Kaposi Ákos: Macedónia fontosabb látnivalói – 2007

Mivel az oldalt rövidesen bezárom, eladó az utikalauz.hu internetes domain!
Ajánlatok és érdeklődés a gyoker@utikalauz.hu címen.


Kaposi Ákos: Macedónia fontosabb látnivalói – 2007



Rövid útikalauz az országba hosszabb kirándulást tervezőknek és azoknak, akik a tengerpart felé utazva rövid pihenőt keresnek – képekkel


Ez az irás – legfőképp – azok részére készült, akiknek szeretnék részletesebben is megismerni Macedoniát, nem csak az autó/busz/ ablakából kitekintve a tájra, átutazóban Tabanovce és Evzoni között a görög tengerpart felé… Természetesen nem nyújt teljes és átfogó képet az országról, de remélem még azok is találnak benne érdekes információkat, akik már keresztül-kasul bejárták az országot.


Az útirányt csak a mac. határtól irom, a többi gondolom ismert.
Macedonia “bejárásához” én mindenképp a Tabanovcs-Skopje-Matka-kanyon-Tetovo-Mavrovo /kis kitérő, de megéri/ – Struga-Ohrid útvonalat ajánlanám. Visszafele pedig, hogy ne legyen unalmas elindulhatunk keletnek és a Bitola-Prilep-Stobi-Veles-Tabanovce útvonalon érdemes megnézni egy-két dolgot.


Kezdjük Skopje-vel:
Itt sok látnivaló nincs, mivel a földrengés (1963.) elpusztitott gyakorlatilag mindent, az új épületek pedig nem túl érdekesek… Mindenesetre mindenképp el kell menni a régi városrészbe, fel a várhoz (Kale),ott bejárni a bazárt (bip basar – stara carsiya – Daud-pasa fürdôje, Murat pasa-dzsámija/). Illetve a volt vasútállomásban a földrengésre emlékezve berendeztek egy kiállitást. Ha van idő, fel lehet sétálni a földrengés emlékére a hegy tetején felállitott kereszthez, ahonnan nagyon szép kilátás nyilik, az egyébként nem túl szép városra: Itt ki lehet (kell!) próbálni valamelyik étterem teraszán a macedon izeket.
Érdemes még egy sétát tenni a Vardar-folyó partján, valamelyik bár teraszán kipihenni magunkat, vagy válogatni az utcai árusok holmijai közt.


Zárójelben jegyzem meg, ahogy az autópályán haladva Skopje felé, közel a városhoz jobb kézre található Arachinovo. Ami csak abból a szempontból érdekes – legalábbis nekem -, hogy ez volt az egyik gócpontja a 2001-es “konfliktusnak”, az itt élő albánokat bombázták a mecedon légierő gépei… (A falak és házak még mindig viselik a nyomait. De a kevésbé militáns beállitottságúakat valószinűleg nem érdekli annyira 🙂










SkopjeE után irány az auópálya, de onnan néhány kilométer után mindenképp le kell térni a Matka felé vezető útra. Fontos, hogy mikor átmegyünk az autópálya alatt a kereszteződésnél balra fordulni, majd a következő lehetőségnél jobbra, és felfele a hegyhez.
A Matka-kanyon egy mesterségesen kialakitott viztározóból és a hozzá tartozó vadvizi kajak pályából áll. Érdemes itt is megpihenni egy kicsit és sétálni a tó körül. DE, vigyázni, mert a tó nem körbejárható! 5 óra sétálás után vagy vissza kell fordulni, vagy az oda csónakázónak fizetni egy pofátlanul magas összeget, hogy visszavigyen. Itt jelentkezni lehet egy barlangtúrára is, illetve egy nagyon régi orthodox templom tekinthető meg. A kanyon környékén remek túraútvonalak találhatóak, kezdőknek és haladóknak egyaránt ajánlott.








Következő megálló Tetovo. Nagy többségében albánok lakta város, igy értelemszerűen muzulmán mecseteket lehet körbejárni, illetve belülről csodálni. (Ismét kis háborús adalék, a harcok során az albánok a tetovoi hegyekre fészkelték be magukat, onnan lőve a várost. Ekkor tették használhatatlanná azt a sífelvonót, ami egyébként a városból indulva egészen a hegy tetejéig szállitotta az utasokat. Remélhetőleg egyszer még rendbehozzák…Itt volt az egyik legnagyobb menekültközpont is, ami az Albán harcok miatt került itt kialakitásra.) Egyébként Tetovo-ból lehet feljutni Popava Sapka -ra, ami inkább az albánok által kedvelt síparadicsom. Szerintem felveszi a versenyt bármely európai sípályával. Mondjuk, hozzáteszem én nem tudok sielni, igy a misőségéről nem beszélhetek. Itt található Macedonia legmagasabb pontja a Tito-csúcs is.
Ahogy haladunk tovább Ohrid felé, ismét lesz egy letérő jobbra, Mavrovo felé. Ez viszont a macedonok által kedvelt siparadicsom :). Győnyőrű vidék tavakkal, kirándulni, kerékpározni, egyszerűen fantasztikus hely.








