Etl Tamás: Budva – Kilenc nap Montenegróban – 2006. július


Etl Tamás: Budva – Kilenc nap Montenegróban – 2006. július



Tömör, mégis sok fontos részletre kiterjedő beszámoló. Hasznos információk a tengerparti településekről, látnivalókról és a boszniai átkelésről – néhány jó képpel

2006 nyarán hosszas hezitálás előzte meg nyaralásunkat. A forint váratlan és drasztikus leértékelődése alaposan megdrágította a külföldi nyaralást, így a családi költségvetést kímélendő, ismét, a 2005-ös évhez hasonlóan – ezúttal Bosznián keresztül – Montenegro (akkor még Szerbia-Montenegro) felé vettük az útirányt.
A hajnali Székesfehérvári indulás után (kb. 4 óra) a 63-as majd a 6-os úton az udvari határátkelő felé vettük az irányt. A terv az volt, hogy a montenegroi Zabljakban (Durmitor hegység) éjszakázunk, kempingben. 2005-ben már jártunk ott, szolid áron találtunk 2 kempinget is (kb. 8 EUR a négy fős családnak). Tehát egy napra kb. 750 km megtételével számoltunk.
A rossz útviszonyok miatt bosszantóan lassan haladtunk, de forgalom szerencsére nem volt, így reggel 7-re a határon voltunk. Az átkelés is zökkenőmentesnek bizonyult, és fél 8 körül már a remek minőségű, de kissé kanyargós horvát utakon haladtunk Eszék érintésével a bosnyák határ felé. Eszéken rövid kávészünetet tartottunk, és megcsodáltuk a Dráva-parti város szép belvárosát.


Némi várakozás előzte meg az átkelést Boszniába, Zupanja határtelepülés felé. A 18-as főúton haladtunk tovább a bosnyák főváros, Sarajevo felé. Az út első 20 km-re a Boszniai Szerb Köztársaság területén haladt.
Meglepve láttuk, hogy a benzin ára jóval olcsóbb az itthon megszokottnál, és még 0,7 EUR/l áron is láttunk 95-ös benzint. Az árak aztán Sarajevo felé haladva szépen felkúsztak 0,9-1 euróig, de ez még mindig alatta maradt az akkor, hazai kb. 1,2 eurós árszintnek. A forgalom nagy volt, sok esetben 40-el lehetett csak haladni. Az út mentén végig ronda, iparosodott települések, ócskavastelepek, és szeméthegyek voltak láthatóak. A bosnyák-horvát föderáció területén sem volt sokkal jobb a helyzet, de Zivinice után azért szebb lett a táj: kevesebb szemét, több hegy. Így élvezetesebbé vált az utazás.


A délutáni órákban értünk Sarajevoba. Hát nem túl bizalomgerjesztő hely…(Nagy forgalom, sok koldus, kevés tábla.) Megálltunk normális térképet venni, persze nem kaptunk. A Topográfiás Délkelet-Európa l. nem sokat ér.
Sarajevoban eltévedtünk. Mire megtaláltuk a 18-as út folytatását, öreg este lett. Közben jót bolyongtunk a Sarajevotól délre levő Bjelasnica hegységben. Szívszorító a sok muzulmán temető, a szétlőtt szálloda, és az elhagyott sípályák. Az aknaveszély miatt nem tanácsos kirándulni, viszont érintetlen és gyönyörű a természet.
A 18-as határig vezető része egyébként – leszámítva a Brod utáni kriminális földutat – nagyon jó, és gyönyörű. Csodálatos tájak, szurdokok, rohanó patak, szemét sehol. Este 8-ra értünk Hum-Scepan Polje határátkelőhelyre. A határon a Piva-folyó mellett bosnyák és montenegroi oldalon is van faházas kemping, étkezési lehetőséggel. Láthatóan örültek nekünk, megpróbáltak minket beszervezni egy 2 napos raftingra a Tarán (30 EUR szállással, felszereléssel) de nem kértünk belőle. (Pedig csábítóan hangzott…) A faházak a folyóparton vannak közvetlenül az ár 24 euró volt. (6 EUR/fő)


Itt említeném meg, hogy Trsa falun keresztül át lehet kelni a Durmitoron. A végállomás Zabljak. Makadám út, elég lassú, de gyönyörű. A 40 km-es út kb. 2-2,5 órán keresztül tartott 2005-ben. Jó térkép kell hozzá, a már említett Topograf nem is jelöl utat, igazából a legjobb a Durmitor-túristatérkép (lenne).

















