Győrffy Árpád: Tenger dzsesszel és roston sült báránnyal- 1999

Mivel az oldalt rövidesen bezárom, eladó az utikalauz.hu internetes domain!
Ajánlatok és érdeklődés a gyoker@utikalauz.hu címen.


Győrffy Árpád: Tenger dzsesszel és roston sűlt báránnyal – Dubrovnik, Plitvicei-tavak, Zágráb – Horvátország – 1999


A horvátországi idegenforgalom az elmúlt évben többször is megérezte milyen káros, ha az emberek földrajzi, politikai ismeretei nem eléggé napra készek. Az évtized közepén csak nagy sokára hitték el nekik, hogy a délen és észak-keleten kiújuló fegyveres konfliktusok ellenére az Isztriai-félsziget üdülőhelyein teljes béke honol. Amikor aztán kezdtek rendbe jönni egy kicsit, a szerbiai, koszovói harcok miatt az idén tavasszal ismét kiújult a bizalmatlanság az ország iránt. A nyugat-európai utazási irodákban egyik pillanatról a másikra a mélypontra zuhant az érdeklődés az ország iránt. Meghalt a piac, mert félnek az emberek – fogalmazott néhány héttel ezelőtt egy holland utazásszervező. Véleménye szerint a Nyugat-Európában élő emberek 9 évvel a megalakulás óta sem tudják igazán hol is van Horvátország, mi a különbség Horvátország, Koszovó Szerbia között.


Pedig, ahogy nálunk, Horvátországban is béke volt a NATO akció idején. Még a jugoszláv határtól 30 kilométerre fekvő Dubrovnikban is, ahol hét évvel ezelőtt 9 hónapon át víz, villany nélkül éltek az emberek a szerbek támadásai miatt. Ma már nyoma sincs a háborúnak, a város a fegyverek helyett az 50. alkalommal megrendezett dubrovniki nyári fesztiváltól hangos. A háború csak annyiban volt hatással a programra, hogy az eredetileg 1000-6000 forint között tervezett jegyárakat a nyitásra 25-30 százalékkal mérsékelték. Az augusztus 25-ig tartó programban sok más mellett fellép a moszkvai, a berlini filharmonikus zenekar, a svéd királyi drámai színház és Schiff András.

De nem is ettől érdekes igazán a város. A különleges program, a 7-800 éves épületek valójában csak a megfelelő közeget adják az élethez. A város szépségét igazán akkor érezzük meg, ha például éjszakai sétánk során eljutunk a Szent István ereklyét is őrző Mi Asszonyunk dóm környékére. A templom bejáratánál egy magas lábon álló fémtányérban olaj ég – ahogy talán 1300 évvel ezelőtt, amikor egy görög kolónia megvetette itt a lábát. Ma nem görög telepesek, hanem a világ minden részéből érkezett fiatalok népesítik be a teret, s egy pohár sör mellett elbűvölten hallgatják a Trubadur Hard Jazz Café főnőkéből és barátaiból esténként összeverődő zenekart. A zongora, bőgő, konga és dob összeállítású banda repertoárjában a klasszikussá vált dzsesszslágerektől Carlos Santa tűzes nótáin át a Hulló levelekig sok minden szerepel. Dubrovnik igazán az ilyen és hasonló dolgoktól lesz a szlogenjében hirdette hely, a szabadság és a szépség városa.


Persze, nem csak Dubrovnikból áll ez a “kicsiny ország” – ahogy nemzeti reklámjukban hirdetik magukat. Az 56 ezer négyzetkilométeres terület, a 4,8 milliós lélekszám, az alig egymilliós főváros még a mi kategóriánk szerint is kicsinynek számít, de így is ezernyi különlegességet rejt magában.


