Győrffy Árpád: Szekszárdi kirándulás – 2004

Mivel az oldalt rövidesen bezárom, eladó az utikalauz.hu internetes domain!
Ajánlatok és érdeklődés a gyoker@utikalauz.hu címen.


Győrffy Árpád: Szekszárdi kirándulás – 2004


Tizenöt-húsz évvel ezelőtt többször is jártam Szekszárdon. Mindig valami dolgom volt a városban, így igazán körülnézni nem volt időm.
Az elmúlt évtizedben csak az ott termelt, készített vörösborok tisztelete jelentett valamilyen kapcsolatot Tolna megye fővárosával, így október végén gyakorlatilag idegenként érkeztem egy rövid kirándulásra.
Milyen város Szekszárd? – faggattam régi és új ismerőseimet.
– Unalmas – mondták többen is.
– Nincs igazi szórakozási lehetőség, hiányoznak a jó programok, a pezsgés. Pest messze van, Pécsre sem lehet mindig elmenni – ecsetelte a kisvárosi élet árnyoldalait egyikük.
Mások sem biztattak több jóval.
– Talán a gemenci kisvasút érdekes lenne egy idegennek, de az ilyenkor már biztosan nem közlekedik – mondta egy másik szekszárdi, aki éppen amiatt háborgott, mert a városon átvezető négy sávos út két szélső sávjáról kitiltották a forgalmat.
– Igaz, így legalább több a parkolóhely – ismerte el a döntés előnyös oldalát, de azért teljesen nem adta meg magát.
Ilyen fogadj istennel érkeztem a 36 ezer lelkes városba. Talán én is hasonló véleménnyel zártam volna a rövid kirándulást, ha a 19. században épült belvárosi házaknak már a séta elején nem ad barátságos megvilágítást a gyönyörű őszi napsütés.
Az ismerkedést a szűken vett belváros szélén, a Wosinszky Mór Megyei Múzeumnál kezdtem. A választás oka egyszerű, itt találtam ingyenes parkolóhelyet. A száz éves, masszív falakkal határolt neoreneszánsz épületben a máshol is megszokott régészeti kiállítás, várostörténeti gyűjtemény és hasonló anyagok láthatók. Pontosabban csak részben, mert az épületet éppen felújítják.
Ha a kiállításokat most ki is hagytam, azért egy kicsit merüljünk el a város múltjában. A közel ezer éves település sorsát meghatározta, hogy I. Béla 1061-ben bencés apátságot létesített a ma róla elnevezett tér helyén. A két évvel később elhunyt király testét is itt helyezték örök nyugalomra. A hadak felvonulási útján fekvő Szekszárd fejlődését az elmúlt századokban hol a tatár, hol a török seregek, hol a labancok megjelenése, néha meg a belső viszály akasztotta meg. A 18. század közepén úgy tűnt, ezentúl minden rendben lesz. A városba, környékére német telepeseket költöztettek, megerősödött a kézműves réteg, Szegszárd – ahogy még akkor is írták – címert kapott, és Tolna megye székhelyévé lépett elő. Ekkor azonban egy szomorú katasztrófa, az 1794-es tűzvész vetette vissza évtizedekre a fejlődésben. De megvolt ennek is a jó oldala – mondhatnánk, ha nem gondolnánk az emberek szenvedésére -, hisz az újjáépített város a tűzvész után nyerte el a mai nagyon szép képét.
A mába visszatérve a múzeumtól egy gyönyörű, fákkal szegélyezett sétányon indultam a belváros közepe, a Garay tér felé. Jobboldalon először a száz éve épített zsinagóga mellett halad el a sétány. A Kerényi József tervei alapján szépen felújított épületben ma kiállításokat, hangversenyeket rendeznek.
Nem sokkal utána, egy érdekesen középre lejtő pázsitú park oldalában áll Varga Imre egykor sokakat vitára ingerlő Prométheusz-szoborcsoportja. A mai számítógépes grafikákon edződött látásunk igazán már nem is érti, miért szúrta egyesek szemét egykor a saválló lemezekből hegesztett, lángot tartó csupa izom, ideg férfialak, az emberi erőfeszítés tökéletes kifejezője.
Továbbhaladva államalapító I. István szobra, majd a Prométheuszhoz hasonlóan formabontó, de teljesen más hangulatú szoborhoz érünk. A város állítólagos szülötte, Háry Jánost ugratja pufók lovát. A bajszát pedrő óbester tökéletes ellentéte a hősi pózba merevedő lovasszobroknak, inkább már karikatúra, ahogy az egy ilyen történethez illik.
Ha Háry csak képzeletben, a kitalálója, Garay János biztosan itt született. Az író mély pátosszal mintázott szobra is itt áll a közelben már száz év óta, a róla elnevezett tér közepén, az ország egyetlen német nemzetiségi színháza és a Liszt Ferenc koncertjeinek emlékét őrző sarki lábasház között.