A 18-as út Brod után

Piva-szurdok


Durmitor

Ostrog

Másnap reggel indultunk tovább a Piva-völgyén keresztül a Niksic-Podgorica-Cetinje-Budva útvonalon. A Piva-tó és a Tara-völgy (2005) csodálatos. A Tara-szurdoka Európa legmélyebb szurdoka, a legmélyebb pontján 1 km mély. Útközben megnéztük a Piva-kolostort (érdemes megállni pár percre) az Ostrog-kolostort (VILÁGSZÁM, a görög Meteora-kolostorokhoz hasonlítható, hihetetlen szerpentinút vezet fel, a parkolás ingyenes). Eltévedtünk (szokás szerint) Niksicnél, majd a Podgorica után gyönyörű szerpentinúton kígyóztunk le Budvába.
A nyaralás bázisának választott Budva nem túl drága, de annál zajosabb és zsúfoltabb üdülőhely. A város határában azonnal lecsaptak ránk az apartman-nepperek: 50 euró/nap áron kaptunk szállást egy 2 és fél szobás légkondis apartmanban, a tengertől kb. 10 percre. A parkolás igencsak macerás volt a zsúfoltság miatt, és sajnos az 5. emeleten laktunk – de a szállás nagyszerű volt (tv, hifi, dvd, hűtőszekrény, stb) Kellemetlen meglepetés volt a vízkorlátozás: 6-11-ig este nem volt egyáltalán víz, és ezt bizony figyelembe kellet venni a programok szervezésekor.











Budva

Kotori-öböl

Budva óvárosa nagyon szép, hangulatos, kicsit Kotorhoz hasonlít. A strandok zsúfoltak, a nyugágy 2 euro/nap, strandra érdemesebb átmenni vízitaxival Sveti Nicola szigetére. Kb. 10-15 euro a viteldíj oda-vissza, de megéri: érintetlen a tengerpart, tiszta víz, és 11-től tűző nap…(Itt is lehet ernyőt bérelni.) Remek lehetőség a vízitaxis kirándulás Sveti Stefanra, (15 EUR) és hajóval. 25 EUR/család körüli áron kirándulást lehet tenni a Kotori öbölbe, egy valamivel komolyabb hajóval.
Itt jegyzem meg, hogy 2005-ben sátoroztunk. A Zelenika nevű községben Magyar Csaba tiszteletbeli konzul kempingjében szálltunk meg, 12 EUR/éjszaka áron. A kemping nagyon szép fekvésű, árnyas, és nem zsúfolt, de csak a nomád életet kedvelőknek merném szívből ajánlani. Viszont Magyar úr információi felbecsülhetetlenek! Hercegnoviból vízitaxik indulnak a lenyűgöző Kék Barlanghoz, és a zanjicai strandhoz.
Budvából több kirándulást tettünk: Kotor és a Lovcen felé, (pazar, hihetetlen, a világörökség része, méltán, érdemes felmenni a Szent János erődbe, és a Lovcen-szerpentinút kihagyhatatlan) Ulcinjba (nyüzsgő, igazi albán város, de szép) a Skadári-tóhoz, Virpazarba (a Pelikán-étterem tulajdonosa 20 EUR körüli áron szervezi a kb. 1,5 órás, fürdéssel egybekötött túrát a tavon). Végigautóztunk a Skadári-tó déli oldalán Seoca irányába. Isten háta mögötti vidék, de félelmetesen szép, és igazi balkáni feeling!! (Kb. 3 autóval találkoztunk, ebből 2 magyar volt:)

















Kotor

Útközben a Kék-barlanghoz

Sveti Nikola

Sveti Stefan

Most néhány szót a montenegrói árakról. Az ország árszínvonala a mienkhez hasonló. A benzin 1, 2 EUR, a kenyér 0,7 EUR, a tej 0,8 EUR. Étteremben a szerb saláta 1,5-2 EUR, de annyit adnak hogy főételnek is elmegy. Olcsó a scevapi nevű helyi fogás. Jóval drágábbak a különböző tengeri herkentyűk, és a csirke. (Budvában egy egész mirelit csirke 6 EUR, de a szupermarketekben van grillcsirke 7,5 EUR körüli áron.) Étteremben egy ebédet (2 felnőtt, 2 gyerek) 20 EUR körül ki lehet hozni, bár az ital meglehetősen drága (2 dl Fanta 1,5 EUR, fél l sör 1,5 EUR) A gyümölcsök közül a szilva, dinnye, stb. ára a hazaihoz hasonló.
Boszniára és Montenegróra is igaz, hogy rengeteg a rendőr. Érdemes betartani a közlekedési szabályokat. Minket egyszer igazoltattak, és szándékukban állt bírságolni is (a világítás miatt) 10 euróra, de végül is megúsztuk. Gyanús volt, hogy saját zsebre megy…
Az utak nem rosszabbak a magyar utaknál. A szerbek kicsit eszetlenül és agresszíven vezetnek, de udvariasak, a “…letollak köcsög…” meg “…beszólok…” magyar mentalitásnak nyoma sincs.
Az emberek nagyon kedvesek. Imádják a gyerekeket. Nyelvi nehézség nincs, látszik, hogy meg akarnak érteni. A lerablós horvát-olasz hozzáállással nem találkoztunk.
Hazafelé a már megszokott útvonalon haladtunk Megálltunk Sarajevoban. A tenyérnyi belváros keleties hangulatot áraszt. Az árak jóval montenegrói alatt vannak.
A reggel 8 körüli budvai indulás után másnap hajnali 4 kor értünk Székesfehérvárra. Közben 3 alkalommal álltunk meg, összesen kb. 5 órát töltöttünk pihenővel. Hazafelé nem tévedtünk el…:
Tartalmas, élményekben gazdag nyaralás volt. Ha lehetne, már holnap visszaindulnék…