Többünknek a tengert sokáig az az Adria jelentette, amit Dékány András ifjúsági regényeiből képzeltünk magunk elé. Felnőttként látva az eredetit, be kell ismerni, hogy nincs semmi túlzás a Csempészek, hősök, kikötők, vagy éppen a Matrózok, hajók, kapitányok című könyvben. Ha nem korlátozza pára a kilátást, a tenger valóban olyan különlegesen végtele dolog, ahogy azt Joko láthatta az árbockosárból. Egyszerre hihetetlenül sötétkék a mélyebb részeken, s ugyanakkor üvegszerűen átlátszó a sekélyebb vizeknél. Fürdéshez, búvárkodáshoz, gyönyörködéshez kívánni sem lehet szebbet.
  De nem csak a víz, a szárazföldi gondolkodásunkkal messziről egységesnek látott horvát tengerpart számtalan arcot mutat. Már a térképre nézve is jól elkülönül az Isztriai félsziget nyugati része, az Opatija és Rijeka előtt elterülő Kvarner-öböl, s több részből áll a déli irányba elnyúló Dalmácia is. A közel kétezer kilométer hosszú tengerpartot 1185 sziget és szirt koszorúzza. Közöttük vannak olyan is, amelyeken még egy ház sem férne el, másokon több falu, város áll évszázadok óta. Nem csak a szigetek, a part is sokféle képet mutat. Néhol bőségesen maradt hely a víz és a hegyek között, másutt a több száz méter magas fehér sziklatömbök szinte belelógnak a tengerbe, alig hagyva utat a közlekedésre.


A magyar turisták szinte kizárólag a tengerparti üdülőhelyeket ismerik. Legföljebb útban Dalmácia felé állnak meg rövid pihenőre a Plitvicei-tavaknál. Pedig ezen kívül is sok érdekes látnivaló kínálkozik. Jelenleg az ország területének mintegy 10 százalékán 9 nemzeti park működik. Bár sok rokon vonás van közöttük, mindegyik egészen más.


Talán a legkülönlegesebb nekünk a Zadartól délre 140 szigetből álló Kornatok szigetcsoport a sötétkék vízből kiemelkedő szürke és fehér szirtjeivel. Hasonló élményt kínál a szárazföldön a Paklenica nemzeti park, amely a Velebit-hegység 1600-1800 méteres csúcsait, szűk szorosait, vízesésit foglalja magába. A Bakony, de a Mátra is lakás dombvidéknek tűnik ehhez a tájhoz képest.


Mostanában egyre több magyar talál rá a Sibeniktől alig 10 kilométerre lévő Krka nemzeti parkra, a Gojko Miticcel készült westernfilmek egykori kedvelt helyszínére. A hegyekből lezúduló Krka-folyó úgy keresi útját a sziklák között, mintha a világ összes vize itt akarna előbújni a földből. Ezzel éppen ellentétes hangulatú a Korcula melletti Mljet-szigetbe ékelődött tavak csendje, vagy a Rijekához közeli Risnjak (hiúz) Nemzeti park hegyi rétjeinek, erdőinek békéje.


S ha valaki igazán unikumot keres, akkor ma már szabadon bemehet a halandó emberektől sokáig elzárt Brijoni-szigetekre. Római kori emlék, luxusszálloda, szafari park, hatalmas golfpálya és Tito elnök politikai működését bemutató múzeum egyaránt található a két nagy és 12 kisebb szigetből álló területen. Bár a sziget teljesen nyitott, néhány villát ma is fegyveres őr vigyázz, mert az ország politikai vezetői és külföldi vendégeik továbbra is itt szeretnek legjobban pihenni.


Nem tartozik a turisták keresett célpontjai közé Zágráb sem, pedig az óvárosi rész és a szomszédos Jellasics tér környéke megér legalább egy napos pihenőt. Ne lepődjünk meg, ha az esetleg nekünk nem mindig a legkellemesebb emlékeket idéző történelmi figurák mellett olyanokat is találunk, akiket mindkét nép nagy elődei közé sorol. A patinás műemlékek, nagy parkok, és a piac környékén zajló mediterrán vásári forgatag mellett a város szépségének egyik oka, hogy ellentétben a Budapesttel, nem a korzó mellett megy át Közép-Európa teljes autóforgalma. Itt belvárosban még a villamos is úgy közlekedik, mintha egy lenne a sétálók közül, mintha el sem tudná ütni a gyalogost.


