Vintgár szurdok felkeresése volt a mai napra betervezve.
Bő egy órás út várt ránk, mert a 110 km-es távot majdnem végig autópályán tehettük meg. A város a Triglav Nemzeti Park peremén, a Júliai Alpokban, az azonos nevű tó partján található. Ljubljanától 55, Budapesttől 500 km-re. Bledbe érve a Hotel Krim mögött találtunk egy kitűnő, fák közötti parkolót, kellemes árnyékos helyet. Meglepően olcsón válthattunk egész napos parkolójegyet (4 EUR ). A tó gyönyörű környezetbe van beágyazva, vize kristálytiszta. A parti sétányon jutottunk el az első csónakkikötőig, ahonnan a Pletnának nevezett csónakok egyikének indulására kellett várni. Hamar összejött a kellő létszám, ami az indulás feltétele volt. Ezek a csónakok fából készültek, hosszú, páros evezővel hajtják őket. Méretük elég nagy, 20 személyesek. A jegy ára oda-vissza 12 EUR fejenként, amit a visszainduláskor kellett fizetni.
Utasokra várnak a pletnák
Egy ilyen csónakkal jutottunk el a tó közepén levő szigetecskére egy kb. fél órás csónakázással.
A sziget a várból fényképezve
A 80 méter hosszú, dús növényzettel szegélyezett sziget gerincén található a Mária mennybemenetele Templom, a harangtorony, a plébánia épülete, kápolna, ajándéküzlet, büfé, melyeket sok-sok lépcső megmászásával érhetünk el.
A templom udvara a szigeten
6 EUR ellenében mindent megmászhatunk, megtekinthetünk. A XVII. századi barokk stílusú templomban nagyon szép oltárt, szószéket, freskókat, üveglapon keresztül a padlózatban régészeti leleteket tekinthetünk meg. Nem hagyhattuk ki, hogy megszólaltassuk a templom harangját. A legenda szerint, aki háromszor megszólaltatja ezt a harangot, annak teljesül a kívánsága. Felmentünk az 52 méter magas harangtoronyba is. Gyönyörű panoráma, nagyszerű rálátás a tóra volt a jutalmunk. Érdekes volt a toronyóra nyitott szerkezete is. Sietnünk kellett, mert félóra múlva indult a csónak a szárazföldre.
Visszasétáltunk a parkolóhoz, itt volt ugyanis a tavat megkerülő „kis vonat” végállomása. Panorámás kocsikban utaztuk körbe a tavat. Gyalogosan 5-6 kilométer lett volna, így azonban nagyon kényelmesen jártuk körbe és láthattuk teljes egészében ezt a gyönyörű helyet. Egy körútra a jegy 5 EUR volt.
Visszaérkezés után elindultunk a várhoz. Már a csónakból impozáns látvány volt a tó partja fölött magasodó épület.
A vár a tó fölé magasodik
Nehezen, de azért találtunk helyet az egyébként ingyenes parkolóban. Egy rövid, meredek út és néhány lépcső megmászásával jutottunk be a várba. Elég borsos árú (9 EUR ) belépőért viszonylag kevés látnivalót kínálnak. Várnyomda, galéria, várétterem, borospince, kápolna, múzeum, kovácsműhely található. De mindenért kárpótol a rendkívüli panoráma. Csodás látvány felülnézetből a tó, a város, a környező hegyek.
Panoráma a várból
A délutáni programban a Triglav Nemzeti Park szélén, Bledtől 5 kilométerre észak-nyugatra található Vintgar szurdok bejárása, megtekintése volt a cél.
GPS segítsége nélkül is könnyű odatalálni, az út eligazító táblákkal ellátott. Parkoló hely bőséggel és ingyenesen állt rendelkezésre.
Ajánlatos a szandálokat az autóban hagyni és túracipőre cserélni, ugyanis az út helyenként annak ellenére, hogy végig kiépített, sok helyütt nedves, csúszós. A belépő 4 EUR.
