Tóth sz. Zsuzsanna: Bulgária, ahol császár lehetsz – nyaralás vegyes érzelmekkel – 2008


Tóth sz. Zsuzsanna: Bulgária, ahol császár lehetsz – nyaralás vegyes érzelmekkel –  2008


Burgasz, Sozopol, Neszebár, Aranypart, Pomorje, Várna,  Balcsik, Veliko Turnovo, Sarafovo, St. Konstantin & Helena



Rövid, tömör, életszagú beszámoló egy tíznapos, több helyszínes repülős nyaralásról, melyet autóbuszos kirándulások tarkítottak. Sok információ, tapasztalat, kendőzetlen véleménnyel


 Előre kiemelnénk, hogy ha valaki szeretné egyszer megérezni, milyen érzés az, hogy nem kell megnézni az étlapot, a boltok polcait, hogy a kiszemelt étel, áru mennyibe kerül; és szeretné egy kicsit “császárnak” érezni magát, mindenképpen látogasson el Bulgáriába.








Nagyobb térképre váltás
Szálláshelyeink
09.08.-09.12.  Sarafovo (Burgasz mellett) – 4 éj

09.12.-09.13.  Neszebár – 1 éj

09.13.-09.16. – St. Konstantin & Helena (Várna mellett) – 3 éj

09.16.-09.17. – Veliko Turnovo – 1 éj

09.17.-09.18. – St Konstantin & Helena – 1 éj


A párommal ketten indultunk neki ennek a vegyes érzelmekkel záródott nyaralásnak 2008 szeptemberében. Mivel egyikünk sem az az ‘egyhétig tengerparton ülős’ típus, hanem a jól megérdemelt pihenés közben látni és kirándulni is szeretünk, így eldöntöttük, hogy amit csak lehet, megnézünk Bulgáriából.  Így történt, hogy 5 éjjelre Burgaszban, 5 éjjelre pedig Várnában foglaltunk szállást.
Hogy a szálláshelyeink miért alakultak másképp, mint terveztük, arról később.


Repülővel utaztunk: odafelé Budapestről Burgaszba, visszafelé pedig Várnából Pozsonyba, oda pedig értünk jöttek autóval (egyszerű az ok: így olcsóbban jöttünk ki, mintha retúr jegyeket vettünk volna). A repülővel történő utazást mindenkinek ajánlani tudom, mert akivel beszéltem, és autóval vágott neki a nagy útnak, mind azt mondta, hogy legközelebb nem így tenne: az út hosszú, az utak nem túl jó minőségűek.


Tervezett szállásainkat még itthon lefoglaltuk, és még itthonról át is utaltuk a foglalót. (erről is később)


Tehát szeptember 8-án, hétfőn reggel megérkeztünk a burgaszi reptérre. Vittünk magunkkal GPS-t, hogy könnyebben tájékozódjunk, és hogy fel tudjuk mérni, mennyire messze van a szállásunk a reptértől; szükségünk van-e taxira, vagy sem. Bekapcsoltuk, és nagy meglepetésünkre nem ismerte föl Bulgáriát, tehát teljesen feleslegesen “cipeltük” magunkkal.


Mivel utazásunk előtt akadtak segítőink, akiktől tanácsokat kaptunk, eldöntöttük, hogy csak hivatalos taxival utazunk, nehogy ráfázzunk a dologra. Be is ültünk egy sárga színű, tarifatáblázattal ellátott autóba. Megmutattuk a címet, és elindultunk. Utazhattunk vagy három perce, amikor megérkeztünk a szállásra. Mindezt 10 Euróért…



Nagyobb térképre váltás

(A Google térképén jól látható, hogy a burgaszi reptér valóban a sarafovói kertek alatt van. A mínusz jelre többször rákattintva addig kicsinyíthetjük a  léptéket, amíg a dél-nyugati irányban lévő Burgasz is láthatóvá válik – a szerk.)


