Horváth Lajos: Isztambul – Törökország – 1999


Horváth Lajos: Isztambul – 1999


Aggodalommal érkeztünk a 10 millios Törökország fővárosába,  az egyiptomi turista áldozatok emléke még most is kisért.  De a barátságos, mosolygos és udvarias törökök azonnal eloszlatták félelmünket.  Külőnösen a rengeteg katona, rendőr,  főleg a Török Turista Police jelenléte nyugalmunkat visszaadta.  


A két földrészen fekvő fővárost 1600 éve alapitották,  99%-ban muzulmán lakosok lakják.  


324 AD a NAGY CONSTANTINE római császár legyözte a keleti LUCINIUS császárt és 330 AD-ben megalapitotta Constantinopol-t.  Az 1204-es Kereszteshadjáratok alatt a várost megszabaditották az arany és ezüst értékeitől,  hajora rakták és Velencébe szállitották! 1453-ben a muzulmán hadak II.  MEHMET SULTÁN vezetésével körülfogta a várost,  erőddel és lánccal elvágták tengeri utánpotlásukat és a nyugati hatalmaktol vásárolt óriás ágyuik segitségével megtörték a város falait és az utolso római császár a romok alatt lelte halálát! Szultán a győzelem után ISTANBUL nevet adott a városnak!


I.  MURAD szultán alapitotta meg a JANICSÁROK-at ( Uj Hadsereg),  az elrabolt keresztény ifjakat a muzulmán vallásra téritették és kitünő török katonákat neveltek belőlük, akikből több magas beosztást is elértek.  


1683-ben Szulejmán szultán Bécs-nél elszenvedett veresége után az összefogott keresztény hadseregek visszaszoritották Europábol a török hatalmat.  1908-ban a fiatal török katonatisztek fellázadtak, megdöntötték a tehetetlen és fejlődésre képtelen szultán hatalmát és sürgös reformokat vezettek be.  1923-ban megválasztották az első köztársasági elnöküket “ATATÜRK”-et MUSTAFA KEMAL OTTOMAN tábornok személyében, aki bevezette a latin betüket, katolikus naptárt,  méter-rendszert,  eltörölte a muslin-biroságokat és a eltávolitotta a nők arcukat fedő fátylát.  Megszüntette a Dervisek vallási hatalmát is.  Bevezette a islam (Isten hatalmának szolgái) vallást,  ötszöri imát Mecca irányába fordulva.  


1923. oktober 29. -én ANKARA lett a Török Köztársaság fővárosa.  


A vallásos törököknek köszönhetjük, hogy nappal nem támadtak meg és kisérleltek kirabolni bennünket, mint Olaszországban és Spanyolországban a “Tolvajok Országában”! Olaszországban nappal a Colosseum közelében autobol kihajolva akarták lerántani a feleségem táskásját a válláról! Madrid-ban pedig egy napon kétszer akartak elfutni a tolvajok a földretett foto-táskáinkkal, akiket a turisták és a becsületes spanyolok a “Police” kiabálásom és a rohanásom alatt elfogtak, mielött én megfogtam!


Torontoban szálltunk fel 1999.  május 25-én MALÉV járattal Budapest átszállással érkeztünk a történelmi városba, ahol egy egyetemet végzett turista vezető fogadott,  táblát magasan tartva hirdette nevünket. Csak ketten érkeztünk Amerikából ezen tura keretében.  Madison Hotel-be vittek bennünket.  Kora délutan kimentünk a környező főutra és a parkokba nézni a rohano török ember tömeget.  Kevés idős személyt láttunk, általában csak a fiatalok járnak dolgozni. Parkok,  kávézok és az utcák tömve emberekkel,  élvezik az élet szépségét,  főleg a káros dohányt.  Uj épületeken dolgoznak, de a régit elhanyagolják és nem javitják. . . . minden kopott és elhanyagolt!


Annak ellenére, hogy a hotelben légkond.  berendezés hüvős levegőt nyomott, de nem tudtunk aludni a 7 óra különbség miatt!


Hotelben kevesen voltak,  a bérlettel járo ingyenes reggelinél 10-20-nál nem voltunk többen, pedig nem volt ok a terroristáktol félni, erről a nagyszamu karhatalom gondoskodott!