Maga a látogatható szurdok másfél kilométer hosszúságú. A Radovna folyó vájta ki. A függőleges sziklafalak között valóban csodálatos látványban van részünk. Kisebb-nagyobb vízesések, zúgók, helyenként kiszélesedő öblök nyújtanak festői látványt. A víz kristálytiszta, a vízeséseknél hófehéren habzó, fodrozódó. A horgászni szeretők szívét megdobogtatja a gyönyörű, termetes pisztrángok látványa. Van, ahol a parton mehetünk, sok helyütt a sziklafalhoz hozzáépített, fából készült járdákon, vagy hidak sokaságán. A sziklák változatossága, a növények sokasága, egyedisége egészíti ki a látottakat. Nagyon sok volt a turistacsoport is, ezért sokszor nehéz volt fényképezni, mert mindig volt valaki a képben.
Fahíd és sziklákra épített járda
A szurdok egy részlete
Habzik a rohanó víz
Buja növényzet a parton
Több órás, kicsit fárasztó, de felejthetetlen túrára számítson, aki felkeresi a szurdokot. Nem szabad kihagyni!
6. nap
Mai napunk első úti célja a szlovén tengerpart gyöngye, Piran volt. Postojnai szállásunktól 70 km-re, egy órás autóútra van ez település. Majdnem végig autópályán mehettünk.
A történelmi város autóval nem közelíthető meg. A város szélén egy parkolóházban hagytuk a kocsit. Innen kb. száz méterre volt az ingyenes busz végállomás. Légkondicionált kis busszal juthattunk be a város központjába. A buszok egyébként menetrend szerint, 10-12 percenként közlekedtek.
Az interneten találtunk rá a Subauqatic nevű hajóra. A város úgynevezett kis mólójáról indult, mi a 9 órás délelőtti időpontot választottuk szerencsénkre. Délutánra a tenger ugyanis viharossá vált, ezért nem futott ki a hajó. Különlegessége, hogy a hajó víz alatti részén nagy üveg ablakok vannak, mintha tengeralattjáróban ültünk volna. 14 EUR volt a másfél órás sétahajózás. Piran és Strunjan között a hajóról élvezhettük a csodálatos panorámát. Gyönyörű volt a tengerről a város, a part, a víz alatti látvány pedig elképesztően egyedi volt. A tengerfenék szikláit, élővilágát, halakat, kagylótelepeket láthattunk a mélyben az ablakokon keresztül.
Ilyen volt a tengerfenék a hajó ablakain keresztül
A világítótorony a félsziget csücskén
Piran látványa a kikötőből távozó hajóról
Visszaérkezve megnéztük, ahogy a halászok kis hajóikból kirakodják a nem túl bőséges zsákmányt.
A halászok kikötője
Ebédet a város tengerbe nyúló félszigetén levő sétányon egymást érő éttermek egyikében fogyasztottunk. A teraszról nagyon szép kilátás nyílt a tengerre, az ebéd bőséges és meglepő módon mérsékelt árú volt. A sétány végén természetesen egy kőből épült egykori világítótorony található.
A délután a város megtekintésével folytatódott. Valóban egy gyöngyszem ez a hely. Érezhető az olaszos hatás. Szűk, kanyargós, sikátorszerű utcák, minden lekövezve természetes anyagokkal. Ahol lehet virágok, fák, igazi mediterrán hangulat. Nagyon szép és tágas a város főtere, a Tartinijev trg. Idáig hozott el egyébként bennünket a busz. Itt van a Városháza és Giuseppe Tartini zeneszerző szobra, szépen felújított palotaszerű épületek sora. A térről nyíló utcákban ajándékboltok sokasága árult emléktárgyakat, mindenki megtalálhatta a kedvére valót.
Piran főtere, háttérben a Székesegyház
A tér fölötti dombon található a Szt. György Székesegyház, melyet jó néhány lépcső megmászásával érhetünk el. A különálló harangtorony erkélyéről páratlan panoráma terül elénk, felülről is megcsodálhatjuk a város és a tenger látványát.
Pirani látkép a harangtoronyból
Mivel még Portorozs felkeresését is a mai napra terveztük, ezért lemondtunk a várba való feljutásról.
