Lengyel István: Lakóautóval Románián át Észak-Görögországba – 2011



Lengyel István:  Lakóautóval Románián át Észak-Görögországba – 2011



Egy kéthetes száguldós, lazítós kirándulás rövid leírása sok praktikus információval és érdekes képekkel


Paralia, Olympos, Meteorák, Dion, Paralia Scotinas, Pydna, Agiannis, Thessaloniki, Halkidiki, Sarti


Azért írom meg ezt a leírást, mivel én is nagyon sok hasznos információt szereztem mások írásaiból; hátha ebből is tud valaki meríteni!
Az utazást Románián, Szerbián, Macedónián keresztül terveztem, mivel nagyon közel lakunk a határhoz és lakóautóval utaztunk, így úgy gondoltam, hogy a sebesség nem számít, a költségen pedig tudunk faragni egy kicsit. Ez így leírva igaz is, de visszafelé azért végig Szerbián keresztül jöttünk! A kétszer egy úton nem járunk hozzáállás igaz is volt az egész nyaralásra (ebben nagyban segített a GPS „okossága”, mivel folyamatosan tudott egy „jobb utat”).


 



Görögországi utazások az Útikalauzban nagyobb térképen való megjelenítése


 


Tényszerűen az útról


1. nap Indulás (2011. június 10. 11. óra)
Romániába Vállajon keresztül jutottunk, nem volt semmi gond, csak az autó papírjait nézegették meg. Úthasználati díj fizetése a határ után, és már robogtunk is. Az út jó minőségű volt egészen Oradea (Nagyvárad)-ig, de aztán jött a realizmus maga, félpályás lezárás, lámpás forgalomirányítás és mindenütt építkezés. A táblák jók, az úton egy rendőrt láttunk az egész országban. A forgalom vasárnap révén rendkivül nyugodt és gyér volt, kivéve néhány kisbuszt, akik szerintem elég veszélyesen közlekedtek.
Egész napos vezetés után elértünk Turnu Severin alá, a román-szerb határhoz és úgy gondoltuk, hogy ott alszunk, nem kockáztatjuk meg az éjszakai szerb vezetést és utakat. Az alvás egy kamionparkolóban történt a Duna partján, Vaskapu és Turnu Severin között, nagyon aranyosak voltak, még áramot is adtak ingyen!


 



Romániában a Dunánál


 


2. nap Még mindig utazunk (2011. június 11.)
Reggeli ébredés, nagy búcsúzkodás a parkoló őrétől és indulás a határra. A határátkelőre balra kellett befordulnom, és rögtön be is pofátlankodtam egy üres helyre. Az átkelőn csak helyi lakosok várakoztak. Az útlevélellenőrzés után azt hittük, hogy félreállítanak, mivel kiszedtek a személygépkocsik közül, de csak megnyitották nekünk a TIR sort, és előre engedtek (így soron kívül, minden vámvizsgálat nélkül mehettünk fel az erőmű gátjára).


 



Az erőmű gátján


A szerb határon teljesen hasonló volt az útlevélkezelés, csak annyit kérdeztek, hogy Görögországba megyünk-e és már mehettünk is.
Az út foltozott, de jó minőségben, nagyon kicsi forgalom egészen Nis városáig. Egy helyen volt nagyobb útlezárás, de kibírható volt (földutas terelés). A hegyeken keresztül nagy emelkedők, lejtők iszonyatos kanyarok, de jól táblázva. Nis-ben viszont egy nyomorult táblát sem tettek ki, hogy mi merre található. Úgyhogy bejártuk a lakóautóval az egész várost, és közben szépen lassan, de elkárhoztam! Na itt jó volt, hogy volt nálunk GPS, mert ráterveztem egy rövid szakaszt, és elértük a híres autópályát, amin „végigszáguldoztunk”, mind a 40 kilométeren (jó sokat fizettünk érte), és máris a jól megszokott kétsávos úton hasítottam tovább Macedónia felé.
szerb-macedón határon szintén se forgalom, se komoly ellenőrzés, teljesen korrekt nem kötözködtek semmivel! Macedónia eseménytelen utazás a pályán végig egy gyors tankolással és ásványvízben kaptuk a visszajárót (én kértem így, de euróban is tudott volna visszaadni).
Csak gyorsan megjegyzem, hogy csak euró volt nálunk és bankkártya. Euróban fizettünk, és így is kaptunk vissza az autópályán és a benzinkúton is. A legolcsóbb a gázolaj Macedóniában 1,2 EUR/liter és Görögországban a legdrágább (1,38-tól 1,55-ig láttam árakat).
A macedón-görög határon a görög határőr bele sem nézett az útlevélbe, már engedett is tovább, így nagyon gyors átkelésünk volt. Este 8. órára értünk Paralia egyik kempingjébe (az első, amit találtunk). Parkolás, pakolás, fürdés a tengerben (végre!) vacsora és alvás. (40.305974, 22.617588)