Másnap reggel 9. 00-kor felvettek a hotel elött egy kis busszal és megérkeztünk a KÉK MECSET-hez.  Nevét onnan kapta, mivel kék-zöld szinekkel van diszitve a mecset belseje.  I.  AHMED szultán épitette Mehmet épitésszel 1609-16-ig.  Hat hatalmas minaret veszi körül a mecsetet,  minden minaretten három kikiálto párkánnyal, ami az uralkodo szultánokat jelképezik.  26 márvány oszlop tartja a 30 kupoláját és 260 ablakát. Itten hirdette ki II. Mahmut szultán 1826-ban a Janicsárok feloszlatását. Innen indultak a zarándokok Meccába és itten nyugosznak I. Mehmet,  II. Osman és IV. Murad szultan is.  


Majd SZT.  SOPHIA MUZEUMOT kerestük fel, amely a legnagyobb mecset,  55 m.  magas,  31 m.  széles kupolájával és négy minarettel.  NAGY CONSTANTINE császár épitetette 325-360 A. D. -ig, majd JUSTIAN császár feljavitotta 532-37-ig.  Az 1204 Keresztes hadjárat alatt a keresztény hadsereg kifosztotta a mecsetet.  1453-ban a várost elfoglalo II. Mehmet szultán további kupolákat épitetett hozzá, meghagyva a keresztély emlékeket.  1935-ben Atatürk elnök muzeummá nyilvánitotta.  Elmult nyolc évben a muzeum nyugati támogatással állando renoválás alatt áll, megmenteni az utókornak a keresztény-muzlim templomot.  


A Kék Mecset elött találtuk a HIPPODROME PARK-ot, amelyet 325 A. D. -ben NAGY CONSTANTINE császár épitetett,  chariot versenyre használtak.  Ebben a parkban 532 BD-ban KIKA-FELKELÉS folyamán 30. 000 felkelő vesztette életét Justinianus császár katonáival folytatott harcokban.  


Három történelmi emlékmü sorakozik ebben a nevezetes parkban:


EGYIPTOMI OBELISZK,  amelyet I. Theodosius császár hozott 390 AD-ben Karnak templomtol,  25 m vörös marvány oszlop, oldalán egyiptomi hieroglif irásban vésett történelmi események.  Ezen obeliszk négy lábon nyugszik egy 6 m. -es négyszögletes márvány alapon,  görög és latin feljegyzésekkel és vázolt eseményekkel.  


CONSTANTINE OSZLOP,  32 m.  magas és a IV.  században állitották fel és VII. Constantine császár javitotta fel és négy oldalán szőkőkutakat létesitett.  Vésetek dicsőitik a Nagy Constantine császár elődjét.  


SPIRAL OSZLOP a legrégibb emlékmű Istanbul-ban.  Valoszinü Constantine császár hozatta ide és állitotta fel.  Ezen oszlop emlékeztet a görög városok gyözelmére a perzsa hadak ellen 479 BD-ben.  Eredetileg 8 m.  magas,  ábrázolva három mászo kigyot, amelynek fejei egybecsavarodnak az oszlop végén,  kiöntve perzsa fegyverekből.  


ISLAM MÜVÉSZET MUZEUMA,  alapitva 1914-ben,  eredetileg Ibrahim Pasa Palotaja volt,  40. 000 müvészeti tárgyat tartalmaz, régi kézzel irott könyvek,  7-19.  C.  szönyegei,  szobrok és régi török lakások fejlődése a mai napig.  


JEREBATAN-VIZTÁROLÓ 336 oszloppal,  Constantine császár épitetette 306-337-ig,  majd Justinian császár feljavitott,  


ami 141 m.  hosszu,  73 m.  széles és 336 db.  8 m-es oszlop tarja fel.  TOPKAPI PALOTÁVAL volt összekötve,  de a szultán lezáratta, mivel megszöktették a háremhölgyeket a palotájábol.  Ezenkivül még kettő viztárolo állt a szultánok rendelkezésére, ha az ellenséges csapatok valaha is körbefogják a védőket.  


FŰSZER PIAC-on megtalálhato a keleti világ minden ize és illata. . . messziről.  