Itt egy kicsit megrendült a bizalmunk, de ellenkezni nem mertünk, nehogy valami bajunk essen (elég marcona taxist fogtunk ki). Kifizettük hát a tanulópénzt, és elfoglaltuk (volna) a szállást.
A hotel egy három csillagos szállás volt, teljesen tiszta, igényes, ára 5 éjszakára, reggelivel 125 Euró volt, két főre.
Mint említettem, mi korábban átutaltuk a pénzt, még itthonról, amit utólag nem ellenőriztünk, hiszen már sokszor foglaltunk ezen a honlapon, és mindig, mindenhová rendben odaért a foglalási díj. Ez most nem jött össze: a hölgy kedves volt, és beszélt angolul; meg is kérdezte, hogy készpénzben, vagy kártyával óhajtunk fizetni.
(A repülőgépünk hajnal 5-kor indult, ehhez nekünk 2 órakor kellett kelni, tehát reggel fél 9-kor mindenre számítottam, csak arra nem, hogy “küzdenünk” kell a szobáért és az ágyért.)
Ekkor próbáltuk elmagyarázni, hogy mi fizettünk, ő mutatta, hogy higgyük el, hogy nem, és ez így ment jó pár percig. Aztán a banktól kért információ után kiderült, hogy valóban nem emelték le az összeget a kártyánkról. (megjegyzem: a másik, ugyanezen a honlapon foglalt szállás teljesen rendezve volt – ezt értse meg valaki…)
Elnézést kértünk, fizettünk, a szálloda alkalmazottai pedig nagyon kedvesen viselkedtek velünk a továbbiakban is.


Sarafovóról tudni kell, hogy Burgasztól kb. 10-15 km-re helyezkedik el, és egy kis, koszos település. A tengerpartjára egy percet sem érdemes pazarolni: habár vannak szemetesek, mindenütt szemét, csikkek -lehangoló látvány.
Mi ugyan Burgaszban szerettünk volna lakni, de a már említett honlap ezt a sarafovói hotelt is Burgasz belvárosbelinek adta ki.
Sebaj, gyorsan felmértük a terepet: ide mi csak aludni járunk majd, amúgy meg bebuszozunk a városba, és úgy térképezzük föl. Így is tettünk.


A buszos közlekedést szívből tudjuk ajánlani. A sok elrettentő történet ellenére, mi mindig magyar viszonyokhoz képest átlagos buszokon utaztunk: egyik sem volt koszosabb, vagy elavultabb, mint az itthoniak. Egy kivétel volt talán, amikor Neszebárból Várnába utaztunk, és tartottunk egy közel félórás pihenőt, amíg a sofőr valamit szerelt a járgányon. Bár, szerintem, ilyen Magyarországon is előfordul. Emellett, a buszjegyek nagyon olcsók is voltak, így könnyű szívvel utazgattunk.


Burgaszról
Mint az egyetlen útikönyv, amit itthon találtunk, írja is, Burgasz nem egy turistaparadicsom, egy napnál többet biztos, hogy nem érdemel. A belvárosban sétáltunk, ami talán kicsit koszosabb és régiesebb, mint itthon a belvárosok általában; de mi jól éreztük magunkat bulgáriai nyaralásunk első napján. Nézelődtünk, és elcsodálkoztunk, hogy ott az emberek sokkal inkább ‘élnek’ az utcán, mint nálunk: mindenki vásárol, eszik, beszélget. Lehet, hogy jobban élnek, mint mi?
Mi is finomakat (és sokat!) ettünk, a magyar árak töredékéért. Hihetetlen volt, hogy a kint létünk mind a 10 napján legalább egyszer, de inkább kétszer étteremben étkeztünk, és nem is a kis, eldugott utcácskákban, hanem például a tengerparton, vagy a belvárosok szívében.
És tettük mindezt úgy, hogy közben “nem ment rá a gatyánk”.


Másnap Szozopolba látogattunk (Burgasztól kb. 30 km), ami – az utolsó napi összegzés alapján- számunkra a “csúcsot” jelentette.