Etl Tamás






Rátaláltam leirásodra, köszönet az infokért. Tulajdonképpen egy dolgot kérdeznék tőled. Emlited a Trsa-Zabljak utat mely vizsgálódásaim szerint eléggé ellentmondásosan jelenik meg a különféle térképeken. Ezt nem ajánlják, amennyire tapasztaltam a net-en. Irnál részletesebben erről az útról?
A Brod-Scepan Polje szakasz eléggé meghökkentő volt, de túléltük. Ezzel összahasonlitva mire számithatnánk ha ezen az úton haladnánk?
Lszi. minél elöbb válaszolj mert 2007.aug.16.-án hajnalban indulunk a ˝nagy utazás˝-ra
 Köszönöm válaszod. Takács Nándor – 2007. August 05.


Kedves Nándor!
Már kissé megkoptak az emlékeim, így konkrét irányt nem mernék mutatni, viszont Zabljak központjában van egy információs iroda, mi ott intéztük a szállásunkat. Ott kapható Durmitor térkép. Azon rajta van az út. Térképpel szerintem nem lehet eltévedni.Mi a szállásadó néninél a falon láttuk a térképet, le is mértem az út hosszát  (kb. 40 km) Kezdetben keskeny, de jó minőségű aszfalt, aztán jó 30 km makadám (sóderes) de 2 éve nem volt kátyus, viszont esett az eső, így nagyon lassan haladtunk. Az út vége megint műút, sok elágazással. Mi nem tévedtünk el, szerencsénk volt. Egyébként alig-alig találkoztunk emberekkel. Szigorúan tartani kell a  nyugati irányt. Kicsit bevállalós az út, az biztos, de meseszép. Azért jó érzés volt kiérni a Piva-völgybe…:)
A 40 km-t 2 óra alatt tettük meg, de sokszor álltam meg fotózni. Lelkileg nem éltem meg olyan rosszul, mint a Brod-Scepan Polje szakaszt, és mivel nem volt forgalom, elvileg folyamtosabb lehet a haladás. A gond csak az volt, hogy a Zabljak-Trsa szaksz után jött a már emlegetett Brod-Scepan Polje szakasz, és ez így alaposan visszavetett minket. Ráadásul akkor egész Szarajevóig útfelújítás volt, és az volt az igazi baj: felgyorsultunk, aztán bele a gödrökbe…Reggel 9 körül indultunk Trsaból, és az említett körülmények miatt fél 3-ra értünk Szarajevóba.
Egyébként tavalyra egész Brodig befejezték az útfelújítást, és szerintem a határig tartó szakaszt mot javítják, vagy már kész. Küldök néhány fotót is, remélem nem haragszol meg érte.
Jó utat!! Etl Tamás – 2007. augusztus 8.


A szerző írásai Az Útikalauzban


Etl Tamás: Ovčar Banja Parga, Kerkyra, Ohrid  – Szerbián, Macedónián  át Görögországba – 2008


Etl Tamás: Budva – Kilenc nap Montenegróban – 2006











A szerzőnek a szerkesztőn keresztül küldhetsz levelet  – E-mail: szerkesztoutikalauz.hu

Légy te az első hozzászóló a(z) "Etl Tamás: Budva – Kilenc nap Montenegróban – 2006. július" íráshoz!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.


*

Ez az oldal sütiket használ a felhasználói élmény fokozása érdekében. Részletek

Cookie szabályzat Őszintén szólva mi sem vagyunk szerelmesek a Cookie-ba, mert nem szeretjük, ha olyan dolgokat alkalmaznak velünk kapcsolatban, amivel nem vagyunk teljesen tisztába. De egyszerűen nem tudunk mit tenni ellene, ha működtetni akarjuk az oldalunkat, mert az általunk használt szoftverek, segítő alkalmazások erre épülnek. Néhány ilyen, általunk használt Cookie az egyes szolgáltatások működéséhez nélkülözhetetlen, vannak, amelyek információt, statisztikát gyűjtenek a weboldal használatáról, adatokat elemeznek, hogy segítsenek számunkra, vagy az oldalunk működését segítő, biztosító partnereink számára megérteni, az emberek hogyan használják az online szolgáltatásokat, hogy fejleszthessük azokat. A Cookie-k közül egyesek átmenetileg működnek, és a böngésző bezárása után eltűnnek, de tartósak is megtalálhatók köztük, amelyek a számítógépeden tárolódnak. Ha látogatása során Ön mellőzi a Cookie-k használatát, tudnia kell, hogy a oldal nem fog az elvártaknak megfelelően működni. Ha a számítógépén már megtalálható Cookie-k közül szeretne törölni, kattintson a böngészőben található "Súgó" menüpontra és kövesse a böngésző szolgáltatójának utasításait! Még többet megtudhat a Cookie-król, azok törléséről és irányításáról a www.aboutcookies.org weboldalon!

Bezár