Valahol itt, a Garay téren húzódik az a határ, ami az Alföldet és a Szekszárdi-dombvidéket elválasztja. Így az alig kétszáz méterre lévő Béla térre, az óváros közepére már kis kaptatón indulok tovább. Csak akkora az emelkedő, hogy a domb még látványosabbá tegye a tér közepén magasodó egyhajós, késő barokk stílusú katolikus templomot, a teret nyugatról záró városházát, s a vele szemben található vármegyeházat.A klasszicista építészet jeles alkotását Pollack Mihály tervei alapján 1836-ban építették. Különlegessége, hogy belső udvarában megőrizte az egykori bencés apátság falainak restaurált maradványait.

















Városháza

Vármegyeháza



Katolikus-templom

a Liszt téri szobor

Az épület oldalkertjében áll Baky Péter és Szatmári Juhos László Borkút című szobra. Minden ismerősöm lelkemre közötte, hogy ki ne hagyjam. Valóban érdekes. A hordón lovagló Dionüszosz és a vele szemben ülő nőalak közös pózának nevét a Kámaszutrában valószínűleg az ollóból eredeztetnék. Egy pár a közeli padon éppen utánozni próbálta őket, de végül egyszerűbb figurát választottak. (Egyébként nem ez a legpajzánabb szobor a városban. Az egyik közeli téren magasodik, illetve lankadozik egy hatalmas fütyi – a helyiek szerint. Mondják, akkor volt még csak igazi a műélvezet, mielőtt a folyondár benőtte.)











Borkút

Lankadó


A Béla térről nyílik az az utca, ahol a város talán legismertebb egykori lakója, Babits Mihály született. Az emlékmúzeumként működő egyemeletes ház udvarán a költő szobra fogad bennünket. A kőfotelben ülő bronzalakot ugyanaz a Farkas Pál mintázta, aki a Háry-szobrot a Liszt Ferenc téren. A házban található kiállításokból nem csak a költőt, hanem egyik távoli rokonát, a két házzal arrébb született Dienes Valériát is megismerhetjük. De valószínűleg enélkül is sokan emlékeznek még a 80-as évek végéről arra a kedves, szép öregasszonyra, aki nem csak matematikában, táncban, zenében, hanem az emberi gondolatok megfogalmazásában is kiváló volt. A múzeum munkatársai azzal búcsúztattak, hogy legközelebbi kirándulásomon az ugyancsak szekszárdi születésű Mészöly Miklósról szóló kiállítást is megmutatják.



Talán a fentiekből is kitűnik, a szekszárdiak gondosan ápolják kulturális örökségüket. Az irodalom, a művészetek, a népművészet mellett a város kézműves hagyományaival is megismerkedhetünk több ma is dolgozó mester segítségével. Egyik műhelybe én is ellátogattam. A Béla térről nyíló Munkácsy utcában található a Petrits-család mézeskalács-, cukorkakészítő és gyertyaöntő múzeuma, s persze cukrászdája. Az 1825-ben alapított, ma is működő üzemben apáról fiúra száll a mesterség. Az ötödik generációhoz tartózó Petrits József elsősorban a tésztakészítésben jeleskedik, a díszítést inkább a fiára bízza, aki az itthoni iskolához élelmiszeripari mérnöki diplomát is szerzett. Büszkén mesélték, hogy továbbra sem szakad meg a Petrits-mézeskalácsosok sora, hisz már a hetedik generációhoz tartozó fiúunoka is megszületett.
Tolna megye fővárosában járva mindenképpen ismerkedjünk meg a környék boraival is. A két igazán helyi specialitás, a kadarka és a helyi recept alapján összeállított cuvée, a szekszárdi bikavér mellett más magyar és világfajtákat is megkóstolhatunk több vendéglőben, sőt a belvárosban is feltalálható pincékben. Ha csak később kell kocsiba ülnünk, bizonyára eljutunk arra a pontra, ahol már igaznak tűnik az itt lakók által fabrikált szlogen: Szekszárd a borok városa.
S ha még mindig maradt időnk, akkor ismerkedjünk meg a Duna és a város közé ékelődő különleges ártéri erdőt, Gemencet.
A szocialista tábor vezetőinek egykor kedvelt vadászhelyét tavasztól őszig kisvasúttal is végigutazhatjuk. Akik nem szeretik a száguldást, azok gyalogosan bejárhatják a néhány kilométeres tanösvényt.
A néhány órás kirándulás során rám nagyon jó benyomást tett a tolnai megyeszékhely. Lehet, hogy ott élni néha kicsit unalmasnak tűnik. De egy kellemes kirándulásra mindenképpen érdemes ellátogatni a dombok, az érdekes szobrok, a szép épületek, parkok és a jó borok városába, Szekszárdra.
Győrffy Árpád


