Győrffy Árpád: Bosznia-Hercegovina – Ferences kolostorok – 2004

Mivel az oldalt rövidesen bezárom, eladó az utikalauz.hu internetes domain!
Ajánlatok és érdeklődés a gyoker@utikalauz.hu címen.


Győrffy Árpád: Bosznia-Hercegovina – Ferences kolostorok – 2004. október


A mai Bosznia-Hercegovina területén a 14. század közepén hozták létre az első kolostorokat, hogy a bogumilok befolyása alá került keresztényeket jó útra térítsék.
A harminc kolostorból három működött tovább a török idők alatt is folyamatosan. A rendházak és a szerzetesek voltak a egyetlen összekötőkapocs Bosznia és Európa között. A szerzetesek Velecében, Ausztriában vagy Magyarországon tanultak, ezekről a helyekről is nagyon sok emléket őríznek a kolostorok könyvtárai. Az ország 19. századi megszállása (okkupációja) alatt az ausztriai, magyarországi rend saját befolyása alá akarta vonni a kolostorokat, de akkor is megőrízték önállóságukat.


Ma is maguk alakítják életüket. Amikor például a mostari Öreg-hídat 2004. augusztusában újra avatták, ott voltak a képviselőik, miközben a horvát katolikus püspökségek a meghívás ellenére sem képviseltették magukat.
Mi belenőttünk ebbe az országba, együtt vagyunk az itt élőkkel – mondta Nikica testvér Fojnicában, amikor a különböző vallásúak együttéléséről faggattuk. Szívesen összeadják a párokat akkor is, ha valamelyik más vallású. A gyerekek megkeresztelésénél sem számít, hogy az egyik szülő nem katolikus vallású. Pedig bőven találhatnának például indokot a nemre. Ha mást nem, a háború okozta szenvedést. Fojnicában például két szerzetest ölt meg egy más vallású katona, aki azóta már letöltötte a büntetését. A szerzetesek megbocsátottak.


Fojnica
A kolostor 15. századi épülete elpusztult, a ma állót 1889-ben építették 1 kilométerre a régi helyétől. A formához mintaként a Szent Péter bazilikát vette az építész. A kolostor könyvtárában 40 ezer könyv van, köztük több ősi kódex. Itt látható az egykori nemesi családok és a városok címerének gyűjteménye. A dokumentumok között 4000 török nyelvű, köztük 1463-ból az a szultáni oklevél, amelyben a ferencesek engedélyt kapnak a szabad működésre.








Az utolsó háború előtt mintegy hatezer muzulmán és ötezer katolikus élt a városban. A háború alatt a katolikusok száma húszra csökkent, mert a többség elmenekült. Ma ismét háromezer-ötszázan vannak.
A településen gyógyvíz is található, amely az egész egykori Jugoszláviában néprszerű. Főleg a reumára hatásos. Sípálya is van a település közelében



Kresevo
A kolostor szinte egy vasgyár közepén található, ami érthető is, hisz a térség életét alapvetően meghatározta a város körüli hegyekben bányászott vasérc, de aranyban, ezüstben sem szűkölködtek. Az itt készített ötvösremkeket Dubrovnikon keresztül szállították a világ más vidékeire.
A kolostor épülete az elmúlt századokban háromszor égett le. A ma láthatót kb. száz éve építették. Később az öreg templomot is felakarták újítani, de annyira tönkrement, hogy nem volt értelme. Így aztán az 1970-es években inkább újat építettek. A korra jellemző tágas, világos, mondhatnánk panel jellegű építmény, amit a helyi iparosok díszítettek a belső berendezéssel. A festményeket is a szerzetesek készítették külföldi tanulmányaikon szerzett ismereteik alapján. A képek kicsit a 60-as, 70-es évek hazai szocreál alkotásaira hasonlítanak.
Nagyon érdekes, a kolostorban berendezett múzeum.Afféle vegyes helytörténeti gyűjtemény. Néhány szobában az itt élő népek legutóbbi századait mutatják be képekkel, eszközökkal. Van egy külön ipartörténeti rész, ahol a környéken szinte kizárólagos kézművesség eszközeit – köztük egy komplett kovácsműhelyt láthatunk. Az egyháztörténeti részben gyönyörű ötvösmunkák, feszületek, képek.
A gyűjtemény talán legkülönlegesebb része a bejárati folyosó vitrineiben látható öngyújtó gyűjtemény. A kolostor egyik szerzetesének volt a hobbija az öngyújtók gyűjtése. Amikor híre ment, rengeteget küldtek, ajándékoztak neki. Az anyag egy része látható a tárlókban. A több száz darabos gyűjteményből kiderült, hogy a készítőknek határtalan volt a fantáziája. Sok más mellett van szuperszónikus rakétát, a páncélos vitézt, a csacsit, sellőt, pisztolyt formázó gyújtó.