Délután vettük a BOSPORUS SÉTAHAJÓT a Galati-Hidtol.  Rengeteg utas és látogató,  gyönyörködhettünk a Bosporus két oldalán álló palotákban és millio dolláros családi házakban.  Az idegenvezetőnknek még kettő évet kellett tanulni az egyetemen az idegen vezetői okmányért. Kiváncsian kérdeztem meg,  hogy tud-e a magyar ifjakrol infot adni,  akik a szultán seregében szolgáltak és a janicsárok feloszlatása után a szultán letelepitette őket az ország keleti részében?


Nemcsak tudok roluk, hanem meg is mutatom hol laknak!  – válaszolta a legnagyobb meglepetésemre ÖZCAN ALKAN prof.  tour guide,  amit kétkedve és ámulva hallgattam. —- Majd később meg is mutatom a városrészt,  ahol laknak !


-Erre nagyon kiváncsi vagyok, —válaszoltam nagy örömmel! Félórával késöbb a hajoturán az idegenvezető felhivta a figyelmemet az Istanbul kűlső városrészére a következő szavakkal:


Mr.  Horváth,  emlékszel az előző igéretemre, hogy megmutatom hol élnek a magyar janicsárok utodai.  


-ITT ÉLNEK MA IS ÉS ” Y E N I K Ö Y “-nek hivják őket!


Megköszöntem az idegenvezető ÖZCAN ALKAN-nak ezen hasznos és történelmi infot, nem is sejti számomra milyen nagy jelentőségű !


Ujságokban olvastunk az egyiptomi arab-magyarokrol és a Dzungaria-Urumcsi magyar őseinkről, ahol jelenleg felkelés folyik a kinai elnyomás ellen.  DE EGY SZÓT SEM HALLOTTUNK EDDIG YENIKÖY-i magyarokról.  


Kis busz várt bennünket és elvittek egy török étkezdébe ebédelni.  


DALMABAHCE PALOTA a Bosphorus partján fekszik,  Abdülmecit szultán épitette 1839-61-ig.  A szultánok elözöleg a TOPKAPI PALOTÁBA éltek.  Három részből áll az épület: Közigazgatási,  Ceremonial és a Harem-ből.  GRAND HALL a központja az épületnek 36 m.  magas,  ahol a nők csak csipke ablakon nézhetek le a fogadásokra. A Fogadó kupoláján függ le a 4. 5 tonnás kristály csillár, amit a szultán az angol királynőtől kapott ajándékul.  A palota 285 szobábol,  43 hallbol,  6 fürdőszoba és 6 terraszbol áll.  Butorzata europai eredetü,  legtöbbnyire Barok,  Rokoko és Imperial stilusu butorokbol áll.  120 festőnek 600 remekművét állitották ki.  Jelentős történelmi események is megtörténtek itt: Itt gyült össze az ország első parlamentje 1877-ben,  Első Kongress Atatürk vezetésével 1932-ben, majd itt is halt meg az ország első elnőke 1938. nov.  10. -én, amikor is az összes órákat megállitották a palotában.  


GRAND BAZÁR,  4000 üzlet,  rengeteg nép,  sok ékszerüzlet. . . . 1461-ben nyitotta meg II. Mehmet szultán a kereskedők vételének és eladásának előmozditására.  A Bazár ötször leégett történelme folyamán.  


Kereskedők gyakran leállitják a vásárlokat, hogy mit keresnek és jöjjenek be az üzletbe. . . . többször megkérdezték tőlünk, hogy mennyit kivánunk adni érte? Nagyra értékelik a magyar rokonságot,  minden üzletben beszéltek magyarul is.  A kért árnak csak a felét kináltuk és csak ezután kezdtünk alkudozni, ami az üzlet fontos kelléke.  