 



Az első kemping strandja


3-4 nap. Pihenés Paralia
Eseménytelen strandolás kedden.
Szerdán ismét elindultunk, hogy megtekintsük az Olympos-t, természetesen a modern kori csoda segítségével a navigációval. Végül is megtaláltuk, amit kerestünk, de már megint olyan utakon, ahol senki nem járt, csak mi és egy-két görög földműves, akik igen furcsán néztek ránk (gondolom nem sok turistát láttak a kivi ültetvények kellős közepén).
Szóval megnéztük az Olympost (illő távolságból egy fennsíkról), majd legurultunk Dion-ba és megnéztük a szabadtéri múzeumot, ahol görög és római épületromokat lehetett nézegetni. Iszonyatosan meleg volt, de ivókutak voltak 500 méterenként, így a gyerekek is kibírták a programot.


 



Szabadtéri múzeum Dionban



A kulturától megfáradva elautókáztunk Paralia Scotinas strandjára és a plázs végén  (40.037719,22.58611?) az árnyékban eldöntöttük, hogy jó lesz ez nekünk itt aludni. A vacsora csirkemell grillen volt, de majdnem a kutyák ették meg, akik egy birkanyájat tereltek le a kis folyóhoz, ami itt ömlött bele a tengerbe (nagyon érdeklődőek voltak a vacsoránk iránt).


 



 


4. nap (2011. június 14 csütörtök)
Az éjszaka eseménytelen volt senki nem akart bennünket elküldeni, kirabolni, se semmi az egész nyaralás alatt!
Reggeli fürdőzés után elindultunk a Meteorákhoz.  Az úton feltévedtünk az autópályára, és nem tudtunk rájönni, hogy milyen rendszer szerint szedik a díjat, de fizettünk becsületesen és szívtuk a fogunkat. Az útvonal: Larisa-Trikala. A látvány lenyűgöző, ha valaki megy Görögországba ne hagyja ki!


 



A Meteoráknál



Nekünk a nagy autó miatt elég érdekes volt a szerpentinen, de nem volt vészes csak a parkolás. Visszafelé másik útvonalon – Deskati-Elassona-Katerini – mentünk, ami nagyon szép hegymászó túra volt az autónak.  Estére Archea Pydna-ba értünk egy csónakkikötő és egy sólepárló üzem közötti strandon aludtunk az ottani büfés szintén nagyon kedves volt! (40.376547, 22.632147)


5. nap (2011.  június 15. péntek)
Reggel (szintén eseménytelen éjszaka után) a sólepárló tavaihoz átcammogtunk, hogy kipróbáljuk a vízenjárás tudományát. Nagyon sok görög nyugdíjas ott pocolt, és kente magát iszappal, majd feketére szárították magukon a trutymót, és boldogan leáztatták magukról a sós lében, aztán kezdték elölről. Én nagyon élveztem ez az egészet.


 



A sólepárló tavaknál


Próbáltam egy kis szuvenírt szerezni az üzemből (sót), de mondták, hogy menjek vissza szeptemberben és lesz.
Fürdés után felkerekedtünk és elutaztunk észak felé Agiannis-ba egy kempingbe (40.427377, 22.603941), hogy a hétvégét ott töltjük. A kemping tulaja a mini-marketben tartózkodik egész nap, kapuszolgálat, mint olyan nem létezett (teljes szabadság a jövés-menésben). Jól felszerelt kemping, medence taverna, de a zene full hangerőn 10 órától egész nap a medencénél lévő bárban.