Kraljevska Sutjeska
A település és maga a kolostor és a templom nagyon szép helyen van. A török időszak előtt itt volt az ország politikai és kulturális központja, a bosnyák királyok székhelye volt. A kolostor a török idők alatt is megőrizte jelentőségét. Itt székelt az oszmán fennhatóság alatt lévő területeken – így a magyar hódoltsági részen – lévő ferences kolostorok rendfőnöke.
Hatszáz éve épült kolostort és templomot a török időkben lerombolták, több újjáépítés után a ma álló rendház 1891-ben, a templom 1906-ban épült. A magyar kapcsolatoknak számos tárgyiasult bizonyítékát láthatjuk a templomban és a kolostorban. A mennyezeti freskó egyik szögletéből például Szent Erzsébet néz le ránk. Az oltár közelében áll egy Magyarországról kapott kisebb orgona a középkorból.


A kolostor múzeuma most is nagyon sok értéket őríz. Látogatókat előzetes bejelentkezés alapján fogadnak, de a messziről jött vándort biztosan nem küldik el akkor sem, ha nem szólt előre.


A gyűjtemény anyagainak többsége egyházi kötődésű, de vannak például a középkori életet bemutató makettek is. Nagyon szép festményeket, egyházi és világi célú ötvösmunkákat őríznek a tárlókban. Köztük több őrzi a binzáci hatásokat mutat, de vannak meghökkentően modern felfogásban készült művek is. (Néhány példát idemásoltam.)









Az ősnyomtatványok mellett nagyon sok érdekes könyvet őríznek az újabb korokból is. Nem hiányzik a gyűjteményből a cirill betűs Lenin-összes sem.


Győrffy Árpád


A szerző írásai Az Útikalauzban

Győrffy Árpád: 300 kilométer bringával a Duna mellett – 1998

Győrffy Árpád: Barlang a sóhegy gyomrában – Parajd – 1997

Győrffy Árpád: Beregi kirándulás – 2004

Győrffy Árpád: Biciklivel Veszprém megyében és a Balatonnál

Győrffy Árpád: Borúton a Villány körül – 1997

Győrffy Árpád: Bosznia-Hercegovina – általános bemutatás – 2005

Győrffy Árpád: Bosznia-Hercegovina – Ferences kolostorok – 2004

Győrffy Árpád: Bosznia-Hercegovina – Pénz, vásárlás, ételek – 2004

Győrffy Árpád: Champagne, Párizs – Franciaország – 2001

Győrffy Árpád: Elzászban a Mikulás hozza a turistát – 1997

Győrffy Árpád: Felső-ausztriai sörtúra biciklivel – 2000

Győrffy Árpád: Helsinki, a tengerre épült főváros – Finnország – 2006

Győrffy Árpád: Horvátország- Montenegro-Bosznia – 2002

Győrffy Árpád: Két keréken a Fertő körül – 1996

Győrffy Árpád: Konstanz-Colmar-Amszterdam-Berlin – 2000

Győrffy Árpád: Linköping, Nyköping, Stockholm – Svédországi anziksz – 1993

Győrffy Árpád: Losonci kirándulás 2004

Győrffy Árpád: Madárlesen a Tisza-tónál – Tiszafüred, Poroszló, Örvény, Abádszalók – 2008