Sokakat az élelmiszerek, szolgáltatások viszonylagos drágasága riaszt el Horvátországtól. Valóban, a magyarországi áraknál ma is kétszer, két és félszer többet kell fizetnünk a boltokban. A horvátországi árak összességében a német áraknál kicsit magasabbak, az osztrákoknál kicsit alacsonyabbak, gyakorlatilag megegyeznek az olaszországiakkal. Igazi eltérés csak az üzemanyagoknál tapasztalható. Horvátországban az ólommentes 98-as benzint 140-ért, a 95-öst 130-ért, a dízelt 115 forintért adják. Nálunk, és a többi példaként hozott országban már csak a szép emlékekben léteznek ezek az árak. Ha ettől nem is válik ingyenessé a nyaralás, a nagy távolságok miatt akár tízezer forintot is megspórolhatunk.


A másik közkedvelt módszer a spórolásra a hazai elemózsia csomagolása. Igaz, ezt csak kellő körültekintéssel tehetjük, mert némelyik országban nem szeretik, ha a turisták elkerülik a boltokat, vendéglőket. A horvát beutazási szabályok szerint egy személy maximum 90 német márka értékű élelmiszert vihet magával – persze az ottani árak alapján. Ha az árak összevetése után megfelelően osztunk és szorzunk, akkor az derül ki, hogy itthoni áron körülbelül 20-23 ezer forint értékű elemózsiát vihet magával egy négy tagú család.


Persze nem lehetünk annyira spórolósak, hogy meg sem kóstoljuk a horvátok nemzeti eledeleit. A tenger ezernyi élőlényéből készült salátákat, leveseket, rizsalapú köreteket, a rostonsült vagy éppen párolt halakat, a mindenhez passzoló olajbogyót, a cigánymeggy színében játszó dalmát sonkát, s ki ne hagyjuk a sorból a rostonsült bárányt, amivel minden út menti büfében megállásra csábítják az arra járókat. Az ételek mellől nem hiányozhatnak a horvát nemzeti italok sem. Bemelegítésként – vagy akár egy nehéz lakoma után mindig segít a Travarica nevű fűszeres pálinka, amit sokszor fügével együtt szolgálnak fel. Közben pedig az ételtől függően finom fehér és vörösborok közül válogathatunk. Még a desszertet sem kell szárazon hagyni. Az aszú jellegű Prosek jól illik az édesebb fogásokhoz.
 


Árak 1999 júniusából


Az alábbiakban néhány fontos és talán kevésbé fontos termék, szolgáltatás horvátországi ára olvasható forintban. Ahol csak egy ár van, ott a minta is ennyi volt, de legtöbb esetben sikerült többféle árat is regisztrálni. (A kunát éppen 33 forinttal váltották.)


Ha valaki büfében vagy átlagos étteremben akar inni, akkor 2 dl szénsavas üdítôért 200-400, ugyanennyi ásványvízért 240-450, borért 450-1000 forintot, 3 dl sörért 230-660, 3 cl pálinkáért, vagy konyakért 140-500, egy szimpla(!) kávéért 165, egy capuccinoért 264 forintot kell fizetnie.


Ha ugyanitt enni is akar, akkor egy hamburgerért 429-500, hot dogért 250-380, sonkás szendvicsért 264-500, egy közepesen kicsi pizzáért 280-600, egy tányér levesért 330-500, egy birkagulyásért 2000, egy rántott sajtért 1300, különbözô izesítésľ spagettikért, makaronikért 825-1254, egy vegyes haltálért 3000, egy naturszeletért 2310, a Gordon bleu névre hallgató papírozott, töltött karajszeletért 2600 forintot kell fizetni. A köret 250-400, a saláta 330-429, a palacsinta 530, egy szelet kenyér pedig 33 forintba kerül.


Sokunknál az üdülés elengedhetetlen tartozéka a fagyi. Egy gombócot 99 forintért adnak a megszámlálhatatlan színű és nevű gyümölcsízľ finomságból. Ha spórolni akarunk, vagy az itthon megszokott nemzetközi ízeket keressük, akkor jégkrémet 160-390 forintért vehetünk.


