Győrffy Árpád: Bajai kirándulás – Magyarország – 2004-2012

Mivel az oldalt rövidesen bezárom, eladó az utikalauz.hu internetes domain!
Ajánlatok és érdeklődés a gyoker@utikalauz.hu címen.



Győrffy Árpád: Bajai kirándulás – Magyarország – 2004-2012



Talán kicsit már porosan is érdemes még elolvasni egy hét évvel ezelőtti bajai sétánk alapján készült beszámolót, amit az akkor készített képekkel illusztráltam


A rövid jelmondatokat, szlogeneket fabrikálók szerint Baja a vizek, a nemzetiségek és az ízek városa. Valóban, a vizzel lépten-nyomon találkoztunk, az itt élő sokféle nemzetiségről, a magyarok mellett a németekről, szerbekről, horvátokról az utcák, közterületek elnevezése és a Türr István múzeum gazdag kiállítása tanúskodott, az ízek közül a híres bajai halászléét és a Hajósi-Bajai Borvidék boraiét pedig már korábban is ismertük. A jelmondatokon túl, én néhány rövid találkozásunk alapján egy kedves, sok egyedi vonást mutató településnek ismertem meg a 38 ezer lakosú települést.


 



Magyarországi útibeszámolók helyszíneinek nagyobb térképen való megjelenítése


Sétánkat a főtéren kezdtük. A város méretéhez képest hatalmas, négyszöget formázó Szentháromság tér képét a barokk Grassalkovich-palotából száz éve neoreneszánsz stílusban kialakított Városháza határozza meg. A középső részén kétemeletessé magasodó épület a többi ház társaságában középkor végi hangulatot kölcsönöz a térnek.


 



A Szentháromság tér a városházával


 



A tér északi oldala a házakat elfedő fasorral


A történészek szerint a gyönyörű főtér egy kenyeret sütő asszony figyelmetlenségének is köszönhető, aki 1840 május 1-én véletlenül felgyújtotta a várost. A kenyérnek kicsit nagy ára lett, hetvennyolcan meghaltak, ezer házat újjá kellett építeni.
A teret átlósan átszelő utak és a térburkolat négylevelű lóherét formáló utcakövei talán kicsit kopottak, kátyúból gödörből is több van a kelleténél, az északi és déli oldalon futó fasor lombjai is túlságosan takarják a házakat, de a látvány így is nagyon megkapó, monumentális, de egyúttal kedves is. (A fentieket a 2004-es tapasztalatok alapján írtam. Gondolom, azóta megváltozott az utak és a fák állapota.)
A városkép igazi meghatározó eleme a víz. A bajaik olyan szerencsés helyzetben vannak, hogy már a főtér nyugati oldalán gyönyörű kilátás nyílik a Sugovica folyóra és a szemközti szigetre, ahová rövid sétával eljuthatunk. A ma Petőfi-szigetnek nevezett, de az idősebbek által inkább Kis Pandúr-szigetként emlegetett földdarabot északi és keleti oldalon a Duna egyik holtága, a Sugovica, a másik felén a Ferenc-csatorna határolja. A széles vízen híd visz át a sétányokkal, sportpályákkal, pihenőhelyekkel, vizitelepekkel tarkított szigetre.


 



Petőfi szobra a sziget bejáratánál


 



Madárdal, csónakázók, Sugovica-parti idill


 



Hajók a Ferenc-csatornán


A szigetről visszatérve érdemes kicsit sétálni a teret körülvevő hangulatos kis utcákban. Ne hagyjuk ki a programból a Deák Ferenc utcában található Türr István múzeumot, ahol a nemzetiségi kiállítás mellett nagyon szép és tartalmas anyagot láthatunk a város életét egykor meghatározó dunai halászatról.


 










Sokác népviselet a múzeumból ez meg a magyar

 



Szépen diszített ládák, szekrények




A halászati kiállítás részlete


 



Dunai halak


 



Szücs János és neje dunai hengermalmának makettje


A szomszédos sarkon álló barokk-kori Páduai Szent Antal ferences-kolostortemplom. Mai arculatát a múlt század első harmadában nyerte el, de a leírások szerint a belső része számos barokk kori emléket őríz. Kiemelkedik közülük a szószék, a sekrestye, és az 1761-ből származó keményfából faragott, körbejárható rokokó öltözőszekrény. Nekünk ez most nem jött össze. (:


 



Páduai Szent Antal ferences-kolostortemplom


A templom messziről is kiemelkedő jobb oldali tornyát korábban tűztoronyként használták. Innen figyelték a várost, és talán itt szárogatták felakasztve a vizes tomlőket is, hogy tönkre ne menjenek.
Egy másfajta kultúráról, a szerbekéről szerezhetünk benyomásokat, ha két utcányit észak felé sétálva ellátogatunk a Szent Miklós nevét viselő görögkeleti plébániatemplomba. S ha időnk engedi, mindenképpen nézzük meg a Bunyevác tájházat, ahol a török elől ide vándorolt másik meghatározó népcsoport, a katolikus horvátok kultúráját, életmódjáról is képet nyerhetünk egykori tárgyaik segítségével.
A város korzóját, az Eötvös utcát semmiképp e kerüljük el. A hangulat nagyon barátságos az utcára kitelepült kávézóknak köszönhetően.