A szerző írásai Az Útikalauzban

Győrffy Árpád: 300 kilométer bringával a Duna mellett – 1998

Győrffy Árpád: Barlang a sóhegy gyomrában – Parajd – 1997

Győrffy Árpád: Beregi kirándulás – 2004

Győrffy Árpád: Biciklivel Veszprém megyében és a Balatonnál

Győrffy Árpád: Borúton a Villány körül – 1997

Győrffy Árpád: Bosznia-Hercegovina – általános bemutatás – 2005

Győrffy Árpád: Bosznia-Hercegovina – Ferences kolostorok – 2004

Győrffy Árpád: Bosznia-Hercegovina – Pénz, vásárlás, ételek – 2004

Győrffy Árpád: Champagne, Párizs – Franciaország – 2001

Győrffy Árpád: Elzászban a Mikulás hozza a turistát – 1997

Győrffy Árpád: Felső-ausztriai sörtúra biciklivel – 2000

Győrffy Árpád: Helsinki, a tengerre épült főváros – Finnország – 2006

Győrffy Árpád: Horvátország- Montenegro-Bosznia – 2002

Győrffy Árpád: Két keréken a Fertő körül – 1996

Győrffy Árpád: Konstanz-Colmar-Amszterdam-Berlin – 2000

Győrffy Árpád: Linköping, Nyköping, Stockholm – Svédországi anziksz – 1993

Győrffy Árpád: Losonci kirándulás 2004

Győrffy Árpád: Madárlesen a Tisza-tónál – Tiszafüred, Poroszló, Örvény, Abádszalók – 2008

Győrffy Árpád: Magyar szőlőből készült a champagne – 2001

Győrffy Árpád: Magyarok Mariazellben – 1996

Győrffy Árpád: Medjugorje – a csodák városa – Bosznia-Hercegovina – 2004

Győrffy Árpád: Minket kidobtak – magyarsvábok közt Németországban – 1994

Győrffy Árpád: Mostar, Blagaj, Pocitelj, Radimlja, Hutovo Blato – Bosznia-Hercegovina – 2004

Győrffy Árpád: Nagy utazásunk északon – avagy rövid flört Skandináviával – 2001

Győrffy Árpád: Nantes, Angers – Nyugat-Loire – Franciaország – 2006

Győrffy Árpád: Nizza – karnevál – 2005

Győrffy Árpád: Pécs, a családias nagyváros – 2006

Győrffy Árpád: Pozsony, Brno, Telc, Ceske Budejovice, Karlovy Vary, Tabor, Prága – Csehország, Szlovákia – 1999

Győrffy Árpád: Prága – Sör mellet magyarul – Csehország – 1999

Győrffy Árpád: Rovaniemi – Kutyaszánnal a Mikulásnál – Finnország – 2006

Győrffy Árpád: Szarajevó – Bosznia-Hercegovina – 2004

Győrffy Árpád: Szarajevón át a Hvar-szigetre (Bosznia, Horvátország) – 2006

Győrffy Árpád: Szatmári kalandozások – 2004

Győrffy Árpád: Szekszárdi kirándulás – 2004

Győrffy Árpád: Tegeződve a természettel – Nockberge Nemzeti Park 1998

Győrffy Árpád: Tenger dzsesszel és roston sült báránnyal- 1999

Győrffy Árpád: Terepjáróval igen, lóval, biciklivel nem! – 2001

Győrffy Árpád: Tesanj, Jajce, Travnik, Banja Vrucica – Bosznia-Hercegovina – 2004

Győrffy Árpád: Tiborc mai panasza – 1998

Győrffy Árpád: Tíz nap a székelyeknél – 1997

Győrffy Árpád: Útlevéllel a kijelölt túraösvényeken – 2001

Győrffy Árpád: Web alapú levelezés idegenből -2004


A szerzőnek a következő címre küldhetsz levelet   – E-mail: szerkesztoutikalauz.hu

Mivel az oldalt rövidesen bezárom, eladó az utikalauz.hu internetes domain!
Ajánlatok és érdeklődés a gyoker@utikalauz.hu címen.

Ez az oldal sütiket használ a felhasználói élmény fokozása érdekében. Részletek

Cookie szabályzat Őszintén szólva mi sem vagyunk szerelmesek a Cookie-ba, mert nem szeretjük, ha olyan dolgokat alkalmaznak velünk kapcsolatban, amivel nem vagyunk teljesen tisztába. De egyszerűen nem tudunk mit tenni ellene, ha működtetni akarjuk az oldalunkat, mert az általunk használt szoftverek, segítő alkalmazások erre épülnek. Néhány ilyen, általunk használt Cookie az egyes szolgáltatások működéséhez nélkülözhetetlen, vannak, amelyek információt, statisztikát gyűjtenek a weboldal használatáról, adatokat elemeznek, hogy segítsenek számunkra, vagy az oldalunk működését segítő, biztosító partnereink számára megérteni, az emberek hogyan használják az online szolgáltatásokat, hogy fejleszthessük azokat. A Cookie-k közül egyesek átmenetileg működnek, és a böngésző bezárása után eltűnnek, de tartósak is megtalálhatók köztük, amelyek a számítógépeden tárolódnak. Ha látogatása során Ön mellőzi a Cookie-k használatát, tudnia kell, hogy a oldal nem fog az elvártaknak megfelelően működni. Ha a számítógépén már megtalálható Cookie-k közül szeretne törölni, kattintson a böngészőben található "Súgó" menüpontra és kövesse a böngésző szolgáltatójának utasításait! Még többet megtudhat a Cookie-król, azok törléséről és irányításáról a www.aboutcookies.org weboldalon!

Bezár