Innen már a következő megálló Struga, vagy Ohrid Struga talán még kevésbé ismert mint Ohrid, de például nekem sokkal jobban tetszik. Ez egy kisebb város (kb 7 kilométerre vannak egymástól/ szép belvárossal, bár lényegesen csendesebb éjszakai élettel.)

Ohrid. Talán a legszebb város Macedoniában. (UNESCO védelem alatt áll). Nekem azt mondták, hogy 365 kolostor, templom található a környéken, minden napra jut egy – nem tudom, sose számoltam össze, mindenesetre az biztos, hogy rengeteg van 🙂
Ebben a városban minden a túristákért van, lehet sétahajózni, búvárkodni (nagyon érdemes, elsüllyesztett Monarchia beli hadihajókat lehet látni), múzeumok (nagyon érdekes a papirt készitő mester műhelye, ahol a szemünk előtt készül a papirt, úgy ahogy a kinaiak tették valamikor). Kisebb sétával ellátogathatunk Tito elvtárs nyári rezidenciájához – látogatni azonban nem lehet, mivel most kormány rezidenciájakét működik 🙂








Az éjszakai élet itt fergeteges, klubbok, discok, mindenfélét találhattok, mindenki megtalálja a maga helyét, jazz klubtól kezdve a techo partykig.


Ohridból már érdemes átugrani Albániába, – csak szépen végigkocsikázunk a tó mentén- közben meg kell állni, mert a panoráma csodálatos, a sziklaszirtekről lenézni a vizre… Legalább a legközelebbi városig érdemes kiutazni, megnézni Enver Hodzsa idejében épült bunkerek sokaságát, mindenhol.


Amit nem szabad kihagyni, az a Prespa-tó, és környéke. Nagyon kevesen tudják, de a tavon található a “Kigyók szigete”. A sziget valahol a Macedon-Görög-Albán vizi határ kellős közepén lehet (én határőr vagyok, igy meghülyülök az ilyen dolgokért, nézzétek el nekem). Természetes minden ország a magáénak vallja, de szerencsére egyik sem csinál gondot belőle, hogy honnan érkezel oda. Megközeliteni nem egyszerű, ahogy eléritek a tavat, jobbra kell kanyarodni, végigmenni a néhol nagyon ramaty úton, majd az út végén megállni. (mi mást lehetne ugye tenni?) Ebben a faluban, lehet megkérni ott élőket, hogy csónakkal vigyenek el oda. (nem sokat kérnek, de a látvány mindent megér!!!) rövid csónakozás után már láthatjuk a kormoránokat a tavon, egészen közel lehet hozzájuk menni, a sziget fáin pedig sok ezer madár pihen. Hihetetlen látvány!!! Mindenképp napos időt kell választani, ahogy a csónak megáll, már látni lehet ahogy a kigyók körbeveszik, nézegetik. (Nem veszélyesek – elvileg…:)
A szigeten található egy kis kápolna, illetve az elhagyott kolostor romjai. Az itt lakók épp a kigyók miatt hagyták el a szigetet, annyira elszaporodtak. Szerintem még aki irtózik a kigyóktól, egyszer annak is látni kell, mert ezt elképzelni nem lehet. A napon sütkéreznek egymás hegyén-hátán, köztük a görög teknősök megszámlálhatatlan serege mászkál ide-oda. A kápolnában pedig tegyetek egy bejegyzést a vendégkönyve, hátha megtaláljátok a mienket is 🙂


Innen, feltéve ha követitek a fennt leirt útvonalat, akkor végigjárhattok egy-két csodálatos várost. Bitola-t a görög emlékekkel (Heraclea Lincesis régészeti lelet, Ajdar Kadi mecsetet, és a sétálóutcát.
Prilep-et /mindenképp felkeresni a kolostorokat! Van egy női, és egy férfi kolostor a város szélén, illetve a hegy tetején. (a hegy tetején található kolostorban – 2005-ben – csak egy szerzetes élt. Nagyon barátságosan fogadott minden arra járó, és szükséges esetén szállást is nyújtott a megpihenni vágyóknak.)

Kavadarci, nem túl jelentős város – ha irhatok ilyet egy városró -, de fantasztikus borvidéken található, érdemes bort venni – amennyiben szeretitek.


Stobi, egy érdemtelenül elhanyagolt, római kori város. Sajnos abbahagyták az 1924. évben elkezdett feltárását, de igy is érdemes meglátogatni, körbenézni. A várost kb i.e 197-tel kezdték el épiteni, majd a Római Birodalom macedoniai tartományának fővárosa lett. Ne kérjetek idegenvezetőt, semmit nem fog mondani, csak elveszi a pénzt! Magatokban sokkal jobban bejárható a hely. Ránk néha kiabáltak, hogy “oda nem lehet menni!”, de ha már egyszer ott vagyunk?! : Egyébként aki Görögország felé halad, annak látnia kellene a helyet, mivel útba esik, de szerintem nem sokan állnak már meg a tengerparti fürdés előtt egy kis történelmi visszatekintésre…
Innen már csak a hazaút van a sztrádán. Ha van idő egy kis kitérőre, akkor nagyon ajánlom Kriva Palanka-t, a gyönyörű kolostoraival, körbefogva a hegyekkel, illetve én a Pelince-Prohor-Pcinsjki átkelőhelyen hagynám el az országot, megállva a szerb oldalon a kolostornál. (Állítólag ott bújdosott Karadic, de bizonyiték nincs rá.) A templom régészeti feltárása folyamatban van, meglepő eredményeket hozva, még a hozzáértők számára is! Itt vásárolható a szerzetesektől méz, rettenetes áron…
Akinek van ideje, ugorjon le a Dorjani-tóhoz. Remek horgászparadicsom – állitják a partján horgászók. A népi legenda szerint levegője nagyon jót tesz a léguti megbetegedések ellen. (kis adalék: információk szerint itt bújdosott az egyik parti ment villában Ratko Mladic).