 



 


6-7. nap
Élet a kempingben: fürdés, fagyizás, evés,ivás, alvás. A strand jó, de nem túl szép a víz. Kifigyeltem, hogy nagy vödrökben hordják fel a kagylót az őslakosok, így én is elmentem fekete kagylót szedni. Vacsorára meggrilleztük, de gyakorlatilag magamban ettem meg, mivel a gyermekeim kijelentették, hogy ez ehetetlen (szerintem finom volt). A receptet a neten néztem meg, mivel volt WI-FI (ingyen) a kempingben,  igaz elég lassú és szakadozó, de azért használható.


8. nap (2011. június 18.)
Délben elindultunk Thessalonikibe a kertek alatt. Itt már nagy forgalom volt, de gyorsan és gond nélkül beértünk a belvárosba, ahol kiderült, hogy a parkolással komoly gondok lesznek. Végül huszárosan beálltam egy magyar busz mögé (ott volt annyi hely). A busz sofőre mondta, hogy csak buszoknak parkoló, ahol állok, de mióta tüntetnek a Fehér-toronynál, azóta ott rendőrt nem lehet látni! Így elindultunk Szaloniki nevezetességeit megtekinteni, a tüntetőket, kikötőt, piacot és az útunkba eső templomokat. Iszonyatosan meleg volt, árnyéktól árnyékig menekültünk, de a házak között már elviselhető volt.


 



Tüntetés Thesszalonikiben


 



Piac Thesszalonikiben


Gyermekeim szintén hamar végére értek türelmüknek, és elindultunk Halkidiki felé, ahová este 7 óra felé meg is érkeztünk. Itt egy szabad kempinget kerestünk, mely más fórumozók és beszámoló írók szerint csodálatos hely, és igazuk van! (40.193739,23.805906)


 



 


9. nap (2011. június 19.)
Egész nap élveztük a fehér homokot, a sziklákat és a hihetetlenül tiszta vizet. Végig búvárkodtuk a  parti vizeket, sziklákat, másztunk és úszkáltunk. A helyen se áram se víz, de büfé van, illetve itt is árulták a 2 eurós cukros fánkot. A lakóautók szépen felsorakoztak a fenyők alatt, és egy cseh és olasz családdal megismerkedtünk (ittunk egy retsinat barack pálinkával). Nagy nyugalom, pedig elég forgalmas a part.


10. nap. (2011. június 20.)
Délelőtt még fürdőzés és ebéd, de délután elindultunk Sarti felé, hogy lássunk egy kis civilizációt magunk körül. Nagyon jó kis szerpentines út (már megint). Úgy belejöttünk a kocsikázásba, hogy egy kicsit túlszaladtunk Sartin és egy nagyon kellemes kempingbe kötöttünk ki Sarti és Sykias között félúton (Kemping Katerina 40.050604,23.990659).


Szintén rettenetesen csendes hely, a tenger nagyon szép (hirtelen mélyül), a kemping boltjában jégkrémet, chipset és üdítőt lehetett csak kapni, de minden reggel jött a pék autója és hozta a friss árut. A takarítónéni annyira lelkiismeretesen dolgozott, hogy a vizesblokkot naponta 2-szer 2 órára hermetikusan lezárta és gyakorlatilag tükörfényesre polírozta a felszerelést.


11. nap. (2011. június 21.)
Egész nap fürdőzés, biciklizés (vittünk magunkkal), este vacsora egy közeli tavernában.


12. nap. (2011. június 22.)
Búcsúztunk a kempingtől és délután visszamentünk Sartiba. A kisvárosban szűk utcák (betévedtünk a lakóautóval) és rengeteg magyar (eddig nem nagyon találkoztunk senkivel). Vásárolgatás, fagyizás, majd este 6-ig fürdőzés.


 




Este elindultunk haza. Az útvonal Thessaloniki és az elkerülő gyűrűn kijutni az E 75-ös útra. Nagy forgalom a tengerpart felé, de mi az ellenkező irányba mentünk, így nem sok gondunk volt.
Határátlépésnél a görög határ után bementünk a Free Shop-ba. A macedón vámos kiszúrta a shoppos táskát és bemászott hozzánk, de nem problémázott.
A macedon-szerb határ szintén teljesen mentes volt a piszkálódástól és hamar átléptük a határt.