Nagyobb térképre váltás


Kedves kis faházak, sikátorok, szép tengerpart; igazi, felfedezni való utcákkal. A partja is tiszta, és rendezett volt, bár a mindenhol jelenlévő cigarettacsikkek itt is ellepték a homokot. (csak itt gyakrabban szedegették őket)
Itt történt egy jó taxisélmény is: éppen a buszra vártunk, amikor egy taxis odalépett hozzánk, és felajánlotta, hogy ugyanannyiért elvisz minket Burgaszba, mint a busz tenné.
Az előző napi “élmény” hatása miatt kissé hitetlenkedtünk, de aztán úgy voltunk vele, hogy ha ilyen kedves, biztos nem szúrna ki velünk. (ez is egy hivatalos taxi volt) Így is lett: gyorsabban visszajutottunk, és ugyanannyit (4 levát) kellett fejenként fizetnünk neki, mint amennyit a buszon kellett volna.


















 


Ottlétünk harmadik napján Neszebárban voltunk.








Nagyobb térképre váltás

Nagyobb térképre váltás – a Napospart


Tetszett nekünk az óváros, bár sokkal, de sokkal több turista volt, mint Szozopolban, és már talán zavaró is volt a zsúfoltság, meg a sok gagyiárus.
Nem sok időt töltöttünk ott, mivel eldöntöttük, hogy a héten még visszatérünk majd egy hosszabb sétára.
Ezután a híres-neves Napospartra buszoztunk, ami messze alulmúlta a várakozásainkat: semmi különös a tengerparton, az ételek drágábbak és silányabb minőségűek, mint másutt – összességében a napozó-fürdő emberek gyűjtőhelyének nevezném, a rengeteg szállodával és ócska “kajáldákkal”. Aki hasonló beállítottságú, mint mi (nem tud egy helyben ülni napokig), annak semmiképpen nem ajánlom; maximum csak, mint bázis.

















 


Csütörtökön a szintén közeli Pomorjét néztük meg magunknak, bár ezt ki is hagyhattuk volna: látnivaló semmi, tengerpart zsúfolt és piszkos, hangulat unalmas. Ajánlani csak az unatkozni vágyó turistáknak tudjuk.









 


Pénteken eldöntöttük, hogy otthagyjuk Sarafovót, és a már kifizetett 5. éjszakát, mivel eddigre már éreztük, jóval könnyebben tudunk gazdálkodni a pénzünkkel, mint eddig bárhol a világban.
Így aztán kerestünk Neszebárban egy kétcsillagos szállodát (egy éj, reggeli nélkül, két főre 35 Leva), ami szintén nagyon tiszta és rendezett volt.
Aznap aztán igazán belevetettük magunkat az óvárosi látnivalókba: egész nap tekeregtünk a kis utcákban, megnéztünk minden, lábunk elé került templomot és romot, vettünk ajándékokat az itthon maradtaknak, és szintén nagyon finomakat ettünk.
Itt aztán egy személyes vonatkozású dolog is történt: Neszebárban váltam menyasszonnyá, így esett, hogy szeptember 12. óta az egyik kedvenc városom lett. 🙂







Nagyobb térképre váltás
Szombaton elutaztunk Várnába, ahol a nyaralásunk második felét töltöttük. Várna kedvesebb, és picivel hangulatosabb nagyváros, mint Burgasz, de azért még így sem lesz benne a mi saját ‘top 10’-ünkben.


Itt sem sikerült 100 százalékosan a szállásfoglalás, mert a foglalóprogram 9 km-re Várnától lévő szállodába tett minket, mint “Várna belvárosa”. De, mi már nem keseregtünk, tudtuk, hogy úgyis megoldjuk a kirándulásokat. (a szállás különben ismét olcsó volt, mindössze 110 Euró volt 5 éjszakára, reggelivel)


A hétvége főként passzív pihenéssel és vásárlással telt, ugyanis a kezdeti 25-30 fokról kb. 10-15 fokra esett vissza a hőmérséklet, tehát muszáj volt melegebb pulóvereket beszereznünk.
A ruhák általában ugyanolyan árban vannak, mint itthon, gondolok itt a nálunk is megtalálható, középkategóriás márkákra.










 


Hétfőn aztán ellátogattunk Balcsikba, ami egy nagyon bájos és szépen kiépített tengerpartnak, valamint Mária királyné palotájának (Tena Juva) ad otthont.
A palota a mi ízlésünknek gyönyörű volt, nagyon tetszett a rengeteg természetes anyag, és a még meglévő szobák, termek, fürdőszobák varázsa. A kertet folyamatosan gondozzák, így pompázatos virágok és fák kápráztattak el bennünket.