TOPKAPI PALACE helyét Mehmet szultán választotta ki az első palotájának a Constantinople elfoglalása után és fallal vetette körül 1472-78-ig és folyamatosan ujabb épületeket adtak hozzá a következő szultánok egészen a 19 C. -ig.  Ceremonial Kapun lehetett belépni a Palotába, majd a parkon keresztül következett a Carriage Kapu,  amely a Hárem-be vezetett. Ezen kapunál a szultán titkos őrsége vigyázott.  Kb.  400 évig éltek itt a szultánok,  250 szobát,  több fürdőt és belső udvart tartalmazott.  A Fekete Eunich-ok vigyáztak a háremre, akiket kiheréltek már a fiatal korukban.  A szultánok nem laktak itt állandoan, de még 1908-ban is éltek itt a szultán udvarának maradványai.  Kinti és benti fürdő szolgálta a bentlakok kényelmét.  Szultán anyja négy szobát, terhes háremhölgyek egy szobát, más háremhölgyek 2-3 lakott együtt és guggoló WC-t használtak.  Szultán fogadojában megtaláltuk a tiszta arany tronusát, majd a kincstárban a szultán ruháit,  kék, vörös és rozsaszinü porcellán gyüjteményét.  A drágakövekkel kirakott fegyverzetek,  gyürük és ékszerek a szemet kápráztattak.  


Mivel 16. 30-kor indult a gépünk Bpestre,  igy taxival jöttünk ki a Palotába.  A taxi vezetője nem beszélt angolul, igy az indulási időt a taxis markába irtuk fel, aki pontosan fel is vett bennünket.  Igy 17. 30-kor már Bpest Ferihegyi Repterén szálltunk le,  ahol három barátom és volt-osztálytársaim vártak bennünket nagy szeretettel.  


Annak ellenére, hogy a Kanadai kormány figyelmeztette a Törökországot látogatni szándékozo turistákat a terrorista veszélyre,  de a mosolygos és udvarias a török lakosság,  főleg a nagyszámú rendőrség és katonaság eloszlatott minden félelmet!


Csak Törökországban voltunk többszörös milliomosok,  mivel 100. – CAD-ért kaptunk 27 millio török Lirát !!!!


Horváth Lajos
Toronto, 1999. julius 1.  


A szerző írásai Az Útikalauzban

Horváth Lajos: Chichago -1995

Horváth Lajos: Hawaii-szigetek – 1978

Horváth Lajos: Isztambul – Törökország – 1999

Horváth Lajos: Kinai Nagyfal -1999

Horváth Lajos: Moszkva, Szentpétervár – Oroszország – 1995

Horváth Lajos: Toronto – Kanada – 1999

Horváth László: Görögországba YU-MAC-on át – 2000


A szerzőnek a szerkesztőn keresztül küldhetsz levelet – E-mail: szerkesztoutikalauz.hu

Légy te az első hozzászóló a(z) "Horváth Lajos: Isztambul – Törökország – 1999" íráshoz!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.


*

Ez az oldal sütiket használ a felhasználói élmény fokozása érdekében. Részletek

Cookie szabályzat Őszintén szólva mi sem vagyunk szerelmesek a Cookie-ba, mert nem szeretjük, ha olyan dolgokat alkalmaznak velünk kapcsolatban, amivel nem vagyunk teljesen tisztába. De egyszerűen nem tudunk mit tenni ellene, ha működtetni akarjuk az oldalunkat, mert az általunk használt szoftverek, segítő alkalmazások erre épülnek. Néhány ilyen, általunk használt Cookie az egyes szolgáltatások működéséhez nélkülözhetetlen, vannak, amelyek információt, statisztikát gyűjtenek a weboldal használatáról, adatokat elemeznek, hogy segítsenek számunkra, vagy az oldalunk működését segítő, biztosító partnereink számára megérteni, az emberek hogyan használják az online szolgáltatásokat, hogy fejleszthessük azokat. A Cookie-k közül egyesek átmenetileg működnek, és a böngésző bezárása után eltűnnek, de tartósak is megtalálhatók köztük, amelyek a számítógépeden tárolódnak. Ha látogatása során Ön mellőzi a Cookie-k használatát, tudnia kell, hogy a oldal nem fog az elvártaknak megfelelően működni. Ha a számítógépén már megtalálható Cookie-k közül szeretne törölni, kattintson a böngészőben található "Súgó" menüpontra és kövesse a böngésző szolgáltatójának utasításait! Még többet megtudhat a Cookie-król, azok törléséről és irányításáról a www.aboutcookies.org weboldalon!

Bezár