Győrffy Árpád: Magyar szőlőből készült a champagne – 2001

Győrffy Árpád: Magyarok Mariazellben – 1996

Győrffy Árpád: Medjugorje – a csodák városa – Bosznia-Hercegovina – 2004

Győrffy Árpád: Minket kidobtak – magyarsvábok közt Németországban – 1994

Győrffy Árpád: Mostar, Blagaj, Pocitelj, Radimlja, Hutovo Blato – Bosznia-Hercegovina – 2004

Győrffy Árpád: Nagy utazásunk északon – avagy rövid flört Skandináviával – 2001

Győrffy Árpád: Nantes, Angers – Nyugat-Loire – Franciaország – 2006

Győrffy Árpád: Nizza – karnevál – 2005

Győrffy Árpád: Pécs, a családias nagyváros – 2006

Győrffy Árpád: Pozsony, Brno, Telc, Ceske Budejovice, Karlovy Vary, Tabor, Prága – Csehország, Szlovákia – 1999

Győrffy Árpád: Prága – Sör mellet magyarul – Csehország – 1999

Győrffy Árpád: Rovaniemi – Kutyaszánnal a Mikulásnál – Finnország – 2006

Győrffy Árpád: Szarajevó – Bosznia-Hercegovina – 2004

Győrffy Árpád: Szarajevón át a Hvar-szigetre (Bosznia, Horvátország) – 2006

Győrffy Árpád: Szatmári kalandozások – 2004

Győrffy Árpád: Szekszárdi kirándulás – 2004

Győrffy Árpád: Tegeződve a természettel – Nockberge Nemzeti Park 1998

Győrffy Árpád: Tenger dzsesszel és roston sült báránnyal- 1999

Győrffy Árpád: Terepjáróval igen, lóval, biciklivel nem! – 2001

Győrffy Árpád: Tesanj, Jajce, Travnik, Banja Vrucica – Bosznia-Hercegovina – 2004

Győrffy Árpád: Tiborc mai panasza – 1998

Győrffy Árpád: Tíz nap a székelyeknél – 1997

Győrffy Árpád: Útlevéllel a kijelölt túraösvényeken – 2001

Győrffy Árpád: Web alapú levelezés idegenből -2004


A szerzőnek a következő címre küldhetsz levelet   – E-mail: szerkesztoutikalauz.hu

Mivel az oldalt rövidesen bezárom, eladó az utikalauz.hu internetes domain!
Ajánlatok és érdeklődés a gyoker@utikalauz.hu címen.

Ez az oldal sütiket használ a felhasználói élmény fokozása érdekében. Részletek

Cookie szabályzat Őszintén szólva mi sem vagyunk szerelmesek a Cookie-ba, mert nem szeretjük, ha olyan dolgokat alkalmaznak velünk kapcsolatban, amivel nem vagyunk teljesen tisztába. De egyszerűen nem tudunk mit tenni ellene, ha működtetni akarjuk az oldalunkat, mert az általunk használt szoftverek, segítő alkalmazások erre épülnek. Néhány ilyen, általunk használt Cookie az egyes szolgáltatások működéséhez nélkülözhetetlen, vannak, amelyek információt, statisztikát gyűjtenek a weboldal használatáról, adatokat elemeznek, hogy segítsenek számunkra, vagy az oldalunk működését segítő, biztosító partnereink számára megérteni, az emberek hogyan használják az online szolgáltatásokat, hogy fejleszthessük azokat. A Cookie-k közül egyesek átmenetileg működnek, és a böngésző bezárása után eltűnnek, de tartósak is megtalálhatók köztük, amelyek a számítógépeden tárolódnak. Ha látogatása során Ön mellőzi a Cookie-k használatát, tudnia kell, hogy a oldal nem fog az elvártaknak megfelelően működni. Ha a számítógépén már megtalálható Cookie-k közül szeretne törölni, kattintson a böngészőben található "Súgó" menüpontra és kövesse a böngésző szolgáltatójának utasításait! Még többet megtudhat a Cookie-król, azok törléséről és irányításáról a www.aboutcookies.org weboldalon!

Bezár