A bolti árak is jelentôsen eltérnek az itthon megszokottól. Egy kilogramm kenyérért 350-460, egy liter tejért 165, egy kifliért, zsemléért vagy hasonló péksüteményekért 55-100, kelttésztából készült ízesített pékárukért 99-200 forintot kérnek a boltokban, vagy az utcai árusoknál.


Az alkoholmentes italok közül a literes jeges tea 288, a rostos multivitamin ital 326, a különbözô szénsavas üdítôk 300-360 forintba kerülnek. Egy 10 dkg-os Jakobs Nescaféért 924, egy 8 dl-es csemegeuborkáért 400, egy liter étolajért 420, az olcsóbb felvágottakért kilogrammonként 1700-2310, a füstölt sonkáért 2500-3300, az ementáli sajtért 2300 forintot kérnek. A húsok közül a sertés comb 2200, a hosszúkaraj csonttal 1400, a lapocka 1200, a marhabélszin 3300 forintba kerül.


A piacokon, zöldségboltokban a citrom 370, a narancs 290, az ôszibarack 550-630, a paradicsom 330, a paprika 660, a káposzta 200, a banán 262, az alma pedig 330 forint kilogrammonként.


Az autó használatával járó díjak közül a zágrábi parkolás a belvárosban egy órára 132 forintba kerül. Az Isztriai-félsziget bejáratát jelentô Ucka alagút használatáért 660, a Fiume és Karlovac közötti autóutért 330, a Karlovac-Zágráb autópályáért 400 forint a díj.


A Három-sziget névre keresztelt hajós túra Dubrovnikból halpiknikkel 5280, a Dubrovnik-Cavtati közötti hajójegy – kb 15 kilométer – 660 forint. A Brijuni-szigeten szörföt 1 napra 3200 forintért lehet bérelni, egy délelôtti golfozás 3300, a hozzávaló elektromos autó 10000 forintba kerül. A szállás Zadar környékén 2 felnôtt és két nagyobb gyerek részére kempingben sátorral, autóval 5-6000, apartmanban 14-18 ezer, szállodában félpanzióval 25-28 ezer forint. Felnôtteknek szóló belépô a pulai amfiteátrumba 460, a plitvicei tavakhoz 2000, a Krka nemzeti parkba 720 forint.


Győrffy Árpád


A szerző írásai Az Útikalauzban

Győrffy Árpád: 300 kilométer bringával a Duna mellett – 1998

Győrffy Árpád: Barlang a sóhegy gyomrában – Parajd – 1997

Győrffy Árpád: Beregi kirándulás – 2004

Győrffy Árpád: Biciklivel Veszprém megyében és a Balatonnál

Győrffy Árpád: Borúton a Villány körül – 1997

Győrffy Árpád: Bosznia-Hercegovina – általános bemutatás – 2005

Győrffy Árpád: Bosznia-Hercegovina – Ferences kolostorok – 2004

Győrffy Árpád: Bosznia-Hercegovina – Pénz, vásárlás, ételek – 2004

Győrffy Árpád: Champagne, Párizs – Franciaország – 2001

Győrffy Árpád: Elzászban a Mikulás hozza a turistát – 1997

Győrffy Árpád: Felső-ausztriai sörtúra biciklivel – 2000

Győrffy Árpád: Helsinki, a tengerre épült főváros – Finnország – 2006

Győrffy Árpád: Horvátország- Montenegro-Bosznia – 2002

Győrffy Árpád: Két keréken a Fertő körül – 1996

Győrffy Árpád: Konstanz-Colmar-Amszterdam-Berlin – 2000

Győrffy Árpád: Linköping, Nyköping, Stockholm – Svédországi anziksz – 1993

Győrffy Árpád: Losonci kirándulás 2004

Győrffy Árpád: Madárlesen a Tisza-tónál – Tiszafüred, Poroszló, Örvény, Abádszalók – 2008