A két város teljesen egybe épült. Portorozsba a felső, a hegygerincen vezető úton mentünk, mely már maga is látványos volt. A várost a szállodák sokasága, a strandok változatossága jellemzi.
Szállodák sora Portorozsban
Különösebb látnivaló nem található, ezért mi inkább ide terveztünk egy kis fürdőzést. Parkolni az egyik „látványosság”, a sóraktár mellett tudtunk. Elég komor megjelenésű, betonkolosszus az épület.
A régi sóraktár épülete
A mellette levő szabad strandot választottuk, ahol kellemeset fürödhettünk az egyébként kristály tiszta vízben. Mint mindenütt, itt is figyelni kell, hogy a tenger viszonylag gyorsan mélyül és sziklás-köves a meder, ezért nagyon hasznos a fürdőpapucsról gondoskodni.
Egyike a portorozsi strandoknak
7. nap
Mai napi első úti célunk a Postojnához 60 km-re fekvő kikötőváros, Koper volt. Az interneten véletlenül akadtunk rá a Koperbe érkező hajók menetrendjére, így fedeztük fel, hogy érkeznie kell egy nagy óceánjáró hajónak a reggeli órákban. Mivel ekkora hajót közelről még nem láttunk, tervbe vettük megtekintését. Méreteiről néhány adat: 122 000 tonnás és 317 méter hosszú. Lenyűgöző látvány volt a hatalmas hajó. Mások fantáziáját is megmozgatta, mert nagyon sokan fényképezték, filmezték. A kikötőben buszok, taxik sokasága várta a hajóról leszálló utasok tömegét, hogy városnézésre vigyék őket. Annak ellenére, hogy ideiglenes kerítéssel volt a terület lezárva, minden további nélkül a hajóhoz engedtek bennünket.
Megérkezett a luxushajó
A kikötőből a parton sétáltunk be város központjába. Nyüzsgő, lüktető, élettel teli város Koper. Sok és nagyon szépen gondozott parkja van. A tereket szobrok díszítik. Rengeteg virág, pálmafák, minden ami egy mediterrán városhoz hozzátartozik. Egymás mellett megtalálhatók a régi épületek és az új modernek is. A régi épületeket is szépen rendbe tették, igyekeznek hasznosítani őket. A volt sóraktár például éppen a nyári fesztivál egyik helyszíne volt.
A sóraktár épülete
Az óvárosban a szűkös sikátorokban sétálhatunk, itt van a 43 méter magas harangtorony.
A harangtorony
A piacon megkóstoltuk a szlovén specialitást, a bureket is. Az emberek közvetlenségére jellemző, hogy a piacnál egy árustól kiszűrődő zenére, sétáló emberek perdültek táncra az utcán.
Lüktető élet a piacnál
A modern városrészt is nagyon változatos, egyedi épületek jellemzik.
Változatosak az épületek az új városrészben is
Koperből Pirán felé haladva érkeztünk másik úti célunkhoz, Izola városába. A város szélén egy hatalmas parkolóban hagytuk a kocsit. Innen sétáltunk be a városba. Régi, történelmi városmagba jutottunk. Az egész város mintha egy botanikus kertben lenne. Hihetetlen, hogy mennyi virág, zöldterület, parkok mindenütt.
Izolán a Fő utca
Csodás kis városka, ha valamire, erre igazán illik az ékszerdoboz kifejezés. Kedvünkre sétálgathatunk a sikátorokban, a tengerparton, a kikötőben.
Egyike a sikátoroknak
A kikötő, háttérben a központtal
A mólóhoz vezető sétányon éttermek, pizzériák sokasága várja az éhes turistát. Minden területet kihasználnak, amelyik étteremben ettünk, annak például a sétány mindkét oldalán voltak asztalai, a pincérek az úttesten át hozták az ételeket. Ennek a városnak szépségét Piranhoz hasonlítanám, de itt szerencsére nagyobb volt a nyugalom, kevesebb a turista. Magyar fiatalokkal is találkoztunk, ugyanis nemzetközi ifjúsági kézilabda torna zajlott az egyik parkban felállított pályán. Gyorsan eltelt a délután, s elindultunk, hogy még átránduljunk egy közeli olasz városba, Muggiába.