Ami még fontos lehet, bár az emberek nagyon barátságosak, és nekem soha semmilyen problémám nem volt velük, azért természetesen figyelembe kell venni a muzulmán szokásokat, elsősorban az albán nőkkel való kapcsolatban. (Gondolok itt arra, hogy nem érdemes feltünően nézni őket ha csadorban vannak, mert a férfiak hamar felkapják a vizet 🙂


A következő részt csak a teljesen “elvetemültek” részére ajánlom – részletes térkép, gps, valamilyen komolyabb terepjáró elengedhetetlen!


Bitolától nem messze (kilométerben, de nem időben!) található egy aprócska, lassan teljesen elhagyott falucska, Zovic. Állandó lakosainak száma 2005-ben 2 volt, az átlagéletkor 70 felett valahol… Amiért érdemes ide ellátogatni az egy gyönyörű patak, a rajta átivelő több száz éves hiddal, és az alatta található malom. A folyó vize csodálatosan tiszta, érdemes a túra után egyet fürdeni és elnyútózva a parton elmélkedni az élet nagy kérdéseiről.








Innen még tovább lehetne haladni a macedon-görög határra, ahol a hegygerincen – épp a határvonalon – található egy – a XX. Század elején épült és azóta – kifosztott templom-kórház. Sajnos ez a hely még térkép segitségével is csak nagyon nehezen található meg, megközelitése esetleg a nagyon száraz nyári hónapok valamelyikén lehetséges, egyébként a hótól, illetve a lezúduló, megáradt patakoktól a hegy egyáltalán nem járható. Aki úgy érzi, hogy ennek a helynek a megtekintése nélkül élni nem érdemes, annak csak azt tudom ajánlani, hogy mindenképpen keresse fel a határőrséget, és az ő engedélyük birtokában – és megfogadva a tanácsaikat és útmutatásukat – készüljön fel egy teljes napon off-road vezetésre, aztán vágjon neki az ismeretlennek….


Kaposi Ákos


A szerző írásai Az Útikalauzban

Kaposi Ákos: Isztambul – Törökország – Macedoniából indulva – 2005

Kaposi Ákos: Macedónia fontosabb látnivalói – 2007

Kaposi Ákos: Tanácsok Macedónián át Görögországba utazóknak – 2005


A szerzőnek a szerkesztőn keresztül küldhetsz levelet   – E-mail: szerkesztoutikalauz.hu

Mivel az oldalt rövidesen bezárom, eladó az utikalauz.hu internetes domain!
Ajánlatok és érdeklődés a gyoker@utikalauz.hu címen.

Légy te az első hozzászóló a(z) "Kaposi Ákos: Macedónia fontosabb látnivalói – 2007" íráshoz!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.


*

Ez az oldal sütiket használ a felhasználói élmény fokozása érdekében. Részletek

Cookie szabályzat Őszintén szólva mi sem vagyunk szerelmesek a Cookie-ba, mert nem szeretjük, ha olyan dolgokat alkalmaznak velünk kapcsolatban, amivel nem vagyunk teljesen tisztába. De egyszerűen nem tudunk mit tenni ellene, ha működtetni akarjuk az oldalunkat, mert az általunk használt szoftverek, segítő alkalmazások erre épülnek. Néhány ilyen, általunk használt Cookie az egyes szolgáltatások működéséhez nélkülözhetetlen, vannak, amelyek információt, statisztikát gyűjtenek a weboldal használatáról, adatokat elemeznek, hogy segítsenek számunkra, vagy az oldalunk működését segítő, biztosító partnereink számára megérteni, az emberek hogyan használják az online szolgáltatásokat, hogy fejleszthessük azokat. A Cookie-k közül egyesek átmenetileg működnek, és a böngésző bezárása után eltűnnek, de tartósak is megtalálhatók köztük, amelyek a számítógépeden tárolódnak. Ha látogatása során Ön mellőzi a Cookie-k használatát, tudnia kell, hogy a oldal nem fog az elvártaknak megfelelően működni. Ha a számítógépén már megtalálható Cookie-k közül szeretne törölni, kattintson a böngészőben található "Súgó" menüpontra és kövesse a böngésző szolgáltatójának utasításait! Még többet megtudhat a Cookie-król, azok törléséről és irányításáról a www.aboutcookies.org weboldalon!

Bezár