Kedden, mivel úgy tűnt, a rossz idő állandósulni fog, és fürdésre, napozásra már biztos, hogy nem lesz alkalmas, így a párom javaslatára egy nagyobb túrára szántuk el magunkat, és megnéztük Veliko Turnovot.



Nagyobb térképre váltás


Itt is kerestünk egy jutányos árú, de tiszta szállást (ha jól emlékszem, 30 Eurót fizettünk egy éjszakáért, reggelivel).
A Veliko Turnovoban lévő Carevec-dombon elhelyezkedő fellegvárat a bolgár nemzet bölcsőjeként emlegetik. Mi felmásztunk a legeslegtetejébe, ahonnan lenyűgöző volt a kilátás. Itt, esténként, fény-és hangjátékkal szórakoztatják a látogatókat, de mi azt már nem vártuk meg. Helyette inkább végigsétáltunk az óvároson, és nagyon jót vacsoráztunk (már mondanom sem kell, hogy nagyon kevés pénzből). Estére ide is elért a rossz idő.













Szerdán már csak annyi időnk és erőnk maradt, hogy visszautazzunk Várnába (közel 4 óra volt busszal), és ajándékot vegyünk azoknak, akikre még nem került sor.
Csütörtökön délután indultunk haza, így már csak elbúcsúztunk a Fekete-tengertől, és Bulgáriától, aztán visszarepültünk a dolgos hétköznapokba.


Összegezve elmondhatjuk, hogy szép és hasznos nyaralás volt.
Az emberekkel, akikkel kapcsolatba kerültünk (a szállodákban, ahol megszálltunk; vagy az éttermekben) szinte kivétel nélkül nagyon kedvesek és segítőkészek voltak. Mindig volt hozzánk egy kedves szavuk, vagy mosolyuk. Ez, Magyarország után üdítő élmény volt.
Azt azért mindenképpen el kell mondanom, mindenféle rossz akarás és gonoszság nélkül, hogy ide csak az utazzon,
aki felkészült arra, hogy nálunk esetleg szokatlan dolgokat is láthat (úgy, mint emberi ürülék az úton, utcán; félkész állapotban lévő apartman tövében legelésző ló, szamár, és egyéb meghökkentő helyzetek), vagy az
aki csak az ötcsillagos szálloda medencéjében, koktélt iszogatva szeretné “megismerni” Bulgáriát, hiszen impozáns szállodákból nincs hiány, és ahogy láttuk, a forgalmuk is meglehetősen nagy.
Tehát, mi szívből ajánljuk a kalandvágyó, lábukat nem sajnáló utazóknak. 🙂


Bulgária árakban – megközelítőleg
(1 leva = kb. 130 Ft  a nyaralásunk idején)


– szállás: 2-3 csillagos szálloda, reggelivel, átlagosan 10 Euro/fő/éjtől
– utazás: busszal; felnőtt jegy, kb.0,134 leva/km (abszolút nem hivatalos, csak visszaszámoltunk a megtett kilométerek alapján)
– étkezés: saját példa alapján, “jó kinézésű” étteremben, belvárosban – 2 főétel (nagy adagok), üdítővel, desszerttel, egy sör, egy koktél: max. 25-30 leva
– sopszka saláta: 2,5-4 leva
– kavarma (bolgár nemzeti étel, hasonló a lecsóhoz, de hússal és tojással): 5 leva (egy főnek hatalmas)
– sör: 1-3 leva
– 0,5 l ásványvíz: 1,8 leva
– tea: 0,7 leva
– fagyikehely: 4 leva
– palacsinta (ezt tartottuk a legdrágábbnak): 2-2,5 leva/db
– pizza: 3-10 leva
– sprotni: 2-5 leva