 



Az Eötvös utca, a végén a Szent Péter és Szent Pál plébániatemplom


 



Paradicsomi jelenet a Szent Péter és Szent Pál plébániatemplom faláról


 



A Szent Péter és Szent Pál plébániatemplom belseje


Baja az ízek városa elnevezést elsősorban a speciális módon elkészített halászléről kapta. A helyi adatok szerint a település lakói annyira szeretik a halat, hogy évente fejenként 66 kilogrammot fogyasztanak belőle.
A bajai halászlé alapanyagai között a legfontosabb fajta a ponty, de adható hozzá törpeharcsa, csuka, kárász is. Nincs sűrítés, paszírozás, csak szépen összefőzik a halakat a hagymával, paprikával, és hosszú metélt tésztával eszik.
A múzeumban az alábbi recept olvasható az igazi bajai halászléról: “Baja környékén személyenként fél kg halat számítanak, kilónként egy fej vöröshagymát (kb. 10 dkg) és 1,2 liter vizet. A megtisztított, besózott, feldarabolt és irdalt véres halat az aprított hagymával, cseresznyepaprikával a körte alakú rézbográcsba teszik, hideg vízzel felöntik, és a tűz fölé akasztják. Ha forr, törött paprikát szórnak bele. Kb. 25 percnyi erős forralás után, mikor a paprika szétfő, kész a halászlé, amit főtt gyufatésztával fogyasztanak.”
A múzeumban látható Nepomuki Szent János szobra. Ő afféle mindenes lehetett, mert a molnár céhnek és a vízenjáróknak is ő volt a patrónusa. Ma is csinálják az egykor a molnárok által kezdett hagyományt, a Jánoskázást, vagy Jánoska eresztés nevű vízi felvonulást. Minden május 15-én a szentjánosi kápolnától feldiszített, lampionokkal kivilágított dereglyén, énekszó kíséretében a Sugovica főtér előtti partszakaszához hozzák a szent szobrát. Ahol aztán a molnárok és a város vezetői köszöntik egymást. Utána meg mulatság hajnalig. Persze, a halászléfőzés sem maradhat ki.
Mi direkt úgy időzítettük a kirándulásunkat, hogy a Jánoskáza eresztést megnézhessük. Ott derült ki, hogy abban az évben egy héttel később tartják.


 



A Jánoska


A halászlé köré szerveződik a város legnagyobb rendezvénye, az 1996 óta minden év júliusának második szombatján megrendezett halászléfőző fesztivál is, amit a helyiek nemes egyszerűséggel csak Népünnepélynek hívnak. Nem is túloznak, hisz jobb napokon 50 ezer ember is összegyűlik, hogy a kétezer bográcsban, szabadtűzön megfőzött halászlét megegye.
Egyszer talán azt is megnézzük.


Győrffy Árpád


Egy hír a városról: Új fesztiválsorozat indul a Sugovica patján – 2012.01.08.  


Győrffy Árpád írásai az Útikalauzban >>   











A szerzőnek a szerkesztőn keresztül küldheted el kérdéseidet, véleményedet – szerkesztokukacutikalauz.hu
turizmus külföldi utazás nyaralás kirándulás túrázás élmények szórakozás tenger kerékpározás biciklizés

Mivel az oldalt rövidesen bezárom, eladó az utikalauz.hu internetes domain!
Ajánlatok és érdeklődés a gyoker@utikalauz.hu címen.

Ez az oldal sütiket használ a felhasználói élmény fokozása érdekében. Részletek

Cookie szabályzat Őszintén szólva mi sem vagyunk szerelmesek a Cookie-ba, mert nem szeretjük, ha olyan dolgokat alkalmaznak velünk kapcsolatban, amivel nem vagyunk teljesen tisztába. De egyszerűen nem tudunk mit tenni ellene, ha működtetni akarjuk az oldalunkat, mert az általunk használt szoftverek, segítő alkalmazások erre épülnek. Néhány ilyen, általunk használt Cookie az egyes szolgáltatások működéséhez nélkülözhetetlen, vannak, amelyek információt, statisztikát gyűjtenek a weboldal használatáról, adatokat elemeznek, hogy segítsenek számunkra, vagy az oldalunk működését segítő, biztosító partnereink számára megérteni, az emberek hogyan használják az online szolgáltatásokat, hogy fejleszthessük azokat. A Cookie-k közül egyesek átmenetileg működnek, és a böngésző bezárása után eltűnnek, de tartósak is megtalálhatók köztük, amelyek a számítógépeden tárolódnak. Ha látogatása során Ön mellőzi a Cookie-k használatát, tudnia kell, hogy a oldal nem fog az elvártaknak megfelelően működni. Ha a számítógépén már megtalálható Cookie-k közül szeretne törölni, kattintson a böngészőben található "Súgó" menüpontra és kövesse a böngésző szolgáltatójának utasításait! Még többet megtudhat a Cookie-król, azok törléséről és irányításáról a www.aboutcookies.org weboldalon!

Bezár