Muggia 20 km-re van Izolától Trieszt felé. Nagyon szép tengerparti úton mentünk ebbe a kikötővárosba. Az öbölnek, amelynél fekszik, a másik oldalán van Trieszt. Kicsit velencei hangulat jellemzi. A városban gótikus-velencei stílusú épületek, a történelmi központban autómentes utcák, a megszokott mediterrán vidékre jellemző sikátorok találhatók. Jellemzően a régi épületek mészkőből épültek.
A kikötő és a parti negyed
Muggia történelmi belvárosa
Szép a Szt.Mária Bazilika és a Városháza Fő téren található épülete.
A Bazilika épülete
A Bazilika belülről
8. nap
Utolsó szlovéniai napunkra is terveztünk programokat, mert a hazautazás a közelség miatt kevés időt igényelt, így az utolsó napot is ki akartuk használni.
Szállásunkról eltávozva a 130 km-re levő Bohinji-tó felé vettük az irányt. Majdnem végig autópályán mehettünk, így az út nem tartott sokáig.
A Triglav Nemzeti Park szívében található ez a csodálatos, festői szépségű tó. Mi a Ribcev Laz nevű településnél található parkolóban tettük le az autót.
A faluba vezető híd és a templom
Segítség annak, aki nem tudja hol jár
Rövid sétával már a kristály tiszta vizű tó partján voltunk. Míg várakoztunk a sétahajó indulására etettük a halakat és vízimadarakat. A jegy ára egy főnek 9 EUR, az út oda-vissza egy óra. A hajó hangtalanul siklott velünk, csodálhattuk a tó közvetlen környezetét, élővilágát, de a szép tiszta időnek köszönhetően a Júliai-Alpok távolabbi, helyenként havas csúcsai is kitűnően látszottak. A partot pedig többnyire a meredek sziklafalak alkották.
Sziklafalak övezik a tavat
Távolban a Júliai Alpok csúcsai
Már a tóról láttuk a felvonót, ami a következő helyszínre, a Vogelre vitt bennünket.
Ukanc nevű településről lehet felmenni a felvonóhoz. Végig a tó partján vezet idáig az út, figyelmesnek kell lenni, mert nagyon sok kerékpáros is közlekedik. Miután le kell térni a főútról, már egy erdei, de aszfaltozott úton kell haladni. Parkolóhelyet elég nehezen találtunk, mert rengeteg autó volt. Vigyázat, az út egyirányú, lefelé csak a másik irányban lehet lemenni!
Nagy, kabinos felvonó visz fel bennünket az 1544 méter magas hegyre. 13,5 EUR a retúrjegy. Szédülősöknek nem ajánlott! Gyönyörű kilátás nyílik a Triglavra, (a Triglav Szlovénia és a Júliai-Alpok legmagasabb pontja, 2864 m ) a tóra és a völgy településeire. Sétára, túrázásra van lehetőség. Egy étterem nagy terasszal várja aki megéhezett, megszomjazott.
Nagyszerű látvány a tó a felvonóról
Találkozás a szembe jövő kabinnal
Búcsúzván a csodálatos panorámától, Szlovéniától is kezdtünk búcsút venni. 460 km-es út várt még ránk, hogy hazaérjünk Győrbe.
Egy rövid összegzésként szeretném elmondani Szlovéniáról: nagyon szép természeti kincsekkel, tájakkal rendelkezik, kiváló turisztikai, kereskedelmi, közlekedési infrastruktúrája van. Az árak kicsit magasabbak a hazaiaknál, de ellensúlyozza, hogy közel van, kisebb az utazási költség. Nagyon barátságosak, segítőkészek az emberek. Mindenkinek bátran ajánlom, aki még nem volt Szlovéniában keresse fel ezt az országot, nem fog csalódni.
Döbrentei István
Az Útikalauz további útibeszámolói és más írásai Horvátországról >>
Az Útikalauz további útibeszámolói és más írásai Olaszországról >>
Az Útikalauz további útibeszámolói és más írásai Szlovéniáról >>
Nagyon köszönöm a leírást, sokat segített utazásunk megtervezésénél!