Ami még említést érdemel, az a fagyi 🙂
Az utcákon úton-útfélen bele lehet botlani a fagyi árusokba, akik jutányos áron (1,80-3 leva/10 dkg) kínálják sokféle fagylaltjukat.
Szinte minden nap ettünk jeges édességet, és csak egy rossz élményünk volt mind közül; emiatt felhívnám a figyelmet, hogy ha fagyit vásároltok/vásárolnak, mindig szóljatok/szóljanak, hogy kisebb adagot mérjen, ez beválik.
Tehát az történt, hogy Neszebár belvárosában vettünk fagyit. Csak én ettem, a párom nem. Kétfajtát választottam, kikértem, aztán megkaptam egy közel félkilós(!!!) adagot, amiért majd’ 13 levát kellett fizetnünk! Ez nagyon megdöbbentett, és elkeserített, hogy ilyennel is találkoznunk kellett.
A fagyi nagy része persze a kukában végezte, és nagyon csalódott voltam miatta. De, mint mondtam, a többi árussal nem volt ilyen gondunk.


A bolti árak valamivel kedvezőbbek, mint Magyarországon, de inkább az éttermek áraiban jelentkezik jelentős különbség.


Jó tanács
Felhívnánk a figyelmet, hogy amerre mi jártunk, legyen az akár kicsi, vagy nagyobb település, belföldi vagy nemzetközi buszpályaudvar, a legtöbb helyen csak cirill betűkkel lehet információhoz jutni. Tehát, aki nem tanult oroszt, vagy elfelejtette, jól teszi, ha visz magával olyan kísérőt, aki lefordítja neki. 🙂


Köszönjük a tanácsokat és a segítséget Pazsinnak (Rónai András), Liana Uzunova-nak – Bolgár Nagykövetség; és a hasznos beszámolókat az www.utikalauz.hu-n.


Mindenkinek jó utat és sok szép élményt kívánunk! Zs&H
Tóth sz. Zsuzsanna


A szerzőnek a szerkesztőn keresztül küldheted el kérdéseidet, véleményedet – szerkesztoutikalauz.hu
turizmus külföldi utazás nyaralás kirándulás túrázás élmények szórakozás tenger kerékpározás biciklizés

1 Comment on "Tóth sz. Zsuzsanna: Bulgária, ahol császár lehetsz – nyaralás vegyes érzelmekkel – 2008"

  1. Elég szubjektívre sikeredett a beszámolótok. Pedig Bulgária az egyik legbulisabb hely, ahova nyaralni mehettek, Burgasz pici Nizza a csodás sétányaival, boltjaival, Szozopol és NEszebár pedig maga a csúcs.
    Rossz fele kószáltatok, és nem érintett meg benneteket a tengerpart igazi varázsa…

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.


*

Ez az oldal sütiket használ a felhasználói élmény fokozása érdekében. Részletek

Cookie szabályzat Őszintén szólva mi sem vagyunk szerelmesek a Cookie-ba, mert nem szeretjük, ha olyan dolgokat alkalmaznak velünk kapcsolatban, amivel nem vagyunk teljesen tisztába. De egyszerűen nem tudunk mit tenni ellene, ha működtetni akarjuk az oldalunkat, mert az általunk használt szoftverek, segítő alkalmazások erre épülnek. Néhány ilyen, általunk használt Cookie az egyes szolgáltatások működéséhez nélkülözhetetlen, vannak, amelyek információt, statisztikát gyűjtenek a weboldal használatáról, adatokat elemeznek, hogy segítsenek számunkra, vagy az oldalunk működését segítő, biztosító partnereink számára megérteni, az emberek hogyan használják az online szolgáltatásokat, hogy fejleszthessük azokat. A Cookie-k közül egyesek átmenetileg működnek, és a böngésző bezárása után eltűnnek, de tartósak is megtalálhatók köztük, amelyek a számítógépeden tárolódnak. Ha látogatása során Ön mellőzi a Cookie-k használatát, tudnia kell, hogy a oldal nem fog az elvártaknak megfelelően működni. Ha a számítógépén már megtalálható Cookie-k közül szeretne törölni, kattintson a böngészőben található "Súgó" menüpontra és kövesse a böngésző szolgáltatójának utasításait! Még többet megtudhat a Cookie-król, azok törléséről és irányításáról a www.aboutcookies.org weboldalon!

Bezár