Győrffy Árpád: Magyar szőlőből készült a champagne – 2001

Győrffy Árpád: Magyarok Mariazellben – 1996

Győrffy Árpád: Medjugorje – a csodák városa – Bosznia-Hercegovina – 2004

Győrffy Árpád: Minket kidobtak – magyarsvábok közt Németországban – 1994

Győrffy Árpád: Mostar, Blagaj, Pocitelj, Radimlja, Hutovo Blato – Bosznia-Hercegovina – 2004

Győrffy Árpád: Nagy utazásunk északon – avagy rövid flört Skandináviával – 2001

Győrffy Árpád: Nantes, Angers – Nyugat-Loire – Franciaország – 2006

Győrffy Árpád: Nizza – karnevál – 2005

Győrffy Árpád: Pécs, a családias nagyváros – 2006

Győrffy Árpád: Pozsony, Brno, Telc, Ceske Budejovice, Karlovy Vary, Tabor, Prága – Csehország, Szlovákia – 1999

Győrffy Árpád: Prága – Sör mellet magyarul – Csehország – 1999

Győrffy Árpád: Rovaniemi – Kutyaszánnal a Mikulásnál – Finnország – 2006

Győrffy Árpád: Szarajevó – Bosznia-Hercegovina – 2004

Győrffy Árpád: Szarajevón át a Hvar-szigetre (Bosznia, Horvátország) – 2006

Győrffy Árpád: Szatmári kalandozások – 2004

Győrffy Árpád: Szekszárdi kirándulás – 2004

Győrffy Árpád: Tegeződve a természettel – Nockberge Nemzeti Park 1998

Győrffy Árpád: Tenger dzsesszel és roston sült báránnyal- 1999

Győrffy Árpád: Terepjáróval igen, lóval, biciklivel nem! – 2001

Győrffy Árpád: Tesanj, Jajce, Travnik, Banja Vrucica – Bosznia-Hercegovina – 2004

Győrffy Árpád: Tiborc mai panasza – 1998

Győrffy Árpád: Tíz nap a székelyeknél – 1997

Győrffy Árpád: Útlevéllel a kijelölt túraösvényeken – 2001

Győrffy Árpád: Web alapú levelezés idegenből -2004


A szerzőnek a következő címre küldhetsz levelet   – E-mail: szerkesztoutikalauz.hu

Mivel az oldalt rövidesen bezárom, eladó az utikalauz.hu internetes domain!
Ajánlatok és érdeklődés a gyoker@utikalauz.hu címen.

Ez az oldal sütiket használ a felhasználói élmény fokozása érdekében. Részletek

Cookie szabályzat Őszintén szólva mi sem vagyunk szerelmesek a Cookie-ba, mert nem szeretjük, ha olyan dolgokat alkalmaznak velünk kapcsolatban, amivel nem vagyunk teljesen tisztába. De egyszerűen nem tudunk mit tenni ellene, ha működtetni akarjuk az oldalunkat, mert az általunk használt szoftverek, segítő alkalmazások erre épülnek. Néhány ilyen, általunk használt Cookie az egyes szolgáltatások működéséhez nélkülözhetetlen, vannak, amelyek információt, statisztikát gyűjtenek a weboldal használatáról, adatokat elemeznek, hogy segítsenek számunkra, vagy az oldalunk működését segítő, biztosító partnereink számára megérteni, az emberek hogyan használják az online szolgáltatásokat, hogy fejleszthessük azokat. A Cookie-k közül egyesek átmenetileg működnek, és a böngésző bezárása után eltűnnek, de tartósak is megtalálhatók köztük, amelyek a számítógépeden tárolódnak. Ha látogatása során Ön mellőzi a Cookie-k használatát, tudnia kell, hogy a oldal nem fog az elvártaknak megfelelően működni. Ha a számítógépén már megtalálható Cookie-k közül szeretne törölni, kattintson a böngészőben található "Súgó" menüpontra és kövesse a böngésző szolgáltatójának utasításait! Még többet megtudhat a Cookie-król, azok törléséről és irányításáról a www.aboutcookies.org weboldalon!

Bezár