13. nap (2011. június 23.)
A visszaúton a nagy tömegek által járt útvonalat választottuk. Nis előtt aludtunk egy benzinkúton, és reggel indultunk tovább. Az autópálya elérése után csak mentünk, fizettünk-mentünk, fizettünk. Belgrádnál nem használtuk az elkerülő utat (elnéztük a lehajtót), de így is sikerült gond nélkül áthajtani a városon. Szóval hosszú és unalmas út, rendőrt csak a másik oldalon láttunk, a mi oldalunkon egy sem. A fizetőkapuknál iszonyatos sorok (szombat).
Rengeteg török vendégmunkás előzött meg bennünket, akiket Röszkénél utolértünk. A szerb átkelés zökkenőmentes a magyar vámos akadékoskodott egy kicsit (és itt kellett a legtöbbet várni), de aztán a 47-es úton elindultunk haza. Itt 0 forgalom, csak Debrecen előtt sűrűsödtek fel az autók.
Így este 7 óra után kényelmesen, fáradtan megérkeztünk haza.


Összefoglalva:


Üzemanyag: Mindenhol tudtunk euróban fizetni a tankolásért és így is kaptuk meg a visszajárót.


Útdíj: Romániában heti díj és nem drága (igaz egy méter autópályán sem mentem), Szerbiában horror árak az autópályán (mi 3.kategóriát fizettünk), Macedoniában 3-szor fizettünk szintén elég drága (viszont olcsó az üzemanyag), Görögországban is fizettünk autópálya díjat, de nem tudtam rájönni a fizetés szisztémájára
Mindenütt euróban fizettünk és euróban kaptunk vissza!


Rendőrség. Nem volt gondunk velük, de tényleg mérnek (főleg Szerbiában Görögország felé)


Volt zöldkártyánk, utasbiztosításunk, de senki nem kérte őket egyszer sem.


Remélem nem volt nagyon unalmas!


Lengyel István











A szerzőnek a szerkesztőn keresztül küldheted el kérdéseidet, véleményedet – szerkesztokukacutikalauz.hu
turizmus külföldi utazás nyaralás kirándulás túrázás élmények szórakozás tenger kerékpározás biciklizés

Légy te az első hozzászóló a(z) "Lengyel István: Lakóautóval Románián át Észak-Görögországba – 2011" íráshoz!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.


*

Ez az oldal sütiket használ a felhasználói élmény fokozása érdekében. Részletek

Cookie szabályzat Őszintén szólva mi sem vagyunk szerelmesek a Cookie-ba, mert nem szeretjük, ha olyan dolgokat alkalmaznak velünk kapcsolatban, amivel nem vagyunk teljesen tisztába. De egyszerűen nem tudunk mit tenni ellene, ha működtetni akarjuk az oldalunkat, mert az általunk használt szoftverek, segítő alkalmazások erre épülnek. Néhány ilyen, általunk használt Cookie az egyes szolgáltatások működéséhez nélkülözhetetlen, vannak, amelyek információt, statisztikát gyűjtenek a weboldal használatáról, adatokat elemeznek, hogy segítsenek számunkra, vagy az oldalunk működését segítő, biztosító partnereink számára megérteni, az emberek hogyan használják az online szolgáltatásokat, hogy fejleszthessük azokat. A Cookie-k közül egyesek átmenetileg működnek, és a böngésző bezárása után eltűnnek, de tartósak is megtalálhatók köztük, amelyek a számítógépeden tárolódnak. Ha látogatása során Ön mellőzi a Cookie-k használatát, tudnia kell, hogy a oldal nem fog az elvártaknak megfelelően működni. Ha a számítógépén már megtalálható Cookie-k közül szeretne törölni, kattintson a böngészőben található "Súgó" menüpontra és kövesse a böngésző szolgáltatójának utasításait! Még többet megtudhat a Cookie-król, azok törléséről és irányításáról a www.aboutcookies.org weboldalon!

Bezár